Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

HÍRLEVÉL
19. szám

2003. május 19.

 

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk mind a VMDP, mind pedig a hozzá közel álló civilszervezetek, s a Kárpát-medence autonómiakövetelő politikai erőinek tevékenységéről. A Hírlevélben rendszeresen közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap bojkottál.

Azokat, akikhez elér ez az üzenet, arra kérjük, hogy amennyiben kezdeményezésünket hasznosnak találják, küldjék el a Hírlevelet ismerőseiknek is. Írjanak nekünk, mondják el véleményüket, beszéljük meg közös dolgainkat!

Köszönjük az észrevételeket. Ha bírálat érkezik azzal a Hírlevélben is foglalkozunk.

 

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Figyelem!

A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:

www.hufo.info

www.dnp.hu

www.gondola.hu

 

 

Több mint párt

 

Nemzeti érzelmű polgárok lévén a Vajdasági Magyar Demokrata Párt tagjai és szimpatizánsai nagy érdeklődéssel figyelték a Fidesz – MPP átalakításával kapcsolatos eseményeket.

A Fidesz Magyar Polgári Szövetség megalakulása olyan időpontban történik, amikor a magyarországi politikai elit felelős tevékenységétől függően a Magyar Köztársaság csak mechanikusan beépül az EU-ba, vagy nemzetként, Magyarország a Kárpát-medencében élő magyarokkal együtt, otthonosan elhelyezkedik benne.

Azok a folyamatok, amelyek megelőzték a Szövetség létrejöttét, a polgári körök megjelenése s az, hogy „a rendszerváltoztatás óta először, a nemzeti érzelmű polgárok a választások után is bátran kiálltak értékeik, meggyőződésük és az országépítő munka folytatása mellett” bizalommal és reménykedéssel töltheti el a kisebbségieket.

A Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjában bízva a vajdasági magyarok nagy várakozással tekintenek Orbán Viktor elnök és a Szövetség vezetőinek ország- és nemzetépítő tevékenysége elé.

A reményteljes várakozás tényéből kiindulva írja* Ágoston András a VMDP elnöke Orbán Viktornak a következőket:

„Egyetértek vele, hogy a Szövetség több mint párt. Többnek is kell lennie! Egészen addig, amíg Magyarországon a szavazók 60-65 százaléka nem kezd visszavonhatatlanul nemzetben gondolkodni…

Többnek kell lennie a Fidesz Magyar Polgári Szövetségnek, mint pártnak azért is, hogy kezdeményezhesse a kisebbségi közösségeket is magában foglaló új nemzeti konszenzus létrehozatalát.”

*Mellékletünkben közöljük a levelet.

 

Ágoston András:

Egy korszak lezárul

 

Május 24-én Budapesten ülést tart a Magyar Állandó Értekezlet. Az előzetes meghívóban dr. Medgyessy Péter miniszterelnök meg sem említi a státus-, illetve kedvezménytörvény módosítását, de továbbra is közös feladatnak tartja „a magyarság összetartozásának erősítését, a nemzeti szolidaritás és kohézió európai keretek között történő megújítását”.

Ez az előzetes több fejlemény előtt is nyitva hagyja az ajtót.

Megtörténhet, hogy mivel a magyar kormány elfogadta a törvény módosítására vonatkozó javaslatot, annak megerősítését már nem fogja kérni a részvevőktől. S hogy e helyett vitát nyit az EU-csatlakozás utáni új kihívásokról. Ha magyar kormánynak a Máért megőrzése és új tartalommal való feltöltése a célja bizonyára ezt az irányt választja.

Ha a törvénymódosítás napirendre kerül, ebben a kérdésben aligha alakulhat ki konszenzus. Tudott dolog, hogy a kormány már elfogadta a státus-, illetve a kedvezménytörvény módosítására vonatkozó javaslatot. Az sem titok, hogy ezt a szlovák illetékesek máris elvetették, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség kongresszusa pedig egy kivétellel határozatban ellenzi a kormány javaslatában szereplő módosításokat.

Ha a Máért mégis napirendre veszi a kormány javaslatát, a vita elvezethet akár a Kárpát-medencében élő magyarok e csúcsintézményének felbomlásához is.

Sok minden más is lehetséges, csak az nem, hogy konszenzus alakuljon ki a kormány módosító javaslata ügyében. Ami viszont a parlamentben azzal a következménnyel jár, hogy egy 92 százalékos többséggel elfogadott, s a magyarigazolvány bevezetésével a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatát megerősítő törvényből lesz egy 51 százalékos jogszabály. S ennek vélhetően a gyors feledés lesz a sorsa.

Egy biztos: a Máért-nak az a korszaka, amelyben főleg a státus-, illetve a kedvezménytörvénnyel foglalkozott, lezárul.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt vezetői, akárcsak a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alapítói, s még sokan mások, rendületlenül hisznek a szeretet és az összefogás erejében. Ez ad reményt arra, hogy Magyarország EU-csatlakozsáát követően megtaláljuk a nemzet érdekeinek érvényesítésére alkalmas formákat és a közös tevékenység lehetőségét.

 

Kasza riogat

 

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke riogat, megint össze-vissza beszél. Magyarországon azzal vagdalózik, hogy a vízumkényszer meggyorsítja a vajdasági magyarok Magyarországra történő áttelepedését. Azt sem Magyarországon, sem Belgrádban nem meri kimondani, hogy a megoldás csakis a kettős állampolgárság lehet. Ehelyett – Belgrád szolgálatában – arról beszél, hogy a vajdasági magyaroknak türelemmel kell várakozniuk arra, hogy Szerbia is felkerüljön a vízummentesek listájára. Hogy erre mikor kerülhet sor, arról Kasza úr – nagyon is indokoltan – mélyen hallgat.

 

Korhecz is riogat

 

Dr. Korhecz Tamás, Kasza egyik jó embere a minap, visszabarangolva az elmúlt időkbe, azzal vádolta meg Ágoston Andrást a VMDP elnökét, hogy valamikor, még a történelmi VMDK élén Magyarországra akarta átirányítani a vajdasági magyarokat.

Ezzel kapcsolatban álljon itt Ágoston Andrásnak egy régi, 1993. szeptember 18-án a balkáni háborúk kellős közepén a vajdasági magyarokhoz írt nyílt levele az áttelepülésről*:

 

Nemzettársaim!

Újabb áttelepülési hullám zajlik ezekben a napokban. Mennek a vajdasági magyarok, főleg Magyarországra, de messzire, a tengeren túlra is. Futnak, menekülnek a munkanélküliségtől, a téltől, a megaláztatástól, a bizonytalan jövőtől. Ha ez így folytatódik, hiába álltunk talpra, hiába éreztük egy rövid időre, hogy közösségként, politikailag is jelentünk valamit, terveink, reményeink könnyen meghiúsulhatnak. Ha elfogyunk és felmorzsolódunk, hiába jönnek létre a feltételek autonómiatörekvéseink megvalósításához, nem lesz kivel és nem lesz kiért küzdeni.

Ahhoz, hogy ebben a számunkra sorsdöntő pillanatban egyénileg is, meg közösségként is megoldást találjunk, néhány kérdésben világosan kell látnunk, nem hazudhatunk sem másoknak, sem önmagunknak.

Először, a VMDK csak azokat tartja menekülteknek, akik a mozgósítási parancs kikézbesítése, vagy az ezzel kapcsolatos bírósági ítélet után hagyták el az országot. Úgy véljük, az egyén különösen fontos szabadsága az, hogy ha nem látja igazoltságát, ne vegyen részt a polgárháborúban. A menekültek és családtagjaik eltávozását mindaddig, amíg nem teremtődnek meg a tényleges, a büntetés veszélyétől mentes feltételei a visszatérésnek, erkölcsileg indokoltnak, közösségünk szempontjából pedig elfogadhatónak tartjuk.

Aki nem ilyen helyzetben szánta el magát a távozásra, az áttelepülő vagy kivándorló. Az ő távozásuk egyéni döntés következménye, amelyet a VMDK nem értékelhet. Egy politikai érdekvédelmi szervezetnek, amely a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseinek érvényesítését tűzte ki célul, nem az a dolga, hogy az egyéni döntéseket mérlegelje, hanem hogy megteremtse a közösségi törekvések megvalósításának feltételeit.

A gond az, hogy a tömeges egyéni döntések következtében, különösen, ha tovább erősödik az áttelepülés és a kivándorlás egyre inkább állandósuló folyamata, meginoghat a vajdasági magyarság közösségi váza. Az önszerveződés folyamatai lelassulnak, megakadnak, és kisebbségi közösségünk végül képtelen lesz kollektív törekvésként megjeleníteni népességünk alapvető, történelmi érdekeit. Ettől a ponttól kezdve megindulhatnak a diaszpórává válás folyamatai, s megnyílik az út leépülésünk, felmorzsolódásunk felé.

Van-e biztos megoldás? Elkerülhető-e a vajdasági magyarság felmorzsolódása? Erre a kérdésre nincs megnyugtató válasz. Esélyeink vannak, de rajtunk áll, tudunk-e élni velük!

Abból indulunk ki, hogy az új európai rend megteremtésében most, a szocializmus bukása után, mindenki részt vehet, de csakis teljesítményei alapján számíthat az őt megillető helyre. Ebben az új rendben mi kisebbségi népcsoportként, határmódosítást nem, de autonómiát követelve, az egyetemes magyarság részeként, de a velünk élő más nemzetekkel együtt kívánunk beépülni. Sokan vannak, akiknek ez a jelenlegi helyzetben megvalósíthatatlannak látszik, de a VMDK mégis bízik a sikerben. A vajdasági magyarok szavazatainak köszönhetően hitelesek a követeléseink, s ami szintén fontos, módszereinkkel és elképzeléseinkkel jól csatlakozunk a nemzetközi kezdeményezésekhez.

A Balladur-terv néven ismertté vált kezdeményezés például két szempontból is sorsdöntően fontos lehet számunkra. Azzal, hogy a kisebbségi kollektív jogok érvényesítésének szükségességét az európai határok ügyével azonos fontossági sorrendben tárgyalja, de még inkább azzal, hogy a kisebbségek helyzetének méltányos rendezését szorosan összekapcsolja az európai biztonság ügyével, a kisebbségeket, bennünket is beemel a nemzetközi politikai színtérre. Méghozzá olyan céllal, hogy megoldást találjon bajainkra.

Mi is tudjuk, hogy sok még a buktató a Balladur-terv megvalósításának útján, hisz sok az ellenérdekelt, s az új politikai filozófia térhódítása a bizalmatlanság légkörében zajlik, mégis derűlátók vagyunk. Nemcsak azért, mert ennek a békés távlati megoldásnak csak egy alternatívája van, a véres háborúk sorozata, hanem azért is, mert mi magyarok, s nem csak itt Vajdaságban, előnyben vagyunk. Olyannyira igazunk van, hogy javaslatainkat, követeléseinket nem lehet lesöpörni az asztalról.

Éppen ezért együttesen is sokat tehetünk közös érdekeink előrelendítéséért. A VMDK különös jelentőséget tulajdonít a ténynek, hogy a minap több mint hét évtizedes kisebbségi lét során először a magyar miniszterelnök a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségek legitim szervezeteinek vezetőivel tanácskozást folytathatott az új európai rendezési tervvel kapcsolatos közös külpolitikai tevékenység lehetőségeiről.

Vannak tehát esélyeink, de nem biztos, hogy ezek tudatosítása megállítja az áttelepülők áradatát. Mi az, amit a VMDK vállalni tud annak érdekében, hogy ebben a valóban sorsdöntő pillanatban minél kevesebb olyan egyéni döntés szülessen, amely szükségszerűen hozzájárulna kis közösségünk, a vajdasági magyarság gyengüléséhez, vagy - ne adj Isten - összeroppanásához?

Itthon megteszünk mindent, hogy a Vox Humana Emberbaráti Szolgálaton keresztül, az ideérkező segélyszállítmányok gyors elosztásával mielőbb segítsünk a legjobban rászorulóknak. Megteszünk mindent annak érdekében, hogy a nagy külföldi segélyszolgálatok a nekünk szánt segélyeket valóban nekünk, a Vox Humanának juttassák el. Ezúton is tudatjuk az érdekeltekkel, hogy a segélyek célbajuttatása csak akkor biztos, ha azt a Vox Humana közreműködésével hajtják végre. Megteszünk mindent, hogy a segélyelosztással kapcsolatos esetleges visszaéléseket felfedjük és a nyilvánosság elé vigyük, attól függetlenül, hogy ki az elkövető.

Községi önkormányzatainkkal együtt küzdeni fogunk azért, hogy az állami ellátás irányítása és lebonyolítása ne kerülhessen méltatlan kezekbe, és maradéktalanul megkaphassuk az egy főre járó juttatásokat.

Minden erőnkkel azon leszünk, hogy Magyarországon tudatosítsuk: a lélektani hadviselés, a különféle állami megszorítások, az embargó és az áttelepülések újabb és újabb hullámai végveszélybe sodorják a vajdasági magyarságot. Nem lehet pártvetélkedések tárgyává tenni a kérdést, kell-e és lehet-e anyagilag is segíteni a vajdasági magyarságot. Azt kell elérni, hogy az állam és a parlament által jóváhagyott eszközök kettős funkcióban legyenek hatékonyak. Járuljanak hozzá az oktatási és művelődési tevékenység alapvető megnyilvánulásainak fenntartásához, ugyanakkor serkentsék és támogassák a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseit. Az embargónak nem lehet célja, hogy egy őshonos népcsoport, mint amilyen a vajdasági magyarság, eltűnjön, felmorzsolódjon! A VMDK vállalja, hogy a nyilvánosság előtt szóvá teszi, ha valaki, legyen az bármilyen poszton, egyéni vagy csoportérdekből, esetleg pártérdekektől vezérelve, lassítja vagy akadályozza a segélyek célbajuttatását, rendeltetésszerű felhasználását. Természetes, hogy az egész folyamat hatékonyságát csak megfelelő - talán parlamenti - ellenőrző mechanizmus serkenthetné és tehetné demokratikussá.

Külföldön a VMDK-nak azt kell bebizonyítania, hogy az embargónak nem lehet célja, hogy egy olyan őshonos népcsoportot, mint amilyen a vajdasági magyarság, önhibáján kívül szétszórjon, kivándorlásra, elvándorlásra késztessen. Tekintettel a tragikus elvándorlási hullámra, a vajdasági magyarság számára már a Balladur-terv keretében megoldást kellene találni. Ebből a célból Szerbia képviselőit is meg kellene hívni a Balladur-tervben előirányzott értekezletekre. Mivel mindeddig nem került sor dialógusra, jóllehet ezt a VMDK már kezdettől fogva szorgalmazta, népcsoportunk nyílt és megoldatlan helyzetének rendezését közvetítők segítségével kellene véghezvinni.

Nemzettársaim! A VMDK tudja, hogy az elmondottak sokaknak nem jelentenek kézzelfogható segítséget, s nem állnak el az elmenetel szándékától. De ha akárcsak percekre is megállnak gondolkodni, az, amit tettünk, nem volt hiábavaló. A VMDK-nak nincs varázsvesszője, csodákat nem tehet. Hite van! Hisz abban, hogy a vajdasági magyarság autonómiatörekvései megalapozottak, méltányosak és nemzetközi szinten is elfogadhatóak. Tudja azt, hogy az embertelen megpróbáltatások ellenére a magyarok többsége még mindig a küzdelmet választja, ha mégoly bizonytalan is a kimenetele, s hogy többségük püspökeinkkel együtt vallja: maradjunk, hogy megmaradjunk.

A VMDK két dolgot vállalhat: hogy küzd, keserűség és megalkuvás nélkül, és hogy jó szívvel visszavárja mindazokat, akik elmentek.

Ada, 1993. szeptember 18.

A VMDK Elnökségének nevében Ágoston András, a VMDK elnöke

 

Hát így vagyunk ezzel dr. Korhecz.

 

*A levél szövege megtalálható az Autonómia most c. szöveggyűjteményben. Szabadka, 2000.

 

Melléklet:

*Ágoston András levele Orbán Viktornak

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

 

Orbán Viktor

elnök

Fidesz Magyar Polgári Szövetség

Budapest

 

Tisztelt Elnök Úr!

 

Fogadja őszinte jókívánságaimat a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnökévé történt megválasztása alkalmából. Kívánom, hogy Ön és a megválasztott új vezetőség a munkáját a nemzet alapérdekeinek megfelelően végezze.

A Szövetség megalakulása nemzeti ügy. Része annak az erőfeszítésnek, amelynek a célja, hogy a magyar nemzet a benne rejlő lehetőségek kibontásával, tényleges súlyának megfelelően helyezkedjen el az Európai Unióban.

A Fidesz Magyar Polgári Szövetség létrejötte a Magyarország EU-csatlakozásának időpontjában jó válasz az óriási kihívásra. Egyetértek vele, hogy a Szövetség több mint párt. Többnek is kell lennie! Egészen addig, amíg Magyarországon a szavazók 60-65 százaléka nem kezd visszavonhatatlanul nemzetben gondolkodni. Ez ugyanis a feltétele annak, hogy Magyarország kényelmesen elfoglalja a helyét Európában, ahol jelenleg kivétel nélkül minden tagországban ilyen, vagy ennél nagyobb a nemzetben gondolkodók aránya.

Többnek kell lennie a Fidesz Magyar Polgári Szövetségnek, mint pártnak azért is, hogy kezdeményezhesse a kisebbségi közösségeket is magában foglaló új nemzeti konszenzus létrehozatalát.

Eddig meghirdetetten a három prioritás elve érvényesült. A gyakorlatban az EU-csatlakozás lóhosszal vezetett főleg a kisebbségi alapérdekek előtt. A magyar politikai elit egésze könyörtelenül, esetenként eszközökben sem válogatva söpörte le az asztalról a kisebbségi autonómiaköveteléseket. Úgy vélte, hogy ezek akadályokat gördíthetnek a csatlakozási folyamat elé. De, ez a téma reményeink szerint már nem időszerű.

Az új konszenzus alapja a határmódosítás nélküli nemzeti integráció immár visszafordíthatatlan folyamatának továbbvitele. Eljött az ideje annak, hogy a magyar politikai elit ténylegesen támogassa a kisebbségi autonómiatörekvéseket. Időszerű a rossz demográfiai mutatókkal összefüggő hosszú távú nemzeti stratégia kidolgozása, a szülőföldön való boldogulás dogmájának felülvizsgálata.

A Vajdasági Magyar Demokrata Pártban úgy gondoljuk, hogy a magyar (perszonális) autonómia és a kettős állampolgárság intézménye olyan eszközök, amelyek hozzájárulhatnának a Kárpát-medencében élő magyarok EU-ban, nemzetként történő, külső befolyásoktól mentes elhelyezkedéséhez.

Az új konszenzus közös kimunkálása lehet a 21. század első éveinek nagy feladata mindannyiunk számára.

Abban a reményben, hogy a Vajdasági Magyar Demokrata Párt továbbra is jó viszonyt ápolhat a Fidesszel, tisztelettel:

Temerin, 2003. május 18.

Ágoston András, elnök