|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
2003. március 31.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
E Hírlevélben a vajdasági magyarság ezen alapérdekeit figyelembe véve vizsgáljuk a politikai eseményeket és tájékoztatunk mind a VMDP, mind pedig a szabadkai Nyitott Ajtó, más civilszervezetek valamint az „Autonómia” meg a többi polgári kör tevékenységéről. A Hírlevélben rendszeresen közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, amelyeket a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap bojkottál.
Figyeljük a más határon túli közösségekben zajló eseményeket. Magyarországon pedig a remélhetőleg sikeres EU-csatlakozási népszavazás után, a csatlakozási görcs megszűntével, a politikai elit határon túli közösségekkel kapcsolatos stratégiájának alakulását is.
Köszönjük az észrevételeket. Kérjük, hogy a levélírók jelezzék, engedélyezik-e levelük egészben, vagy részben történő közlését.
Figyelem!
A VMDP tevékenységéről szóló hírekkel találkozhatunk a következő honlapokon is:
www.gondola.hu
Részei akarunk lenni a magyar nemzetnek
„Részei akarunk lenni a magyar nemzetnek!”
Balla Attila, KMKSZ küldött
Igen, ez a lényege a több mint egy évtizedes politikai küzdelemnek, amelyet a határon túli magyar közösségek nemzetben gondolkodó politikai elitje vív – nem mindig csak a helyi hatalommal.
Ezt így senki nem mondta ki, de a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség XIV. Közgyűlése az Illyés Közalapítvány kárpátaljai alkuratóriumának bejelentett átalakítása árnyékában zajló egységdemonstráció volt. A KMKSZ vezetői ugyanis – az eddigi tapasztalatok szerint joggal – attól tartanak, hogy a Budapestről kiegészített alkuratóriumban megszűnik szervezetük eddigi túlsúlya.
Tagadhatatlan, a Kovács Miklós nevével fémjelzett kárpátaljai, talán a legsikeresebb Kárpát-medencében működő magyar vezetőség. Eddig meg tudták találni azt a hangot a mindenkori budapesti kormánnyal, ami szükséges volt ahhoz, hogy a Kárpátaljai magyar közösség intézményes felemelése töretlen folyamatként jelenhessen meg, a politikai szemlélő előtt.
Bizonyára sok oka van annak – közöttük a legszembeötlőbb a KMKSZ vezetőséget jellemző jó csapatmunka – hogy a kárpátaljai politikai elit helyi hatalomhoz simuló szárnya csak lassan, számottevő politikai megrázkódtatások nélkül jelenhetett meg a politikai színtéren.
A Kárpát-medencében a rendszerváltást követő politikai folyamatokban kialakult kisebbségi elitek belső fejlődésének egyik legfontosabb ismérve, hogy a külső körülmények döntő befolyása nyomán a semmiből is kerekedhet számottevő politikai erő.
Ezt a jelenséget mintázza az eseménysor, amelynek következtében Kovács Miklós a KMKSZ elnöke 2002-ben nem került be az ukrán parlamentbe. Meg a jelenlegi helyzet is, amelyre a KMKSZ dominancia alatti egypártrendszer a jellemző. A kárpátaljai magyarság szempontjából a nemzeti érdekek mentén politizáló egypártrendszer alapjában véve hasznosnak bizonyult. Félő, hogy most a tényleges kisebbségi politikai autonómia híján felemás, kívülről igencsak befolyásolható többpártrendszer alakul ki, amelyben a kétpólusú kisebbségi eliten belül egymással vetélkedő bábák között könnyen elveszhet a gyerek. Hogy Kárpátalján a schengeni vasfüggöny leereszkedése után a magyar kisebbségi közösségre újra rászakadjon a degradálódás, a visszafejlődés 20-ik században már megért folyamata.
De, aki barátja a demokráciának, nem küzdhet az egypártrendszer fenntartásáért. A kisebbségi közösségekben sem.
A KMKSZ vezetői sem érnek el sokat azzal, ha csak a sebeiket nyalogatják. Lépniük kell, lehetőleg előre. Erre kötelezi őket a saját tradíciójuk is.
Előre lépni csak a közösség érdekében lehet. Kívülről, mondjuk a Vajdaságból nézve a vajdasági és a százötvenezres kárpátaljai magyarság érdekei, alapvetően nem különböznek. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt szerint a magyar (perszonális) autonómia mellékletünkben található modellje, vagy valami hasonló, olyan keretet adhatna a kisebbségi többpártrendszernek és általában a demokratikus közéletnek, amelyben a külső ráhatás csak demokratikus formában jelenhet meg. A demokratikus kisebbségi választások alapja, a kárpátaljai magyar szavazók névsora már létezik: a státustörvény védelmére gyűjtött aláírások láthatóvá tették a választói bázist. Kár lenne egy ilyen adatbázist nem kihasználni, ebek harmincadjára juttatni.
A schengeni vasfüggönynek csak a kettős állampolgársággal lehet megfelelni. Ezért a kettős állampolgárság megfelelő formájának létrehozatalára irányuló kisebbségi kérelem nem kötekedés, hanem a kisebbségi közösség alapvető érdekének a felismerése és képviselete.
Balla Attila, KMKSZ küldöttnek igaza van: a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségi közösségek tagjainak óriási többsége valóban része akar lenni a magyar nemzetnek.
Ágoston András
Bojan Pajtic a Demokrata Párt nagyreményű vezetője, aki újabban élére került a szerb parlament legerősebb frakciójának is, a minap kijelentette: „Az én pártom úgy véli, hogy a regionális szerveződés csakis aszimmetrikus lehet. Nem hozhatunk létre olyan régiókat, amelyek ugyanakkora illetékességgel rendelkeznének, mint például Vajdaság, amely 150 éves hagyományokkal rendelkezik a regionális szerveződést illetően”.
A vajdasági autonómia naiv pártolói örvendezhetnek. Íme, mondhatják, a belgrádi Demokrata Párt (ennek a pártnak az élén állt Zoran Djindjic, meggyilkolt szerb minisz-terelnök) vajdaságból származó vezetője elismeri a Vajdaság különleges jogállását.
A tapasztaltabb megfigyelők (okkal) manipulációra gyanakszanak. Most ugyanis az a fontos, hogy a vajdasági békétlenkedők megszokják az új szóhasználatot. Azt, hogy a Vajdaság nem autonóm tartomány, hanem régió, mint a többi, legfeljebb 150 évesek a hagyományai.
A későbbiekben, mondjuk egy a belgrádi pártok között létrejött kompromisszumos javaslatban ez az utóbbi, mármint a 150 év már mellőzhető lehet. Ahogy az asszimetria is.
Sikeres a szerb belügy
Kétszeresére nőtt a heroin ára
Mind több jele van annak, hogy Zoran Djindjic szerbiai miniszterelnök gyilkosainak felkutatása céljából indult széleskörű nyomozásnak és a sorozatos letartóztatásoknak az egész szerb társadalmat érintő eredményei vannak.
Előkerült Ivan Stambolic, Milosevic ellenlábasának a holtteste. Hogy meggyilkolásához a Milosevicéknak is volt köze, látszik a feleség Mira Milosevic viselkedéséből is. Ő egészen Oroszországba menekült, pedig egyelőre csak ki akarták hallgatni. Orosz részről gyorsan jelezték: ha kell kiadják az utolsó Jugoszlávia volt első asszonyát.
Telitalálat volt a narko-maffia vezetőinek letartóztatása is. Ezzel magyarázható, hogy a napokban kétszeresére nőtt a drogok ára. Zomborban például a korábbi ötven helyett, most száz eurót kérnek egy gramm heroinért.
Megnőtt a drogambulaciák forgalma. Nő a drogfüggők által elkövetett bűncselekmé-nyek száma. Belgrádban az érintett patikákat rendőri felügyelet alá helyezték.
De jönnek a hírek a maffia hiánypótló intézkedéseiről is. A szerb-bolgár határon megjelent egy bolgár hölgy, aki kinézésére mit sem adva, két kiló jó minőségű heroint rejtett el övében. Ő a „gyorssegéllyel” lebukott. Ami nem jelenti azt, hogy nem lesznek olyanok, akik újra megszervezik az üzletet. Mégis, megtörni látszik a maffia hatalma Szerbia-Montenegróban.
Melléklet:
A Perszonális Autonómia modellje
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
1. A Perszonális Autonómia célja
A Perszonális autonómia célja, hogy:
- szervei feltárják, kifejezzék és képviseljék a vajdasági magyar nemzeti közösség alapérdekeit;
- a Szerb Köztársaság hatalmi szerveivel kialakított demokratikus dialógus alapján, biztosítsa a vajdasági magyarság nemzeti identitásának, valmint szellemi és anyagi kultúrájának megőrzését és fejlesztését
2. Alapelvek
2.1. A vajdasági magyarság része a pluralista, többbnemzetiségű jugoszláv társadalomnak. Kisebbségi közösségként, joga van önazonosságának védelmére s a közösségként való fejlődésre.
2.2. A Perszonális Autonómia jogi keretet ad az 1.1. pontban foglalt célok megvalósításához.. Az itt folyó döntéshozatalban a magyarok által megválasztott képviselők vesznek részt, s ezért ők közvetlenül felelősek a vajdasági magyarság sorsának alakulásáért.
2. 3. Az állam részt vesz a Perszonális autonómia pénzellátásában. A részvétel alapja, hogy az állam támogatja a vajdasági magyar nemzeti közösség nemzeti identitásának megőrzését, valamint a tény, hogy a magyarok is adófizető polgárok.
2.4. A Perszonális Autonómia pénzellátását az állam közvetlenül a költségvetésből és a szupszidiaritás elve alapján, forrásjövedelmek átengedésével biztosítja. Az ingatlanok, felszerelés és más tulajdonok, amelyeket a magyar oktatási, művelődési és tájékoztatási tevékenység intézményei használnak, a megfelelő állami szervek döntése alapján, a Perszonális Autonómia megalakulásakor annak tulajdonába mennek át.
A kisebbségi oktatás, művelődés és tájékoztatás céljaira használt ingatlanokat, amennyiben a reprivatizáció során polgári és egyesületi tulajdonba kerülnek - a tulajdonos beleegyezésével -, a Perszonális Autonómia kezelésbe veheti.
2.5. A Szerb Köztársaság költségvetéséből a Perszonális Autonómiának juttatott céleszközök felhasználását az illetékes állami szervek ellenőrzik.
2.6. A Perszonális Autonómia hatáskörébe tartozó ügyekben, elsősorban az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás terén, a Perszonális Autonómia szerveinek, az alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban, jogszabályalkotási joga van.
2.7. A Perszonális Autonómia szerveit a vajdasági magyarok választási névjegyzékében szereplő polgárok hozzák létre.
A vajdasági magyarok választói névjegyzékére felkerül az, aki:
- magyarnak vallja magát,
- nemzeti hovatartozásáról nem nyilatkozik, de ő, vagy családtagjai használják a személyi elvű kisebbségi önkormányzat intézményeit,
- nemzeti hovatartozásáról nem nyilatkozik és sem ő, sem családtagjai nem használják a személyi elvű kisebbségi önkormányzat intézményeit, de legalább három éven át évente bizonyos pénz összeggel segíti az autonómia működését.
A Perszonális Autonómia illetékes szerve, a vajdasági magyarok választói névjegyzékére felvehet olyan személyeket is, akik nem tartoznak a magyar nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez, de felvételük a magyar nemzet alapérdekeit figyelembe véve indokolt.
2.8. A Perszonális Autonómia Alapszabályát a Perszonális Autonómia Tanácsa hozza meg, s az a Szerb Népképviselőház ellenjegyzése után lép életbe.
2.9. A Perszonális Autonómiához tartoznak a saját alapítású intézmények egyesületek és szervezetek, s azok, amelyeket a Szerb Köztársaság illetékes szervének döntése alapján vesz át.
A Perszonális Autonómiához - közös megegyezés alapján -, csatlakozhatnak más jogi személyek is.
3. A Perszonális Autonómia szervei és hatásköre
A Perszonális Autonómia legfelsőbb szerve a Perszonális Autonómia Tanácsa.
A Végrehajtó Bizottság a .Perszonális Autonómia Tanácsának ügyintéző szerve.
3. 1. A Perszonális Autonómia Tanácsa
- meghozza a Perszonális Autonómia Alapszabályát;
- elfogadja a Perszonális Autonómia költségvetését;
- meghatározza az állami szervekkel és szervezetekkel, valamint a Magyarország és a nemzetközi közösség képviselőivel való kapcsolattartás alapelveit;
- irányelveket fogad el a vajdasági magyar nemzeti közösség érdekeinek feltárására, kifejezésére és képviseletére;
- elfogadja a vajdasági magyarság helyzetéről szóló évi jelentést;
- elfogadja a Perszonális Autonómia tevékenységéről szóló évi jelentést;
- szükség szerint törvény- és jogszabályjavaslatokat terjeszt a Szerb Köztársaság illetékes szervei elé az oktatás, a művelődés és a tájékoztatás területéről;
- elfogadja az oktatás, művelődés és tájékoztatás fejlesztésére és az elosztás mércéire vonatkozó tervet;
- elfogadja az oktatással, művelődéssel és a tájékoztatással kapcsolatos évi pénzügyi tervet;
- elfogadja a Perszonális Autonómia szerveinek pénzügyi tervét;
- szükség esetén önállóan alapít, vagy részt vesz különböző nonprofit és gazdasági vállalkozások alapításában az oktatás a művelődés és a tájékoztatás területén;
- dönt a nagyobb adományok elfogadásáról;
- elfogadja a magyarok által is lakott helyi önkormányzatok szerveivel való kapcsolattartás alapelveit és szabályozza az együttműködés és kapcsolattartás rendjét;
- a többpárti parlamentáris rendszer elvei alapján megválasztja:
· a Tanács elnökét
· a Tanács munkatestületeit;
· a Végrehajtó Bizottság elnökjelöltjét, majd annak javaslata alapján a Végrehajtó Bizottság tagjait;
- dönt a Végrehajtó Bizottság elnökének és tagjainak visszahívásáról;
- meghozza a Perszonális Autonómia Tanácsának ügyrendjét;
- hatáskörén belül egyéb jogszabályokat és egyedi aktusokat hoz.
3. 2. A Végrehajtó Bizottság
- a Perszonális Autonómia Tanácsa által meghatározott politikai irányvonal alapján feltárja, kifejezi és a Szerb Köztársaság illetékes szervei előtt meg a nemzetközi politikai színtéren képviseli a vajdasági magyarság alapvető politikai érdekeit;
- a Perszonális Autonómia Tanácsának előkészíti:
· a vajdasági magyar nemzeti közösség helyzetéről szóló évi jelentés tervezetét;
· a Perszonális Autonómia tevékenységéről szóló évi jelentést;
· a Perszonális Autonómia statútumának tervezetét;
· a Perszonális Autonómia költségvetésének és pénzügyi tervének javaslatát;
· a Perszonális Autonómia szerveinek munkájáról szóló évi beszámoló tervezetét;
· a Perszonális Autonómia szervei költségvetésének és évi pénzügyi tervének javaslatát;
· a törvény- és más jogszabály tervezeteket;
- gondoskodik a Perszonális Autonómia tevékenységét érintő törvények és más jogszabályok, valamint a Perszonális Autonómia Tanácsa által hozott előírások és határozatok végrehajtásáról;
- a Szerb Köztársaság Kormányának képviselőivel tárgyalásokat folytat a Perszonális Autonómia működésének anyagi és politikai feltételeire vonatkozó évi megállapodás ügyében;
- az illetékes állami szervvel megköti a Perszonális Autonómia működésének politikai és anyagi feltételeire vonatkozó évi megállapodást;
- kapcsolatot tart a Szerb Köztársaság illetékes szerveivel a Perszonális Autonómia működésének anyagi feltételeiről szóló évi megállapodás gyakorlati megvalósítása érdekében;
- gondoskodik az oktatással, művelődéssel és tájékoztatással kapcsolatos, a Perszonális Autonómia Tanácsa által elfogadott évi pénzügyi terv megvalósításáról;
- együttműködve a Szerb Köztársaság illetékes szerveivel gondoskodik a Perszonális Autonómia hatáskörébe tartozó oktatási, művelődési és tájékoztatási tevékenység pénzellátására és fejlesztésére vonatkozó távlati tervek előkészítéséről;
- kidolgozza a kapcsolattartás alapelveit, valamint a helyi önkormányzatokkal való együttműködés formáira és módjára vonatkozó határozat tervezetét;
- nyilvántartásba veszi a Perszonális Autonómia keretében működő intézményeket, szervezeteket, egyesületeket vállalatokat;
- jóváhagyja a Perszonális autonómiához tartozó intézmények, egyesületek és vállalatok alapszabályának a Perszonális Autonómia Tanácsának hatáskörét érintő részeit;
- általános felügyeletet gyakorol a személyi elvű kisebbségi önkormányzatokhoz tartozó oktatási, művelődési és tájékoztatási intézmények működése felett;
- meghozza a Végrehajtó Bizottság ügyrendjét;
- határoz a Végrehajtó Bizottság szakszolgálatainak felállításáról, s azok szervezeti felépítéséről;
- dönt a Végrehajtó Bizottság szakszolgálatainak felállításáról és azok szervezeti felépítéséről;
- a Perszonális Autonómia Statútuma alapján kinevezi a Perszonális Autonómia választás alá nem eső tisztségviselőit;
- saját hatáskörben általános és egyedi jogi aktusokat hoz.
4. A Perszonális Autonómia szerveinek létrehozatala
A Perszonális Autonómia szerveinek létrehozatalának sorrendje a következő:
4.1. A Perszonális Autonómia Tanácsának megalakulása
4.1.1. A Perszonális Autonómia Tanácsa 51 tagjának megválasztása általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással történik. A szavazáson azok vehetnek részt, akik felíratkoztak a vajdasági magyarok választói névjegyzékére.
4.1.2. Jelölt lehet minden olyan polgár, aki megfelel az általános törvényes feltételeknek és felíratkozott a vajdasági magyarok választói névjegyzékére.
4.1.3. A jelöléseket a vajdasági magyarok bejegyzett politikai pártjai és a vajdasági magyarok választói névjegyzékén szereplő polgárok csoportjai végzik.
4.1.4. A Perszonális Autonómia Tanácsa a választásokat követő 15 napon belül megtartja alakuló ülését.
4.2. A Végrehajtó Bizottság megalakulása
4.2. 1. A Végrehajtó Bizottság 21 tagot számlál. A Perszonális Autonómia Tanácsa a megalakulását követő 15 napon belül, külön ülésen, a legnagyobb képviselői csoport, vagy a létrejött vezető koalíció javaslatára előbb megválasztja a megbízott elnökjelöltet majd ennek javaslatára az elkövetkező tíz napon belül megválasztja előbb az elnököt, utánna pedig a Végrehajtó Bizottság többi tagját is.
4.2.2. A Végrehajtó Bizottság tagjelöltje lehet minden polgár, aki rajta van a vajdasági magyarok választói névjegyzékén.
4.2.3. A választásokat követő 15 napon belül a Végrehajtó Bizottság megtartja alakuló ülését.
4.2.4. Az alakuló ülésen a Végrehajtó Bizottság elfogadja ügyrendjét és megválasztja alelnökét.
4.2.5. A megalakulást követő első ülésen a Végrehajtó Bizottság meghatározza tagjainak munkaterületét.
5. A Perszonális Autonómia szerveinek működése
5.1. A Perszonális Autonómia szervei tevékenységüket a Perszonális Autonómia Statutumára, a törvényekre és Szerb Köztársaság, illetve a Jugoszláv Köztársaság alkotmányára alapozzák.
5.2. A Perszonális Autonómia Statutuma jogi keretet ad a vajdasági magyar nemzeti közösség politikai szubjektivitásának megvalósulásához és meghatározza a Szerb Köztársaság szervei valamint a Perszonális Autonómia szerveinek együttműködési formáit.
Temerin, 1997. november 8-án.