|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2003. szeptember 15.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk mind a VMDP, mind pedig a hozzá közel álló civilszervezetek, s a Kárpát-medence autonómiakövetelő politikai erőinek tevékenységéről. A Hírlevélben rendszeresen közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap bojkottál. Hírlevelünkről, elmondhatjuk, hogy ez az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
www.dominium.hu
Engedékenység hátsó szándékkal?
Még mindig Szlovéniáról. Hogy a nagydobra vert szlovén engedékenység hátterében más, nagyobb hasznot hajtó elgondolások lehetnek arra, a horvát-szlovén határvita legújabb fejleményeiből következtethetünk. (Ismeretes, hogy a két ország a szocialista Jugoszlávia felbomlása óta nem tudott megegyezni sem tengeri, sem szárazföldi határainak kérdésében.)
A horvát napilapok a minap nagy megrökönyödéssel, indulatos reakciókkal fogadták a Rupel szlovén külügyminiszter megnyilatkozását miszerint Horvátország Nyugat-Balkán, és egy fekete lukat képez Szlovánia és Görögország között. Meg, s ez a lényeg, ha Horvátország a határok ügyében sokat akadékoskodik, megtörténhet, hogy az EU-tag Szlovénia, ha annak eljön az ideje „több tartózkodással és kevesebb lelkesedéssel” viszonyul majd Horvátország csatlakozási erőfeszítéseihez.
Hogy ezt Szlovénia komolyan gondolja, Horvátország viszont meg nemzetközi bonyodalmaktól sem riad vissza, ha érdekeinek védelméről van szó, látszik abból is, hogy mindkét fél szeretné bevetni a segédcsapatokat. Természetesen a nyugati országokban, elsősorban Ausztriában élő szlovénekről és horvátokról van szó. Csakhogy ezeket a határvillongások hidegen hagyják. Horvát részről ezt igencsak rossz néven veszik, s látható írígységgel dícsérik a szlovén kisebbség szervezettségét. (Figyelembe kell venni, hogy a szomszédos országokban élő horvát illetve szlovén kisebbség soha nem éltek anyaállamuk határain belül.)
Inkább saját véreinek buzdítására a horvát sajtó felteszi a kérdést, mivel magyarázható, hogy az aursztriai szlovének szervezetten segítik Szlovénia csatlakozási erőfeszítéseit, amit a horvát kisebbségi közösségről nem lehet elmondani.
Nincs rövidebb út
Chris Patten, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelõs biztosa Belgrádban kijelentette, nincs rövidebb út, s egyedül Szerbia-Montenegró államközösségtől függ, mikor kerülhet sor az EU-csatlakozási folyamat megíndítására. Az EU azt szeretné, ha Szerbia minél előbb eleget tenne az európai mércéknek, de nem reális elvárás, hogy a megvalósíthatósági tanulmányt 2004 első negyedévének vége előtt befejezik.
Nincs tehát afféle gyorsított eljárás. Eleget kell tenni azoknak a feltételeknek, amelyeket az EU a többi csatlakozónak is megszabott. Sőt, a balkáni háborúk terhével a vállán Szerbia-Montenegrótól elvárják a körözött háborús bűnösök kiszolgáltatását, a maffia és a korrupció visszaszorítását és a média körüli gondok rendezését. A többi között. Mert a működő jogállam megteremtése és a magánosítás európai mércékkel mérhető folyamatának véghezvitele nélkül a speciális feltételek teljesülése sem hozhat eredményt.
Biztató az egészben az, hogy az EU megfelelő erőfeszítéseket látva hajlandó segíteni. Anyagilag is.
Lehet tehát jósolni – meg is teszik ezt Szerbiában jó néhányan – de csak az a biztos, hogy Szerbia-Montenegró esetében is rögös út vezet az EU-ba.
Kasza alaptalan vélelme
Kasza József a szerb kormány egyik alalenöke nemrégen kijelentette: „a VMSZ kormányzati szerepe révén megteremtette a kettős állampolgárság itteni feltételeit”.
Két oldalról érkezett csattanós válasz Kasza szakmai szempontból is alaptalan vélelmére. A minap a Szerbia-Montenegró külügyminiszterhelyettese kijelentette, Belgrád nem ellenzi, nem is ellenezte a kettős állampolgárságot.
A szerb miniszterelnök is miután elérte, amit akart, az ingyenes vízumot az államközösség polgárai számára, a kettős állampolgárság kérdését egy elegáns mozdulattal még egyszer, most már véglegesen oda helyezte, ahova tartozik: a magyar kormány asztalára. Bizonyítva ezzel, hogy a Kasza által emlegetett „itteni” feltételek a VMSZ elnökének tüsténkedése nélkül is megvannak.
A kettős állampolgárságról csakis a magyar kormány, illetve a magyar politikai elit hozhat döntést. Mi vajdasági magyarok csak kérhetünk, és érveket sorolhatunk fel kérelmünk alátámasztására. Ezt teszi a VMDP már több mint hat éve. Nemzeti ügyről lévén szó, a vajdasági magyarok most aláírásukkal gyakorolnak demokratikus, szelíd nyomást a magyar politikai elitre, első sorban a kormányra, hogy a kettős állampolgárság ügyében kedvező döntés szülessen.
És a tizenkétmillió márka?
„Nem vagyok híve a boszorkányüldözésnek, még kevésbé az indulatokból táplálkozó, rosszabbik esetben haszonlesésből fakadó bosszúállásnak. Méltatlannak és alantasnak érzem az efféle magatartást, komoly és felelős emberek viselkedésével semmiképpen sem összeegyeztethetõ az öncélú kirekesztősdi. Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartom azt a törekvést is, ami elmosni szeretné a felelõsséget, meg nem történtté kívánja tenni a bűnöket és a visszaéléseket.”
Így bukdácsol a lényeges kérdéseket nagy ívben megkerülve, szóvirágokkal tűzdelt kommentárjában a VMSZ-es tisztségviselő az újvidéki Magyar Szóban. Ahelyett, hogy kilépne a szóvirágok közül, s ha már olyan szenvedéllyel veri a billentyűket, megnézné, mi a helyzet, mondjuk a belgrádi Preduzetnicka banka nevű pénzintézetben? Megválaszolná a kényes kérdést, volt-e magyar alapítója a banknak, s a vezetőségi tagok között volt-e szabadkai magyar politikus? Biztosra vehető, hogy ez is érdekelné a lap olvasóit annyira, mint az egyrészt-másrészt.
Ha Fehér úr még annak is utánajárna, összefüggésbe hozhatók-e az így feltárt tények Dinkicnek a Szerb Nemzeti Bank volt kormányzójának közlésével, miszerint a nevezett műintézetből nem kevesebb, mint 12 milló német márka tűnt el nyomtalanul, ezzel öregbítené igazán lapjának hírnevét.
A tényfeltáró riport megírásához kezdetnek elég lenne visszalapozni a Magyar Szóban. Szükség lenne egy-két telefonbeszélgetésre, esetleg az idevágó közokiratok megvizsgálására is. De megérné, mert a vajdasági magyar olvasókat bizonyára érdekelné egy ilyen információ.
Érthetetlen álláspont
Bársony András, a magyar diplomácia második embere Szerbia-Montenegó egy meg nem nevezett külügyi vezetőjére hivatkozva közölte Szerbia-Montenegró a kettős állampolgárságot etnikai alapon nem engedélyezi. Bársony szerint Belgrád a kettős állampolgárság megadását kétoldalú megállapodáshoz köti. Úgy, hogy egy ilyen megállapodásnak a nemzeti hovatartozástól függetlenül a két ország minden lakójára ki kellene terjednie.
Ágoston András a VMDP elnöke levélben kérte meg Szerbia-Montenegró külügyminiszterét, közülje a vajdasági magyarokkal, mi igaz abból, amit Bársony András állít?
Aleksandra Joksimovic külügyminiszter-helyettes gyors válaszára nem kellett sokáig várni. A külügyminiszter-helyettes asszony Bársony állításait rendre megcáfolta. Aleksandra Joksimovic szerint „amennyiben Budapest meg szeretné adni a kettős állampolgárságot, a mi törvényeink ez elé nem gördítenek akadályt. Ebből kifolyólag - folytatta a külügyminiszter-helyettes - annak sincs akadálya, hogy Belgrád hasonló megállapodást írjon alá Budapesttel, de ez sem feltétlenül szükséges, ha Magyarország meg kívánja adni a kettős állampolgárságot”.
Bársony, ahelyett, hogy elismerte volna a „tévedését”, újabb kalandba bocsátkozott.
- „A Külügyminisztérium nem a sajtóban megjelent nyilatkozatok alapján alakítja ki álláspontját” – jelentette ki a Kossut Rádió riporterének. S a belgrádi „külügyi vezető” hivatalos kijelentésének ismeretében hozzátette: „a szerb hivatalos diplomáciai információ azt közölte, hogy etnikai alapon nem engedi megkülönböztetni Szerbia-Montenegró saját állampolgárait”.
Érthetetlen. A VMDP reagálásában a szerb sajtóhoz hasonlóan megállapítja: „a kettős állampolgárság kérdésében a Szerbia-Montenegró álláspontja világos és megengedő. Most már arra lenne szükség, hogy a sok félreértésre alkalmas megnyilatkozás után a Magyar Külügyminisztériumnak is legyen a kérdésben világos, reményeink szerint szintén megengedő álláspontja”.
Nem szakmai, hanem politikai döntésre van szükség
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt megállapítja: a kettős állampolgárság kérdése döntésre érett.
A Bársony András által idézett belgrádi „külügyi vezető”-t Belgrád nem vállalta s Budapest is hallgat róla. Kútba esik tehát a neki tulajdonított állítás, miszerint a vajdasági magyarok csak akkor kaphatnak kettős állampolgárságot, ha erre lehetősége nyílik a szerbeknek és a montenegróiaknak is. A szerb kormányelnök újólag megerősítette: a kettős állampolgárság a magyar kormány ügye. Ezzel a kérdés Szerbia-Montenegróban lezárult.
Ha a kettős állampolgárságra vonatkozó magyar-magyar párbeszédből kiiktatjuk a belgrádi intermezzót, s az átmenetileg kedvezően rendezett ingyenes vízumot, eljutunk a párbeszéd politikai lényegéhez.
A kérdés az, vállalja-e a magyar kormány, vállalják-e a magyar parlamenti pártok a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatát, s ennek a legfontosabb eszközét a kettős állampolgárságot, vagy sem. A kettős állampolgárság ügye nem szakmai kérdés, hiszen a magukra valamit is adó független szakértők közül egy sem akadt, aki ellenezné, s aki vállalta volna annak ódiumát, hogy odaálljon a kisebbségi közösségeket hídszerepbe taszító politika mellé. Ismeretes, hogy ezt az elavult szocialista találmányt a Vajdaságban már csak azok szorgalmazzák, akik most is szívesen vállalnák a közvetítő anyagilag előnyös szerepét.
Kinek a pártjára áll hát a magyar kormány? Azokéra-e akik közvetítőként vállalják a szerb nemzeti érdek elfogadtatását a vajdasági magyarokkal, ellenezve közben mind a végrehajtó és jogszabályalkotási funkcióval rendelkező magyar (perszonális) autonómiát, mind pedig a kettős állampolgárságot? Vagy inkább azok mellé, akik többet akarnak: nemcsak az ingyen-vízumot, hanem a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációját, s a trianoni trauma meghaladását?
Ennek az utóbbinak az eszköze a kettős állampolgárság.
Mivel a Kárpát-medencében élő magyarok óriási többsége ott akar maradni, ahol jelenleg is él, a kettős állampolgárságnak arra a formájára lenne szükség, amelyet letelepedés nélkül is megszerezhetne az, aki ezt igényli. Ilyen jelenleg Magyarországon nincs.
Ezért folytat a VMDP aláírásgyűjtést, s ezt akarják azok is, akik Magyarországon kezdtek aláírásgyűjtési akciót, az MDF és a Magyarok Világszövetsége is, amely referendum kiírását követeli Magyarországon. Ha a magyar kormány a kettős állampolgárság ügyében pozitív döntést hoz, azt a parlament megszavazza. A Fidesz –MPSZ ugyanis már korábban közölte, támogatna egy ilyen kormányjavaslatot.
A kifárasztásra irányuló manővereket a legjobb lenne most már befejezni. Hozza meg döntését a magyar kormány, s felemelt sisakrostéllyal álljon ki vele a MÁÉRT elé. A VMDP szerint erre az ülésre meg kellene hívni a kétpólusúvá vált határon túli magyar politikai elitek mindkét szárnyának képviselőit.
A VMDP véleménye az, hogy ezt a döntést az EU-csatlakozás görcsében el lehetett húzni, még most is el lehet odázni, csak megkerülni nem lehet.
Köszönjük, hogy elolvasta a VMDP Hírlevelét.