|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2003. július 7.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk mind a VMDP, mind pedig a hozzá közel álló civilszervezetek, s a Kárpát-medence autonómiakövetelő politikai erőinek tevékenységéről. A Hírlevélben rendszeresen közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap bojkottál. Ezen a héten a szokásosnál is több esetben került sor bojkottra. Hírlevelünkről úgy látszik, elmondhatjuk, hogy ez az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
www.gondola.hu
Ágoston András:
Ez már árulás lenne
Fehér István bukolikus hangulatú, terjedelmes cikkben (Magyar Szó, 2003.06.28-29., 5. old.) próbálja megmagyarázni nemcsak azt, hogy miért, hanem azt is, hogyan lehetne megőrizni a következő választások során is a szerb hatalomhoz simuló pártja egyeduralmát a vajdasági magyar politikai színtéren. Abba, hogy a szerb politikai színtéren a VMSZ nem játszik szerepet, szemmel láthatóan már belenyugodott.
Fehér mindenek előtt világossá teszi pártja álláspontját az ötszázalékos választási küszöb és a készülő párttörvényben előirányzott bejegyzés-megújítás kérdésében. Eszerint a Vajdasági Magyar Szövetség továbbra is bejegyzett pártként kíván működni. Alkalmazkodva az ötszázalékos választási küszöbhöz, a VMSZ kész arra, hogy valamelyik szerb párthoz simulva váljon „parlamenti párttá”.
Mit sem törődve azzal, hogy ez az elektorok útján létrehozott testület a szerb hatalom közvetlen ellenőrzése alatt áll, s legális ugyan, de nincs legitimitása, a VMSZ a vajdasági magyarság alapérdekeivel kapcsolatos kérdések megvitatását egy elegáns gesztussal saját nemzeti tanácsának hatáskörébe utalja. Ezek után nem hat meglepetésként, hogy Fehér, aki nemcsak újságíró, hanem a VMSZ egyik tisztségviselője is, pártjának már csak azt a szerepet szánja, hogy az majd „szövetséges után néz” és esetleg bekerül a szerb parlamentbe. Hát igen, ez világos beszéd.
Az új szerb párttörvény tervezetében az áll, hogy a pártok bejegyzésének kötelező megújításához 3000 hitelesített aláírást kell begyűjteni. Ez a magyar pártok esetében - mert mi magyarok ennyivel vagyunk kevesebben - 21-szer nagyobb kötelezettséget jelent.
Gond ez is, de az áthághatatlan akadály a szerb választási törvény öt százalékos választási küszöbre vonatkozó rendelkezése. Magyar vonatkozásban ez annyit tesz, hogy magyar szavazatokkal magyar képviselőt a szerb parlamentbe nem juttathatunk be. Akkor sem, ha mindannyian összefogunk, s közös jelöltekkel indulunk.
Elvileg nem kifogásolható sem az öt százalékos választási küszöb, sem az újbóli bejegyzés kötelezettségének bevezetése. Másfelől vitathatatlan, hogy szerb részről, a vajdasági magyar közéletnek és identitásmegőrző politikai szubjektivitásnak foglalatot adó magyar (perszonális) autonómia hiányában, a bejegyzés megújításához szükséges 3000 hitelesített aláírás begyűjtése, valamint az öt százalékos választási küszöb miatt a szerbiai kisebbségeknek, s így a vajdasági magyarságnak is kétszeresen hátrányos megkülönböztetést kell elszenvednie.
A VMDP nem kifogásolja a szerb politikai elitnek a szerbiai politikai színtér rendbetételére irányuló törekvéseit. Azt viszont elfogadhatatlannak tartja, hogy ezt a kisebbségeknek a szerbiai politikai színtérről való kizárásával akarja megvalósítani. Csináljon a szerb politikai színtéren a szerb politikai elit, amit akar, csak nekünk adja meg a politikai autonómiát!
Tegye lehetővé számunkra, hogy magyarként saját politikai autonómiánk keretében valósíthassuk meg közösségi énünket. A működő, jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia létrehozatala után a kifogásolt kettős diszkrimináció elvesztené jelentőségét. A magyarok ugyanis egy kisebbségi közösség tagjaiként a magyar (perszonális) autonómia keretei között érvényesíthetnék közösségi érdekeiket. Polgárként viszont a többiekkel együtt, akár egy, a szerb pártokhoz hasonlóan létrehozott magyar pártban, koalícióra lépve valamelyik szerb párttal, akár demokratikus szerb pártokban tevékenykedve, jelenhetnének meg a szerb politikai színtéren.
Ebben az esetben a perszonális autonómia foglalatot adna a nemzeti közösség alapérdekeinek feltárására, kifejezésére és képviseletére. A polgárként végzett politikai munka pedig (a szerb pártkoalícióban, vagy magában egy szerb pártban) Szerbia polgáraira általánosan érvényes körülmények között, alapja lehetne szerb politikai színtéren történő egyéni érvényesülésnek.
Magyar (perszonális) autonómiára továbbra is szükség van, mert mára bebizonyosodott, hogy a VMSZ nemzeti tanácsa objektíve nem alkalmas arra, hogy feltárja, kifejezze és képviselje a vajdasági magyarok alapérdekeit. A testület nem többpárti demokratikus választások útján jött létre, s tevékenységét jogilag is irányíthatja a mindenkori szerb kormány. Ez a testület legális ugyan, de nem legitim. Az, hogy a volt Jugoszlávia alkotmánybírósága nem talált kivetnivalót létrejöttének körülményeiben, nem gyengíti, inkább megerősíti a VMDP-nek a legitimitás hiányára vonatkozó állítását. Hiszen a VMDP követelését elutasító alkotmánybíróság elnöke akkor volt a Kis-Jugoszlávia egyik háborús kormányának a kisebbségügyi minisztere, amikor Šešelj csetnikvajda háborítatlanul végezhetett etnikai tisztogatást a Belgrádtól alig 30-40 kilométerre élő vajdasági horvátok között.
Összegezve: ha a VMSZ az egy-két megszerezhető képviselői helyért megkísérli a vajdasági magyarok megtévesztését, hogy azok ne az autonómiára, hanem valamelyik szerb pártra adják le szavazataikat, ez nem más, mint vajdasági magyar közösség alapérdekeinek elárulása lenne.
Reméljük, hogy erre mégsem kerül sor!
Van kiút. Nem fontos, lesz-e újra bejegyzett magyar párt vagy sem. Még kevésbé az, lesz-e a szerb hatalomhoz törleszkedő magyar képviselő a szerb parlamentben. Hisz a választásokon megjelenhetünk akár a polgárok csoportjaként is. Nemzeti célunk csak az lehet, hogy a soron következő választásokon minél több magyar szavazatot szerezzünk meg a magyar (perszonális) autonómiára irányuló követelésünk mellé. A szavazatok birtokában eredményesebb lenne a kettős állampolgárságra vonatkozó kérelmünk is.
A vajdasági magyarság érdeke nem az, hogy legyen magyar képviselő a szerb parlamentben, sokkal inkább az, hogy most, amikor zajlik a balkáni rendezés, mind a szerb, mind pedig a magyarországi politikai színtéren világos, reális és határozott követelésekkel lépjünk fel.
Ehhez kell az összefogás. Addig, amíg nem késő.
Melléklet:
A kettős kapcsolatrendszer
Részlet a Memorandum a magyar politikai elithez című, 2002 decemberében kelt VMDP dokumentumból
A VMDP a történelmi VMDK eszmei és politikai örököse már évek óta arra törekszik, hogy érzékeny szeizmográf módjára felismerje és racionalizálja a társadalmi tudat legmélyén tapasztalható, távlatilag releváns rezdüléseket, amelyek esetleg elvezethetnek bennünket az egyensúlyi helyzethez, amelyben lehetővé válna, hogy nemzeti s politikai közösségként maradjunk meg ezen a tájon és alkotó részesei legyünk a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatainak. S mindezt úgy, hogy Szerbia polgáraként, az, akit ez érdekel, bekapcsolódhasson a szerbiai politikai színtéren zajló folyamatokba is.
A VMDP kidolgozott egy e kettős kapcsolatrendszeren alapuló elképzelést, amely ha azt a magyar politikai elit is vállalja, elvezethet egy józan, demokratikus magyar-szerb nemzeti kompromisszumhoz.
A vajdasági magyarság a Státustörvényhez és a magyar igazolványhoz csatlakozó kedvezmények, majd a kettős állampolgárság révén integrált részévé válhat az Európába visszatérő magyar nemzetnek. Polgárként viszont, az egyéni érvényesülés útját járva helyet találhat magának a majdani demokratikus Szerbia politikai színterén is.
A magyar (perszonális) autonómia keretet adhatna a kisebbségi integrációs modell működésének, amelyben érvényesülhetne a vajdasági magyarság kettős identitása. A kettős kapcsolatrendszert működtető új kisebbségi integrációs modell felállítása egyben regionális érdek, sőt bizonyíthatja az EU-tag Magyarország stabilizációs szerepét is, hiszen a rendezett helyzetű kisebbségi közösségek hozzájárulhatnak nemcsak a kisebbségek és a többség, hanem a nemzetek közötti jobb együttműködéséhez is.
A vajdasági Magyar Demokrata Párt által szorgalmazott kisebbségi integrációs modell a kettős, elemeiben egymást kiegészítő kapcsolatrendszer alapvetően demokratikus megalapozottságú: egyaránt szolgálja a vajdasági magyarság közösségként való megmaradását, de a jószomszédi viszonyok erősödését, Szerbia demokratizálódását, euroatlanti csatlakozását is.
A magyar (perszonális) autonómia modelljén keresztül a vajdasági magyarság szervesen illeszkedhet be a helyi szerb társadalom szerkezetébe, s vehet részt a magyar nemzet határmódosítás nélküli integrációjának folyamataiban.
Kapcsolódna a helyi társadalomhoz, mert:
- a vajdasági magyarok választási névjegyzékét az önkéntesség alapján a vajdasági magyarok maguk hozzák létre és tartják fenn, a megfelelő szerb közigazgatási szervekkel együttműködve;
- a magyar (perszonális) autonómia modelljének működtetése állandó munkakapcsolatot tételez fel az állam szerveivel, elsősorban az illetékes kormánnyal, nemcsak az autonómia költségvetését illetően, hanem az államban működő általános ellenőrzési szervek illetékességének tekintetében is;
- a magyar (perszonális) autonómia intézményének illeszkednie kell a szerb, illetve a jugoszláv állam jogrendjéhez. A szerb illetve a jugoszláv állam teremti meg az autonómia jogi kereteit. Az autonómia Alapszabályának meghozatala az autonómia képviseleti testületének a feladata, de hatálybalépése állami ellenjegyzés után történhetne meg;
- a magyar (perszonális) autonómia – ha jól működik – átveheti a kisebbségi nemzeti pártok szerb politikai színtéren betöltött szerepét. A magyarok, akik polgárként is be akarnak kapcsolódni a szerb állam politikai életébe, megtehetik ezt mind az érdekképviseleti funkciótól mentesült magyar pártok, mind pedig az országos szerb pártok kereteiben. Így egyrészt egyneművé válik a szerb állam választási rendszere, másrészt a magyar pártok elsősorban ott működhetnek, ahol erre természetes tér nyílik: a perszonális autonómia által megteremtett vajdasági magyar közéletben;
A magyar (perszonális) autonómia kereteiben folytatott politikai tevékenység útján a vajdasági magyarság kapcsolódna Magyarországi politikai rendszer intézményeihez, de a Kárpát-medencében élő magyar közösségek megfelelő intézményeihez is:
- a magyar (perszonális) autonómia végrehajtó szerve illetve tanácsa Magyarország és a többi Kárpát-medencében élő nemzetrész felé intézményes formában jelenítheti meg a nemzeti közösség legáltalánosabb törekvéseit;
- a magyar (perszonális) autonómia szervei irányítanák a határmódosítás nélküli nemzeti integráció egyre bővülő elemekkel gazdagodó folyamatát. Végeznék a státustörvény megvalósításával, a vízumügyekkel, majd a kettős állampolgárság megszerzésével kapcsolatos tevékenység rájuk eső részét;
- a magyar (perszonális) autonómia szervei végeznék a magyar kormánnyal, valamint a magyarországi oktatási, művelődési kormányzattal történő kapcsolattartással összefüggő tennivalókat.
A magyar (perszonális) autonómián alapuló vázolt kettős kapcsolatrendszer keretet adhatna a vajdasági magyarság polgári és nemzeti identitásának egyidejű kiteljesítéséhez. A szerbiai magyar állampolgár nemzeti identitását megélheti az autonómián belüli tevékenységben, polgári mivoltában egyéni karrierjét építve pedig – ha ilyen igénye is van – a többi polgárral egyenjogúan megküzdhet a szerbiai politikai színtéren való megjelenésért is.
Amennyiben a kisebbségi közösség alapérdekeinek feltárását, kifejezését és képviseletét – a nemzeti identitás megőrzésével összefüggő politikai tevékenységet – fokozatosan átvenné a demokratikus többpárti választások alapján létrehozott, jogszabályalkotási és végrehajtási jogokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a nemzeti jellegű magyar pártok az érdekvédő funkciótól, a nemzeti identitás megőrzésére irányuló közvetlen felelősségüktől mentesülve klasszikus érdekérvényesítő politikai pártként jelenhetnének meg a szerb politikai színtéren.
Meg kell mondani: a magyar (perszonális) autonómiára vonatkozó legitim követelést nem helyettesítheti a kisebbségi törvényben rögzített, csupán véleménynyilvánítási jogosítvánnyal felruházott ideiglenes magyar nemzeti tanács demokratikus többpárti választások nélküli létrehozatala.
A tényleges magyar (perszonális) autonómiára vonatkozó kisebbségi követelést a szerb politikai elit nem kerülheti meg. A modell szolgálhatja a többi szerbiai kisebbséget, a szandzsáki bosnyákokat, valamint az újabban emancipálódó vlahokat, bolgárokat, romákat és a többieket, de előbb utóbb a koszovói szerb kisebbségnek is ez az autonómiaforma hozhat reális és demokratikus megoldást.
A szerb vezetés még nem jutott el e felismerésig, illetve nem akar elhamarkodottan túl sokat adni. Jelenleg – a kétpólusú kisebbségi elitek hozzásimuló szárnyának segítségével – inkább hajlik a kettős mércén alapuló megoldás felé. Nevezetesen, a szerb kisebbség számára területi autonómiát, speciális státust követel, miközben a szerbiai kisebbségeket az általa szorosan ellenőrzött nemzeti tanácsokkal igyekszik boldogítani. Ez az oka annak, hogy a perszonális autonómián alapuló kettős kapcsolatrendszer létrehozatalának támogatására jól jönne a magyar kormány konkrét kezdeményezése, segítsége.
5. A vajdasági magyarság a rendszerváltás megpróbáltatásain túlmenően elszenvedte a második Jugoszlávia vérzivataros szétesését, s szenvedő alanya Szerbia máig tartó belső válságának. A történelmi megpróbáltatások között átmenetileg, a 90-es évek elején a politika szubjektumává vált, de miután politikai elitje megoszlott és kétpólusúvá vált, az elit helyi hatalomhoz simuló része – az öt százalékos választási küszöbből kifolyólag is – egyszerűen eszközzé vált a szerb hatalomtartók kezében. A nemzeti oldal viszont képviselők híján nincs olyan helyzetben, hogy a szerb parlamentben megjelenítse a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseit. A magyar közösség az elmúlt tizenkét évben minden eddiginél gyorsabb fogyatkozásnak kitéve szociálisan és anyagilag leépült. Mi több, radikálisan csökken a szerb nyelv ismeretének szintje, s ami a legfájdalmasabb, az itt maradó fiatal magyarok szakmai képzettsége sem vethető össze az előttük járó nemzedékek jártasságával. Egészében véve a magyar kisebbségi közösség egyre alacsonyabb szinten kapcsolódhat csak be a különben is lemaradt szerbiai társadalom mindennapjaiba. A magyar közösség egyike lett az átlagosnál jóval nagyobb munkanélküliségtől sújtott nemzeti kisebbségeknek.
A vajdasági magyarság a 90-es évek elején öntudatra ébredt s érzelmileg kiszakadt a szocializmusra jellemző arcnélküli jugoszláv és szerb társadalomból. Szembefordult az eluralkodó nagyszerb nacionalizmussal, és tudatilag, érzelmileg – az elvándoroltakkal tartott rokoni kapcsolatok révén is – egyre inkább Budapest felé fordult és szerves részévé vált a magyar nemzetnek. Az Orbán-kormány által kezdeményezett nemzeti integrációs folyamatok ennek az érzelmi váltásnak újabb lendületet adtak. A rajta kívül álló folyamatok sodrásában a vajdasági magyarság ösztönösen törekszik egy új típusú kettős kötődésű kapcsolatrendszer kiépítésére. Abban reménykedik, hogy az elkövetkező évek során Európa és a Balkán mezsgyéjén megkapaszkodva közösségként lehet integrált része a magyar nemzetnek, s – ha a kettős kötődést a szerbiai demokratikus folyamatok is lehetővé teszik – részévé válhat a többnemzetiségű szerb társadalomnak is.
Ebben a törekvésében vár a továbbiakban segítséget a magyar politikai elit egészétől.