Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

HÍRLEVÉL

25. szám

2003. június 30.

 

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk mind a VMDP, mind pedig a hozzá közel álló civilszervezetek, s a Kárpát-medence autonómiakövetelő politikai erőinek tevékenységéről. A Hírlevélben rendszeresen közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap bojkottál. Ezen a héten a szokásosnál is több esetben került sor bojkottra. Hírlevelünkről úgy látszik, elmondhatjuk, hogy ez az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

 

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

 

Ágoston András:

Várható volt

 

A napokban volt egy éve, hogy a Máért ülésén elhangzott: nem kellene belekezdeni a státustörvény módosításába, mert könnyen presztízsveszteséget kell elkönyvelnie annak, aki ezt az utat választja.

A módosítással kapcsolatos viták, valamint az Európa Tanács döntése és a szomszédok, elsősorban Szlovákia reagálása nyomán felállítható az egyenleg.

Tavaly még volt egy elfogadott státustörvény, amelynek alkalmazását az Orbán-kormány - Szlovákiát kivéve - mindenütt biztosította. A Kárpát-medencében élő magyarok a törvényben a határmódosítás nélküli nemzeti integráció irányában tett fontos lépést látták, és alkalmazását támogatták.

Léteztek már akkor is nemzetközi kifogások, de ezek alapján még nem kellett volna a törvényt visszavonni. A módosításáról viszont vitatkozhattunk volna a végtelenségig.

A státustörvényből kedvezménytörvény lett. Alkalmazása Romániában további meg-beszéléseket igényel. Szlovákiában továbbra is ellenzik, az Európa Tanács pedig újra módosításokat sürget. Tabajdi Csaba ugyan sarkára állt, s nem enged a negyvennyolcból, de elkésett. Rosszabb a helyzet már nem is lehet. Még az is megtörténhet, hogy jó diákként az újdonsült ET tag, Szerbia-Montenegró is észbe kap: miért ne kifogásolhatná azt, amit az ET is kifogásol?

Le kell vonni a tanulságot! Több mellényt is újra kell gombolni.

A VMDP szerint az egész nemzet felemelkedésére vonatkozó új konszenzus kimunkálásának keretében meg kell találni a nemzeten belüli sokrétű kommunikáció olyan mechanizmusait, amelyek alkalmasak arra, hogy Magyarország számára a nemzetrészek belső potenciáljának figyelembe vételével biztosítsák a fenntartható fejlődést, a nemzetrészek számára viszont legnagyobb mérvű erősödést a szülőföldön. Ennek az új konszenzusnak, s a belőle kinövő új EU-kompatibilis nemzeti stratégiának lehet fontos eszköze a kettős állampolgárság.

 

Kisebbségek az EU-alkotmányban?

 

Medgyessy Péter a minapi EU-csúcson Szalonikiben a kormánybarát Népszabadság szerint „elképesztően merész” lépést tett. Felvetette, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó embereknek ne csak az egyéni, hanem a kollektív jogait is védje az unió. Konkrétan, hogy a kisebbségek kapjanak helyet az EU készülő alkotmányában.

Jóllehet egyelőre az alkotmányt javasló konventen sem ment keresztül a magyar miniszterelnök indítványa, ennek jelentősége tagadhatatlan. Mert az elmúlt több mint egy évtizedben a kisebbségek ügye a nemzetközi dokumentumokban nemigen haladt előre. Fontos az is, hogy Medgyessy javaslatát a franciák is támogatták.

A történteken felbuzdulva Szalma József, az újvidéki egyetem nemzetközileg elismert tanára egy lehetséges szövegtervezetet is kidolgozott, ami hozzájárulás lehet a miniszterelnöki javaslattal kapcsolatos diplomáciai tevékenységhez. A tervezet szövege a Mellékletben olvasható.

Medgyessy Péter javaslata jó, de „segíts magadon, az Isten is megsegít”. Ehhez az elvhez tartják magukat az EU tagországai is: saját ügyeiket igyekeznek önállóan intézni. Anglia és újabban Hollandia is bejelentette, hogy a jövőben a hozzájuk igyekvő menekülteket EU-n kívüli, de az EU felé törekvő országokban akarják várakoztatni, míg kérelmük elbírálásának folyamata tart. Könnyebb mazsolázni a potenciális bevándorlók között, ha azok az országhatáron kívüli táborokban várják sorsuk alakulását.

Vagy: Spanyolország a rossz demográfiai mutatók miatt az idén mintegy egy millió dél-amerikai és más spanyol származású érdekeltnek kívánja megadni a kettős állampolgárságot. Így akar alapot teremteni az ország fenntartható fejlődéséhez.

Van tehát hivatkozási alap arra, hogy a kettős állampolgárságot Kárpát-medencében élő magyarok is megkapják. Nem azért, hogy kedvezményekben részesüljenek, hanem mert ez az egész nemzet felemelkedését szolgálja.

 

Baj van az RMDSZ legitimitásával

 

Az erdélyi történelmi egyházak öt püspöke – közvetlenül a státustörvény budapesti módosítása előtt – felhívással fordult a közvéleményhez.

Arra szólítanak fel, hogy ha mégis sor kerül a törvény módosítására, a törvényben „ténylegesen maradjon benne az egységes magyar nemzetre való utalás”, s hogy azokat, akik a jogszabály hatása alá esnek, a magyar állampolgárokkal azonos jogok illessék meg Magyarországon.

A felhívásnak nem lett foganatja. A magyar országgyűlési többség a kormány eredeti szándékának megfelelően módosította a jogszabályt.

De nem ez a legfontosabb, amit a dokumentummal kapcsolatban le kell szögezni.

A rendszerváltás óta először történt meg, hogy a történelmi egyházak, egy valóban fontos kérdésben egybehangzóan megvonták a bizalmukat a Markó Béla által vezetett RMDSZ-től. Ez annak idején, az amerikai Etnikai Fórum szervezésében létrejött hírhedt Neptuni találkozó nyomán kirobbant botrány kapcsán sem következett be. Pedig a magyar politikai elit ténylegesen már akkor megoszlott azokra, akik nemzetben gondolkodnak, s a másik szárnyra. Arra, melynek tagjai saját személyes és csoportérdekeit követve elsősorban a helyi hatalommal keresik az együttműködést.

Nem véletlen, hogy Kónya Hamar Sándor tekintélyes képviselő és RMDSZ tisztségviselő szerint „nemcsak az ellenzék, hanem most már az egyházak, valamint a civil társadalom tekintélyes része is kivonult a szövetségből”.

A főméltóságú egyházi vezetők állásfoglalásukkal most az RMDSZ legitimitását tették kérdésessé. Újabb biztatás ez Toró T. Tibornak, Szilágyi Zsoltnak és az RMDSZ-szel szemben szerveződő mozgalmaknak általában.

 

A multietnikus Vajdaságról szóló történet enyhén szólva problematikus

 

Dr. Dušan Janjić, az amerikai székhelyű Etnikai Fórum belgrádi irodájának vezetője a minap kijelentette: Vajdaság már nem az a multietnikus tartomány, ami 15 évvel ezelőtt volt! Etnikai összetétele a horvátországi és koszovói a menekültek befogadása után jelentős mértékben megváltozott. A szerbek meghatározó többségbe kerültek. Ez így igaz.

Csakhogy három évvel ezelőtt, amikor Janjić és főnöke, Allan Kassof , a magyarok részéről pedig Várady Tibor és Józsa László az akkori szerb ellenzéket meg a VMDP-t Bécsben próbálták a tartomány autonómiájának szükségességére ráébreszteni, Vajdaságot még multietnikus közösségnek tartották. Vagy most más lenne az Etnikai Fórum tevékenységét is meghatározó politikai érdek? Valószínűleg igen. Đinđić helyett most mintha Koštunica lenne az amerikai favorit.

A VMDP három évvel ezelőtt is azon a véleményen volt, hogy a Vajdaság ügyét rá kell bízni a tartomány lakosságára. Döntsenek ők – népszavazáson. Most is, csakúgy, mint három évvel ezelőtt, erre van a legkisebb esély.

 

Dupla passz

 

Még ez év áprilisában történt, hogy a VMSZ nemzeti tanácsának nyelvhasználati bizottsága Dudás Károly vezetésével – Korhecz kisebbségi titkár kérésére – megvizsgálta a készülő tartományi nyelvhasználati határozatot. Eszerint mindenütt, ahol erre a hatalmi szférában szükség van, be kell vezetni a kétnyelvűséget.

A bizottság a VMSZ-es magyar kisebbségügyi titkár által benyújtott tervezetet lelkesen helyeselte. Arról szót sem ejtett senki, hogy ebben a tárgyban van már hatályos szerb törvény, mellyel az a gond, hogy a benne megállapított szankciók ellenére sem alkalmazzák. Kell-e mondani, hogy a tartományi képviselőház a határozatot májusi ülésén vita nélkül elfogadta. Hogy az ügy ezzel sajnos be is fejeződjön.

Klasszikus politikai dupla passz, mondhatná valaki – joggal.

A tartományi parlament előtt ugyanis Korhecz titkár elismerte, hogy van már köztársasági nyelvhasználati törvény, melynek alkalmazása – jóllehet a benne foglaltak mellőzését maga a szerb törvény is szankcionálja – gyakorlatilag meg sem kezdődött.

Mire jó akkor az, hogy valaki az utolsó Jugoszlávia utolsó kisebbségi törvényére való hivatkozással, a tartományi képviselőházzal szükségtelenül elfogadtat egy alapjában véve VMSZ dokumentumot? Magyar szempontból nézve éppen semmire. Korhecz titkár ugyanis jelezte, hogy sem a tartományi parlament, sem köztársasági törvény szankcióinak alkalmazása nincs tartományi hatáskörben. Legfeljebb arról lehet szó, hogy Korhecz kisebbségi titkár e dupla passzal kezdte meg a kedvező lakáskölcsöne politikai részének törlesztését a szerb hatalom, illetve magyar mentora irányában.

Komolyra fordítva a szót, nem történt tehát más, csak az, hogy a „szerb demokratikus hatalom” a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos nemzetközi vállalásainak teljes sikertelenségét leplezendő, a VMSZ nemzeti tanácsát és annak tisztségviselőit gátlástalanul felhasználva, politikai porhintési akciót valósított meg.

 

Kisebbségi szempontból minden marad a régiben. A VMSZ szerb koalíciós partnere viszont dicsekedhet a nemzetközi politikai színtéren, mondván, hogy íme, egy újabb lépést tett a kisebbségek egyenjogúságának megvalósításában.

Tekintettel arra, hogy a Korhecz titkár és a VMSZ által a magyarság számára elkövetett politikai csalásról a Magyar Szó hallgat, a Hírlevélben visszatérünk az ügyre. Őszre megnézzük, hogy a „magyar önkormányzatokban” meggörbült-e valakinek akár a haja szála is azért, mert mellőzi egy hatályos köztársasági törvény rendelkezéseit.

Egyúttal megnézzük azt is, tesz-e valamit a magát demokratikusnak nevező szerb hatalommal paktáló VMSZ a szerb nacionalisták új generációjának a magyarverésekben megnyilvánuló, most már az etnikai tisztogatás határát súroló tevékenysége ellen.

 

Ez bizony sóhivatal

 

Nincs, aki a tisztségben levő vajdasági magyar politikusok közül ki merné mondani: a televíziót illetően a magyar műsorok további leépítése elkerülhetetlen. Ez ugyanis szerb gazdasági érdek. Mert az országos csatornákat a demokratikus szerb hatalom sem kívánja a kisebbségek rendelkezésére bocsátani. A helyzet azért kilátástalan, mert nincs magyar (perszonális) autonómia, amelynek keretében megoldást lehetne találni ezekre a gondokra is. A VMSZ nemzeti tanácsa a közszolgálati magyar média létrehozatalára nem alkalmas.

 Június 23-ától külön kisebbségi csatornán kerülnek az éterbe az újvidéki TV magyar műsorai. A tévé vezetősége azt ígérte, hogy a műsor egész Vajdaság területén fogható lesz. Ezt az ígéretét nem váltotta be. Más ígéretet meg nem tett.

A műsoridő háromnegyedére csökkentése egyszerű igazgatói intézkedéssel történt, amely ellen nincs apelláta.

- A létszámbővítés, fiatalítás elkerülhetetlen, különben hónapokon belül összeroppanunk – jelentette ki egy interjúban Rencsár Tivadar, a magyar műsor felelős szerkesztője.

Kell-e mondani, hogy a különben ruszin nemzetiségű, de a szerb hatalmat feltétel nélkül kiszolgáló tartományi tájékoztatásügyi titkár erről hallani sem akar. Sőt, mind a televízióban, mind a rádióban a fűkaszáló elv alapján létszámcsökkentési akcióba kezdett.

Annak, aki a kisebbségi politika területén nem lát lényeges különbséget a miloševići és a mostani demokratikus rezsim között, mindez nem meglepetés.

Óvatos duhajként nyilatkozott meg Kókai Péter, a Magyar Szó felelős szerkesztője is, aki egyben elnöke a VMSZ nemzeti tanácsa tájékoztatási bizottságának. Az általa vezetett VMSZ-es testület kerüli az összeütközést a nagy hatalmú tájékoztatásügyi titkárral:

„A Tájékoztatási Bizottság – áll a VMSZ-es bizottság Kókai nevével fémjelzett közleményében – rendszeresen figyelemmel kíséri a felsorolt követelmények valóra váltásának folyamatát, és naprakészen tájékoztatja a Magyar Nemzeti Tanácsot az ezzel kapcsolatos történésekről.” Mit tehet a Józsa László által vezetett VMSZ-es nemzeti tanács a tájékoztatóval? Jogérvényesen semmit.

Íme ez a sóhivatal!

 

Melléklet:

 

EURÓPAI ALKOTMÁNYTERVEZETHEZ (Kisebbségi jogok)

Tervezet: Prof. Dr. Szalma József, egyetemi tanár, Újvidék

Kisebbségi kollektív és egyéni jogok

 

I. Kisebbségek és népcsoportok

1. Cikkely

Európai nemzeti kisebbségeknek tekinthetők azok az adott állam többségi népességéhez mérten kisebb lélekszámú közösségek, melyek régiójukban hagyományosan élnek, nyelvük, kultúrájuk, vallásuk és jórészt történelmük azonos, vagy hasonló az anyaországi nemzetrésszel és régiójuk az anyaország határain kívül, szomszédos országokhoz csatolva történelmi körülmények közepette, önrendelkezési jog gyakorlása nélkül került, melyeknek nyelve, kultúrája és vallása eltér az adott állam többségi nemzetétől.

2. Cikkely

Kisebbségi népcsoportok azok európai országok területén hagyományosan élő közösségek, melyeknek nyelve, kultúrája, vallása azonos. A népcsoportoknak a nemzeti kisebbségekkel azonos oktatási, tájékoztatási, kulturális önszerveződési jogaik vannak.

 

II. Kollektív jogok

3. Cikkely

A nemzeti kisebbségeknek közösségi jogában áll: az önálló választásokon való európai parlamenti képviselet, anyaországi parlamenti képviselet, országos és helyi önkormányzat érvényesítése azokban az országokban, melyben élnek, országhatáron túli, anyaországi országos és anyaországi regionális, akadálymentes politikai, kulturális, tudományos, gazdasági és szociális kapcsolatok ápolása és fejlesztése, továbbá önkormányzati szövetségek létrehozása, önálló kisebbségi szavazatok alapján parlamenti képviseletre azokban az országokban, melyben élnek. A nemzeti kisebbségek által lakott országok parlamenti képviseletét nem akadályozhatják a választási törvények lélekszámukat felülmúló küszöb megszabásával.

4. Cikkely

A nemzeti kisebbségek által hagyományosan lakott régió egész területén a kisebbség nyelve hivatalos használatban van, a bírósági és közigazgatási eljárásban. Ennek érdekében biztosítani kell arányos foglakoztatásukat az államigazgatási és önkormányzati szervekben. A nemzeti kisebbségeknek és népcsoportoknak jogában áll a hagyományos helységnevek hivatalos jelzése, a közszolgálati intézmények elnevezésének kisebbségi nyelven történő jelzésére, a saját cégek anyanyelvi feltüntetésére.

5. Cikkely

A nemzeti kisebbségi közösségnek jogában áll az önálló, óvodától egyetemig terjedő iskolahálózat, önálló programon alapuló létesítése és működtetése, az országos és helyi kisebbségi önkormányzati rendszer keretében. Az állami alapítású oktatási rendszerben biztosítani kell a kisebbségi oktatást, melynek programjához hozzájárul az országos önkormányzat.

6. Cikkely

(1) A kisebbségeknek jogában áll az országos és helyi önkormányzati rendszeren belül   anyanyelven történő közszolgálati jellegű tájékoztatásra az írott és elektronikus tájékoztatási eszközök szabad, objektív és befolyásmentes működtetése által.

(2) A kisebbségek egyénei és közösségei, egyéni alapon, vagy másokkal együtt szabadon gyakorolhatják anyanyelvükön vallásukat.

(3) A kisebbségi közösségeknek (nemzeti kisebbségeknek és kisebbségi népcsoportoknak) jogában áll a politikai, művelődési, oktatási önszerveződés, az egyesülési szabadság gyakorlása, a kisebbségi politikai, kulturális, oktatatási és tudományos érdekek és jogok, valamint az önkormányzatiság érvényesítése céljából.

 7. Cikkely

A kisebbségi közösséget vagy a közösség egyéneit sújtó, jogi utat mellőző, térítés nélküli nacionalizáció, vagy egyéb visszaélő állami kényszerítő intézkedés alkalmazása által tulajdont, személyiséget, egészséget és életet sértő jogellenes károkozás esetén e közösségeknek és szervezeteinek, továbbá egyéneinek, azaz ezek jogutódainak az intézkedést gyakorló állam köteles teljes egészében visszaszolgáltatni, vagy kárpótolni, vagyoni sérelem esetén méltányos kártérítést, azaz nemvagyoni kár estén, fájdalomdíjat nyújtani. A vagyon-visszaszármaztatáshoz való jog és nemvagyoni kárpótlás joga nem évül el. Amennyiben nincs vagyon-visszaszármaztatási jogutód, a vagyoni kárpótlásra a kisebbségi közösség országos önkormányzata jogosult.

 

III. Egyéni jogosultságok

8. Cikkely

(1)A nemzeti kisebbségek egyéneinek kérelmük alapján jogában áll a kettős, vagy többes (európai) állampolgárság elérése. Ennek érdekében a kettős állampolgárságú kisebbségi személyek jogainak érvényesítése megfelelő anyaországi és nemzetközi (európai) biztosítékok által valósul meg.

(2)A nemzeti kisebbségek és népcsoportok tagjainak jogosultak a személyi dokumentumok (személyi igazolvány, oklevelek, születési anyakönyvi kivonatok, stb.) anyanyelven történő kiállítására, a többségi nyelvű okirattal egyenlő hatállyal.

 

IV. Diszkriminációtilalom

9. Cikkely

(1) Tilos a nemzeti kisebbségek és kisebbségi népcsoportok negatív diszkriminációja. A nemzeti kisebbségek által lakott országok pozitív intézkedéseket tehetnek a kisebbség esélyegyenlőségének növelése érdekében.

(2) Tilos a nemzeti kisebbségek által lakott régió egészében, állami kényszerítő intézkedésekkel, megváltoztatni a nemzetiségi arányokat, kollektív (többségi) be- és (kisebbségi) kitelepítéssel. Amennyiben erre adott országban, a múltban sor került volna, az állam köteles megfelelő intézkedéseket tenni az ilyen kisebbségi és emberi jogokat sértő intézkedéseknek és következményeinek hatálytalanítása, semlegesítése céljából. Az ezzel kapcsolatos intézkedések semlegesítése európai nemzetközi ellenőrzés alatt történik.

10. Cikkely

A nemzeti kisebbségeknek szubszidiárius esetben, jogában áll a nemzetközi úton szavatolt békés és demokratikus önrendelkezés.