|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2003. augusztus 18.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk mind a VMDP, mind pedig a hozzá közel álló civilszervezetek, s a Kárpát-medence autonómiakövetelő politikai erőinek tevékenységéről. A Hírlevélben rendszeresen közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap bojkottál. Hírlevelünkrő, elmondhatjuk, hogy ez az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
www.dominium.hu
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt nagyra értékeli a kettős állampolgársággal összefüggő aláírásgyűjtés támogatását célzó politikai megnyilvánulásokat. Az, hogy a határon túli magyar közösségek, nemkülönben a Fidesz – MPSZ és az MDF egybehangzóan követelik a kérdés érdemi megvitatását, nemcsak a vízumkényszer közeledő bevezetésével kapcsolatos felelősségvállalásra és szolidaritásra utal, hanem bizonyítja a határmódosítás nélküli nemzeti egységesülés folyamatainak visszafordíthatatlanságát is.
A VMDP, mint ismeretes, Szalma József újvidéki egyetemi tanárt javasolja a szakértői bizottságba. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a szakértők munkájával párhuzamosan mihamarabb meg kell kezdeni azokat a politikai megbeszéléseket, amelyek az időközben felmerült politikai ellenvetések mibenlétét és indokoltságát lennének hivatottak tisztázni. A dolog természeténél fogva a politikai nézetegyeztetés színhelyének a MÁÉRT ülését javasolja.
Tekintettel arra, hogy időközben mind az erdélyi, mind pedig a kárpátaljai magyar politikai elit formálisan is kétpólusúvá vált, mindenképpen szükség lenne arra, hogy a MÁÉRT ülésére meghívást kapjanak mind a nemzeti, mind pedig a helyi hatalommal együttműködő szárny képviselői.
A VMDP – remélhetőleg a többi vajdasági magyar párttal együtt – mielőbb kezdeményezi a MÁÉRT ülésének összehívását.
Ha a MÁÉRT ülésén megkezdődne az autonómiatörekvésekkel összefüggő, legalább az egymás tájékoztatására szolgáló vita is, ezzel a Kárpát-medencében működő politikai elitek gyakorlatilag megkezdhetnék annak az új nemzeti konszenzusnak a kimunkálását, amely Magyarország EU-csatlakozása után történelmi időszerűségnek tűnik.
Ágoston András levele Németh Zsolthoz
Tisztelt Elnök Úr! Mellékelten küldöm a VMDP-nek a MÁÉRT összehívására vonatkozó javaslatát.
Célunk az, hogy megkezdődjön a párbeszéd két olyan fontos témában, mint amilyenek a kettős állampolgárság és az autonómia.
A kettős állampolgárság megvitatását szerintünk az indokolja, hogy a schengeni szigort előrevetítő vízumkényszer bevezetése hosszú időre az anyagi helyzethez, valamint más rajtuk kívül álló súlyos feltételekhez köti a vajdasági magyarok és a magyarországi rokonaik, ismerőseik közötti kapcsolattartást. Sajnos, a súlyos helyzet ellenére nincs megbízható információnk arról, mi várható a nemzet határok feletti integrációjának ügyében. Félő, hogy a bizonytalanság és szorosabb kapcsolattartási alkalmak megritkulása újabb, nem kívánt folyamatokat indíthat meg. Felgyorsulhatnak az asszimilációs folyamatok, másrészt a tehetősebb kisebbségi magyarok magukat, de főleg gyermekeiket igyekeznek átmenteni Magyarországra.
A MÁÉRT ülésén nemzeti szintű eszmecsere indulhatna Magyarország fenntartható fejlődésének egy olyan feltételéről, ami nem mellőzhető. Olyan foglalkoztatási modellre lenne szükség, amely figyelembe veszi a határon túli magyar közösségek rejtett tartalékait. Úgy, hogy abból haszna legyen mind az anyaországnak, mind pedig a vendégmunkásként megjelenő kisebbségieknek. Ezt a lehetőséget meg kellene világítani a politika, a szociológia és a gazdaságpolitika eszközeivel.
Az elmúlt több mint egy évtized fontos tanulsága, hogy autonómiák nélkül nincs távlatosan is jó együttélés a kisebbségi közösségek és a többség között. A Gross-jelentés nyomán világossá vált, hogy a csatlakozó balkáni, valamint a csatlakozásra váró országok esetében az autonómiák ugyanúgy hasznos intézmények lehetnek, mint a nyugati világban. Eljött az ideje, hogy nemzeti szintű eszmecserét nyissunk az autonómiákról. Annál is inkább, mivel az általuk biztosítható demokratikus, kettős kapcsolatrendszer s a kettős állampolgárság nélkül megszakadhat, elsekélyesedhet a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamata.
Tisztelt Alelnök Úr!
Tudjuk, érzékelhetők e felvetett problémák másként is. Ugyanakkor kézenfekvő, hogy az EU-tag Magyarországnak át kell tekintenie a nemzet állapotát, s ebben az eszmecserében szerepük van a kisebbségieknek is. A nemzeti oldalhoz tartozó politikai szerveződések minap Nagyváradon megtartott eszmecseréje, különösen e szerveződéseknek a kettős állampolgárság ügyében kialakult álláspontjai is arra utalnak, hogy szélesebb eszmecserére van szükség. Szerencsés körülmény, hogy a Fidesz – MPSZ és az MDF már támogatásukról biztosították a nemzeti párbeszéd megindítására vonatkozó kérelmünket.
Mindezt figyelembe véve arra kérjük, hogy lehetőségeihez mérten járuljon hozzá a MÁÉRT ülésének összehívásához, illetve az azt megelőző eszmecsere megindításához.
Abban a reményben, hogy Ön is fontosnak tartja a nemzeti szintű eszmecserét, tisztelettel: Ágoston András
Temerin, 2003. Augusztus 16-án.
Ez a „fő lényeg”!
Nem a jogi érvek súlya alatt görnyedve védi a magyar politikai elit hatalmon levő része, jobban mondva a Magyar Külügyminisztérium, a status quo-t, s ellenzi a kettős állampolgárságot. A Népszabadság című kormánylap augusztus 12-i számában világosan fogalmaz: „A pro és kontra érvek mögött kitapintható a vita fő tétje: a kettős állampolgársághoz kapcsolódó esetleges itthoni szavazójog”. Hát ez világos. A „fő tét”, vagy ahogy Temerinben mondanák, a „fő lényeg” nem az Orbán-kormány által kötött megállapodás, hanem a szavazati jog.
De, hogy a most már valóban mellékesnek tűnő jogi érvelés se maradjon viszontválasz nélkül, erről gondoskodott Szalma József újvidéki egyetemi tanár, aki a minap alapos tanulmányt írt a témáról, melyben rámutat: a kettős állampolgárságról a Kárpát-medencében Csapó József írt még tanulmányt. Ő is a kettős állampolgárság ügyének védelmében. Ellene – ha nem számítjuk Korhecz Tamás cikkét a HVG-ben – senki. Véletlen lenne mindez? Aligha. Jó tudni, hogy jobb meggyőződésük ellenére most már csak keveseket lehet rávenni „tudományos” megnyilatkozásra. Nem kevésbé azt, hogy a határon túli magyar politikai szervezetek képviselői mind felsorakoztak a kettős állampolgárságról szóló kérelem mellett.
Az alábbiakban közöljük Szalma Józsefnek a Népszabadság említett cikkével kapcsolatos reflexióját.
Szalma József:
Az említett Népszabadság-cikkben a határon túli magyarok kettős állampolgársági igénye "belpolitikai csatározássá vált". Ez valóban sajnálatos. Mert a kisebbségi jog nem lehet eszköze a belpolitikai csatározásnak. Ezek a jogok ugyanis, a Római (Európai) Emberi Jogi Egyezmény több kiegészítő protokollumának értelmében, az emberi jogok negyedik korpuszához tartoznak. Az emberi jogok pedig nem lehetnek politikai csatározás témái. Az európai doktrína is abból indul ki, hogy a nemzeti kisebbségek jogai nem kezelhetők aktuálpolitikai kérdésként, nem válhatnak eszközeivé az aktuálpolitikának.
A vajdasági magyarság a politika, a kultúra és tudomány szintjén kifejezte kollektív és individuális nemzeti hovatartozását. Ennek értelmében számos dokumentumban kifejezte a perszonális, kulturális és oktatási, továbbá gazdasági autonómiája iránti igényét, és ezeknek intézményesítési módját. Összhangban az európai normákkal. Más kérdés, hogy eddig mindez csupán felemás módon valósult meg.
Nagyon nagy problémának tartom azonban azt, hogy az anyaország oldaláról csupán kedvezményes beutazási intézkedésekkel honorálják a vajdasági magyarság európai orientáltságát. Természetesen, ezt az intézkedést is pozitívnek tartjuk, csupán arról van szó, hogy semmiféle jele nincs annak, hogy mikor, hogyan fog érvényesülni. Tehát életünk, anyaországi kapcsolataink kiszámíthatatlanok, nem áttekinthetőek.
Nyilatkozatok a kettős állampolgárságról
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete üdvözli a vajdasági magyar pártok kezdeményezését a magyar állampolgárság megszerzésének kiterjesztésére vonatkozóan.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén a Kárpát-medencében minden nemzet szembesül a ténnyel, hogy a nemzet és az ország határai nem esnek egybe. Úgy tűnt, nekünk, magyaroknak, e viszony rendezésére megnyugtató választ adhat a státustörvény. Ennek módosítása, tartalmi lényegétől való kiürítése, a térség országainak eltérő integrációs szintje, a vízumkötelezettség újbóli bevezetésének veszélye a Kárpát-medence más országaiban élő nemzettársaink számára, arra késztet, hogy más, működő példákat keressünk, amelyek elvárásainknak megfelelően kezelik az elszakított nemzetrészek és az anyaország kapcsolatát.
Ilyen például a Románia és Horvátország által is sikeresen alkalmazott állampolgársági joggyakorlat, amely lehetővé teszi az anyaország határain kívül élő, az illető nemzethez tartozó polgárok számára az állampolgárság megszerzését.
Vajdasági és kárpátaljai nemzettársaink helyzetét látva, megkerülhetetlennek látjuk a magyar állampolgársági jog kiterjesztéséről szóló különböző álláspontok egyeztetését.
Kezdeményezzük tehát egy tanácskozás összehívását a Kárpát-medence magyar civil és politikai szervezeteinek, valamint a történelmi egyházaink elöljáróinak részvételével a kérdésről szóló szakmai és politikai döntés előkészítése céljából.
Támogatjuk a vajdasági magyar pártok és szervezetek által indított aláírásgyűjtési kezdeményezést, a Kárpát-medencében élő összmagyar stratégia kidolgozását szorgalmazva.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének megbízott ügyvivői nevében: Szilágyi Zsolt
2003. augusztus 14.
Örömmel üdvözöljük a Vajdasági Magyar Demokrata Párt kezdeményezését a kettős állampolgárság kérdésében.
A Reform Mozgalom és a Magyar Polgári Egyesület továbbra is fenntartja a magyar állampolgársághoz való jog kiterjesztésére vonatkozó javaslatát a Kárpát-medencében élő magyarok számára.
Támogatjuk a vajdasági magyar összefogáson alapuló aláírásgyűjtési akciót, javasolván egy, a Kárpát-medence felelős politikai és civil szervezeteinek részvételével megrendezendő kerekasztal létrehozását a kérdéssel kapcsolatos álláspontok közös nevezőre hozásának érdekében.
Szilágyi Zsolt
A Reform Mozgalom elnöke és Sárközi Zoltán a nagyváradi Magyar Polgári Egyesület elnöke
Nagyvárad, 2003. augusztus 13.
A Testület közleményében 2003. augusztus 13-án dr. Csapó József ügyvivő leszögezi: A nemzeti önazonosság önként vállalása alapvető emberi jog.
A szülőföldön magyarként való megmaradás szavatolójaként a Magyar Köztársaság határain kívül élő számára egyre inkább feltételként jelenik meg a nemzetet képviselő állam és a személy közötti kötelék létrejötte, ezért a szülőföldet elhagyni nem kívánó, de a magyar nemzethez tartozó jogi kötelékkel is megszilárdítani óhajtó székelység nevében a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete a magyar törvényhozáshoz fordul.