|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
2003. március 17.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
E Hírlevélben a vajdasági magyarság ezen alapérdekeit figyelembe véve vizsgáljuk a politikai eseményeket és tájékoztatunk mind a VMDP, mind pedig a szabadkai Nyitott Ajtó, más civilszervezetek valamint az „Autonómia” meg a többi polgári kör tevékenységéről. A Hírlevélben rendszeresen közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, amelyeket a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap bojkottál.
Azokat, akikhez elér ez az üzenet, arra kérjük, küldjék el a Hírlevelet ismerőseiknek is.
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
www.gondola.hu
Zoran Djindjic szerbiai kormányfő tragikus halála után a fő kérdés az, visszasüllyed-e az ország abba a letargiába, amelyben a miloševići éra végén szinte dermedten várta mi az, ami még számára kiszabatott.
Ha Zoran Djindjic tragikus halála után újra a Demokrata Párt adja a kormányelnököt, az a kormány hosszú életű nem lehet. A Demokrata Pártban ugyanis nincs Zoran Djindjichez fogható politikus. A kormányzó pártkoalícióban akadna ugyan egy-két tehetséges utód, de ők törpe pártokat vezetnek, amelyek nem pályázhatnak a kormányelnöki posztra.
Ha mihamarabb kézre kerítik a miniszterelnök gyilkosait, a válságos időszakot, viszonylag gyorsan, általános választásokkal lehetne lezárni. Ha viszont elhúzódik a tettesek letartóztatása, a belügyi és az állambiztonsági szervek és a katonaságban mutatkozó bizonytalanság miatt, hosszú és sajnos bizonytalan kimenetelű válságos időszaknak nézünk elébe, amelyben az erőszak újra a politika eszközévé lép elő.
Csak remélni lehet, hogy a sokrétű külföldi segítséget a szerb kormány kéri, s ha kéri, meg is kapja. Mert az októberi félfordulat befejezése érdeke lenne a vajdasági magyaroknak is.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a sajtó számára a következőkben foglalta össze 1848. üzenetét:
„Március 15-én az 1848. évi forradalom és szabadságharc eseményeire emlékezünk. Általában kiemeljük, hogy az igaz oldalon a legkülönbözőbb népek fiai is részt vettek.
Ritkábban mondjuk ki, hogy a magyarság újabb kori történetében a magyar oldallal szemben először állt fel az a történelmi Magyarországon létrejött kisebbségi tömb, amelyen belül a kisebbségi elszakadási törekvések – más nemzetközi körülményekkel, s egy vesztett világháborúval együtt – a tragikus trianoni döntéshez vezettek. Később, az új nemzetállamok aktív részvételével állandósult a szembenállás, s a kisantant nyomása a státustörvény körül folyó vitát is figyelembe véve, remélhetőleg csak az EU-csatlakozás után oldódik fel. Ha feloldódik.
Tudvalevő, hogy határmódosítással az Eu-csatlakozás sem kecsegtet. Ugyanakkor, van rá esély, hogy a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamata kiteljesedhet, s meghozhatja gyümölcsét: a kettős állampolgárságot azoknak a magyaroknak, akik ezt kívánják, s tényleges politikai autonómiát azoknak a Kárpát-medencében élő magyar közösségeknek, amelyek képesek lesznek ezt az igényt legitim módon kifejteni.
A rohamosan fogyatkozó vajdasági magyarok számára szintén a magyar (perszonális) autonómia és a kettős állampolgárság a legjobb megoldás.
A perszonális autonómia Kosovo leválása után a szerb kisebbség helyzetének rendezésével párhuzamosan válik időszerűvé.
A kettős állampolgárság igénye nyilvánvaló tény. Azt sem tagadja senki, hogy ennél jobb megoldást az EU-tag Magyarország nem találhat. A kérés meghallgatását több körülmény is ösztönzi. Mindenek előtt az, hogy a porózus és több szempontból is bizonytalan államhatárok miatt Szerbia és Montenegró államközösség nem valószínű, hogy egyhamar lekerül a vízumkötelesek listájáról. Másodszor, a schengeni vasfüggöny leereszkedése – a magyarországi politikai elit óhajaitól függetlenül – újra válaszfalat húz a vajdasági és a magyarországi magyarok közé. Harmadszor, s ez talán a legfontosabb, Magyarország rendelkezik olyan hivatkozási alappal, amelyet senki, sem az EU-ban, sem azon kívül nem tehet kérdésessé. Ha Spanyolországnak volt joga nemzeti kapcsolattartási memorandumot illeszteni a csatlakozási szerződéshez, akkor ettől a jogtól nem fosztható meg egyetlen újjonan csatlakozó ország sem.
A Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak eltökélt szándéka, hogy szelíd, de kitartó nyomást gyakorolva a magyarországi politikai elit egészére, fenntartja ezt a kettős követelést egész addig, míg érvényt nem szerez a nemzet szempontjából is fontos törekvéseknek.
Tartozik ezzel a vajdasági magyarságnak, de a 48-asok emlékének is.”
Talpai Sándor: lehet, hogy nem vezetik be
Talpai Sándor, a VMSZ kikindai szervezetének elnöke a Danas nevű szerb napilapban kijelentette: „lobbizunk a magyar vízum ellen”.
Szerinte még mindig van esély arra, hogy Magyarország az EU-csatlakozása kapcsán nem vezet be vízumkényszert Szerbiával szemben.
Kit bódít Talpai Sándor? A magyarokat? A szerbeket? De az is lehet, hogy csak könnyelműen nyilatkozik.
A budapesti Magyar Demokrata Közéleti és Kulturális Hetilap munkatársai, Sinkovics Ferenc szerkesztő és T. Szántó György fotóriporter vajdasági körúton voltak. A VMDP szervezésében jártak Szabadkán, Topolyán, Szenttamáson, Becsén, Temerinben és Újvidéken. Belgrádban dr. Zoran Djindjic tragikus halála nyomán kialakult helyzetről készítettek riportot.
Az Áprilisi Ifjak Egyesülete és a Szabad Szó Alapítvány közös beszélgetés-sorozatot szervez Magyarország Európai Uniós csatlakozásáról Március 13-án, Határon túli, magyarok jövője a Kárpát-medencében címmel tartott beszélgetésen részt vett Ágoston András a VMDP elnöke is. Előadásában a többi között kiemelte:
„Az elmúlt években elindult, s visszafordíthatatlanná vált a Kárpát medencében élő magyar közösségek határmódosítás nélküli nemzeti integrációjának folyamata. Nem gondolja mindenki így, de lényegében senki sem tagadja, hogy Magyarországnak kisebbségi közösségeivel együtt lenne legérdemesebb Európához csatlakozni.” *
*A kettős kapcsolatrendszer
Részletek a VMDP Magyarország EU-csatlakozásra vonatkozó Memorandumából. (A teljes szöveg a VMDP honlapján olvasható.)
Memorandum a magyar politikai elithez
az EU-csatlakozás előestjén
2002 decembere
1. A Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek Magyarország EU-csatlakozásának előestéjén elismeréssel, köszönettel tartoznak a magyarországi politikai elit egészének a támogatásért, melynek nyomán, a határon túli magyarok újra találkozhattak az együvé tartozás felemelő érzésével.
…Magyarország csatlakozásának pillanatában azonban sem a magyar közösségek közötti viszony, sem a magyar kisebbségek és a helyi többség viszonya nem mondható megnyugtatóan rendezettnek.
A kisebbségi közösségek a rendszerváltás után megfogalmazták autonómiaigényüket, de ehhez a magyarországi politikai elit, illetve a mindenkori magyar kormány ambivalensen viszonyult. Nem léptek fel nyíltan az autonómiakövetelések ellen, ugyanakkor hallgatólagos egyetértésben törték le vagy lehetetlenítették el a kisebbségi elitek autonómiapárti szárnyának azon kísérleteit, amelyek a tényleges politikai autonómia megvalósulására irányultak. Egészében véve elmondható, hogy a trianoni trauma, az anyaország és az elszakított kisebbségi közösségei között kialakult, számunkra érzelmileg máig hatóan frusztráló viszonyrendszer tényleges meghaladása – vélhetően a hosszantartó EU-csatlakozási görcs és a nemzetközi kényszerítő körülmények miatt – az elmúlt időszakban nem történt meg.
…A mellőzés legsúlyosabb következménye az, hogy az elmúlt több mint egy évtized alatt a kisebbségi közösségek nem tudtak demokratikus, plurális belső politikai életet kialakítani. Kétpólusúvá váltak, de nem lett belőlük demokratikus értelemben vett politikai kollektivitás. Autonóm közélet híján a bennük zajló dezintegrációs folyamatok – nem kis részben a magyarországi gazdasági és kulturális szívóhatás következtésben – egyre erősödnek.
Az EU-csatlakozás feltételeinek megteremtésére irányuló görcsös igyekezet a magyar politikai elitet megakadályozta abban, hogy egy általa legalább saroktételeit tekintve tudatosan meghatározott nemzetstratégiát dolgozzon ki, s ennek megfelelően, kézbe vegye a határon túli magyar közösségek ügyét. Egy-egy felvillanó, szívet melengető megnyilvánuláson kívül, amelyek Antall József és Orbán Viktor nevéhez fűződnek, a határmódosítás nélküli nemzeti integráció botladozó folyamatán túlmenően, a magyarországi politikai elit eddig főleg abban volt eredményes, hogy megakadályozta, amit nem akart, vagy amiről úgy gondolta, hogy árthat a csatlakozás folyamatának.
…A magyarországi politikai elit tartózkodó magatartása még keményebb ellenállásra biztatta a helyi többségi hatalmi eliteket, s a környező országokban nem jöhetett létre olyan politikai keret, amelyben a határon túli magyar kisebbségek állandó, egymást kiegészítő folyamatokban közösségekként válhatnának politikailag integráns részévé a magyar nemzetnek. De tagjaik – polgárként, személyi affinitásaiknak megfelelően – a helyi pártokban, politikai szervezetekben tevékenykedve nem váltak alkotó részévé a helyi politikai életnek sem.
…A magyarországi politikai elit maga is a kisantant-komplexusoktól terhelten ahelyett, hogy vállalta volna a nemzet egésze sorsának alakítását és az ezzel járó felelősséget, az EU-csatlakozás bűvöletében, a kisebb ellenállás mentén haladva több-kevesebb lelkesedéssel elfogadta a szocialista egypártrendszerből már ismert, hídszerepben tetszelgő, „a kormányzati szerepvállalás súlyával a vállán” megjelenő kisebbségi magyar érdekcsoportok politikai szolgáltatásait. Az általuk hangoztatott kis lépések politikáját, s az autonómiakövetelések mellőzését…
2. Magyarország Szlovákia és Szlovénia egyszerre lesz tagja az EU-nak. Románia nincs a vízumkötelesek listáján, Szerbia illetve Jugoszlávia valamint Ukrajna tartósan vízumkötelezett lesz.
Magyarország EU-csatlakozását követően elodázhatatlanul merül fel néhány válaszra váró kérdés, dilemma. Mindenek előtt az, akar-e a magyar politikai elit ténylegesen segíteni elsősorban a vajdasági meg a Kárpátaljai magyarokon? Akár a kettős állampolgárság megadásával is. Időszerű a kérdés, EU-tagként is vállalja a magyar politikai elit az autonómiatörekvések fékezését, vagy inkább támogatja azokat? Válaszra vár a dilemma, lehet-e optimális eredménnyel eligazodni a rossz születési mutatók, a Magyarország gyors gazdasági felemelkedéséből adódó szükségletek és a szintén fogyatkozó határon túli magyar közösségek helyben való boldogulása irányában megnyilvánuló óhaj között?
A 21. század elején dönteni kell: folytatódik-e a nemzet határmódosítás nélküli politikai integrációjának az Orbán-kormány által megkezdett folyamata, vagy a „Magyarország stabilitási tényező” szlogen nevében a magyarországi politikai elit folytatja a kisebbségi autonómiatörekvések megkerülésével járó szomszédságpolitikát? Marad a magyar politikai elit kisebbségi törekvések iránti ambivalens viszonyulása, vagy valóban új történelmi szakasz kezdődik, amelyben megkísérli, hogy a határon túli magyar közösségekben képződött politikai, szellemi potenciált demokratikus eszközökkel, de határozottan a lehető legnagyobb mértékben a nemzet oldalára állítsa?
Ezekre a kérdésekre a magyar politikai elitnek önmaga miatt is felelnie kell.
Miközben el kell ismerni: a rossz, igazságtalan trianoni döntésekből kifolyólag nincs olyan megoldás, amelyet a környező országok nemzeti elitjeinek szemével nézve nem az ő területükön kell megtalálni. Van azonban lehetőség demokratikus kompromisszumra. A vajdasági magyarság tekintetében mindenképpen.
3. …Az igazságnak tartozunk azzal, hogy kimondjuk: a hatalom közelébe került magyar pártok vezetősége alapvetően közelebb áll Belgrádhoz, Bukaresthez, vagy Pozsonyhoz, mint Budapesthez.
Kárpátalja talán az egyetlen kivétel. Ott a hatalom megtehet képviselőnek, akit akar, de a magyar nemzeti közösség egésze – talán a közösségként megszenvedett hátrányok miatt – mindenképpen a politikai elit nemzeti szárnyát támogatja…
4. A VMDP a történelmi VMDK eszmei és politikai örököse már évek óta arra törekszik, hogy érzékeny szeizmográf módjára felismerje és racionalizálja a társadalmi tudat legmélyén tapasztalható, távlatilag releváns rezdüléseket, amelyek esetleg elvezethetnek bennünket az egyensúlyi helyzethez, amelyben lehetővé válna, hogy nemzeti s politikai közösségként maradjunk meg ezen a tájon és alkotó részesei legyünk a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatainak. S mindezt úgy, hogy Szerbia polgáraként, az, akit ez érdekel, bekapcsolódhasson a szerbiai politikai színtéren zajló folyamatokba is.
…A vajdasági Magyar Demokrata Párt által szorgalmazott kisebbségi integrációs modell a kettős, elemeiben egymást kiegészítő kapcsolatrendszer alapvetően demokratikus megalapozottságú: egyaránt szolgálja a vajdasági magyarság közösségként való megmaradását, de a jószomszédi viszonyok erősödését, Szerbia demokratizálódását, euroatlanti csatlakozását is.
A magyar (perszonális) autonómia modelljén keresztül a vajdasági magyarság szervesen illeszkedhet be a helyi szerb társadalom szerkezetébe, s vehet részt a magyar nemzet határmódosítás nélküli integrációjának folyamataiban.
Kapcsolódna a helyi társadalomhoz, mert:
- a vajdasági magyarok választási névjegyzékét az önkéntesség alapján a vajdasági magyarok maguk hozzák létre és tartják fenn, a megfelelő szerb közigazgatási szervekkel együttműködve;
- a magyar (perszonális) autonómia modelljének működtetése állandó munkakapcsolatot tételez fel az állam szerveivel, elsősorban az illetékes kormánnyal, nemcsak az autonómia költségvetését illetően, hanem az államban működő általános ellenőrzési szervek illetékességének tekintetében is;
- a magyar (perszonális) autonómia intézményének illeszkednie kell a szerb, illetve a jugoszláv állam jogrendjéhez. A szerb illetve a jugoszláv állam teremti meg az autonómia jogi kereteit. Az autonómia Alapszabályának meghozatala az autonómia képviseleti testületének a feladata, de hatálybalépése állami ellenjegyzés után történhetne meg;
- a magyar (perszonális) autonómia – ha jól működik – átveheti a kisebbségi nemzeti pártok szerb politikai színtéren betöltött szerepét. A magyarok, akik polgárként is be akarnak kapcsolódni a szerb állam politikai életébe, megtehetik ezt mind az érdekképviseleti funkciótól mentesült magyar pártok, mind pedig az országos szerb pártok kereteiben. Így egyrészt egyneművé válik a szerb állam választási rendszere, másrészt a magyar pártok elsősorban ott működhetnek, ahol erre természetes tér nyílik: a perszonális autonómia által megteremtett vajdasági magyar közéletben;
A magyar (perszonális) autonómia kereteiben folytatott politikai tevékenység útján a vajdasági magyarság kapcsolódna Magyarországi politikai rendszer intézményeihez, de a Kárpát-medencében élő magyar közösségek megfelelő intézményeihez is:
- a magyar (perszonális) autonómia végrehajtó szerve illetve tanácsa Magyarország és a többi Kárpát-medencében élő nemzetrész felé intézményes formában jelenítheti meg a nemzeti közösség legáltalánosabb törekvéseit;
- a magyar (perszonális) autonómia szervei irányítanák a határmódosítás nélküli nemzeti integráció egyre bővülő elemekkel gazdagodó folyamatát. Végeznék a státustörvény megvalósításával, a vízumügyekkel, majd a kettős állampolgárság megszerzésével kapcsolatos tevékenység rájuk eső részét;
- a magyar (perszonális) autonómia szervei végeznék a magyar kormánnyal, valamint a magyarországi oktatási, művelődési kormányzattal történő kapcsolattartással összefüggő tennivalókat.
A magyar (perszonális) autonómián alapuló vázolt kettős kapcsolatrendszer keretet adhatna a vajdasági magyarság polgári és nemzeti identitásának egyidejű kiteljesítéséhez. A szerbiai magyar állampolgár nemzeti identitását megélheti az autonómián belüli tevékenységben, polgári mivoltában egyéni karrierjét építve pedig – ha ilyen igénye is van – a többi polgárral egyenjogúan megküzdhet a szerbiai politikai színtéren való megjelenésért is.
Amennyiben a kisebbségi közösség alapérdekeinek feltárását, kifejezését és képviseletét – a nemzeti identitás megőrzésével összefüggő politikai tevékenységet – fokozatosan átvenné a demokratikus többpárti választások alapján létrehozott, jogszabályalkotási és végrehajtási jogokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a nemzeti jellegű magyar pártok az érdekvédő funkciótól, a nemzeti identitás megőrzésére irányuló közvetlen felelősségüktől mentesülve klasszikus érdekérvényesítő politikai pártként jelenhetnének meg a szerb politikai színtéren.
Meg kell mondani: a magyar (perszonális) autonómiára vonatkozó legitim követelést nem helyettesítheti a kisebbségi törvényben rögzített, csupán véleménynyilvánítási jogosítvánnyal felruházott ideiglenes magyar nemzeti tanács demokratikus többpárti választások nélküli létrehozatala…
Fehér István, a Vajdasági Magyar Szövetség, Kasza József pártjának ideológusa napi-lapjukban, a Magyar Szóban előrevetíti annak lehetőségét, hogy a vajdasági autonómia ötlete hamvában hal, mielőtt még a szerb parlament elé kerülne.
Ezt ugyan így, az egypártrendszerből ismeretes sablon szerint Fehér egyértelműen nem mondja ki, de abból, amit elmond, abból két dologra lehet következtetni. Az egyik, hogy a Demokrata Párt magyar koalíciós partnere, a Kasza József vezette VMSZ háta mögött olyan alaptörvény-tervezetet készített el, amelyből teljességgel hiányzik a Vajdaság autonómiája. A másik, hogy a VMSZ előtt is titokban maradt tervezetet, félretéve a több mint egy éves látszattevékenységet, ami a vajdasági parlamentben eddig folyt, a szerb hatalom – összefogva akár a Milosevic-párti ellenzékkel is – meg akarja szavaztatni.
A hoppon maradt, alárendelt politikai partner szerepében, a VMSZ ideológusa óvatos duhajként csak lamentál: „Legutóbbi ülésén a Vajdasági Képviselőház, annak érdekében, hogy elkerülhesse a hivatalosan még mindig szövetséges párttömörülés felbomlását, elsősorban a Demokrata Párt leszavazását és ebből következően kirekesztését a tartomány vezetéséből, gyakorlatilag elodázta az állásfoglalást, és minden előterjesztést, javaslatot, kifogást, módosítást meghallgatott és tudomásul vett”.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt megmondta előre: a Vajdaság autonómiájából nem lesz semmi, a VMSZ pedig az öt százalékos választási küszöb szorításában meghunyászkodik és kénytelen-kelletlen arra törekszik, hogy a szerb partnerének a vajdasági autonómia lenullázása után is megőrizze a magyar szavazatokat.
Hát igen! Az első rossz lépés (a nemzeti szempontból haszontalan koalíció megkötése) után már a szolgasorsért is térdet-fejet kell hajtani.
MSZ 03.03.13.
MISKOLCZI JÓZSEF, TEMETKEZÉSI MAGÁNVÁLLALKOZÓ, SZABADKA.
-- Szombaton Szabadkán is végigvonult a magyar nemzeti lobogóba és
Kossuth-zászlóba öltöztetett "revizionista turizmus". Sajnos. Senki
(számottevõ) nem hívta õket -- de azért jöttek. Csináltak egy kis
fölfordulást és elégedetten elmentek. Vissza Magyarországra. Ahonnan jöttek.
A szabadkai magyar fõkonzulátus elõtti nagygyûlés
"alaptémája" a vízumkényszer elleni tiltakozás volt. Látszólag. Úgy
tettek, mintha nekünk, itt élõ magyaroknak szerettek volna segíteni.
Valójában csupán egy jó fiatalos "balhéra" vágytak a Hatvannégy
Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezérei és honi (teljesen marginális társadalmi
befolyású, ismeretlen) segítõi. Az igazi, jókora verekedéssel járó
"balhé" elmaradt. Pedig vonult az igen provokatív közképet
festõ ifjúságunk, magyar zászlóval a szabadkai fõtéren és másutt
is. Még él bennem a joghurtforradalom forgatókönyve, amikor jól beexportálták
nekünk a kosovói "forradalmat" -- máig isszuk a levét. A forgatókönyv
ugyanaz kicsiben: jön egy (több) vezér, követi õket néhány különbusznyi
elvbarát (a szervezõk szerint Budapestrõl, Debrecenbõl, s
néhány vajdasági helységbõl). Õk ugyan nem szívnak velünk egy
levegõt, de majd meghasad a szívük értünk, és jobban tudják mi jó
nekünk, mint mi magunk.
Van itt jó néhány érthetetlen tény. Ezek miatt nem tudok lelkesedni az ilyen
eseményekért.
A vízumkényszert (mindegy miért) a Magyar Köztársaság vezeti be. A Magyar
Köztársaság kormánya nem Szabadkán, hanem Budapesten lakik. Akkor miért jönnek
el a budapesti, illetve magyarországi "civilek" (Maurer Oszkár -
HVIM, Patrubány Miklós -- Magyarok Világszövetsége, Kékessy Raimond -- Jobbik,
stb.) Szabadkára, hogy innen üzenjenek Budapestre? Nem lenne nekik
egyszerûbb átsétálni a budapesti parlament elé? Hja, ott már ismerik
õket, itt meg talán meg tudják bódítani néhány magyar fiatal fejét...
A vízumkényszert azért vezetik be, mert nem vagyunk
"EU-elfogadhatóak". Országon belüli ügyünk és nyomorunk. Nem örülünk
neki, de ez van. Ezért a szerbiai hatalom a felelõs. A szerbiai hatalom
nem Szabadkán lakik, hanem Belgrádban. Miért nem oda mennek tüntetni?
Hatvannégy vármegyébõl Magyarország Trianon elõtt állt. Tudni
való, hogy aki erre hivatkozik, milyen eszméket képvisel -- bármennyire is
báránybõrbe igyekszik bújni. Nem kell nekünk, itteni magyaroknak, hogy
ezt a régi sebet sóval borogassák. Az sem kell, hogy ránk süssék: vissza
akarjuk fordítani a történelem visszafordíthatatlan kerekét. Ennek csakis mi
ihatjuk meg a levét -- nem azok a "szervezõk", akik szépen
hazamennek a világútleveles, vízummentes hazájukba.
Nem lep meg, hogy még a különbuszok révén is csupán 500 embert sikerült
összegyûjteni a fõkonzulátus elé. A saját dolgainkat szeretjük mi
magunk elrendezni. Viszont meglep, hogy ebbe a "politikai turizmusba"
olyan ember is bekapcsolódott, mint Patrubány Miklós, a Magyarok
Világszövetségének elnöke. Ha önmagát nem tiszteli annyira, hogy méltó meghívás
nyomán jöjjön vidékünkre -- tisztelhetné legalább a szervezetet, amelynek élén
áll. Meglepett az is, hogy a "Trianonos balhé turizmus" szekerébe
hagyta magát "befogni" néhány vajdasági magyar közéleti személyiség.
Annyi politikai érettséget elvártam volna tõlük, hogy átlássanak a
szitán és megértsék, mire megy ki a játék.
Vajdasági (ha úgy rokonszenvesebb: délvidéki) magyarként nem kérek az olyan
emberek útmutatásaiból, ránk-szervezett politikai turizmusából, akiknek vagy
semmi közük vidékünkhöz, vagy a nehéz helyzetben elmentek. Hiteltelen, amikor
õk akarják megmondani az itt maradottaknak, a nehéz helyzetet
megélteknek, hogy mit kell tenniük. Éljenek és politizáljanak ott, ahol eddig
voltak. Ha már segíteni nem tudnak -- legalább ne ártsanak. Ne teremtsenek
olyan képet, mint amilyent most teremtettek, hogy "cirkuszolnak valamit a
magyarok Szabadkán". Ők (ismét) elmennek, mi (továbbra is) itt maradunk.