|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2003. december 1.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk mind a VMDP, mind pedig a hozzá közel álló civilszervezetek, s a Kárpát-medence autonómiakövetelő politikai erőinek tevékenységéről. A Hírlevélben rendszeresen közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap bojkottál. Hírlevelünkről, elmondhatjuk, hogy ez az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Ágoston András, a VMDP elnöke
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
www.dominium.hu
Kispártok bukdácsolása
Jelenleg az a helyzet, hogy aki Ágostonra és a magyar (perszonális) autonómiára akar szavazni, annak Isakov listáját kell megkeresnie, és az előtte álló számot bekarikázni, aki pedig Kaszát és a VMSZ-t támogatja, az Canakra szavazva érheti el célját.
Pedig két értelmes változata is volt a december 28-ára kiírt parlamenti választásokon való részvételnek. A hatalomért remegő VMSZ Kaszával az élen mégis a harmadikat, a legrosszabbat választotta.
Az öt százalékos választási küszöb szorításában az egyik racionális lehetőség a kisebbségi és regionális szerb kispártok esetleg nyerő, közös listája lehetett volna.
A másik változat, az egységes magyar lista szintén racionális megoldásnak tűnt. Ez a lista semmiképpen sem nyerő, de alkalmas lehetett volna a magyar szavazatok begyűjtésére. A szavazatok pedig erős legitimitást adhattak volna a magyar (perszonális) autonómiáért és a kettős állampolgárságért folytatott küzdelemnek. Ezt a megoldást szorgalmazta a VMDP, s ez a változat megfelelt volna vajdasági magyarság alapérdekeinek is. Miért lett mégis valósággá a harmadik, a legrosszabb változat? Mert Kasza csak a saját érdekeire van figyelemmel.
Mire lenne jó a képviselői mandátum?
Saját érdekeit előtérbe helyezve, a magyar lista indítását Kasza elvetette.
A kisebbségi és a regionális pártok logikus és lehetséges koalíciójából azért lett kettő, mert az Isakov-Kasza-Canak háromszögben korábban elhangzott korrupciós és más súlyos vádak nyomán keletkezett, sajnos indokolt ellentétek az egységes lista felállítását nem tették lehetővé. Az igazság az, hogy a vádak alól, amelyekkel egymást illették, a mai napig csak Isakov tisztázta magát. Ő részletes vagyonbevallást tett. Canak meg Kasza a vagyonbevallást mindeddig mellőzték. Ljaljic pedig – ő tudja miért – szolidaritást vállalt velük. Vagyonbevallás helyett Kasza kijelentette: a VMDP – azzal, hogy nem adott jelöltet a Kasza-listára – „árulójává vált a Szerbia-Montenegróban élő magyaroknak”.
Kezdődött pedig mindez azzal, hogy a Canak-Kasza-Ljaljic hármas gyorsan megtapasztalta: a válasz nélkül maradt korrupciós vádak terhét senki sem vállalja. Elsőnek politikai mentoruk, a Djindjic-féle Demokrata Párt tette ki a szűrüket.
Ettől rémületbe estek. Politikai tettestársak lévén, mindhármukban olthatatlan vágy ég a képviselői mandátum és az ezzel járó immunitás iránt. S félretéve a kisebbségi illetve a közös kisebbségi-regionális blokk ötletét, rossz döntést hoztak. Az „Együtt a Toleranciáért” fantázia-nevű választási koalíció bizarr ötlet, legfeljebb átvitt értelemben értelmezhető (ha a trió saját cselekedeteikre vonatkozóan igényel toleranciát).
Persze, nem automatikusan nyerő az Isakov-Ágoston tiszta kezű koalíció sem. De tagjai legalább reménykedhetnek. Több jele van ugyanis annak, hogy a megválaszolatlan korrupciós vádakkal illetett politikusoktól nemcsak a volt hatalmi szövetséges, a Demokrata Párt igyekszik megszabadulni, de a szavazók is. Ami Ágoston és Isakov számára előnyt jelenthet.
Politikai tisztálkodás váltott lovakkal
Hogy az elmúlt három év a tagadhatatlan reformok ellenére mennyire nem volt elég a milosevici örökség meghaladására Szerbiában, az a megtisztulás igényének politikai formában történő megjelenítéséből látszik a leginkább. Egyesek meglepetésére, mások megelégedésére a Djindjic-féle Demokrata Párt is újít. Tadic alelnök listájára nem vette fel sem a Canak-Kasza-Ljaljic hármast, sem más, maffiakapcsolatokkal vádolt kollégáit.
Felkerült viszont a demokrata listára a szerbekhez simuló bosnyák Ljaljic helyett szandzsáki nemzeti oldal két jelöltje.
A djindjici korszaktól való csendes, de határozott elhatárolódást bizonyítja továbbá, hogy a Demokrata Párt listájára nem került fel Djindjic egykori szárnysegédje, de ott van Micunovic, az örökifjú demokrata, aki a minap bukta el az elnökválasztásokat. Frissen szerzett politikai tapasztalatain túlmenően az iránta megnyilvánuló bizalom alapulhat arra is, hogy annak idején a Demokrata Párt első elnökeként Micunovic pont politikai módszerei miatt szakított Djindjic-tyel, s vesztette el a pártját.
Kaszáék esete a demokrata Tóth Marival
Bizony a Noszty fiúra emlékeztet a Canak-Kasza-Ljaljic trió, akkor is, ha Canaknak és Ljaljicnak fogalma sincs ki volt a hoppon maradt dalia, a Mikszáth-regény hozományvadász hőse. Kasza ismerheti a történetet, az ismétlésben mégis vállalta az egyik főszerepet.
Ljaljic ordít, mint a fába szorult féreg. A Magyar Szóban, amelyben a VMSZ tisztségviselője írja a kommentárokat, s a Kaszáéknak meg nem felelő híreket csak este teszik fel az internetre, Ljaljic, az eddigi kezes bárány bosnyák, kisebbségügyi miniszter szidja a megújult Demokrata Pártot, mint a bokrot. Mert a listavezető Tadic nem őt, hanem szandzsáki politikai ellenfeleit vette fel biztos nyerők sorába. Dühében kifecsegte, hogy a sikertelen elnökválasztások előtti megállapodás szerint ő és Kasza felkerülnek a Demokrata Párt listájára. Ezt a semleges megfigyelők is megerősítik. Ljaljic a Demokrata Pártot vádolja obstrukcióval az öt százalékos küszöb kiiktatásának ügyében, a semleges megfigyelők viszont ennek ellenkezőjét állítják. Szerintük Kaszáék annak fejében vállaltak hallgatást az öt százalék ügyében, hogy a belgrádi demokraták helyet biztosítanak nekik a parlamentben. Ez a hihetőbb változat, hiszen az öt százalékos küszöb – egy ilyen paktum mellett – mindkét félnek megfelelt. Kaszáékat a kellemetlen kisebbségi ellenfelektől szabadította volna meg, a Demokrata Pártot pedig a szerb kispártok tömegeinek kellemetlenkedésétől.
Kaszáék teljesítették a vállalást, a Demokrata párt viszont nem. Ott ugyanis a listavezetővé előlépett Tadic alelnök – saját jól felfogott érdekében – tisztogatásba kezdett. Kiebrudalta a korrupcióval vádolt belső ellenfeleit, s a tisztogatásnak – bizonyára nem véletlenül – áldozatul estek a megválaszolatlan korrupciós vádakkal illetett külsősök, Kasza és Ljaljic is.
Kostunica megközelíthetetlen
Mivel átvilágításra a választások előtt sem kerül sor, sokan most utoljára fel akarták találni magukat. A finnyásan tiszta kezű, mérsékelt nacionalista Kostunica Szerb Demokrata Pártja székházának kapujában az érdeklődő kispártok és „ismert” személyiségek egymás kezébe adták az egyre fényesebb kilincset. Kasza félretéve a politikai ellenfélnek kijáró korábbi vádakat, megzabolázta udvari újságíróit is és meghunyászkodva kijelentette: a VMSZ „nyitott” az együttműködésre. Hiába, ő is kosarat kapott. Kostunica vára bevehetetlennek bizonyult.
A Szerbiai Demokrata Párt közleményben tudatta azokkal, akiket illet: a választások után rendet kell tenni, mert a bűnözés és a korrupció elérte a hatalom csúcsait.
Kit érdekelnek a kisebbségek?
A kemény, de elvszerű Kostunica kimondott valamit, amit eddig senki. Azt, hogy a balkáni háborúkban részben szétzavart kisebbségeknek, sem a magyaroknak, sem pedig a bosnyákoknak nincs már akkora politikai súlya, mint valaha. S hogy a kisebbségeket óvni kell ugyan, akár pozitív diszkrimináció is alkalmazható az esetükben, de a szerb politikai színtéren zajló küzdelemben nem érdemes velük foglalkozni.
Az Etnikai Fórum nevű befolyásos amerikai alapítvány belgrádi rezidense, ugyanerre a helyzetre utalva, jóvátehetetlen hibának tartja, hogy a Milosevic-buktató koalícióban indokolatlanul kedvezményezett kisebbségi politikusok, saját érdekeiket követve három év alatt sem voltak képesek elérni az öt százalékos választási küszöb kiiktatását. (Kasza a szerb kormány egyik alelnöke, Ljaljic pedig a Szerbia-Montenegró államközösség kisebbségügyi minisztere.)
Cinikus megjegyzésként is elkönyvelhető a rezidens megnyilatkozása, de valószínűbb, hogy az új valósággal akarja szembesíteni a csak a saját ügyeikben talpaló kisebbségi vezetőket.
2003. november 24.
Vajdasági Magyar Demokrata Párt - Temerin
Kasza József
Vajdasági Magyar Szövetség Szabadka
Tisztelt Elnök Úr! Úgy alakult, hogy az Ön által november 24-ére Szabadkára összehívott elnöki összejövetelen nem tudok jelen lenni. Megkértem dr. Sepsey Csabát, a VMDP alelnökét, hogy vegyen részt ezen a szerintem tárgytalan találkozón.
A sajtóból tegnap arról értesültem, hogy Ön és társai – a többi magyar párt részvétele nélkül – létrehoztak egy szerb-magyar-bosnyák koalíciót.
Ma ezt mi is megtesszük.
A gond az, hogy egyik koalíció sem életképes. Sőt, ha mindketten megjelenünk a választásokon biztos a vereség.
Valami halvány remény az öt százalékos küszöb meghaladására akkor lehet, ha összefogunk. Amennyiben a nagykoalíció kialakításában Ön is érdekelt, kérem jelenjen meg ma Újvidéken a Canak-féle párt székházában 16 órakor. Vagy ott, vagy egy másik semleges helyen megejthetjük a hat- esetleg hétpárti tárgyalásokat, amelyek eredményt hozhatnak.
A vajdasági magyarság szempontjából a kisebbségi és a regionális pártok ilyen nagykoalíciója is értelmetlen. Haszna ebből csak a szerb politikai elit hatalomgyakorló részének lesz, mert a választásokon való megjelenésünkkel azt bizonyítjuk, ami nincs: a demokráciát Szerbiában. S kockáztatjuk, hogy a választási küszöb a továbbiakban is megmaradjon. A Politika c. napilap 4. oldalán tegnap megjelent írásból az derül ki, hogy elégedettek lennének a nagykoalícióval Janjic és az Ön főtanácsadójának a főnökei is. Nekik ugyanis nem az a fontos, hogy a régióban élő kisebbségek megkapják jogaikat, hanem az, hogy csöndben maradjanak. A VMDP-t egyedül a kisebbségek számára szintén kedvezőtlen pártfinanszírozási törvény rendelkezései sarkallják a nagykoalícióban való részvételre. De, még azt is meggondoljuk. Tisztelettel:
Temerin, 2003. november 24.
Ágoston András, elnök
2003. november 25.
Vajdasági Magyar Demokrata Párt - Temerin
Közlemény
Nincs közös kisebbségi és regionális lista
A VMDP szombaton hoz végleges döntést
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt intézőbizottsága megállapítja:
1. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt által szorgalmazott magyar összefogás helyett a Kasza vezette VMSZ csatlakozott Canakhoz és egy vegyes, szerb és bosnyák pártokból álló választási koalíciónak vált részesévé. A ködbevesző képviselői mandátumok bűvöletében a VMSZ a listagazda kisajátított szerepében a magyar pártok irányában kizárólagossá vált. S ezzel megfosztotta a vajdasági magyar választópolgárokat a lehetőségtől, hogy a magyar (perszonális) autonómia és a kettős állampolgárságra vonatkozó politikai igényüket szavazataikkal is alátámaszthassák.
A diszkriminatív szerb választási törvény, melynek meghozatalát Milosevic bukása után Kasza és Ljaljic a szerb hatalomba éppen beépült kisebbségi vezetők is támogatták, az öt százalékos választási küszöb megállapításával lehetetlenné teszi, hogy a magyarok saját szavazataikkal magyarokat küldhessenek a szerb parlamentbe. Ez azonban a VMDP szerint nem jelenti azt, hogy rögtön szerb koalícióba kell belépni. Mert a magyar szavazatok akkor elvesznek, s átírják őket, a szerb részérdekeket képviselő pártok javára.
2. A VMDP elnökének és alelnökének a szerbiai kisebbségi és regionális pártok választási koalíciójának létrehozatalára vonatkozó kezdeményezése a Canak-Isakov-Kasza vezetői háromszögben mutatkozó mára gyűlölködésbe forduló, de részben sajnos indokolt politikai ellentétek miatt, szintén eredménytelenül végződött. Holott, csak egy teljes kisebbségi és regionális pártokból álló koalíciónak lenne némi esélye az öt százalékos küszöb meghaladásához.
3. Ezek után a VMDP nem csatlakozik a Canak-Kasza-Ljaljic-Kovacevic csonka koalícióhoz. Vannak rajta meg nem válaszolt korrupciós vádakkal illetett politikusok, s nem világos, hogy végül is mire vonatkozik a lista nevében szereplő tolerancia szó. A VMDP tovább folytatja a koalíciós tárgyalásokat azzal a céllal, hogy rá leadott szavazatokat minél pontosabban ki lehessen mutatni.
2003. november 26.
Vajdasági Magyar Demokrata Párt – Temerin
Közlemény
Ágoston és Isakov együtt
A VMDP döntött: a december 28-ai szerbiai rendkívüli parlamenti választásokon együtt indul a Mile Isakov vezette Vajdasági Reformistákkal. A döntést Ágoston András és Mile Isakov együtt jelentik be pénteken, Újvidéken.
Tény, hogy meghiúsult a VMDP kezdeményezése, hogy a magyar pártok együtt gyűjtsék be a magyar szavazatokat, s képviselő nélkül, de a szavazatok birtokában szállhassanak síkra mind a magyar (perszonális) autonómiáért, mind pedig a kettős állampolgárságért. Ezt követően a vezetők közötti ellentétek miatt Ágoston András a VMDP elnöke hiába szorgalmazta egy nyerő kisebbségi és regionális pártokból álló választási koalíció létrehozatalát.
A VMDP azért nem közeledett a Canak-Kasza-Ljaljic-Kovacevic csonka koalícióhoz, mert vannak közöttük meg nem válaszolt korrupciós vádakkal illetett politikusok.
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket