|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
2003. április 21.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
E Hírlevélben tájékoztatunk mind a VMDP, mind pedig a szabadkai Nyitott Ajtó, más civilszervezetek és az „Autonómia” meg a többi polgári kör tevékenységéről. A Hírlevélben rendszeresen közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, amelyeket a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap bojkottál.
Azokat, akikhez elér ez az üzenet, arra kérjük, hogy amennyiben kezdeményezésünket hasznosnak találják, küldjék el a Hírlevelet ismerőseiknek is. Írjanak nekünk, mondják el véleményüket, beszéljük meg közös dolgainkat!
Köszönjük az észrevételeket. Ha bírálat érkezik azzal a Hírlevélben is foglalkozunk.
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
www.gondola.hu
Új konszenzusra van szükség
Lelkesedés nélkül vitatta meg a Máért szakértői bizottsága a státus-, illetve kedvezménytörvény módosításának legújabb változatát. A mérsékelt érdeklődés nemcsak azzal magyarázható, hogy a kormány szakértői eleve elzárkóztak a komolyabb szövegmódosításoktól, mondván, hogy közigazgatásilag, valamint egyes határon túli szervezetekkel már egyeztetett szövegről van szó, hanem egy új felismeréssel is. Ennek a lényege, hogy az EU-tag Magyarország, ha tartani akarja magát az EU normákhoz és különféle véleményekhez, törvényben meghatározott formában nemigen segítheti a határon túli magyar közösségeket.
A státus- vagy kedvezménytörvény módosítása ezidőszerint lekerült a vitatott kérdések listájáról: alig is emlegeti valaki. A csönd oka az, hogy a magyarországi politikai elit látja, hogy a módosítást a parlamentben aligha lehet több mint 90 százalékos igennel megszavazni. Az első alkalommal felmutatott 90 százalék viszont kötelez. Ha nem sikerül újra kivágni a rezet a nagy presztízsveszteség elkerülhetetlen.
A kérdés az, mit lehet itt tenni?
Ha valaki a magyarországi ellenzéki pártok képviselői nélkül megtartott egyeztetéstől várt valamiféle választ, bizony csalatkoznia kellett. Nem is csoda, hisz a feleletet mégiscsak a magyar politikai elitnek kell megadnia.
Figyelembe véve az EU-követelményeket, de a nemzet érdekeit is. Új konszenzusra van szükség. Mintha Trianon nem is lett volna!
Morzsagyűjtögetők
A szerb parlament egyik VMSZ-es képviselője a minap a televízió nyilvánossága előtt tett vallomást. Elmondta, hogy eddig a magyar vállalkozók nem rúghattak labdába, mert nekik nem volt szabad, ami másoknak (a szerbeknek) igen.
Akaratlanul is a fején találta a szöget a különben maga is a gazdasági kivételezettekhez sorolható képviselő, aki a maga bőrén tapasztalhatta, hogy bizony a szerbekhez képest ő sem volt szabad.
Erre mondta a VMDP, még annak idején, hogy a VMSZ legfeljebb a maffiaelemektől terhes szerb magánosítás asztaláról lehulló morzsákat szedegetheti össze.
De az őszinte megnyilvánulás már nem található meg a Vajdasági Magyar Szövetség a Magyar Szóban fizetett hirdetés formájában megjelent állásfoglalásában.
- Nem egy esetben – áll a hirdetésben – a privatizációban való részvétel nem a pénz, hanem az érdeklődés, a bátorság hiánya miatt marad el.
Nem félnek a VMSZ vezetői, hogy rájuk szakad a mennyezet?
Mi az oka az össze-vissza megnyilatkozásoknak?
Szerbiában a rendszerváltás háborús körülmények között zajlott le. Létrejött ugyan a látszat-többpártrendszer, de az egypártrendszer kulcsintézménye a belügyi szolgálat központi alakulatával, az államvédelmiekkel együtt ott maradt a szocialistává vedlett kommunista urak kezében.
A Milosevic és csapata által kezdeményezett háború, a rablóhadjáratok, az embargó, a kosovoi konfliktus, a NATO bombázások előtti években olyan társadalmi közeget hoztak létre, amelyben a belügy állami maffiává alakult. Hogy ez konkrétan mit jelent, azt maga Mihajlovic belügyminiszter, a maffia felszámolását célzó „Szablya-hadművelet” irányítója határozta meg. Szerinte Szerbiában az elmúlt tíz esztendőben nem volt jelentősebb bűnöző, aki ne szerezte volna meg az állambiztonsági szolgálat igazolványát és jelvényét.
Az állami maffia csúcsán Milosevic és felesége, Seselj meg az együttműködő többiek – kőkemény rendszert alkotva ezzel – parlamenti többségben, létrehozták a gazdasági életet szabályozó törvények halmazát, amelyeket ha a törvénykövető vállalkozók becsületesen akartak alkalmazni, hát pillanatok alatt tönkrementek. Ha viszont megkerülték a szigorú szankciókkal védett kötelezettségeket, máris a hatalmat szolgáló pénzügyi ellenőrök hálójában találták magukat. Voltak ugyan kivételek, de csak erősítették a szabályt.
Azok a magyarok – nincsenek sokan – akik abban az időben a szerb hatalommal való együttműködésük, „technikai koalíciós partneri” szerepvállalásuk okán védettséget élveztek, és feleségükkel együtt a fekete piacinál hatszor alacsonyabb áron juthattak hozzá, a mondjuk 30 000 német márkás devizakölcsönökhöz, ma gazdag emberek. Mert a VIP kölcsönökön alapuló befektetések törvényes voltát a továbbiakban sem firtatta senki. Aki az újgazdagok közül a „Szablya hadműveletet” és az átállást megússza, az megmarad. Természetesen gazdagnak.
A „Szablya hadművelet” nyomán, a gazdasági maffia bástyái ledőlni látszanak. Nemzetközi segítséggel bár, de a vadkapitalizmusnak ez a belháborúkkal tarkított fejezete talán lezárul. Jó lenne, ha Szerbia lemaradva ugyan, mégis csatlakozhatna a többi rendszerváltó, Európába igyekvő balkáni államhoz.
Szerbia és Montenegró összecsiszolódnak?
Úgy tetszik igen. Hogy ez a folyamat meddig halad előre? Addig mindenképpen, amíg érkezik a külföldi támogatás. Tudják ezt a felelős politikusok is: Szerbia és Montenegró illetékesei megteremtették a nemzetköziek által megígért támogatások realizálásának feltételeit.
Jöhet a pénz! Ha a nemzetköziek betartják ígéreteiket – amire eddig nem volt példa – akár 300 millió dollár is. Megegyezés született a Monetáris Alappal, a Világbankkal s megoldódni látszik az Államszövetségen belüli vámok kérdése is. Ki gondolta volna?
Közben folytatódik az iszapbirkózás
A montenegrói kormányelnök Belgrádot megkerülve látogatást tett a Vajdaságban. Djukanovic Újvidéken kijelentette: „ha Szerbia meg akarna feledkezni a Vajdaságról, ezt csak saját kárára tehetné meg”. Az újvidéki vezetőket mintha hájjal kenegetnék, a belgrádiak úgy tettek, mintha meg sem hallották volna a hívatlan prókátor intelmeit.
A vajdasági magyaroknak szánt bókként a montenegrói kormányfő a Magyar Szónak elmondta, hogy „olyan ez a térség, mint egy ház, amelynek szélesre tárták a kapuit, s amely szivesen befogadja az ideérkezőket”. Olyannyira, mondhatnánk, hogy miközben a Vajdaságban a magyarok aránya 1910-ben még 28,3 % volt, ez a szám mára a második világháború után lezajlott szervezett betelepítések, majd legutóbb az 1995-ben bekövetkezett menekültáradat és a mintegy 30 ezer magyar nagyrészt kényszerű elköltözése után 14 százalékra apadt.
Csak az nem világos, hogy az etnikai arányok erőszakos megbontása után hogyan van képe a montenegrói politikusnak nyíltságról, befogadókészségről papolni? Hogy az egypártrendszer szelleme Montenegróban és a vajdasági magyarok között egyaránt kísért, bizonyítja a Magyar Szó szerkesztője is. Aki ezt a kézenfekvő kérdést bizony nem tette fel Djukanovicnak.
A montenegrói politikus, aki a múlt század kilencvenes éveinek elején jól megértette magát Milosevic szerb elnökkel, a Vajdaságból való elindulása előtt félvállról még odavetette Kostunicának, hogy akadályozta a Montenegróban létrehozott, a szerbiai halálbrigádhoz hasonló félkatonai alakulat felszámolását, majd visszavonult a fekete hegyek országába túrizmust fejleszteni.
Mi meg elgondolkodhatunk rajta, milyen messze vagyunk a magyar szellemiségű és nemcsak a magyar nyelvű tájékoztatástól.
A perszonális autonómia VMDP követelés*
- Hogyan viszonyul Magyarország a vajdasági magyarok perszonális autonómiára vonatkozó követeléseihez – kérdezte a Blic nevű szerb napilap Pandúr Józseftől Magyarország belgrádi nagykövetétől?
A nagykövet válasza: „A magyar kormány támogatja a vajdasági magyarok törekvéseit idértve az autonómiára vonatkozó követelésüket is. A VMSZ hárompilléres autonómiaelképzelése magában foglalja Vajdaság autonómiáját, a perszonális és a területi autonómiát. Ebben az összefüggésben indokolt a nyolc magyar- és egy szerb többségű vajdasági község társulásának létrehozatalát, mert itt szó sincs szeparatizmusról. Véleményem szerint a községek közössége nem nemzeti alapon jött létre, hanem a regionális együttműködés céljából alakították meg”.
Két észrevétel kívánkozik ide.
A szerb politikai színtéren – amióta a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos vitában világossá vált, hogy a nemzeti tanácsot csak a VMSZ tartja autonómiának – a perszonális autonómiára vonatkozó követelést a Vajdasági Magyar Demokrata Párttal szokás összefüggésbe hozni.
Másodszor, a VMSZ a hárompilléres sutonómiakoncepciót – amiben szintén mellőzi a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező perszonális autonómiát – eddig szinte kizárólag a magyar politikai színtéren szorgalmazta. Újabban már ott sem. A Magyar Szóban közzétett „cselekvésprogram” – vélhetően, mert a párt a gyakorlatban is megtapasztalta az általa létrehozott nemzeti tanács szerb hatalom részéről megvalósult ellenőrzését – már csak „megfelelő” kulturális autonómiát emleget.
Mindettől függetlenül reméljük, hogy a perszonális autonómiára vonatkozó követelést a magyar kormány – különösen, ha az a kosovoi szerbek ügyének rendezése során az időszerűvé válik – a gyakorlatban is hatékonyan támogatja.
*A VMDP autonómiamodelljét magyar és angol nyelven Hírlevelünk Mellékletében közöljük.
Nemcsak a VMDP mondja
Régi tézise a VMDP-nek, hogy az ötszázalékos választási küszöbb következtében a hatalmon levő Szerb Demokratikus Ellenzék soraiban a koalíciós kispártok – közöttük a VMSZ is – legfeljebb a politikai másodhegedűs szerepére alkalmasak.
Ezt a minap megerősítette, Vladimir Goati, Szerbia első számú politológusa is. Szerinte a koalíciós kispártok a „kormányzati szerepvállalás” áraként elvesztették önállóságukat és szabad mozgásterüket. Számukra nem kínálkozik más kiút csak az, hogy egy-két képviselői hely reményében összefogjanak vagy a Demokrata Párttal (ennek volt az elnöke Djindjic meggyilkolt kormányfő), vagy Kostunica Szerb Demokrata Pártjával. Ha nagyon bátrak önállóan is elindulhatnak a választásokon, vagy egyszerűen lelépnek a politikai színtérről.
Nekünk magyaroknak ez jelzés arra, hogy aligha csökken a választási küszöb, s továbbra sem lesznek legitim képviselőink a szerb parlamentben.
A Balkán az Balkán
Athénban is izgulnak. Nem sokára kezdődik Milan Milutinovic volt szerb köztársasági elnök és egykori görögországi nagykövet, jelenleg háborús bűnökkel vádolt hágai őrizetes büntetőpere.
Van, aki tudni véli, hogy a balkáni háborúk és az embargó közepette, Milan Milu-tinovic akkori görögországi szerb követ, Milosevic jobbkeze volt a Ciprusra mentett lopott és nem lopott szerb pénzek fő közvetítője. Tevékenységének árnyéka máris rávetül bizonyos görög hivatalos és félhivatalos intézményekre.
Feltehetőleg erről kívánt beszélni egy akkor nemigen dobravert találkozón Karla del Ponte, hágai főügyész februárban, a görög külügyminiszterrel. A főügyész állítólag azokat a dokumentumokat kérte a görög féltől, amelyek Milosevic és az egyes görög bankok kapcsolataira vonatkoznak. Napokon belül kiderül, sikeres volt-e a főügyész görögországi útja.
Mellékletek:
A magyar (perszonális) autonómia. A VMDP autonómiamodellje magyar és angol nyelven.
Csorba Béla:
A néma levente
Április 4-ére Đuro Žiga községi elnök lakossági fórumot hívott össze az Első Helyi Közösség tanácstermébe – írd és mondd: déli tizenkét órára. Így hát nem kell csodálkozni – lévén munkanap és tavaszi dologidő – hogy négy községi vezetőn, három újságírón, a nyugdíjasegyesület elnökén, a VMSZ helyi elnökén és hat VMDP-sen kívül csupán egyetlen egy „civil” polgár jött el a találkozóra, utóbbi is csak azért, mert sokadik próbálkozása ellenére sem tudott eddig a község vezetőivel találkozni, hogy elpanaszolja bajait. Mintha a szervezők arra törekedtek volna, hogy ne is kelljen találkozniuk a temeriniekkel!Úgy tűnt, hogy az egész rendezvény csupán egyetlen célt szolgált: tisztára mosni a községi vezetés szennyesét, amelyről majd beszámolhat a helyi média.
Ehhez képest nagy vita kerekedett a VMDP-sek és Đuro Žiga valamint Zoran Svitić között. Csorba Béla, Milinszky József, Béres Antal és Ádám István rámutattak, hogy polgárok véleményét a községi költségvetés meghozatala előtt kellett volna kikérni, és nem utólag magyarázgatni a rossz bizonyítványt. A temerini nép többek között azért is távol maradt a rendezvényről, mert nincs bizalma a jelenlegi községi vzetésben, ugyanis Temerint kisemmizték. Pedig az Első Helyi Közösség lakossága is megérdemelte volna, hogy nagyobb beruházásokat támogassanak ezen a településrészen. Nem elég a szomszédos falvakban templomokat építeni, jó lett volna, ha a község a költségvetésből a katolikus templom festését és a képek restaurálását is támogatta volna, de meg sem kérdezték az érdekelteket, mire lenne szükségük. Ugyanez vonatkozik a járdáknak és az utak kopórétegének a felújítására is. Mindazonáltal -- mutattak rá a VMDP-sek – előre kell nézni, és azokat a terveket kell megvalósítani, amelyekben egyetértés van. Ilyen például az új villanyrendőr megépítése és a községi kommunális közvállalat mielőbbi megreformálása. A fórumon jelen levő dr. Matuska Mihály VMSZ-elnök sajnos egyetlen egyszer sem szólalt meg a vita során. Úgy látszik, nem is volt mit mondania.
Inog-e az iskolaszék?
Annál több mondanivalója volt Matuskának az április 9-ei pártközi egyeztetésen, amikor is azt javasolta a szocialistáknak, hogy változtassák meg a Kókai Imre Általános Iskola iskolaszékének összetételét. Matuska szerint nem politikai, hanem szakmai alapon kell kinevezni az iskola vezetőségének tagjait, mert úgy véli, hogy Csorba Béla és Pál Tibor magiszter – iskolaszéki tagok -- mindketten egyetemi oktatók) politikai okok folytán kerültek az iskolaszékbe, ahol mellesleg eddig egyetlen alkalommal sem intéztek pártpolitikai ügyeket. Valójában azonban nem ez Matuska javaslatának az igazi oka, hanem hogy az iskolaszék kemény kezekkel látott hozzá a törvényesség betartatásához, és ezt az iskola vezetői közül nem mindenki fogadta kitörő örömmel. Mint ahogyan azt sem, hogy a visszaélések elkerülése végett az iskolaszék határozata alapján immár néhány hónapja folyószámlára kell befizetni az uzsonnapénzt. (Korábban ekörül rendellenességre panaszkodott néhány szülő.)
Az iskola igazgatója a VMSZ kegyeltjének számít – legelőször a régi községi vezetés akaratát felülbírálva Bunyik Zoltán VMSZ-es tartományi oktatási titkár javaslatára neveze ki a miniszter megbízott igazgatónak meglehetősen furcsa, gyanút keltő háttéresemények közepette --, így teljesen érthető, hogy Matuskáék Sziveri igazgató érdekében Slobodan Milošević helyi híveinek segítségével most le kívánják váltani az iskolaszék elnökét,Csorba Bélát. De kikezdték Matuskáék a korábban megbízható VMSZ-esnek számító Puskás Tibprt is, azzal vádolva pártjuk közelmúlti vezetőségi ülésén, hogy túlságosan jól együttműködik Csorbáékkal az iskola irányító testületében. Pedig Puskás semmi egyebet nem tett, mint amit a többi iskolaszéki tag: az intézmény érdekeit szem előtt tartva, meggyőződéséhez híven, igyekeztt betartani és az iskola vezetőivel betartatni a törvényességet. Matuskáék szemében azonban ez úgy látszik, nem erény, hanem vétek.
Mondani sem kell, hogy a nacionalista nézeteiről ismert szőregi községi elnök, Đuro Žiga kapva kapott Matuska javaslatán. De megtámogatták azt a szocialiták is az április 15-ei községi káderbizottsági ülésen, amikor is Dujmovics Csorba Béla fejét követelte, azzal rágalmazva meg, hogy «extrém» személyiség és az általa vezetett iskolaszékben «sok a politika». Ez utóbbit Pál Tibor meggyőzően cáfolta, hiszen az iskolaszék összesen tizenegy ülésén egyetlen szó sem esett politikáról, annál több viszont azokról a szabálytalanságokról és hanyagságokról, amelyeket az igazgató és az iskola korántsem bormemisszaságáról elhíresült titkára, Halápi Zoltán követett el. Halápi egyébként néhányor megfordult a község és az SZSZP vezetőinél is, hogy bemószerolja az iskolaszéket, s különösen annak elnökét. Szemmel látható, ezzel meg akarták akadályozni, hogy fény derüljön mulasztásaikra, s főleg arra, hogy az iskolaszék betekintést nyerjen, vajon milyen volt a különböző szülői készpénzbefizetések útja, még melőtt a jelenlegi iskolaszék bevezette a folyószámlára fizetés gyakorlatát. Az iskolaszék elnöke viszont negatív tapasztalait összegezve az oktatási miniszterhez fordult, s levelét eljuttatta a helyi rendőrfőnökhöz is.
Csorba Béla VMSZ által szorgalmazott leváltása az április 17-ei ülésen azonban elmaradt, egyelőre csupán azért, mert időhiány miatt félbeszakadt az ülés.
A helyzet jobb megértéséhez tudni kell, hogy a szerb szocialisták és a mai VMSZ-esek egy részének elvtársi együttműködése egészen 1992-93-ig nyúlik vissza. Akkor akarták ugyanis Zoran Svitićék (községi elnök volt, ma pedig szocialista pártelnök és közválllati igazgató) ideiglenes menekültszállássá átalakítani a telepi iskolát, s ehhez a telepi magyarokkal szembeni barátságtalan gesztushoz hozzájárult a hajdani iskolaszék is.
Az akkori vezetőség tagjai közül jelenleg ketten is a VMSZ helyi politikájának markáns képviselői, egyiküket Dujmovics Ferencnek hívják, s ő most Kasza pártjának helyi alelnöke. A telepi szülők még emlékezhetnek rá, hogyan sumákolt a telepi iskola tornatermében 1993-ban azon a nyilvános szülői éretekezleten, amelyen számonkérték az iskola akkori vezetőitől, hogy milyen jogon akarják átmeneti menekültszállásá átengedni az iskolát.
Könnyű elképzelni, hogy Dujmovics és társai hasonló helyzetben miként fognák «megvédeni» az iskola érdekeit. Úgy, ahogy most és akkor: rombolással.
I.
A perszonális autonómia modellje
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Temerin, 1997. november 8-án.
1. A Perszonális Autonómia célja
A Perszonális autonómia célja, hogy:
- szervei feltárják, kifejezzék és képviseljék a vajdasági magyar nemzeti közösség alapérdekeit;
- a Szerb Köztársaság hatalmi szerveivel kialakított demokratikus dialógus alapján, biztosítsa a vajdasági magyarság nemzeti identitásának, valamint szellemi és anyagi kultúrájának megőrzését és fejlesztését.
2. Alapelvek
2. 1. A vajdasági magyarság része a pluralista, többnemzetiségű jugoszláv társadalomnak. Kisebbségi közösségként, joga van önazonosságának védelmére s a közösségként való fejlődésre.
2. 2. A Perszonális Autonómia jogi keretet ad az 1.1. pontban foglalt célok megvalósításához. Az itt folyó döntéshozatalban a magyarok által megválasztott képviselők vesznek részt, s ezért ők közvetlenül felelősek a vajdasági magyarság sorsának alakulásáért.
2. 3. Az állam részt vesz a Perszonális autonómia pénzellátásában. A részvétel alapja, hogy az állam támogatja a vajdasági magyar nemzeti közösség nemzeti identitásának megőrzését, valamint a tény, hogy a magyarok is adófizető polgárok.
2. 4. A Perszonális Autonómia pénzellátását az állam közvetlenül a költségvetésből, a szupszidiaritás elve alapján, forrásjövedelmek átengedésével biztosítja. Az ingatlanok, felszerelés és más tulajdonok, amelyeket a magyar oktatási, művelődési és tájékoztatási tevékenység intézményei használnak, a megfelelő állami szervek döntése alapján, a Perszonális Autonómia megalakulásakor annak tulajdonába mennek át.
A kisebbségi oktatás, művelődés és tájékoztatás céljaira használt ingatlanokat, amennyiben a reprivatizáció során polgári és egyesületi tulajdonba kerülnek - a tulajdonos beleegyezésével -, a Perszonális Autonómia kezelésbe veheti.
2. 5. A Szerb Köztársaság költségvetéséből a Perszonális Autonómiának juttatott céleszközök felhasználását az illetékes állami szervek ellenőrzik.
2.6. A Perszonális Autonómia hatáskörébe tartozó ügyekben, elsősorban az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás terén, a Perszonális Autonómia szerveinek, az alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban, jogszabályalkotási joga van.
2. 7. A Perszonális Autonómia szerveit a vajdasági magyarok választási névjegyzékében szereplő polgárok hozzák létre.
A vajdasági magyarok választói névjegyzékére felkerül az, aki:
- magyarnak vallja magát,
- nemzeti hovatartozásáról nem nyilatkozik, de ő, vagy családtagjai használják a személyi elvű kisebbségi önkormányzat intézményeit,
- nemzeti hovatartozásáról nem nyilatkozik és sem ő, sem családtagjai nem használják a személyi elvű kisebbségi önkormányzat intézményeit, de legalább három éven át évente bizonyos pénzösszeggel segíti az autonómia működését.
A Perszonális Autonómia illetékes szerve, a vajdasági magyarok választói névjegyzékére felvehet olyan személyeket is, akik nem tartoznak a magyar nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez, de felvételük a magyar nemzet alapérdekeit figyelembe véve indokolt.
2. 8. A Perszonális Autonómia Alapszabályát a Perszonális Autonómia Tanácsa hozza meg, s az a Szerb Népképviselőház ellenjegyzése után lép életbe.
2. 9. A Perszonális Autonómiához tartoznak a saját alapítású intézmények egyesületek és szervezetek, s azok, amelyeket a Szerb Köztársaság illetékes szervének döntése alapján vesz át.
A Perszonális Autonómiához - közös megegyezés alapján -, csatlakozhatnak más jogi személyek is.
3. A Perszonális Autonómia szervei és hatásköre
A Perszonális Autonómia legfelsőbb szerve a Perszonális Autonómia Tanácsa.
A Végrehajtó Bizottság a Perszonális Autonómia Tanácsának ügyintéző szerve.
3. 1. A Perszonális Autonómia Tanácsa
- meghozza a Perszonális Autonómia Alapszabályát;
- elfogadja a Perszonális Autonómia költségvetését;
- meghatározza az állami szervekkel és szervezetekkel, valamint a Magyarország és a nemzetközi közösség képviselőivel való kapcsolattartás alapelveit;
- irányelveket fogad el a vajdasági magyar nemzeti közösség érdekeinek feltárására, kifejezésére és képviseletére;
- elfogadja a vajdasági magyarság helyzetéről szóló évi jelentést;
- elfogadja a Perszonális Autonómia tevékenységéről szóló évi jelentést;
- szükség szerint törvény- és jogszabályjavaslatokat terjeszt a Szerb Köztársaság illetékes szervei elé az oktatás, a művelődés és a tájékoztatás területéről;
- elfogadja az oktatás, művelődés és tájékoztatás fejlesztésére és az elosztás mércéire vonatkozó tervet;
- elfogadja az oktatással, művelődéssel és a tájékoztatással kapcsolatos évi pénzügyi tervet;
- elfogadja a Perszonális Autonómia szerveinek pénzügyi tervét;
- szükség esetén önállóan alapít, vagy részt vesz különböző nonprofit és gazdasági vállalkozások alapításában az oktatás a művelődés és a tájékoztatás területén;
- dönt a nagyobb adományok elfogadásáról;
- elfogadja a magyarok által is lakott helyi önkormányzatok szerveivel való kapcsolattartás alapelveit és szabályozza az együttműködés és kapcsolattartás rendjét;
- a többpárti parlamentáris rendszer elvei alapján megválasztja:
· a Tanács elnökét
· a Tanács munkatestületeit;
· a Végrehajtó Bizottság elnökjelöltjét, majd annak javaslata alapján a Végrehajtó Bizottság tagjait;
- dönt a Végrehajtó Bizottság elnökének és tagjainak visszahívásáról;
- meghozza a Perszonális Autonómia Tanácsának ügyrendjét;
- hatáskörén belül egyéb jogszabályokat és egyedi aktusokat hoz.
3. 2. A Végrehajtó Bizottság
- a Perszonális Autonómia Tanácsa által meghatározott politikai irányvonal alapján feltárja, kifejezi és a Szerb Köztársaság illetékes szervei előtt meg a nemzetközi politikai színtéren, képviseli a vajdasági magyarság alapvető politikai érdekeit;
- a Perszonális Autonómia Tanácsának előkészíti:
· a vajdasági magyar nemzeti közösség helyzetéről szóló évi jelentés tervezetét;
· a Perszonális Autonómia tevékenységéről szóló évi jelentést;
· a Perszonális Autonómia statútumának tervezetét;
· a Perszonális Autonómia költségvetésének és pénzügyi tervének javaslatát;
· a Perszonális Autonómia szerveinek munkájáról szóló évi beszámoló tervezetét;
· a Perszonális Autonómia szervei költségvetésének és évi pénzügyi tervének javaslatát;
· a törvény- és más jogszabály tervezeteket;
- gondoskodik a Perszonális Autonómia tevékenységét érintő törvények és más jogszabályok, valamint a Perszonális Autonómia Tanácsa által hozott előírások és határozatok végrehajtásáról;
- a Szerb Köztársaság Kormányának képviselőivel tárgyalásokat folytat a Perszonális Autonómia működésének anyagi és politikai feltételeire vonatkozó évi megállapodás ügyében;
- az illetékes állami szervvel megköti a Perszonális Autonómia működésének politikai és anyagi feltételeire vonatkozó évi megállapodást;
- kapcsolatot tart a Szerb Köztársaság illetékes szerveivel a Perszonális Autonómia működésének anyagi feltételeiről szóló évi megállapodás gyakorlati megvalósítása érdekében;
- gondoskodik az oktatással, művelődéssel és tájékoztatással kapcsolatos, a Perszonális Autonómia Tanácsa által elfogadott évi pénzügyi terv megvalósításáról;
- együttműködve a Szerb Köztársaság illetékes szerveivel gondoskodik a Perszonális Autonómia hatáskörébe tartozó oktatási, művelődési és tájékoztatási tevékenység pénzellátására és fejlesztésére vonatkozó távlati tervek előkészítéséről;
- kidolgozza a kapcsolattartás alapelveit, valamint a helyi önkormányzatokkal való együttműködés formáira és módjára vonatkozó határozat tervezetét;
- nyilvántartásba veszi a Perszonális Autonómia keretében működő intézményeket, szervezeteket, egyesületeket, vállalatokat;
- jóváhagyja a Perszonális autonómiához tartozó intézmények, egyesületek és vállalatok alapszabályának a Perszonális Autonómia Tanácsának hatáskörét érintő részeit;
- általános felügyeletet gyakorol a személyi elvű kisebbségi önkormányzatokhoz tartozó oktatási, művelődési és tájékoztatási intézmények működése felett;
- meghozza a Végrehajtó Bizottság ügyrendjét;
- határoz a Végrehajtó Bizottság szakszolgálatainak felállításáról, s azok szervezeti felépítéséről;
- dönt a Végrehajtó Bizottság szakszolgálatainak felállításáról és azok szervezeti felépítéséről;
- a Perszonális Autonómia Statútuma alapján kinevezi a Perszonális Autonómia, választás alá nem eső tisztségviselőit;
- saját hatáskörben általános és egyedi jogi aktusokat hoz.
4. A Perszonális Autonómia szerveinek létrehozatala
A Perszonális Autonómia szerveinek létrehozatalának sorrendje a következő:
4. 1. A Perszonális Autonómia Tanácsának megalakulása
4. 1. 1. A Perszonális Autonómia Tanácsa 51 tagjának megválasztása általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással történik. A szavazáson azok vehetnek részt, akik feliratkoztak a vajdasági magyarok választói névjegyzékére.
4. 1. 2. Jelölt lehet minden olyan polgár, aki megfelel az általános törvényes feltételeknek és feliratkozott a vajdasági magyarok választói névjegyzékére.
4. 1. 3. A jelöléseket a vajdasági magyarok bejegyzett politikai pártjai és a vajdasági magyarok választói névjegyzékén szereplő polgárok csoportjai végzik.
4. 1. 4. A Perszonális Autonómia Tanácsa a választásokat követő 15 napon belül megtartja alakuló ülését.
4. 2. A Végrehajtó Bizottság megalakulása
4. 2. 1. A Végrehajtó Bizottság 21 tagot számlál. A Perszonális Autonómia Tanácsa a megalakulását követő 15 napon belül, külön ülésen, a legnagyobb képviselői csoport, vagy a létrejött vezető koalíció javaslatára előbb megválasztja a megbízott elnökjelöltet majd ennek javaslatára az elkövetkező tíz napon belül, megválasztja előbb az elnököt, utána pedig a Végrehajtó Bizottság többi tagját is.
4. 2. 2. A Végrehajtó Bizottság tagjelöltje lehet minden polgár, aki rajta van a vajdasági magyarok választói névjegyzékén.
4. 2..3. A választásokat követő 15 napon belül a Végrehajtó Bizottság megtartja alakuló ülését.
4. 2.4. Az alakuló ülésen a Végrehajtó Bizottság elfogadja ügyrendjét és megválasztja alelnökét.
4. 2..5. A megalakulást követő első ülésen a Végrehajtó Bizottság meghatározza tagjainak munkaterületét.
5. A Perszonális Autonómia szerveinek működése
5. 1. A Perszonális Autonómia szervei tevékenységüket a Perszonális Autonómia Statútumára, a törvényekre és Szerb Köztársaság, illetve a Jugoszláv Köztársaság alkotmányára alapozzák.
5.2. A Perszonális Autonómia Statútuma jogi keretet ad a vajdasági magyar nemzeti közösség politikai szubjektivitásának megvalósulásához és meghatározza a Szerb Köztársaság szervei, valamint a Perszonális Autonómia szerveinek együttműködési formáit.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt Választmánya
The Model of Personal Autonomy
Vojvodina Hungarian Democratic Party
Temerin, 8 November 1997
1. The objectives of the Personal Autonomy
The objectives of the Personal Autonomy are:
- that its bodies open out, give formulation to and represent the fundamental interests of the Hungarian national community;
- that by virtue of democratic dialogue with the governmental bodies of the Republic of Serbia it will ensure for the Hungarian people in Vojvodina the preservation and further development of national identity, and also of intellectual and material culture.
2. Basic principles
2. 1. Hungarian people in Vojvodina are a part of the pluralistic, multinational Yugoslav society. As a minority community they have the right to protect their self-identity and to develop as a community.
2. 2. The Personal Autonomy provides the legal frameworks for the realization of the goals under paragraph 1. Here the decisions are made by the representatives elected by the Hungarian population, hence the representatives are directly responsible for the welfare and destiny of the Hungarians in Vojvodina.
2. 3. The state participates in the funding of the Personal Autonomy. The basis of this participation is that the state supports the Hungarian national community in Vojvodina in their efforts to ensure the preservation of their national identity, as well as recognizes the fact that the Hungarians are also taxpayers.
2. 4. The state secures the funds directly from the budget and by assigning source income on the principle of subsidiarity. On the decision of the competent state organ, the real estate, equipment and other properties used by the Hungarian institutions performing educational, cultural and information activities, pass into the ownership of the Personal Autonomy on its establishment.
Real estate, equipment and other properties used for minority educational, cultural and information purposes, - in the case that in the course of reprivatisation they become individual or society property - can be appropriated by the Personal Autonomy, with the consent of the proprietor.
2. 5. The target funds assigned to the Personal Autonomy from the budget of the Republic of Serbia will be controlled by the competent state bodies.
2. 6. In matters within the competence of the Personal Authority, primarily within the sphere of education, culture and information, the Personal Autonomy has the right of legislation.
2. 7. The bodies of the Personal Autonomy are constituted by the citizens listed in the electoral register of the Hungarians in Vojvodina.
The electoral register of Hungarians in Vojvodina lists those who:
- declare themselves to be Hungarian,
- make no statement as to nationality; however they or the members of their family do use the institutions of the personal minority self-government
- make no statement as to nationality, and neither they themselves nor the members of their family use the institutions of the minority self-government based on personal volition; however, they do give certain financial aid in order to support the functioning of the autonomy for three years.
The appropriate organ of the Personal Autonomy can place on the electoral list persons who do not belong to the Hungarian national or lingual minority; however, their listing is justified taking into consideration the fundamental interests of the Hungarian nation.
2. 8. The Statutes of the Personal Autonomy are adopted by the Council of Personal Autonomy and come into force when countersigned by the Serbian National Assembly;
2. 9. Institutions, associations, unions and organizations pertaining to the Personal Autonomy are those founded by the Personal Autonomy and those taken over on the decision of the appropriate bodies of the Republic of Serbia.
Other legal entities can also join the Personal Autonomy - by mutual consent.
3. The Personal Autonomy's bodies and scope of authority
The supreme body of the Personal Autonomy is the Council of the Personal Autonomy.
The Executive Committee is the Personal Autonomy's administrative organ.
3. 1. The Council of the Personal Autonomy:
- adopts the Statutes of the Personal Autonomy;
- approves the budget of the Personal Autonomy;
- decides on the basic principles of affiliations with the state bodies and organizations, as well as with the representatives of Hungary and the international community;
- adopts a policy for opening out, giving formulation to and representing the interests of the Hungarian community in Vojvodina;
- approves the annual report on the status of Hungarians in Vojvodina;
- approves the annual report on the activities of the Personal Autonomy;
- if necessary, presents bills or rules to the appropriate bodies of the Republic of Serbia in the sphere of education, culture and information;
- adopts the annual plan for the development and for distribution in the spheres of education, culture and information;
- adopts the annual budget for education, culture and information;
- adopts the budget of the bodies of the Personal Autonomy;
- if necessary, sets up on its own or participates in promoting various non-profitable or economic enterprises in the sphere of education, culture and information;
- decides about the adoption of larger endownments;
- adopts the basic principles of affiliations with the bodies of the local self-government and co-ordinates the order of cooperation and affiliation; and
- based on the principles of multy-party parlamentary system it elects:
· the President of the Council
· the committees of the Council
· the candidate for the presidency of the Executive Committee, and then on his/her proposal the Members of the Executive Committee
- decides about the recall of the President or/and the Members of the Executive Committee;
- passes the standing orders of the Council of the Personal Autonomy;
- passes other rules and single acts within its sphere of authority.
3. 2. The Executive Council
- on principles of policy layed down by the Council of the Personal Autonomy opens out, gives formulation to and represents the fundamental interests of the Hungarian national community in Vojvodina to the appropriate bodies of the Republic of Serbia and the international political community;
- prepares for the Council of the Personal Autonomy:
· the draft of the annual report on the status of the Hungarian national community;
· the annual report on the activities of the Personal Autonomy;
· the draft of the Statutes of the Personal Autonomy;
· the budget proposal and financial project of the Personal Autonomy;
· the draft of the annual report on the activities of the bodies of the Personal Autonomy;
· the budget proposal and financial project of the bodies of the Personal Autonomy;
· legal acts and other legislative procedures;
- attends to the implementation of laws and other rules concerning the activities of the Personal Autonomy and of the regulations and resolutions brought by the Council of the Personal Autonomy;
- carries on negotiations with the representatives of the Government of the Serbian Republic concerning the annual agreement on the financial and political conditions of the operating of the Personal Autonomy;
- concludes the yearly agreement on the political and financial conditions of the operating of the Personal Autonomy with the appropriate governmental body;
- is in communication with the appropriate bodies of the Republic of Serbia concerning the practical realization of the annual agreement on the financial conditions of the operating of the Personal Autonomy;
- attends to the realization of the annual budget concerning education, culture and information adopted by the Council of the Personal Autonomy;
- in collaboration with the appropriate bodies of the Republic of Serbia attends to the preparation of long-range projects concerning the financing and the development of educational, cultural and informational activities within the scope of authority of the Personal Autonomy;
- works out the basic principles of communication, and the scheme of the resolution concerning the forms and ways of cooperation with the local municipalities;
- makes a record of the institutions, organizations and associations functioning within the scope of the Personal Autonomy;
- approves those sections of the articles of the institutions, associations and companies within the Personal Autonomy which fall within the competence of the Personal Autonomy;
-exerts general supervision over the activities of educational and cultural institutions and the regional media;
- approves the working order of the Executive Council;
- decides on the setting up of the departments of the Executive Council and on their organization;
- appoints officials who are not subject to election by virtue of the Statutes of the Personal Autonomy;
- passes other rules and single acts within its sphere of authority;
4. The setting up of the bodies of the Personal Autonomy
The order of the setting up of the bodies of the Personal Autonomy is as follows:
4. 1. Establishment of the Council
4. 1. 1. The 51 members of the Council are elected by general, equal, direct and secret balloting. The right of vote is given to those who have signed their names on the electoral list of Hungarians in Vojvodina.
4. 1. 2. Any citizens can run for election who meet the overall legitimate demands and have signed their names on the electoral list of Hungarians in Vojvodina.
4. 1. 3. Nomination is put forward by the registered political parties of the Hungarians in Vojvodina, and by groups of citizens listed in the electoral list of Hungarians in Vojvodina.
4. 1. 4. The Council of the Personal Autonomy has its constituent assembly within 15 days after the election.
4. 2. Establishment of the Executive Committee
4. 2. 1. The Executive Committee is constituted of 21 members. The Council of the Personal Autonomy within 15 days of its establishment, at a special session, elects first the presiding chairman - put forward by the proposal of the major parliamentary panel or the leading coalition - and then, within 10 days following the Chairman's election, the Council elects at the Chairman's proposal, first the President and then the other members of the Exeutive Committee.
4. 2. 2. Any citizen signed up on the electoral list of Hungarians in Vojvodina can be a candidate for membership in the Executive Committee.
4. 2. 3. The Executive Committee has its constituent assembly within 15 days of the elections.
4. 2. 4. At the constituent statutory meeting the Executive Committee adopts the standing orders and elects the vice-president.
4. 2. 5. The Executive Committee defines the scope of activities of its members.
5. The functioning of the bodies of the Personal Autonomy
5.1 The bodies of the Personal Autonomy base their activities on the Statutes of the Personal Autonomy and on the laws and Constitutions of the Republic of Serbia and the Republic of Yugoslavia.
5. 2. The Statutes of the Personal Autonomy provide the legal frameworks for the realization of the political subjectivity of the Hungarian national community in Vojvodina, and lay down the forms of cooperation between the bodies of the Republic of Serbia and the bodies of the Personal Autonomy.
The Committee of the
Vojvodina Hungarian Democratic Party