|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2003. július 21.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk mind a VMDP, mind pedig a hozzá közel álló civilszervezetek, s a Kárpát-medence autonómiakövetelő politikai erőinek tevékenységéről. A Hírlevélben rendszeresen közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap bojkottál. Hírlevelünkről úgy látszik, elmondhatjuk, hogy ez az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
www.gondola.hu
Új válság Szerbiában
A kilencvenes években kibékíthetetlen ellentét alakult ki egyrészt a Milosevic-féle szélsőséges nacionalista pártok, valamint a később meggyilkolt Zoran Djindjic nevével fémjelzett mérsékelt, magukat demokratikusnak nevező szerbiai pártok között. A kétezerben megtartott választásokon Milosevic megbukott, megtörtént a demokratikus félfordulat.
Azért csak fél, mert a hatalomra került ellenzéki koalícióban nagyon gyorsan kialakult az újabb vízválasztó a Djindjic akkori miniszterelnök nyugati irányultságú politikai vonalvezetése és Kostunica felvilágosult szerb nacionalizmusa között. Miközben a Milosevic alatt, a háborús években kialakult szervezett bűnözői réteg gyakorlatilag sértetlen maradt. Az e struktúra ellenőrzéséért indult küzdelem a szerb politikai eliten belül tovább erősítette a Djindjic-Kostunica ellentétet.
Djindjic konkrét hatalmi eszközökkel igyekezett ellenőrzése alá vonni a maffiát, s miután meg akarta nyirbálni, a maffia visszaütött. Ez a csapás Djindjicre nézve halálos volt, de a maffia sem úszta meg szárazon. Ami megmaradt, az a politikai tömbök közötti ellentét, s a maffiának „emelkedettebb” formája, a pénzügyi oligarchiává „nemesedett” bűnözők hálózata. Melynek tagjai – úgy tűnik – sikerrel találtak utat a postdjindjici időszak egyik-másik politikai vezetőjéhez is.
A végkifejlet felé
Ebbe a közegbe robbant bele az erős nyugati kapcsolatokkal és jelentős támogatottsággal rendelkező Labus vezette G 17 Plus nevű új párt. A szerb kormány és Kostunica között feszülő ellentétek kavargó indulatoktól terhes közegében, a Szerb Nemzeti Bank megbukott nagyhangú kormányzója, aki civilben a G 17 Plus alelnöke, új válsággócot indukált.
Dinkic nem kevesebbet állít – s bankemberről lévén szó sokan hisznek is neki – minthogy a gazdasági bűnözők sikeresebb képviselői elérték a Djindjicet követő Zivkovic szerb miniszterelnök legszűkebb munkatársi körét is.
Konkrétan, nemcsak az a gond, hogy például a magyarországi bűnüldöző szervek szerint pénzmosás-gyanús átutalások történtek, hanem az is, hogy a jelek szerint a szerb miniszter munkatársi nem jelentették be, hogy külföldi bankokban is vannak számláik, s ezek után itthon nem fizettek adót. Az további gond, hogy a szerb belügyminiszter a már korábban birtokába került magyarországi dokumentum alapján nem indított eljárást a miniszterelnök munkatársai ellen. Az érintettek tagadnak, s perekkel fenyegetőznek, de ez nem csökkenti, ellenkezőleg, növeli a feszültséget.
Kostunica, szorgalmas ellenzékiként, minderre még rátett egy lapáttal. A Szerb Demokrata Párt visszavonta képviselőit, az alkotmányt előkészítő bizottságból. Az indoklás az, hogy a készülő dokumentum Szerbiát önálló államként definiálja, holott ezt a Szerbia-Montenegró államközösség létrehozatalára vonatkozó egyezmény nem teszi lehetővé.
Ezzel megszűnt a politikai konszenzusnak az a minimuma is, ami a máris késében levő alkotmány-előkészítő folyamatot eddig legitimálta, s Szerbiában egy minden eddiginél súlyosabb, a lényeget is érintő politikai válság alakult ki.
Miközben Milosevic Szerbiai Szocialista Pártja magához térni látszik nagy aléltságából (az utóbbi időben fontos vidéki időközi választásokon diadalmaskodott s több községben is koalícióra lépett hol a Djindjic-féle Demokrata Párttal, hol pedig Kostunicáékkal vagy mint Temerinben, a VMSZ-el) a magukat demokratikusnak nevező szerbiai pártok végleg(?) két blokkra szakadtak. Az egyik oldalon a szerb kormányt támogató tarka-barka postdjindjici koalíció helyezkedik el, a másikon, egymással sem tartava látványosan szoros kapcsolatot, Kostunica szerb demokratái és a Labus G17 Plus-a tanyáznak.
Az már csak hab a tortán, hogy a Szerbia-Montenegró államközösség külügyminisztere szinte pánik-hangulatot keltve jelentette be, hogy Brüsszelnek a helyzet alakulásával kapcsolatban súlyos, minden eddiginél komolyabb kifogásai vannak.
Nyugati intervenció
Az, ahogy Svilanovic, Szerbia-Montenegró külügyminisztere a brüsszeli kifogásokat bejelentette, objektíve arra utal, hogy a nyugati közvetítők bajt szimatolnak. Akkorát, hogy saját érdekeiket is szem előtt tartva politikai intervencióra készülnek.
Elsősorban a Szerbia és Montenegró közötti egyezkedés megrekedése az, ami okot adhat aggodalomra, de vannak más kifogások is. Az egyik amerikai nagyvállalt például balkáni stílusban felháborodva azon, hogy három tenderen is elbukott, most – netán megfelelő politikai háttérrel – pattogva követeli, hogy Szerbia függessze fel a folyamatban levő privatizációs ügyeket, s hozzon létre „független” bizottságot, amelynek tagjait a G8-ak neveznék ki, s amelynek az lenne a feladata, hogy ellenőrizze a külföldi befektetések körüli jogi és más mesterkedéseket.
Minderre azért lenne szükség – állítják a befolyásos amerikai vállalkozók – mert igaznak látszanak a szerbiai privatizációs folyamat átláthatóságára vonatkozó kifogások.
Vannak, akik az érintett szerbiai magas rangú hivatalnokok pénzügyi mesterkedéseivel kapcsolatos magyarországi rendőrségi megkeresés, melynek nyomán Dinkic volt bankkormányzó és a G17 Plus alelnöke kirobbantotta a botrányt, szintén a nemzetközi együttműködés megnyilvánulása.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Európában is előre menekülnek. Az illetékesek szeptemberre bejelentették Szerbia EU-csatlakozására vonatkozó alkalmassági tanulmány elkészítését. Hogy ez az ígéret a jelenlegi körülmények között mennyiben mézesmadzag majd szeptemberben derül ki.
Hosszú forró nyárnak nézünk elébe Szerbiában.
A vajdasági magyarok és a válság
A szerb politikai színtéren a demokratikus kibontakozás csaknem minden fontos folyamata újra megakadt. A válság – nem először az elmúlt két-három évben – újra tetőzni látszik.
Ebben a helyzetben a vajdasági magyarság legfeljebb szurkolhat. Azért, hogy nagy sokára megtörténjen a teljes demokratikus fordulat, s Szerbia elinduljon Európa felé.*
Kasza és a VMSZ érdekelt vezetői azonban kutyaszorítóban vannak. Színt kell vallaniuk.
Feladatot teljesítve, szemmel láthatóan kelletlenül, fogcsikorgatva, Kasza elítélte Dinkic bakkormányzó és ezzel egyidejűleg a G17 Plus tevékenységét. Feladva az eddigi semlegességét, letette a garast a szintén nagy bajban levő szerb miniszterelnök mellett. Ebben bizonyára közrejátszik, hogy még nem tisztázta szerepét a belgrádi Első Vállalkozói Bank ügyeivel kapcsolatban, s egyik lehetséges befektetőként, esetleg vásárlóként emlegetik a palicsi borpince elhíresült privatizációjával kapcsolatban is. Hogy a VMSZ elnökének ez a lépése milyen súllyal bír, az a legjobban a bécsi Standard értékeléséből látszik, miszerint a vita tétje az, hogy a „Milosevici újgazdagok a korrumpt politikusok megzsarolásával hozzá akarnak jutni Szerbia devízatartalékaihoz”.
Kasza állásfoglalását könnyen megváltoztathatja – így tett a kettős állampolgárságra vonatkozó aláírásgyűjtés ügyében is – de nagy kérdés, hogy a G17 Plus Labusszal és Dinkicel az élén befogadja-e a „megtérő bűnöst”. Vagy Kasza helyett inkább támaszkodnak a saját soraikban előre törő egyelőre kevéssé ismert, de anyagi ügyekben feddhetetlen fiatal magyar származású politikusokra?
A politikai zűrzavarban biztató, hogy a Vajdasági Magyar Demokrata Párt felhívására, melynek lényege, hogy a vajdasági magyarok aláírásaival is alá kell támasztani a kettős állampolgárságra vonatkozó politikai igényt, a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom és a Vajdasági Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom már igent mondott. Az aláírásokkal most nemcsak azt bizonyíthatnánk, hogy érdekeltek vagyunk a kettős állampolgárságban, hanem azt is, hogy közösségként kívánunk megmaradni ebben a békétlen balkáni térségben.
* A szerbiai tennivalókat dr. Szalma József egyetemi tanár a következőképp látja:
Szerbiának gyors intézkedésekre volna szüksége: 1. Amennyiben Szerbia tényleg a polgárorientált jogállamiságra törekedik, továbbá az EU-ba, mindenek előtt változtassa meg a rendőrség nevét és szerepét, rendeltetését. Jelen pillanatban a rendőrség neve és szerepe: milícia, azaz latin jelentéstartalma szerint, katonaság. Tudjuk azt, hogy ez is volt ez idáig. Helyes elnevezés lenne a görög eredetű szó, amit Európa is átvett: a policia (polisz, azt jelenti, hogy város, a város, a település polgárainak biztosítása). Azt kell tehát kifejezésre juttatni, hogy rendőrségnek nincs katonai szerepvállalása (mint a milosevityi időkben). 2. A rendőrség vonja be a milosevityi korszakban állampolgárok számára szétosztott több százezer, vagy akár millió fegyvert. Van a rendőrökből elég, ne féljenek hogy gyengébbek. 3. Az állam, rendőrsége által, legyen szíves az alternatív szabadcsapatoktól és egyéb szervezetektől elvonni a fegyvert, azonnali hatállyal. 4. A rendőrség nem lehet politikai és társadalmi kontrollon kívüli önálló erő.
Magához tér a maffia?
Szerbia újra részévé vált a balkáni drogterjesztő hálózatnak. Felújultak a rajta keresztül vezető csempész útvonalak. Bonyolódik az „átmenő forgalom”, de működni kezdett a belgrádi célállomás is. A szerb parlament nemzetbiztonsági bizottsága elnökének a véleménye szerint igaz ugyan, hogy a szerb bűnüldöző szervek nagy sikereket értek el a drog-kereskedelem megfékezésében, de a polgárok hathatós segítsége nélkül ennek felszámolását nem tudják megoldani.
Sutanovac elnök szerint Szerbia-Montenegrót három drog-kereskedelmi út szeli át. Az egyik Bulgáriából kiindulva Görögországon és Albánián keresztül érkezik és Bosznia-Hercegovinán át Nyugat-Európába tart. A másik ugyancsak Bulgáriából indul, s Macedónián meg Szerbián át Magyarországra tart. A harmadik Bulgáriából kiinduló útvonal Szerbián keresztül észak-nyugat Európába irányul.
A szerbiai polgárok bizony feltűrhetik annak bizonyos alsóneműnek a szárát, ha a szerb politikus intelmei alapján valóban segíteni akarnak a bűnüldöző szerveknek a drogkereskedelem felszámolásában.
Mellékletek:
1. Ágoston András levele a vajdasági magyar pártok elnökeihez.
2. VMDP Közlemény a kettős állampolgársággal kapcsolatos aláírásgyűjtésről
A Magyar Szó a VMSZ nyomására hírzárlattal bojkottálja az aláírás-gyűjtő akciót.
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Temerin
Vajdasági Magyar Szövetség
Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége
Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom
Vajdasági Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
Tisztelt Elnök Úr!
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt intéző bizottsága nevében javaslatom az, hogy az érdekelt civil szervezeteket is bevonva indítsunk közös aláírásgyűjtési akciót a kettős állampolgárság érdekében.
Az erre vonatkozó megbeszélést nem kellene sokáig halogatni. Jó lenne, ha a pártok képviselői, már a jövő hét elején összeülnének akár itt Temerinben, akár másutt, hogy egy közös levelet fogalmazzunk meg Medgyessy Péter magyar miniszterelnöknek. Ebben kérjük őt arra, hogy kezdeményezze a kettős állampolgárság s a vele összefüggő kérdések alapos, szakszerű megvitatását. (Amennyiben a temerini helyszín elfogadható, a vajdasági magyar pártok képviselőit várjuk kedden, ez év július 22-én de. 10 órakor a VMDP irodájában.)
Tisztelt Elnök Úr!
Az eddig elhangzott érvek és ellenérvek szövevényében a magyar politikai elit, s első sorban a mindenkori magyar kormány hivatott állást foglalni, majd ennek alapján megtenni a szükséges intézkedéseket.
A vajdasági magyar pártok, s az egész magyar politikai elit feladata az, hogy a helyzet ismeretében, felelőssége tudatában rámutasson a nemzeti közösségünk alapérdekeinek érvényesítésére alkalmas eszközökre. Ezek között a vízumkényszerrel járó szükségszerű súlyos megszorítások elkerülésére és a nemzet határmódosítás nélküli politikai integrációjának előmozdítására a kettős állampolgárság különösen alkalmas.
A VMDP szerint a kettős állampolgárságra Magyarországnak is szüksége van, ha a rossz demográfiai mutatók tudatában, feladva a helyben való boldogulás dogmáját, úgy akarja fenntartani gazdasági fejlődését, hogy eközben tovább viszi a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatát. S ha a kettős állampolgárság intézményének felhasználásával olyan munkaerő-gazdálkodást akar folytatni, amely a szociális szempontok figyelembevételével kiaknázhatóvá teszi mind a magyarországi, mind pedig a határon túli nemzetrészek belső erejét, lehetőségeit. Úgy, hogy a belső tartalékok kibontása mindkét oldal számára hasznos legyen.
Abban a reményben, hogy a vajdasági magyar pártok elnökei nemcsak szóban szorgalmazzák a kettős állampolgárságot, szíves visszajelzésüket, vagy bármelyikük meghívását várva, tisztelettel:
Temerin, 2003. július 16.
Ágoston András, elnök
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Temerin
Közlemény, 2003. július 16.
Aláírásgyűjtés a kettős állampolgárságért
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt intéző bizottsága nevében Ágoston András levélben azzal a javaslattal fordult a vajdasági magyar pártok elnökeihez, hogy az érdekelt civil szervezeteket is bevonva, indítsanak közös aláírásgyűjtési akciót a kettős állampolgárság ügyében.
Ezen kívül a VMDP javasolja a vajdasági magyar pártoknak, hogy már a jövő héten, akár Temerinben, akár másutt üljenek össze a pártok képviselői és szövegezzenek meg egy közös levelet Medgyessy Péter magyar miniszterelnöknek, melyben arra kérik, hogy kezdeményezze a kettős állampolgárság s a vele összefüggő kérdések alapos, szakszerű megvitatását.
Az eddig elhangzott érvek és ellenérvek szövevényében a magyar politikai elit, s elsősorban a mindenkori magyar kormány hivatott állást foglalni, majd ennek alapján megtenni a szükséges intézkedéseket.
A vajdasági magyar pártok, az egész magyar politikai elit feladata az, hogy a helyzet ismeretében, felelőssége tudatában rámutasson a nemzeti közösségünk alapérdekeinek érvényesítésére alkalmas eszközökre. Ezek között a vízumkényszerrel járó szükségszerű súlyos megszorítások elkerülésére és a nemzet határmódosítás nélküli politikai integrációjának előmozdítására a kettős állampolgárság különösen alkalmas.
A vajdasági magyar pártelnököknek címzett levélben a VMDP rámutat, hogy a kettős állampolgárságra Magyarországnak is szüksége van, ha a rossz demográfiai mutatók tudatában, feladva a helyben való boldogulás dogmáját, úgy akarja fenntartani gazdasági fejlődését, hogy eközben tovább viszi a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatát. S ha a kettős állampolgárság intézményének felhasználásával olyan munkaerő-gazdálkodást akar folytatni, amely a szociális szempontok figyelembevételével kiaknázhatóvá teszi mind a magyarországi, mind pedig a határon túli nemzetrészek belső lehetőségeit. Úgy, hogy a belső tartalékok mozgósítása mindkét oldal számára hasznos legyen.
A VMDP intézőbizottsága támogatja a VMDP temerini körzeti szervezetének kezdeményezését, miszerint, Temerinben már az Illés-napi ünnepségek keretében kezdődjön meg az aláírásgyűjtés a vajdasági magyarok kettős állampolgárságra vonatkozó igényének alátámasztására.