|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
E Hírlevélben tájékoztatunk mind a VMDP, mind pedig a szabadkai Nyitott Ajtó, más civilszervezetek és az „Autonómia” meg a többi polgári kör tevékenységéről. Ezzel pótolni kívánjuk a politikai mulasztásokat is, amelyek a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar tájékoztatásban, elsősorban a Magyar Szóban és a Hét Napban tapasztalhatók.
Azokat, akikhez elér ez az üzenet, arra kérjük, hogy amennyiben kezdeményezésünket hasznosnak találják, küldjék el a Hírlevelet ismerőseiknek is. Írjanak nekünk, mondják el véleményüket, beszéljük meg közös dolgainkat!
Köszönjük az első észrevételeket.
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
www.gondola.hu
A státustörvény természetéből kifolyólag, de létrehozatalának körülményei miatt is, nemkülönben a körülötte kezdettől kavargó vitából adódóan, most már biztosra vehető: a magyar kormány jelentős presztizsveszteség nélkül nem engedhet a több oldalról is rá nehezedő nyomásnak.
Minthogy a törvény mögött ott áll az ellenzék, valamint a határon túli magyar pártok is, a státustörvény kiürítése egyben az egész magyar politikai elit vereségét jelentené. Akkor is, ha akadnának olyanok, akik e szégyenletes engedményeket győzelemként igyekeznének feltűntetni.
Az elvtelen nyomásnak tett engedmény, a státustörvény kiürítése nem hozhat békességet. A vereség tovább mélyítené a magyar eliten belül húzódó árkokat. Politikai partnereink pedig, rákapva az új gyakorlatotra rögtön új követelésekkel állnának elő.
Ezt a veszélyt meg kellene előzni.
Arra, hogy huszárosan kivágjuk magunkat, most nagy szükség lenne. Az elvszerűtlen európai, illetve a szomszédok felől tapasztalható nyomás következtében kialakult siralmas hangulatot, csak a tényleges siker ellensúlyozhatja. Egy nagy szünetet kellene tartani a törvény módosításának folyamatában! Ha ebben konszenzus alakulna ki, a szünet, illetve a különféle elképzelések megvitatása eltarthatna egészen Magyarország EU-csatlakozásáig. Akkor pedig különben is át kell majd tekinteni az új kötelezettségeket, de az új lehetőségeket is.
Addig pedig jobb híján alkalmazni lehet a meglevő törvényt.
Közben sorra véve őket, meg lehetne vitatni a kisebbségi közösségek gondjait. Külön-külön – akár a Máérten is –.hisz Magyarország és Szlovákia EU-taggá válása után igencsak eltérő helyzetbe kerülnek például a vajdasági és a felvidéki magyarok.
A magyar politikai elit a jelenlegi nagy politikai hátrányból így előnyt kovácsolva nyertesként kerülhetne ki az EU küszöbén kipattant első politikai csetepatéból. S azok, akiket ez illet, nyugodt elvszerű vita során szembesülhetnének a ténnyel, hogy Magyarország és a magyar nemzet határai nem esnek egybe. Meg, hogy az ebből a tényből következő intézkedéseket legcélszerűbb tolerálni.
- Úgy jártunk, mint Kolumbusz Amerikával. Ő is elindult, s nem tudta hová, megérkezett de nem tudta hova. Csak az volt biztos, hogy az út költségeit a két ország népének kell megfizetni. Vajha az alkotmányos dokumentum is akkora hasznot hajtana, mint Amerika felfedezése. – Így lamentált az egyik vezető montenegrói politikus arra a hírre, hogy sok viszontagság után a szerb parlament elfogadta azt az alkotmányos dokumentumot, amely szabályozza a harmadik Jugoszlávia felszámolása után keletkező kettős államszövetség létrejötét.
Míg a második, a szocialista Jugoszláviára – véres szétesése ellenére – sokan még ma is nosztalgiával tekintenek, Kis-Jugoszlávia felszámolása már nem váltott ki heves érzelmeket.
Ellenkezőleg. A pragmatikus szerb és crnagorai politikusok már azt latolgatják, mi kell még Európának ahhoz, hogy az ő szájuk íze szerint alakuló új államszövetség hozzájuthasson beígért támogatásokhoz. Közben maguk sem hiszik, hogy az új államalakulat hosszú életű lehet.
Az új államszövetség létrehozatalára vonatkozó alkotmányos okiratban egy szó nem sok, annyi sincs a kisebbségekről. Nem is szavaztak rá a két parlamentben sem az albánok, sem a bosnyákok.
Csak a VMSZ képviselői mondtak igent. Mert Kasza József megmondta: nem beszélni – cselekedni kell. Szegény albánok, szegény bosnyákok. Őket nincs, aki útba igazítsa!
Ágoston András, a VMDP elnöke levelet írt Toró T. Tibornak, aki azzal, hogy az RMDSZ Reformtömörülése élén nem jelent meg az RMDSZ kongresszusán, formálisan is láthatóvá tette: az erdélyi politikai elit is kétpólusú. A többi között, ezt írja:
„Örülj neki, hogy Neked és elvbarátaidnak jutott ez a történelmi dicsőség. Annak ellenére, hogy kisebbségben vagytok, Ti képviselitek a jövőt. Erdélyben Tőkés László és Ti vagytok a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatának letéteményesei.
A most már formálisan is kétpólusúvá vált erdélyi magyar társadalomban rátok hárul a feladat, hogy fenntartsátok az autonómia eszméjét. Azok ellenében is, akik azt viszonylag olcsón kiárusították.
Vigyázzatok! Még mindig van egy lehetőség arra, hogy tehetséges barátaiddal együtt elvesszetek a történelem süllyesztőjében. Ez akkor következik be, ha feladjátok a harcot. Remélem erre, nem kerül sor.”
Mellékletek:
Délvidéki statisztika
Matuska Márton
A szerb nemzeti érzelmek túltengése miatt Milošević regnálása idején Szerbiában olyannyira eluralkodott a zűrzavar, hogy a 2001-ben esedékes népszámlálást és általános összeírást is csak egyévi késéssel, 2002-ben tartották meg. Akkor is csak úgy, hogy az ENSZ fennhatósága alatt álló Koszovót kihagyták, mondván, ott majd akkor végzik el a népszámlálást, ha meglesznek a feltételei. Kérdés, meglesznek-e valaha? Hiányzik ugyanis az állami szuverenitás.
Minket, magyarokat a sok, megdöbbentő adat közül a nemzettársaink létszámának nagymérvű csökkenése foglalkoztat a leginkább. Az emberpróbáló háborús évtized után nem számítottunk jobb mutatókra, mégis, nehéz megemészteni őket. A szerb nemzetre vonatkozó adatok is lesújtóak, de a romlás – a horvátországi és menekültek tömeges betelepítése miatt – a Vajdaságban nem szembetűnő. Annál súlyosabb a helyzet szűkebb Szerbiában, ahol majd 130000-el csökkent a – majdnem kizárólag – szerb lakosság lélekszáma.
Íme egy kis táblázat a Vajdaságból, a szerb és a magyar lakosság abszolút számának, valamint a tartomány összlakossághoz viszonyított százalékos arányának bemutatására.
|
év |
M a g y a r |
S z e r b |
||
|
Abszolút számokban |
Százalékban |
Abszolút számokban |
Százalékban |
|
|
1991 |
348946 |
16,94 |
1151353 |
57,21 |
|
2002 |
290207 |
14,28 |
1321807 |
65,05 |
Részletek a VMDP közleményekből, amelyeket a VMSZ befolyása alatt álló Magyar Szó c. napilap nem vett figyelembe.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt vegyes érzelmekkel vette tudomásul, hogy az
RMDSZ ellenzi a Magyar Oktatási Minisztérium tervét miszerint, a magyarországi érettségivel is pályázhatnak anyaországi egyetemi ösztöndíjra a következő tanévtől azok a határon túli diákok, akik középiskolai tanulmányaikat a 2000/2001-es tanév előtt kezdték magyarországi középiskolában.
Egyrészt a VMDP méltányolja, az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács aggodalmát amiatt, hogy egy ilyen rendelet hozzájárulhat ahhoz, hogy az érintett fiatalok jövőjüket Magyarországon igyekezzenek megalapozni.
Ugyanakkor, a VMDP számára elvi és még eldöntetlen kérdés, mi a teendő a jelenlegi helyzetben, amikor a rossz demográfiai mutatók arra utalnak, hogy a magyar nemzet a Trianonban számára meghagyott területeket sem képes belakni?
Igazoltnak látja a törekvést, hogy a határon túli magyar fiataloknak szülőföldjükön kellene boldogulni. De, nem hunyhatunk szemet a Magyarország felől is megalapozottan megnyilvánuló szívóhatásnak.
Vannak a problémának más rétegei is. Van-e joga bár kinek arra, hogy elzárja a határon túli fiatalok elől az érvényesülés útját, ha ezt a lehetőséget valaki más biztosítja számukra? Persze otthon is érvényesülhet a tehetséges fiatal, de ki veheti el tőle bármilyen jogcímen a választás lehetőségét?
A VMDP szerint ez az eset is bizonyítja, hogy a határon túli magyarlakta régiók szükségleteit egyre kevésbé lehet ugyanazon mércék szerint megítélni. A vajdasági magyar fiatalok számára, akik annak idején a bombázások elől menekültek el magyarországi középiskolákba az oktatási minisztérium által kidolgozott tervezet olyan lehetőség, amitől semmiképpen sem szabadna őket megfosztani.
Temerin, 2003. január 28.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt elismeréssel adózik azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket a magyar valamint az ukrán és a jugoszláv kormány szekértői az ez év novemberétől a schengeni vasfüggöny teljes leereszkedéséig terjedő időszakra vonatkozó vízumkényszer szabályainak kétoldalú tárgyalásokon végzett csiszolásában kifejtenek. Ugyanakkor, figyelmeztet arra, hogy az érintett vajdasági magyarokat senki sem tájékoztatja arról, mi következik azután, ha Magyarország EU-taggá válik, és a schengeni vasfüggöny ténylegesen leereszkedik? S ha a közösségi szabályok értelmében – kivéve, ha ezek időközben megváltoznak, ami nem valószínű – a vajdasági magyarok Magyarországra ugyanolyan EU-s vízummal utazhatnak be, mint Görögországba, ha netán oda mennének nyaralni.
Jelenleg valószínűnek látszik, hogy novembertől a vajdasági magyaroknak a továbbiakig 40 dollárnál kevesebbet kell fizetni a vízumért, és az esetleg többszöri belépésre is feljogosít. Biztos az is, hogy nem lesz különbség a vajdasági magyarok és Szerbia többi polgárai között.
De a magyar kormány most azt a problémát igyekszik rendezni, ami időszerű. Sem a vajdasági, sem pedig a kárpátaljai magyarokat nem akarja szembesíteni a vízumügyben rájuk váró gondok egészével. Csakhogy a vajdasági magyarok szempontjából ez az eljárás nem korrekt. Akkor sem, ha nem kételkedhetünk benne, hogy Magyarország – ha ennek eljön az ideje, az ország EU-taggá válása után – foglalkozik majd az akkortól várható szigorításokkal.
Érthetetlen azonban, vagy nagyon is érthető, de mindenképpen elfogadhatatlan Józsa László magatartása. A VMSZ által létrehozott, és a szerb kormány ellenőrzése alatt működő nemzeti tanács elnöke magyarországi tárgyalásairól hazatérve az újvidéki rádiónak nagyvonalúan kijelentette: nem hiszi, hogy a vízumkérdés az általa irányított testület illetékességébe tartozna.
Ez a megnyilatkozás is bizonyítja, amit a VMDP kezdettől fogva hangoztat. Nevezetesen, hogy a Józsa által vezetett testület a szerb kormány nemzetiségi politikáját hivatott érvényesíteni, s nem alkalmas arra, hogy feltárja, kifejezze és képviselje a vajdasági magyarság alapérdekeit. Ezt a feladatot csak a magyar (perszonális) autonómia demokratikusan, többpárti választások útján létrehozott testülete, a perszonális autonómia tanácsa vállalhatná.
Miután perszonális autonómia nincs, felvetődik a kérdés, kinek kellene a vízumügyekkel foglalkozni? Természetesen a vajdasági magyar pártoknak.
A VMDP a maga részéről teszi a dolgát: síkraszáll a kettős állampolgárságért. Nem ellenzi az átmeneti időre szóló kedvezményes megoldásokat, de schengeni vasfüggöny leereszkedése után egyedül a kettős állampolgárságot tartja távlatilag jó megoldásnak. Mert ez előbbre vinné a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli nemzeti integrációjának ügyét. S mert növelné Magyarország tekintélyét mind az EU-ban, mind pedig a szomszédok szemében.
Temerin, 2003. január 30.