http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2003. szeptember 22.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk mind a VMDP, mind pedig a hozzá közel álló civilszervezetek, s a Kárpát-medence autonómiakövetelő politikai erőinek tevékenységéről. A Hírlevélben rendszeresen közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap bojkottál. Hírlevelünkről, elmondhatjuk, hogy ez az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
www.dominium.hu
Státustörvény és kettős állampolgárság
Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke Duna Televízióban kijelentette: amennyiben lenne kettős állampolgárság, s valaki élne is ezzel lehetőséggel, elesne azoktól a támogatási formáktól, amelyeket a kedvezménytörvény biztosít számára.
Bálint-Patakinak igaza van. A kettős állampolgárság, sőt már annak igénylése is kizárja a törvényben foglalt kedvezmények érvényesítését.
Kedvezmények vagy állampolgárság? A válasz egyszerű. Ha lenne kettős állampolgárság, mindenki választhatna. Akinek a kedvezmények fontosak, az mellőzné a kettős állampolgárság iránti igény benyújtását, aki viszont a kettős állampolgársághoz vonzódik, annak a kedvezményeket kellene nélkülöznie.
Addig, amíg el nem végezzük a puding próbáját, s meg nem győződünk róla, hogy a kettős állampolgárság megadását követően mégsem ürül ki a Kárpát-medence e két lehetőség, jobban mondva a létezésükkel kiváltott dilemma egy eredménnyel mégis csak kecsegtet. Beépített fékként mérsékelheti a kettős állampolgárság igénylőinek nyomását.
Ha az ilyen nyomást egyáltalán következménynek és nem eredménynek kell tekintenünk.
Ágoston András:
Marad a remény
Kovács László külügyminiszter úr „az etnikai alapú kettős állampolgárság” ügyében elérkezett a falig.
Emlékezetes, hogy Szerbia-Montenegro külügyminiszter-helyettese Bársony András „etnikai alapú kettős állampolgárság” tiltására vonatkozó állításait rendre megcáfolta. Aleksandra Joksimovic szerint „amennyiben Budapest meg szeretné adni a kettős állampolgárságot, a mi törvényeink ez elé nem gördítenek akadályt. Ebből kifolyólag annak sincs akadálya, hogy Belgrád hasonló megállapodást írjon alá Budapesttel, de ez sem feltétlenül szükséges, ha Magyarország meg kívánja adni a kettős állampolgárságot”.
Mindezek ellenére, Kovács László a Balog László MDF-es képviselővel folytatott vitájában újólag hangsúlyozta: ennek a kormánynak és ennek a külügyminisztériumi vezetésnek nem az a szokása, hogy sajtónyilatkozatokból tájékozódik, és a szerint köt esetleg megállapodásokat. Az államok közötti érintkezésnek vannak ennél hatékonyabb módjai is.
- Láttam azt a szigorúan titkos nagykövetségi táviratot, amely ezt a jelzést tartalmazta, és hivatkozott a belgrádi külügyminisztérium álláspontjára. Hogy ehhez képest a sajtónak mit nyilatkozik egy akár magas rangú külügyi tisztviselő, az számomra másodlagos – szögezte le Kovács.
Ez itt a fal.
Nem a belgrádi külügyminisztériumnak van tehát, a már közzétett megengedő állásfoglalásán túlmenően szigorúan titkos véleménye a kettős állampolgárságról. Szigorúan titkos legfeljebb a nagykövetségi távirat lehetett. Ennek ellenére a miniszter úr álláspontja változatlan. Szíve szerint nem adna kettős állampolgárságot a Kárpát-medencében élő magyaroknak. A „titkos nagykövetségi távirat” csupán kifogás.
Lehetne ugyan még néhány kérdést feltenni, de minek. További bonyodalmakat nem akarunk. Ártani sem. Egyszer talán kiderül az igazság.
A Magyar Külügyminisztérium illetékeseivel folytatott eddigi gyümölcsözőnek nemigen mondható eszmecsere után marad a remény. Reméljük, hogy a magyar kormány és a magyar politikai elit a közvetlen magyar-magyar eszmecsere eredményeként végül mégis igent mond a kettős állampolgárságra vonatkozó kérelmünkre.
Hogy pontosan mire vonatkozik ez a kérelem? Mondjuk el még egyszer.
Azt szeretnénk, ha a Kárpát-medencében élő magyarok, amennyiben ezt igénylik, letelepedés nélkül is megkaphassák a magyar állampolgárságot.
A VMDP-ben úgy gondoljuk, hogy a vajdasági magyarok közösségként, intézményes formában, a kettős állampolgárság eszközének igénybevételével kapcsolódhatnak a magyar nemzet egészéhez, s részesei lehetnek a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli nemzeti integrációjának.
Ezen túlmenően, a vajdasági magyaroknak a szerb hatalomtól magyar autonómiát követelünk. A jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia közjogi keretében a többpárti választások útján létrejött legális és legitim közképviselet a mindenkori szerb hatalommal partneri viszonyban, küzdhetne a nemzetközi dokumentumok által biztosított kollektív jogaink érvényesítéséért. Így létrejöhetne az a kettős kapcsolatrendszer, amely magyarként lehetővé tenné a kettős identitásunk megélését Szerbiában.
Nem a szocialista érában ránk erőltetett hídszerep az, ami után vágyunk. Autonómia és legitim kisebbségi közképviselet nélkül ugyanis anyagi előnyök reményében megjelennek a magyar közvetítők, akik nem a vajdasági magyarság követeléseinek a szerb hatalomhoz való eljuttatását tekintik fő feladatuknak. Ellenkezőleg, vállalják a szerb nemzeti érdek magyarok közötti népszerűsítését.
A Vajdasági magyar Szövetség által létrehozott legális, ámde nem legitim nemzeti tanácsnak semmi köze sincs az autonómiához. Mára a gyakorlatban is bebizonyosodott: ez a testület a nemzeti ügyekkel, mint amilyen a kettős állampolgárság is – nem foglalkozik. „Hídszerepben” viszont vállalja, hogy a szerb kormány eddig csak közvetett, a közeljövőben a nemzeti tanácsok szövetségbe tömörülésével pedig immár közvetlen ellenőrzése alatt, a szerb nemzeti érdekeket (például a magyar média irányítása ügyében) politikailag emészthetővé tegye a vajdasági magyarok számára.
A kettős állampolgárság iránti igény nem önző törekvés
A kettős állampolgárságra vonatkozó kérés nem önző törekvés.
A VMDP álláspontja szerint a kettős állampolgárság jó lenne a határon túli magyaroknak, mert biztonságot, jó mozgási lehetőséget teremtene számukra, de jó lenne Magyarországnak is. Budapesten az egész nemzetre kiterjedő fejlődési stratégiát lehetne kidolgozni, melyben rögzíthetővé válna az ország fenntartható fejlődésének egyik leglényegesebb feltétele. A Trianon okozta hátrányból előnyt kovácsolva, olyan előnyös munkaerő-gazdálkodási stratégia kidolgozására nyílna lehetőség, amilyet egy európai állam sem készíthet el. A stratégia lényege, hogy a magyarországi politikai elit feltárja és hasznosítsa a kisebbségi közösségekben rejlő belső tartalékokat. Méghozzá úgy, hogy azok egyrészt hozzájáruljanak Magyarország fenntartható fejlődéséhez elengedhetetlen feltételek megteremtéséhez, másrészt segítsék a szülőföldön való megmaradást és a határon túli nemzetrészek megerősítését. Ez az új nemzeti konszenzus keretében megjelenő stratégia minimálisra csökkentheti annak a veszélyét, hogy a legértékesebb, vállalkozó szellemű fiatal kisebbségiek más, esetleg tengeren túli országokba menjenek szerencsét próbálni.
A vajdasági magyarok még jól emlékeznek a múlt század hatvanas-hetvenes éveire, amikor – pont gyors gazdasági fejlődése érdekében – Nyugat-Németország olyan vendégmunkás-foglalkoztató modellt dolgozott ki, amely jó volt neki is meg a vendégmunkásként ott dolgozó vajdasági magyaroknak is.
Ha Magyarország egy kicsit megmelegszik az EU-ban és feloldódik a csatlakozási görcs, aminek szorításában az egész nemzet érdeke időnként a politikai tevékenység második vonalába helyeződött át, megszülethet az új nemzeti konszenzus s benne az új, a nemzetet átfogó fejlesztési stratégia.
Ismételjük meg: a VMDP által javasolt új nemzeti konszenzus központi kategóriái a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása, a kisebbségi közösségek belső tartalékainak feltárása, megmozgatása és használhatóvá tétele, valamint a kisebbségi autonómiák létrehozatala.
A szülőföldön való megmaradásunk nem a kettős állampolgárság, hanem a többpárti demokrácia szabályai szerint megválasztott legitim közképviselet, s ennek működési kerete magyar (perszonális) autonómia hiánya miatt válhat kérdésessé.
Melléklet:
Ribár Béla akadémikus az Aracs-díj átvételekor (részlet)
Nem magyarkodó tanárokat, hanem européereket?
1920-ban az igazságtalan trianoni béke-diktátum után még félmillió magyar élt a Délvidéken és a lakosság egyharmadát tette ki. A 2002-es népszámlálás szerint mindössze 290.000-en vagyunk és a Délvidék lakosságának 14%-át alkotjuk. E nagy mérvű fogyatkozás okai ismeretesek: az 1944-45-ös tito partizánjai által elkövetett magyarellenes vérengzések, amikor megtizedeltek bennünket, a negatív népszaporulat, a milosevityi korszak vérzivataros idejében az erőszakos mozgósítások előli menekülések és az asszimiláció.
Ez utóbbi előidézője, okozója pedig az anyanyelvű iskoláztatás lehetőségének a hiánya. Ahhoz, hogy megállítsuk a további asszimilációt, magyar iskolákra és olyan tantervekre van szükség, amelyek felébresztik, megtartják és erősítik a nemzettudatot. Azt kell elérnünk, hogy iskoláink ne csak magyar nyelvűek legyenek, hanem magyar szellemiségűek is! Sajnos az ilyen célú nevelést az Újvidéki Egyetem egyes tanárai nem vállalják. Ők azt mondják, hogy nem magyarkodó tanárokat, hanem européereket akarnak nevelni. Márpedig az európaiság nem zárja ki a nemzettudatot!
A kolozsvári Krónika c. napilap írja:
Pécsi kizárását javasolják
Pécsi Ferenc szatmárnémeti RMDSZ-képviselőnek a szövetségből való kizárását javasolta a városi szervezet. A zártkörű gyűlésen egyhangú döntés született erre vonatkozólag.
Egyhangú döntés született tegnap Szatmárnémetiben a városi RMDSZ-szervezet estébe nyúló gyűlésén, mely szerint javasolják az Etikai Bizottságnak, zárja ki Pécsi Ferenc parlamenti képviselőt az RMDSZ tagjainak sorából. A zártkörű gyűlésen a 14 elnökségi tag két javaslatot vitatott meg: nyilvános megrovásban részesítik a képviselőt, vagy pedig kérik a kizárását.
A gyűlésre azután került sor, hogy Pécsi Ferenc bejelentette: az általa vezetett Magyar Polgári Egyesület önálló jelölteket kíván indítani a jövő évben esedékes helyhatósági választásokon.
Ilyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke úgy gondolja, hogy a nyilvános megrovással nem oldottak volna meg semmit. Szerinte Pécsi az embereit a szövetség ellen buzdítja, viszont eközben az RMDSZ tagja szeretne maradni. Pécsi valóban nem szándékszik kilépni az RMDSZ-ből.
"A mostani állampolgársági törvénynek kétmondatos módosításával is el lehet érni azt, hogy egyenként, de tömeges méretekben adhassunk kettős állampolgárságot".
Magyarország európai uniós csatlakozását követően a magyar anyaországra hárul annak kötelessége, hogy a határon túli magyarok érdekeit az Európai Unión belül egy egységes nemzeti érdekképviselet jegyében megjelenítse - nyilatkozta Orbán Viktor pénteken, a határon túli magyar parlamenti képviselőkkel folytatott tanácskozást követően.
A volt miniszterelnök a vajdasági magyarok kettős állampolgársága ügyében arra emlékeztetett, hogy ezen, az európai kultúrkörben bevett jogintézmény ellen ellenérveket ez idáig még senki nem hozott fel. "Nagyon bízom abban, hogy a vajdasági magyarok és a magyar kormány képviselői meg fognak tudni állapodni ebben a kérdésben" - mondta, hangsúlyozva, hogy a vajdasági magyarok ez irányú igényét "érthetőnek, jogosnak és támogathatónak" érzi.
A fideszes politikus közölte: részletkérdés, hogy egyéni vagy kollektív állampolgársággal ruházzák-e fel a vajdaságiakat, ugyanis - megfogalmazása szerint - "a mostani állampolgársági törvénynek kétmondatos módosításával is el lehet érni azt, hogy egyenként, de tömeges méretekben adhassunk kettős állampolgárságot". "Ha a szándék és az akarat meg van, akkor azokat a technikákat, amelyek kielégítik az EU jogrendszere által támasztott követelményeket könnyedén meg lehet találni" - zárta szavait a Fidesz vezető politikusa.
Köszönjük, hogy időt szentelt Hírlevelünknek.