|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2003. augusztus 11.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk mind a VMDP, mind pedig a hozzá közel álló civilszervezetek, s a Kárpát-medence autonómiakövetelő politikai erőinek tevékenységéről. A Hírlevélben rendszeresen közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap bojkottál. Hírlevelünkről, elmondhatjuk, hogy ez az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
www.dominium.hu
Ágoston András:
Nemzeti szolidaritás
Méltán váltott ki nagy érdeklődést és általában pozitív reakciókat a múlt héten a vajdasági magyar pártok összefogása, közös politikai fellépése. Azzal, hogy a kettős állampolgárság ügyében közös levéllel fordultak a magyarországi közjogi méltóságokhoz, lehetőséget adtak a nemzeti szolidaritás szép megnyilvánulásaira.
Maga az összefogás, s az azt követő magyarországi és külhoni magyarok részéről érkezett támogató levelek bizonyítják: nincs és nem is volt alapja azon törekvéseknek, amelyek hamis egységpropagandával a határon túli magyar kisebbségi közösségeket el akarták zárni saját belső, demokratikus többpártrendszerű közéletük kiépítésétől.
Bebizonyosodott: amennyiben a körülmények is kedveznek (sajnos erre is szükség van) s a tényleges alapérdekei mentén megmozdul a kisebbségi közösség, a többpártrendszerben tevékenykedő politikai elit pártjai, szembenézve az esetleges tétlenségük szankciójával, a politikai megsemmisülés veszélyével, képesek politikailag releváns megnyilvánulásra.
Másfelől jó tudni, hogy Magyarország köztársasági elnöke olyan erkölcsi szempontból is kimagasló tudós személyiség, aki a kettős állampolgárságnak a Vajdaságban évek óta felszínen tartott eszméjét – abban a pillanatban, amikor erre a kisebbségi közösség politikai elitje megteremtette az alapot – a Kárpát-medencében élő magyarság közös, megoldásra váró kérdésévé emelte.
Végül, de nem utolsó sorban, a külhoni magyarság érzékeny szeizmográfként történő megnyilvánulása, a kettős állampolgárság ügyének egyöntetű támogatása az általánosítás legmagasabb szintjét nyitotta meg. Ezen eljuthatunk a megállapításig, hogy a kettős állampolgárság kérdésének megnyugtató rendezése utat nyit a trianoni trauma meghaladásához.
Aláírásgyűjtés a kettős állampolgárságért
Sokan érdeklődnek, alkalmas-e a villámposta a támogatói nyilatkozatok továbbítására?
Igen alkalmas. Mindössze arra van szükség, hogy a kifo@eunet.yu címre a VMDP részére az érdekeltek eljuttassanak egy vagy több aláírást, illetve támogatói nyilatkozatot. Fontos, hogy aki erre a címre jelentkezik, felfedje kilétét és hozzáférhetőségét, hogy munkatársunk ellenőrizhesse rendben van-e a támogatói lista.
Támogatás a tengeren túlról
Ágoston András, a VMDP elnöke
Kasza József, Szerbia miniszterelnök helyettese
Medgyessy Péter Magyarország miniszterelnöke,
Kovács László, Magyarország külügyminisztere
Tisztelt Címzettek!
Alulírott, a Hazától távol élő magyarok, teljes meggyőződéssel támogatjuk a VMDP kezdeményezését, a Szerbiában, és más, a mai magyar határokon kívül élő magyarok kettős állampolgárságára irányuló törekvéseit.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az EU 15 tagországa közül 11 lehetővé teszi a kettős állampolgárságot az országaikon kívül élő nemzettársaiknak.
Reméljük, hogy a Magyar Kormány, és a Parlament nem fogja kihagyni ezt a történelmi lehetőséget, és nem utasítja el a magyarság jogos kérését.
Tisztelettel:
Burián Erzsébet, Montreal
Támogatás Erdélyből?
Ágoston András, a VMDP elnöke levélben fordult Sárközi Zoltánhoz, a nagyváradi Magyar Polgári Egyesület elnökéhez (jelenleg ez az egyetlen szervezet, amely az RMDSZ-en kívül jogszerűen állíthat jelölteket a soron következő helyhatósági választásokon), melyben a többi között ez áll:
„Ez év augusztus 8-án a vajdasági magyar pártok azzal kéréssel fordultak Magyarország közjogi méltóságaihoz, hogy járuljanak hozzá a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdések szakértői megvitatásához, azzal a céllal, hogy az Országgyűlés mielőbb napirendre tűzhesse ezt a vajdasági magyarságot érzékenyen érintő fontos problémát.
A VMDP a pártok kérésének alátámasztására aláírásgyűjtést szervezett s két hét alatt, több mint ötezren írták alá a támogatási ívet.
Örvendetes tény, hogy kérésünk támogatására az MDF szegedi szervezete is aláírásgyűjtést szervezett, s támogatásáról biztosított bennünket a Református Egyházak Világszövetsége is. A felvidéken működő Magyar Koalíció Pártja is támogatja kérésünket.
Tisztelt Elnök Úr! Úgy gondoljuk, hogy amennyiben megfelelő formában a romániai magyarok és szervezeteik is kifejeznék helyeslésüket, ez nagy súllyal esne latba a soron következő politikai eszmecserék során. Elnök urat és a Magyar Polgári Egyesületet, arra kérjük, hogy lehetőségeikhez mérten járuljanak hozzá, hogy Erdélyből is megkapjuk azt a szolidáris támogatást. Ennek eredményeként a Magyar Országgyűlés bizonyára lehetővé teszi, hogy az, aki ezt a határon túli magyarok közül igényli, megkaphassa a magyar állampolgárságot is.”
VMDP-levél Kovács Lászlónak
Tisztelt Külügyminiszter Úr!
Ismeretes, hogy a Vajdasági Magyar Demokrata Párt nem szakmai, hanem politikai kérdésnek tartja a kettős állampolgársággal kapcsolatos problémakört.
Ha Magyarország Külügyminisztere szükségesnek tartja a szakmai konzultációkat is, ezt tényként elfogadjuk. Ebben az esetben fontosnak tartjuk, hogy a kettős állampolgársággal foglalkozó bizottságban méltányos egyensúly jöjjön létre, ami nélkül egy ilyen bizottság erkölcsileg visszás helyzetbe kerülhet.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt nevében javaslom, hogy az Ön által bejelentett, a kettős állampolgárság ügyében létrehozandó konzultációs testületbe nevezze ki dr. Szalma József újvidéki egyetemi tanárt is. Megtudakoltam a véleményét, s ő vállalná ezt a feladatot.
Szalma József pártonkívüli jogász, a kötelmi jog nemzetközi tudományos körökben is ismert és elismert kutatója. A pártszínekben tevékenykedő dr. Korhecz Tamástól eltérően támogatja a vajdasági magyarság egészének a kettős állampolgárságra vonatkozó kérelmét. Ő az egyetlen vajdasági kutató, aki tanulmányt írt a témáról.
Dr. Szalma József jelenléte a nélkülözhetetlen belső egyensúlyt lenne hivatott biztosítani.
Tisztelt Miniszter Úr!
Engedje meg, hogy az elmondottak alátámasztására idézzem dr. Szalma József politikai kisesszéjéből azokat a gondolatokat, amelyeket a VMDP Hírlevél 31. számában szeretnénk közzétenni.
Abban a reményben, hogy dr. Szalma Józsefnek lesz helye a kettős állampolgárság kérdésével foglalkozó bizottságban, tisztelettel:
Temerin, 2003. augusztus 5.
Ágoston András s.k.
Dr Szalma József:
Kettős állampolgárság a nemzetközi színtéren
(Részlet)
A délvidéki (vajdasági) magyarság kettős állampolgársága iránti kezdeményezés messzemenően támogatható. Az 1997. évi Európai Egyezmény világosan meghatározza, hogy az állampolgársági jogok megszerzésének feltételei az adott ország belső törvényhozásától függnek. Európa más egyezményeivel, irányelveivel, ajánlásaival, európai szinten csupán annyi kapcsolata van, hogy kettős állampolgárság tényének fennforgása esetén az érintett országok kettős állampolgárai iránt kerüljék a kettős terheket. Ez már működik Európában. A konzummált kötelezettségek doktrínája szerint, aki egy kötelezettséget teljesített egyik állampolgársága szerinti országban, pl. katonai szolgálat, azt a másik állampolgárság szerinti ország teljesített kötelezettségként kell, tekintse.
Magyarország Parlamentjétől függ, hogy lehetővé teszi-e a megfelelő, 1993. évi LV, 2001. évi állampolgársági törvény módosítását. Tulajdonképpen, úgy gondolom, hogy a kettős állampolgárság intézménye perspektivikusan az egész Kárpát-medence magyarságára nézve nyitva kellene legyen és, igen hasznos volna mind az anyaországi, mind a határon túli magyar nemzeti közösségnek.
Magyarország EU-s csatlakozását követően káros lenne bárminemű "schengeni fal" akár a kárpátaljai, akár a délvidéki magyarok irányában. Annál inkább, mert az európai kisebbségvédelmi egyezmény, az európai önkormányzati charta lehetővé teszik a kisebbségek számára a határon átívelő anyaországi kapcsolatokat. Szerintem az utóbbi lex specialis a Schengennel szemben, ami a Schengent, a kisebbség tekintetében derogál. Hiányzik azonban a derogáló intézkedés. Szerintem ez a megfelelő magyar törvény meghozatala lenne, ami alanyi jogon biztosítaná a határon túli magyar kisebbségek, természetesen egyéni kérelem alapján történő magyar állampolgársági jogainak elismerését, anélkül, hogy a hatályos magyar törvény szerint 1.-től nyolc évig tartózkodnának Magyarországon, azaz annak alapján, hogy magyaroknak vallják magukat, és természetesen erre bizonyítékaik vannak. Ez szerintem természetes jog, nem tekinthető "diszkriminációnak". Még a hagyományos állampolgársági doktrína is, többek között, az állampolgárság megszerzésének két elvét ismeri: a jus soli (területen születés, tartózkodás) és a jus sanquinis (nemzeti hovatartozás) elvét. Mindkét elvet ismeri a hatályos magyar jog is, de a jus sanquinis elvét csupán pótelvként alkalmazza.
Nagyobb baj lesz abból, hogy Schengen alkalmazása miatt vízumért állítanak sorba több mint félmillió magyart, mint abból, ha azon országok irányában melyek normatíve elismerik a kettős állampolgárság intézményének tényét, a Parlament törvénymódosítással már most lehetővé teszi a magyar állampolgárság megszerzését is. Az elköltözést inkább serkenti a zártság, mint a nyitottság. Bizonyítja ezt a vajdasági magyarság fogyatkozása az elmúlt egy és fél évtizedben.
Nem igaz az, hogy az anyaországnak, vagy a határon túli magyarság valamely részének bárminemű kára lenne a kettős állampolgárságból. Az európai normák és ajánlások többek között arról is szólnak, hogy a kettős állampolgároknak jogában áll akár elvi adófizetői helyét is megválasztani, függetlenül attól, hol tartózkodnak tartósan. Úgy vélem, hogy a vajdasági magyarság szívesen venné, hogy evidentált módon választhasson adófizetői helyet, akár Magyarországot is.
A szerb rendszerváltók harmadik nemzedéke
Új párt a szerbiai politikai színtéren az Otpor (Ellenállás). Alapítói fiatalok, a milosevici idők végén legszenvedélyesebb kutatói voltak a törvénytelenségeknek és visszaéléseknek és visszatekintve a történtekre bizony nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a fiatalok, de az idősebbek is elforduljanak Szerbia 20 században legvéresebb kezű boldogítójától.
Már Milosevicék is külföldi pénzeket és támogatókat gyanítottak az egyre veszélyesebbnek mutatkozó fiatalokból álló tömörülés mögött, de rajtuk nem fogott a gyanúsítgatás.
De mindez nem lenne igazán fontos hír, ha a háromszáz valahányadik szerbiai párt megalakulását nem kísérnék figyelemre méltó „mellékes” jelenségek.
Mindenek előtt a Milosevicet buktató sokpárti koalíció számos vezetőjének visszaéléseiről keringő hírek állandó hullámzása. S ami talán még fontosabb, a G17 Plus szintén új, szintén rendszerváltónak szánt párt vezetőinek anyagi mesterkedéseiről szóló nemigen cáfolt és nemigen cáfolható értesülések.
Mindezt figyelembe véve a Szerbia demokratizálódását szívükön viselő külföldi tényezők, úgy látszik, hozzáfogtak a szerbiai rendszerváltók harmadik nemzedékének a „kitenyésztéséhez”. Ha netán szükség lenne rá.
Tisztelt Külügyminiszter Úr!
A VMDP Intéző Bizottsága 1997. március 21-én, Temerinben megtartott ülésén megállapította, hogy a jugoszláv rendezési folyamat új szakaszba érkezett. A nemzetközi közösség megkezdte a háború után kialakult államokban rekedt délszláv nemzetrészek helyzetének gyakorlati, méltányos rendezését. Ez egyben kezdete lehet a többi kisebbség nyílt és megoldatlan helyzete hasonló rendezésének is.
A kettős állampolgárság intézménye, amelyet a nemzetközi közösség képviselőinek ajánlatára a jugoszláv és a horvát kormány, az ellenzék nagy részének támogatásával most a horvátországi szerbek illetve a szerbiai horvátok részére kétoldalú szerződésbe kíván foglalni, megfelelne a vajdasági magyarságnak is.
Az amerikai és más nyugati politikai tényezők, a kettős állampolgárságra vonatkozó javaslatukat azzal indokolják, hogy bevezetése megalapozza a minap még háborúzó nemzetek közötti bizalmat, s döntően befolyásolhatja a horvátországi szerbek helyben maradását. A kettős állampolgárság bevezetésével összhangban Szerbia és Horvátország olyan határátkelési rend kidolgozásán fáradozik, amely nagyban hozzájárulhat a két ország közötti kapcsolatok fejlődéséhez.
Véleményünk szerint a kettős állampolgárság bevezetése magyar-szerb és magyar-horvát vonatkozásban is indokolt, s nagy lépés lenne a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációja felé. Egyben hozzájárulhatna az országok közötti kapcsolatok elmélyítéséhez is.
Tisztelt Külügyminiszter Úr!
A vajdasági magyarság a jugoszláv államtól a személyi elvű kisebbségi önkormányzatot, a magyar államtól pedig az új körülmények között, figyelembe véve, hogy ennek most már nincs sem elvi, sem politikai akadálya, a kettős állampolgárság intézményének bevezetését várja.
Annak a több mint 46 ezer vajdasági magyar szavazónak a nevében, aki támogatott bennünket s az autonómiára szavazott, valamint a Vajdasági Magyar Demokrata Párt nevében arra kérem, járuljon hozzá, hogy a vajdasági magyarok a jugoszláv rendezés új szakaszában megkapják a személyi elvű kisebbségi önkormányzatot. A magyar kormány pedig vizsgálja meg egy magyar-jugoszláv kétoldalú szerződés megkötésének lehetőségét, melynek értelmében a vajdasági magyarok és a magyarországi szerbek jogot szereznének a kettős állampolgárságra.
Abban a reményben, hogy mindez nem lehetetlen, tisztelettel:
Temerin, 1997. március 28-án