|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2003. november 10.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk mind a VMDP, mind pedig a hozzá közel álló civilszervezetek, s a Kárpát-medence autonómiakövetelő politikai erőinek tevékenységéről. A Hírlevélben rendszeresen közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap bojkottál. Hírlevelünkről, elmondhatjuk, hogy ez az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
www.dominium.hu
20047*
A kettős állampolgárság ügyében a Vajdasági Magyar Demokrata Párt által kezdeményezet aláírásgyűjtési akció befejeződött. A VMDP ez július 20-a és november 6-a között 20047 támogató aláírást gyűjtött össze.
Emlékezetes, hogy a vajdasági magyar pártok a közös ügy érdekében összefogtak. Célul tűzték ki, hogy megszerzik a vajdasági magyarság legalább tíz százalékának, mintegy 30 ezer ember támogató aláírását. Ehhez képest ragyogó eredmény született.
Az, amit mi korábban is tudtunk, most bebizonyosodott. A vajdasági magyarok méltányos segítségnek tartják az ingyenes vízumot, de a végső, a jó megoldás számukra is a kettős állampolgárság.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt külön is köszönetet mond mindazoknak, Magyarországon és a nagyvilágban, akik szolidaritásból és meggyőződésből vették maguknak a fáradságot, hogy megszervezzék az aláírásgyűjtést.
Köszönjük Tóth György, kanadai és Tehel Magda ausztráliai magyar segítőink fáradozását, s a sok-sok begyűjtött aláírást. Külön köszönet a magyarországi polgári körökben működő támogatóinknak, akik önzetlenül felkarolták akciónkat. Bíráló, elítélő megjegyzés, üzenet az akció során egyetlen-egy érkezett.
Összegezésként azt mondhatjuk, hogy a Vajdaságban több mint száz, külföldön mintegy húsz szervező, aláírásgyűjtő hozta össze, minden ellenszolgáltatás nélkül a több mint húszezer aláírást.
A VMDP soha nem titkolta, hogy a kettős állampolgárságot a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integráció egyik nagyon fontos eszközének tartja. Nem ok nélkül gondoljuk hát, hogy akik aláírtak magukénak vallják a nemzet egyesítésének ezt a fontos alapelvét is. Köszönjük mindenkinek, aki hozzájárult a sikerhez, végső soron ahhoz, hogy a magyarok nemzetként térhessenek vissza az európai nemzetek közösségébe.
A begyűjtött aláírásokat a többi párttal együtt szeretnénk átadni Budapesten, a magyar kormány képviselőinek.
*További három vajdasági magyar párt (VMSZ, VMKDM, VMPM) 30 ezer aláírás összegyűjtését jelentette be. A Páll-féle VMDK még nem nyilatkozott. Ezek szerint a kettős állampolgárságra vonatkozó kérelmet minden hatodik vajdasági magyar aláírta.
Ágoston András:
Megtorpant MDF kezdeményezés
A VMDP hírlevelének 42. számában ez olvasható: „A Magyar Demokrata Fórum, vállalva ennek minden politikai kockázatát, a kettős állampolgárság ügyében döntési helyzetbe hozta, s megnyilatkozásra kényszeríti a magyarországi parlamenti pártokat.
Dávid Ibolya elnök asszony korábbi bejelentésének megfelelően az MDF parlamenti frakciójának minden tagja aláírta azt a törvénymódosítási javaslatot, amely, ha a magyar Országgyűlés is elfogadja, jelentősen megkönnyíti a határon túli magyarok honosítási kérelmeinek elfogadását. S akkor 2004. január elsejétől mi vajdasági magyarok is folyamodhatunk kettős állampolgárságért. Köszönjük.”
Az országgyűlési rendészeti bizottság, valamint a Tisztelt Házban lezajlott szavazás ismeretében megállapíthatjuk: az MDF kezdeményezés megtorpant, pontosabban megfeneklett az országgyűlési döntéshozatal útvesztőiben. Sajnos, anélkül, hogy pontosan látnánk, ki vitte a főszerepet a darabban, melyben az MDF kezdeményezés zátonyra futott.
Figyelembe véve a téma súlyát, s a magyar parlamenti pártoknak a nemzet ügyeiben viselt felelősségét, a VMDP nem latolgatja, vajon szervezési hibák sorozatáról, vagy háttér-egyezményről van-e szó?
Két megállapítás mégis ide kívánkozik.
Az semmiképpen sem lenne jó, ha az országgyűlésben már lezajlott eseménysor megakasztaná a vajdasági magyar pártok szakértői bizottsága és a külügyminisztérium illetékesei közötti a kettős állampolgárságra vonatkozó párbeszédet. Az még kevésbé lenne kívánatos fejlemény, hogy a szakértői megbeszéléseken háttérbe kerüljön a törvénymódosítást célzó javaslat megvitatása, s a szerintünk zsákutcába vezető kétoldalú megegyezést kezdje valaki szorgalmazni. A kettős állampolgárság ügye magyar ügy. Abban csak a magyar kormány és az Országgyűlés dönthet érdemlegesen. Nekünk nincs kifogásunk az ellen, hogy miután az Országgyűlés véghez viszi az állampolgársági törvény számunkra kedvező módosítását, ugyanezt a lehetőséget Szerbia-Montenegró is megadja a magyarországi szerbeknek.
Másodszor, az országgyűlési szavazás eredménye (173 igen, 26 nem és 168 tartózkodás) nagyon tanulságos. Jó jel, a magyarországi közvélemény lassú, de biztos változásaira utal az, hogy mindössze 26 képviselő adott le nem szavazatot, vállalva a kettős állampolgárság ellenzésének ódiumát. Oda kell figyelni az óvatosak nagy számára is. A 168 tartózkodó szavazat azt jelzi, hogy sokan vannak, akik úgy gondolják, a közhangulat megváltozott, vagy változóban van. S hogy a helyzet még nem érett a döntésre. Van még mit tennünk a kettős állampolgárság magyarországi népszerűsítésének ügyében. Az igazak, ők 173-an, bizakodnak. Biztosak vagyunk benne, hogy nem ok nélkül. Négypárti egyeztetéssel talán még újra lehetne indítani az MDF kezdeményezése nyomán elindult, majd elakadt döntéshozatali folyamatot.
A stílus maga az ember
A VMDP 1997. elején vette fel politikai programjába a kettős állampolgárságot. Azóta megszakítás nélkül érvelünk, kérjük a magyarországi politikai pártokat, járuljanak hozzá, hogy az, aki ezt a vajdasági magyarok közül igényli, megkaphassa a magyar állampolgárságot is. A kérést mindaddig hangoztatjuk, míg Magyarországon is teret hódít a felismerés, hogy a kettős állampolgárság a határmódosítás nélküli nemzeti integráció nélkülözhetetlen eszköze. S hogy csak a kisebbségi közösségek belső értékeit is megmozgató munkaerő-gazdálkodási modell alapján biztosíthatók az EU által is megkövetelt fenntartható fejlődés feltételei.
Ilyen értelemben a kettős állampolgárság csak akkor válik közös nemzeti értékké, ha a nemzet nagy többségének egyetértésével érvényesülhet.
Éppen ezért szelíd demokratikus nyomásra, higgadt érvelésre, nem pedig vagdalkozó, a magyarországi érintettek felől nézve pökhendi, követelőző, végső soron ellenszenves politikai magatartásra van szükség. A kettős állampolgárság ügyéhez méltatlan, ha a kisebbségi politikus – mint ahogy ezt Kasza József gyakran teszi – vagdalkozik, s a neofiták buzgalmával veri félre a harangokat. A kívülálló felelőtlen pattogása helyett, mert a magyar parlamenti pártok viselnek tényleges felelősséget a nemzeti érdek érvényesítéséért, érvekre alapuló belülről jövő szelíd nyomás vezethet el a jó eredő kialakulásához.
Szerb ellenőrzés alatt az Illyés Közalapítvány pénze
Józsa László, a VMSZ nemzeti tanácsának s egyben az Illyés Közalapítvány vajdasági alkuratóriumának elnöke belefogott e testület felújításába. Tudatta a közvéleménnyel, hogy az alkuratóriumba mindenki adhat jelöltet, aki ebben érdekelt, de a beérkezett javaslatokat a VMSZ nemzeti tanácsa „összegzi” s a „személyi javaslatait” megküldi a Közalapítvány Kuratóriumának.
Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy előre kijelentsük: az Illyés Közalapítvány vajdasági alkuratóriuma továbbra is megmarad a VMSZ egypárti befolyása alatt. Az újdonság csak az, hogy a képbe belép egy új szereplő. A támogatások végső felhasználásának politikai ellenőrzését a magyar kormánytól – most törvényesen is – a szerb kormány veszi át.
Miről van szó?
Az érvényben levő kisebbségi törvény a demokratikus többpárti választások mellőzésével egypárti intézménnyé degradálja az ún. nemzeti tanácsokat. Ugyanakkor kitárja az ajtót a szerb kormány által foganatosítható konkrét politikai ellenőrzés előtt. Kell-e bizonygatni, hogy a szerb kormány él is a lehetőséggel?
Az igazság kedvéért meg kell mondani: a korábbi magyar kormány ellenőrzése már a VMSZ nemzeti tanácsának megalakulása előtt is csak névleges volt. A helyi hatalomhoz simuló VMSZ irányítása alatt magyar autonómiatörekvések támogatására – mivel az autonómiát nemcsak Milosevic, hanem Djindjic is ellenezte – Józsa pénzt nem adott. Így az Illyés Közalapítvány, pontosabban a magyar adófizetők részéről érkezett támogatásnak Józsáék kettős funkciót biztosítanak. Segítetik ugyan a kedvezményezett tevékenységeket, de csak akkor, ha a támogatás egyben erősíti az autonómiaellenes politikai opciót is.
Nos, a magyar kormánynak továbbra sem lesz tényleges ellenőrző szerepe, megjelenik viszont a szerb kormány, s a befolyásolás törvényes eszközeit kihasználva vélhetően nem a határmódosítás nélküli nemzeti integráció továbbvitelét igyekszik majd felgyorsítani.
Nincsenek illúzióink! Józsa és társai egészen addig fogják kezelni a magyarországi támogatásokat, s egyben kiszolgálni a szerb hatalmat, amíg a magyarországi politikai elit nem vállalja a kisebbségi autonómiamodellek konkrét politikai támogatását. Reméljük, hogy előbb-utóbb erre is sor kerül.
Mellékletek:
Budapest, 2003. november 5. (MTI) - A Magyar Demokrata Fórum (MDF) országos elnöksége egyhangúlag felkérte Dávid Ibolya pártelnököt, hogy kezdeményezzen négypárti egyeztetést az állampolgársági törvény módosításával kapcsolatban - tájékoztatta Herényi Károly az MTI-t szerdán a testület ülését követően.
A politikus elmondta azt is: az elnökség sérelmezi, hogy a tárgysorozatba vétel elutasításával a nyilvánosság előtti érdemi vita útját is elzárták. Herényi Károly hozzátette, az elutasítást megelőzően a nagyobbik kormánypárt jelezte, hogy a szakmailag alaposan kidolgozott javaslatról hajlandók négypárti konzultáción tárgyalni. A politikus hangsúlyozta: a módosító javaslat nemcsak az uniós csatlakozásból adódó, a határon túli magyarok jelentős részét érintő vízumkényszer problémáját oldja meg, hanem "a 83 esztendővel ezelőtt meghozott trianoni döntés számos negatív következményét is orvosolná". Szavai szerint ezzel a törvénymódosítással az MDF a határon túli magyarság régi és jogos igényét kívánja orvosolni.
Az Országgyűlés rendészeti bizottságának Jegyzőkönyve
2003. október 28. (Kivonat)
Napirend: A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló T/5622. számú törvényjavaslat általános vitája
ELNÖK (dr. Gál Zoltán, MSZP): Tisztelt Bizottság! Rátérünk az első napirendi pont megtárgyalására, mégpedig a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló önálló képviselői indítványra, amelyet az MDF frakció nyújtott be.
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Azt hiszem, mindnyájunk számára világos, hogy rendkívül jelentős lépés előtt állunk, hiszen 2004. május 1-je a rendszerváltáshoz fogható léptékű lépés lesz a magyar nemzet életében. Sajnos lehetnek negatív következményei. A határokon túli magyarság egy része elvileg rosszabb helyzetbe kerülhet, mint a rendszerváltás előtt volt. Nevezetesen két országról van szó: Ukrajnáról, ahol a Kárpátalján számos magyar él és a Vajdaságról, ahol szintén magyar nemzetek részei élnek. Ők azok, akik a schengeni határ kitolása miatt vízumkényszerben részesülnek. Számos törekvés látott napvilágot a probléma megoldására, a kettős állampolgárság több lehetősége is felvetődött, és a kormány is számos erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy ezt a helyzetet orvosolja.
ELNÖK: Tudomásom szerint a kormánynak nincs hivatalos álláspontja a javaslatról, ezért egy rövid szakmai véleményt szívesen hallgatnánk.
SZAKÉRTŐ (Belügyminisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság!
A képviselő úrral ellentétben mi szakmailag úgy látjuk, hogy ez az indítvány kardinális módosítását jelenti az állampolgársági törvénynek… Az állampolgárság egyébként pedig egy olyan jogi kötelék, amiben az fejeződik ki, hogy egy állampolgár csak egy adott államhoz kötődik olyan mértékben, amilyen mértékben egy másik államhoz sem. Ez a kötődés az, ami ebből az indítványból jogilag és szakmailag hiányzik.
A kötődés nem érzelmi kapcsolatot jelent, és főleg nem a nemzetiségi származáson alapuló érzelmi kapcsolatot, hanem beilleszkedést, életmódbeli azonosulást annak az adott államnak a területén, ami egészen praktikusan a lakóhely létesítését jelenti. Ha nincs meg ez a kötődés, akkor nincs meg az állampolgárság legfontosabb alapeleme. Szakmailag az indítványt e miatt nem javasoltuk támogatni a kormánynak.
ELNÖK: …az államok szuverén joga meghatározni az állampolgársági kötelékbe kerülésnek a szabályait, de ugyanakkor az államok létéhez mégiscsak hozzátartozik valahogy az is, hogy legyen egy területük, és legyenek állampolgáraik, akik felett bizonyosfajta rendelkezési joggal rendelkeznek. Ebből a szempontból kicsit aggályosnak érzem a dolgot, mert elvileg elképzelhető, hogy kettőnél több milliónyi állampolgára lesz az országnak, akik felett semmifajta fő hatalmat nem tud gyakorolni, mert más állam területén élnek, és azt is szeretnénk, hogy ott éljenek. Bizonyos értelemben ez az állami szuverenitásnak egyfajta sérelmét is jelenti.
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.