Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL                                29. szám

2003. július 28.

 

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk mind a VMDP, mind pedig a hozzá közel álló civilszervezetek, s a Kárpát-medence autonómiakövetelő politikai erőinek tevékenységéről. A Hírlevélben rendszeresen közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap bojkottál. Hírlevelünkről, elmondhatjuk, hogy ez az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

 

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

 

Haszontalan doktor, haszontalan műve

 

A Helsinki Bizottság belgrádi részlegének legújabb elemzése megállapítja: „A kisebbségi kérdés Szerbia belső berendezkedésének továbbra kulcskérdése, melynek megoldása nincs a láthatáron, jóllehet ezt a jelenlegi helyzet egyre inkább megköveteli. Szerbia nem fogadja el kisebbségeit, s a nemzetközi nyomásra, meg az Európa Tanácsba való felvétel feltételeként elfogadott Kisebbségi Törvény meghozatala ellenére nem vállalja a velük való egyenjogúságot.”

De nem ám!

Állította korábban, s most is a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, dr. Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi titkárral szemben, aki magának vindikálta a törvény meghozatalával kapcsolatos, a vajdasági magyarság alapérdekeinek szempontjából kétes dicsőséget.

A liberális beállítottságú belgrádi Helsinki Bizottság beismerése alapján a VMDP részben mégis módisíthatja korábbi állásfoglalását. A kisebbségi törvény, melynek alapján a VMSZ a szerb hatalom szolgálatában létrehozta nemzeti tanácsát, nem más, mint egy (a vajdasági magyarság szempontjából) haszontalan doktor haszontalan (élet)műve.

 

Időt álló kifogások

 

A VMDP idejében rámutatott: a Korheczék által készített kisebbségi törvény nem fogja megváltoztatni a szerb hatalom kisebbségek iránti viszonyulását. Egyszerűen azért, mert a szakértői koncepció, amelyre épül, a kisebbségi közösségek többségi ellenőrzését szorgalmazza. Íme mit mondtunk a törvény nyilvánosság elől gondosan rejtegetett előtervezetéről, több mint két éve, még 2001. június 29-én.

 

Megjegyzések a nemzeti kisebbségek védelméről szóló törvény előtervezetére

 

1. A nemzeti kisebbségek védelméről szóló szövetségi törvény előtervezete bizonytalan alkotmányos körülmények között készül, akkor, amikor a Szövetségi képviselőház meghozhat egy ilyen törvényt, amely azonban nem alkalmazható, mivel ennek nincs meg a jogi lehetősége sem Szerbiában, sem pedig Jugoszláviában.

    A törvény előtervezete – legalábbis szóhasználata alapján - európai szellemiséget igyekszik tükrözni. Ki kell azonban mondani, hogy a nemzeti kisebbségek jogait illetően csak a korábbi időszak szabályozásához viszonyítva jelent előrelépést. Ami pedig a kollektív jogokat illeti, az előtervezet egyszerűen megkerüli a vajdasági magyarság 1O éve fennálló követelését az olyan perszonális autonómiára, amely végrehajtói jogkört és jogszabály-alkotási felhatalmazásokat feltételez azokon a területeken, amelyeknek közvetlen jelentőségük van a magyarság nemzeti identitásának megőrzésében és fejlesztésében.

2. Az előtervezet koncepciója, azt az elvet tükrözi, hogy a kisebbségeknek csak annyi jogot kell szavatolni, ami elegendő meghatározott európai intézményekhez való csatlakozáshoz. Ezt igazolja elsősorban maga a törvényszöveg általánossága, valamint a kollektív jogok megvalósításával kapcsolatos modell elnagyolása. Ezt a szándékot tükrözi, hogy az okmányt előzetes véleményezés céljából megküldték a nemzetközi tényezőknek. Az általánosság foka és a konkrét megoldások hiánya lehetővé teszi, hogy a nemzetközi jóváhagyás után olyan törvény szülessen, amely megfelel az átlagos szerb választó elképzelt álláspontjának, azzal a céllal, hogy ő emiatt ne elégedetlenkedjen. Az előtervezet egyes szerzői szerint az átlagos szerb választót fokozatosan kell hozzászoktatni egyes nemzetközi okmányok tiszteletben tartásának szükségességére.

    Az alapelvvel összhangban az állami szervek kötelezettségeivel kapcsolatos általánosságban megfogalmazott rendelkezések teljes egészében szavatolják az állam politikai dominanciáját a nemzeti kisebbségek lehetséges követeléseivel szemben. Szlovákiában a kisebbségi jogok szavatolásának hasonló koncepciója a többség és a kisebbség közötti állandó feszült viszonyokhoz vezet. Ha a jövőbeli törvény konkrét rendelkezéseit arra a tényre alapoznák, hogy Szerbia több nemzetiségű közösség, ez nagyban hozzájárulna a Milošević utáni időszakban is tapasztalható társadalmi feszültség felszámolásához.

3. Az előtervezet szerkezete és a felkínált megoldások, tükrözik a többségi politikai elitnek azt a gyakorlatát, hogy a többpártrendszer is megőrizze a kisebbségek feletti politikai uralmát. Ezért az előtervezetben az etnikumok közötti feszültség amortizálását szorgalmazza a kisebbségi politikai elit szófogadó kádereinek szelektálása, akik saját politikai tevékenységükkel szavatolhatják a nemzetek közötti jó viszonyok látszatát.

4. Az előtervezet a nemzetek közötti viszonyok jogi keretébe, beépíti a kisebbségi közösségek kollektív jogai megvalósításának modelljét. Azt azonban nem szavatolja, hogy egyes nemzeti kisebbségek megvalósíthassák politikai szubjektivitásukat. A modellt az intézményesített állami ellenőrzés és a többségi nemzet teljes politikai uralma jellemzi. Az ilyen megoldás elfogadása lehetetlenné teszi a nemzeti kisebbségek politikai autonómiájának megvalósítását, ezzel kizárva a magyar (perszonális autonómiát is). Úgy is lehetne fogalmazni, hogy az előtervezet a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak formális és irányított modelljét képzeli el.

    Az előtervezetben lefektetett modell jogi szerkezete négy intézményen alapul: A szövetségi kisebbségi tanácson, a nemzeti tanácsokon, A nemzeti kisebbségek szövetségi alapján és az ombudszmanon. Az említett jogi intézményekkel foglalkozó rendelkezések feloldhatatlan bonyolultságú szabályozása illuzórikussá teszi az intézmények egyidejű és összehangolt működését.

    Az előtervezetnek a kollektív jogok megvalósításával kapcsolatos jogi intézményei, lényeges politikai tartalom nélkül nagyon gyorsan elhasználódnak és ez negatívan fogja befolyásolni az esetleges kedvező megoldásokat is, amelyeket az előtervezet tartalmaz a nemzeti közösségek tagjainak egyéni jogait illetően. Az autonómia legálisan megválasztott legitim szervének politikai szubjektivitása nélkül, a szófogadó egyéni érdekeltségei miatt a hatalomhoz kötött káderek demokratikus szelekciójának lehetőségével, a nemzeti kisebbségek politikai autonómiáját a demokratikus többpártrendszer feltételei között nem lehet megvalósítani.

5. A nemzeti kisebbségek szövetségi tanácsa a Szövetségi képviselőház nemzetek és nemzetiségek tanácsát hivatott helyettesíteni. A tanács a nemzeti közösségek tagjainak nemzeti, etnikai, vallási, nyelvi és kulturális sajátosságai védelmének és fellendítésének örve alatt csak arra szolgál, hogy a nemzeti tanácsoktól megvonja még azt a tényleges kis hatáskört is, amelyet az ombudszman meghagyott nekik.

    Az előtervezet által előirányzott nemzeti tanácsok összetétele ugyan reprezentatív lehet, de a hatáskörükkel kapcsolatos rendelkezések lehetetlenné teszik, hogy önállóan részt vegyenek az érdemi döntések meghozatalában. Egyfelől a Szövetségi tanács, másfelől pedig az ombudszman szorításában és anyagilag függve a nemzeti kisebbségek szövetségi alapjától, amelynek összetételét és tevékenységét a szövetségi kormány csak később határozza meg a nemzeti tanácsoknak a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésében, csak passzív helyzetük lehet. A nemzeti tanácsoknak a döntéshozatal folyamatában való részvételével kapcsolatos rendelkezések logikája, valamint ezen és más törvények által adott jogosítványok a nemzeti tanácsoknak egyszerűen lehetetlenné teszik, hogy aktívan és napra készen részt vegyenek a kisebbségi ügyek intézésében. Ezt a megállapítást támasztja alá az a ködös rendelkezés is, hogy bizonyos jogkörök átengedhetők a nemzeti tanácsoknak.

    Az ombudszman intézményének csak akkor volna jogosultsága, ha a törvény nem a nemzeti kisebbségek kollektív jogaival foglalkozna. Az ombudszman intézménye jogi értelemben leginkább a JSZSZK-ból ismert önigazgatási ügyészre hasonlít. Tényleges hatáskörét és működésének módját illetően is. Valószínűleg ugyanez lesz majd a helyet hatékonyságát illetően is.

    Tekintettel az ombudszman, a nemzeti tanácsok, a nemzeti kisebbségek szövetségi tanácsa valamint a nemzeti kisebbségek szövetségi alapja hatásköreinek összekeveredésére a nemzeti kisebbségek védelmére felkínált modell nem lehet hatékony.

6. A felsoroltak miatt a Vajdasági Magyar Demokrata Párt azt javasolja, hogy az előtervezetnek azt a részét, amely a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak szavatolására irányul, cseréljék fel a VMDP-nek a perszonális autonómiára vonatkozó modelljével.

7. Mivel a szerbiai választási törvény, választási küszöböt ír elő, ez megakadályozza, hogy a kisebbségek saját maguk válasszák meg parlamenti képviselőiket. Az SZDE magyar képviselői jelen vannak a parlamentben és a hatalmi struktúrákban, de nem képviselhetik legitim módon a vajdasági magyarság kollektív érdekeit. Ők a koalíciónak felelnek és csak közvetítők lehetnek a hatalom és saját nemzeti kisebbségük között. Közvetítők, akik a szerb nemzeti érdekeket tolmácsolják a vajdasági magyarok irányába, nem pedig a magyarok érdekeit a Szerb Köztársaság hatalmi szervei felé.

8. Az a tény, hogy a magyaroknak nincsenek saját képviselőik a parlamentben, visszalépést jelent a miloševići időszakhoz viszonyítva. A megoldás a magyar (perszonális autonómia), amely jogszabály-alkotási hatáskört feltételez. Csak az ilyen politikai autonómia a vajdasági magyarság kollektív érdekeinek feltárását, kifejezését és képviseletét. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt, egyelőre a vajdasági magyar szavazók egyharmadának támogatásával, küzdeni fog a magyar perszonális autonómiáért mindaddig, amíg meg nem valósul.

 

Kinek szurkol dr. Korhecz?*

 

Az egyik szerb lapnak nyilatkozva, a tartományi kisebbségi titkár nem lát okot arra, hogy a VMDP kettős állampolgárságra vonatkozó kérésének alátámasztására szolgáló aláírásgyűjtési akció hatására a magyar kormány most hirtelen megváltoztassa korábbi elutasító álláspontját.  Dr. Korhecz (hitetlen) Tamás kijelentette: „a kettős állampolgárság ügyében leadott aláírásokkal Magyarországra nem lehet nyomást gyakorolni.”

Pedig a VMDP-nek pont ez a szándéka! Nevezetesen, hogy szelíd, demokratikus nyomást gyakorolva a magyar kormányra és a magyarországi politikai elitre, a 35-40 ezer aláírás felmutatásával elérje legalább azt, hogy a kettős állampolgárság kérdése napirendre kerüljön. Korheczcel ellentétben a VMDP és az aláírók is reménykednek abban, hogy egy alapos vita során a felszínre kerülhetnek azok a többi között gazdasági érvek is, amelyek nyomán az új körülményeket is figyelembe véve megváltozik a magyar kormány és magyar politikai elit álláspontja.

Végül is, kinek szurkol dr. Korhecz? A vajdasági magyaroknak aligha.

 

* Dr. Korhecz a HVG-ben hosszabb eszmefuttatásban ellenzi a kettős állampolgárságot. Mivel erről már lapzárta után szereztünk tudomást, erre a szövegre a következő számunkban még visszatérünk. 

 

Nekünk is, neki is

 

Dr. Korhecz még a vajdasági magyar politikai életben is szokatlan vehemenciával támadja mindazokat a politikai megnyilvánulásokat, amelyek a határmódosítás nélküli nemzeti integráció irányában hatnak. Védi a védhetetlen nemzeti tanácsot, betart a kettős állampolgárság iránti reálisan létező vajdasági magyar igényeknek, miközben liberális köntösbe bújtatva terjeszti a rosszemlékű testvériség-egység többségpárti, megszületése pillanatában is elavult ideológiáját. Miről lehet szó?

Éljünk a gyanúperrel!

A Vajdasági Reformpárt elnöke a minap kijelentette: Vajdaságnak kapnia kell néhány nagyköveti helyet. Természetesnek látszik, hogy ha ez megtörténik, akkor azoknak van a legnagyobb esélye a tűz melletti melegedésre, akiknek amellett, hogy megfelelő képesítéssel rendelkezik, máris megvan a helye a tartományi hatalmi struktúrában. Dr. Korhecz kisebbségi titkár rendelkezik mindezekkel a feltételekkel. Sőt, magyar létére, a többieknél esetleg még előnyösebb helyzetből rajtolhat a Vajdaságnak kiosztott nagyköveti posztok valamelyikére.

Kinevezése jó megoldás lenne. Ő nagykövetként könnyebben törleszthetné lakáskölcsönét, a vajdasági magyarság pedig könnyebben juthatna hozzá saját igazi autonómiájához.

 

Melléklet:

1. VMDP közlemény a vajdasági magyar pártok találkozójáról

2. Támogatói lista

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt-Temerin

Közlemény, 2003. július 22.

Közös levél Medgyessynek

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt kezdeményezésére kedden, Temerinben a kettős állampolgársággal kapcsolatban egyeztetésre gyűltek össze a vajdasági magyar pártok képviselői.

Az összejövetelen, amelyen remélhetően csak kommunikációs zavar miatt, a Pál Sándor vezette VMDK nem vett részt, a pártok képviselői egyetértettek abban, hogy augusztus tizedikéig, a vajdasági magyar pártok vezetői levelet küldenek a magyar miniszterelnöknek. Levélben kérik fel Medgyessy Pétert, hogy kezdeményezze a kettős állampolgárság s a vele összefüggő kérdések alapos, szakszerű megvitatását.

A megállapodás szerint a levél szövegét az elkövetkező időszakban a pártok egyeztetik, s legkésőbb augusztus tizedikéig megküldik a magyar miniszterelnöknek.

Galambos László, a VMSZ képviseletében tudatta a jelenlevőkkel, hogy a kettős állampolgárság elnyerése érdekében megkezdődött aláírásgyűjtő akcióról a VMSZ illetékes szerve fog tárgyalni, és állást foglalni.

A részvevők tudomásul vették, hogy Böröc József a VMPSZ elnöke haláleset miatt nem vehetett részt a temerini összejövetelen, de egyetért mind az aláírásgyűjtéssel, mind pedig az aláírásgyűjtő akcióval, amelyben pártja aktívan részt kíván venni.

Ágoston András

 

Támogatói lista

Alulírottak kérjük a magyar kormányt és a parlamenti pártokat, hogy vajdasági magyar polgároknak, akik ezt igénylik, tegyék lehetővé a magyar állampolgárság megszerzését.

            A kettős állampolgárság igazságos és jó megoldás a vajdasági magyarság előtt álló nehézségek leküzdésére.

 

Vezetéknév név		Cím	Személyi szám	Aláírás
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.