|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2003. december 08.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk mind a VMDP, mind pedig a hozzá közel álló civilszervezetek, s a Kárpát-medence autonómiakövetelő politikai erőinek tevékenységéről. A Hírlevélben rendszeresen közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap bojkottál. Hírlevelünkről, elmondhatjuk, hogy ez az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Ágoston András, a VMDP elnöke
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
www.dominium.hu
Magyar Szó:
Miért nem tudtak a vajdasági
magyar pártok közösen részt venni a választáson?
Ágoston András: Engedjen meg egy visszatekintést.
2003. november 14-én 10 óra 15 perckor (az időpont fontos!) e-mail üzenetet küldtem Kasza Józsefnek, amelyben a többi között ez állt:
„Javaslatom az, hogy a jövő hét elején hozzunk létre elnöki találkozót a december 28-ára előrehozott szerb parlamenti választásokkal kapcsolatos tennivalók megvitatására. Az idő sürget, s ezért számba jöhet természetesen az is, hogy az összejövetelen meghatalmazott megbízottak képviseljenek egy-egy pártot.
Kiindulópontként, a találkozóra javaslom a hétfői napot. Az összejövetelt Temerinben tartanánk meg de. 10 órai kezdettel a VMDP irodájában. Számunkra elfogadható minden más konkrét javaslat is.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt választmánya szombaton várhatóan megerősíti korábbi állásfoglalását, miszerint a vajdasági magyar pártoknak együtt kell indulniuk a választásokon.
A közösen begyűjtött magyar szavazatok lehetővé tennék, hogy a pártok legitimen képviselhessék nemzeti közösségünk kettős állampolgárságra vonatkozó kérelmét a magyarországi, a magyar (perszonális) autonómiára, vagy akár más, például területi autonómiára vonatkozó követelését pedig a szerb és a nemzetközi politikai színtéren.
Az öt százalékos választási küszöb miatt elmaradna ugyan a parlamenti mandátumok megszerzésének lehetősége, de a vajdasági magyarság alapérdekeinek képviseletéhez nem erre, hanem a közös fellépés és a begyűjtött magyar szavazatok adta legitimitásra van inkább szükség.
Abban a reményben, hogy a vajdasági magyarság alapérdekeinek képviselete minden magyar párt számára elsődleges politikai követelmény, visszajelzését várva, tisztelettel: Ágoston András
Ui. Az összejövetelen megbeszélhetjük azt is, mikor visszük fel közösen Budapestre a kettős állampolgársággal kapcsolatban összegyűjtött aláírásokat. Á.A.”
Korrekt ez a javaslat? És világos is? Azt hiszem igen.
Nem kellett sokáig várnom, már aznap 13 óra 15 perckor érkezett egy üzenet, ami nem válasz, s végső soron nem is korrekt. Így hangzik:
„Tekintettel arra, hogy a kettős állampolgárság intézményének bevezetésére indított aláírásgyűjtési akció befejeződött, indítványozom, hogy a vajdasági magyar pártok 2003. november 19-én 17,00 órai kezdettel Szabadkán, a Vajdasági Magyar Szövetség irodájában egyeztessenek az íveknek a magyarországi illetékeseknek való átadása időpontjáról és módjáról. Tisztelettel, Kasza József elnök”
Ennek az üzenetnek a célja kettős. Öt nappal elhalasztani az ötpárti megbeszélést, s akkor sem a választási koalícióról beszélni, hanem valami másról.
De ez nem minden. Másnap 15-én 15óra 51 perckor, alkalmasint nyomatéknak érkezett még egy üzenet. Ebben ez állt: „Tisztelt Elnök Úr! Minden bizonnyal Ön előtt is ismeretes azon indítványom, amely a szerda délutáni (2003. november 19.) megbeszélésre vonatkozik. Meggyőződésem, hogy a vajdasági magyarok támogató aláírásainak sorsáról szerdán, egyetlen napirendi pontként kell egyeztetni, hiszen a közel ötvenezer aláírás felelősségteljes hozzáállást követel meg a vajdasági magyar pártoktól.
A választásokról szóló megbeszélés megtartásának helyszínéül Újvidéket, a Vajdasági Magyar Szövetség dél-bácskai körzeti szervezetének Vasút utcai irodáját, időpontjául pedig 2003. november 20., 17,00 órát javasolom. Tisztelettel, Kasza József, elnök.”
Világos? Persze! Mindent inkább, mint a koalíciós tárgyalásokat.
Miután a VMDP választmánya továbbra is fontosnak tartotta a magyar-magyar összefogást. Ennek megfelelően, tovább kezdeményeztem. November 17-én újabb levelet küldtem a VMSZ elnökének. Ebben természetesen elfogadtam az aláírások célba juttatásával kapcsolatos eszmecserét. Annak a véleményemnek adtam hangot, hogy megejthetnénk „az elvi egyeztetést a vajdasági magyar pártok választási koalíciójának kérdésében. A részletekre a megalakítandó közös választási bizottságban térhetünk ki”.
Szeptember 19-én megtartottuk az ötpárti találkozót Szabadkán. Kasza József késve érkezett. Hímezett-hámozott. Nem zárta ki az ötpárti összefogást, de előnyben részesítette azt a megoldást, aminek nyomán képviselőkhöz lehetne jutni. Erre én javaslatot tettem minden vajdasági és szandzsáki magyar, bosnyák és regionális (Isakov, Canak) párt koalíciójára. Kasza József hevesen tiltakozott: ő Isakovval nem lesz egy koalícióban, mondta.
Csak az esti hírekből tudtuk meg, miért érkezett Kasza József késve az ötpárti tárgyalásra. A délutáni magyar-magyar választási tárgyalásokra készülve délelőtt – miután aznap világossá vált, hogy mindketten lemaradnak a Demokrata Párt listájáról – megállapodott Ljaljic-tyal a koalíciójukról.
Magyar Szó:
A VMDP-nek miért esett a választása Miodrag Mile Isakov reformistáira?
Ágoston András: A november 19-ei magyar-magyar csúcsot követő napokban Kasza és Ljaljic síránkozása közben véglegessé vált a Demokrata Párt „árulása”, s ezzel elvesztek a biztos képviselői helyek. Kialakult a „Türelemért Koalíció”, most már Kasza helyett Canakkal az élen. Hát igen, ez a magyar meghunyászkodás.
Kasza november 24-ére újabb ötpárti, magyar-magyar találkozót hirdetett meg, hogy közölje: aki akar, csatlakozhat a VMSZ-hez és a VMDP kaphat egy „biztos” helyet, de neve nem kerülhet fel a már megalakult koalíció egyenjogú tagjainak listájára.
Ezzel a VMDP részéről lezárultak a tárgyalások. Ha ugyanis a VMDP-nek saját listája, vagy koalciója nem lehet (erre a pártnak nincs pénze) a meg nem válaszolt korrupciós vádakkal illetett Canak és Kasza listáján nem kíván szerepelni.
Három oka van annak, hogy a VMDP vállalta a szereplést az Iskov-féle listán.
Az első: meg akarjuk adni a vajdasági magyaroknak a választás lehetőségét. Jelenleg az a helyzet, hogy aki Ágostonra és a magyar (perszonális) autonómiára akar szavazni, annak Isakov listáját kell megkeresnie, s az előtte álló számot bekarikázni, aki pedig Kaszát és a VMSZ-t támogatja, az Canakra szavazva érheti el célját.
A második az, hogy az Isakov-listán képviselhetjük a perszonális autonómiára vonatkozó elképzelésünket. Ezt Canak, Kasza és Ljaljic mellett nem tehetnénk meg. Ezen kívül, elfogadhatatlan számunkra Canakék kirohanása a Beatricse-együttest Topolyán hallgató magyar fiatalok ellen, nemkülönben Ljaljic kijelentése, hogy a kampány idején nem ad ki háborús bűnösöket Hágának.
A harmadik ok különösen fontos. Isakov közreadta vagyonnyilatkozatát, s ezzel tisztázta magát az ellene felhozott vádak alól. Canak és Kasza ezt nem tették meg.
Isakov tiszta kezű koalíciójában eddig jól érezzük magunkat. Nincs velük semmilyen szerződésünk, szabadok vagyunk. Minket a képviselői helyek, s a mentesség, mellyel elkerülhetjük a bírósági eljárást, nem érdekelnek.
Magyar Szó:
A választások után kivel tudnának koalícióra lépni?
Ágoston András: Ahhoz, hogy a választás utáni koalíciókról beszélhessünk, át kell lépni az öt százalékos választási küszöböt. Hogy erre mekkora a lehetőség kitetszik a dél-szerbiai albán vezetők megkeresésünkre adott válaszából.
Volt ugyanis egy villanásnyi időszak, amikor több érdekelt is arról gondolkodott, mi lenne, ha minden kisebbségi és regionális párt koalícióra lépne. Ezt az ötletet a maguk részéről a dél-szerbiai albán pártok azzal hárították el, hogy egy ilyen koalíció, az ő részvételükkel sem érné el az öt százalékos választási küszöböt. Ennek alapján, elmélázhatunk arról, mi történik majd a választásokon.
Én a vajdasági magyarok szempontjából azt tartom a legfontosabbnak, hogy megfelelő kapcsolatokat ápoljunk Kostunica Szerb Demokrata Pártjával.
A kemény, de elvszerű Kostunica kimondott ugyanis valamit, amit eddig senki. Azt, hogy a balkáni háborúkban részben szétzavart kisebbségeknek, sem a magyaroknak, sem pedig a bosnyákoknak nincs már akkora politikai súlya, mint valaha. S hogy a kisebbségeket óvni kell ugyan, akár pozitív diszkrimináció is alkalmazható az esetükben, de a szerb politikai színtéren zajló küzdelemben nem érdemes velük foglalkozni. Úgy gondolom, a pozitív diszkrimináció számunkra azt jelentheti, hogy létrehozhatjuk a magyar (perszonális) autonómiát.
Magyar Szó:
Mi a véleménye arról, hogy nem változtatták meg a választási törvényben az ötszázalékos választási küszöböt?
Ágoston András: Szerintünk az öt százalékos választási küszöb a kisebbségek számára egyértelmű diszkriminációt jelent. Ha meg tudta oldani Horvátország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina és Montenegró, hogy a kisebbségek bejuthassanak a parlamentbe, ezt megtehette volna Szerbia is. Az, hogy három év alatt nem módosult a választási törvény, az a szerb hatalomba beépült Kasza és Ljaljic lelkén szárad. Az nem ér semmit, hogy most a svájci nagykövet vállára borulva panaszkodunk. A helyzeten a választások után mindenképpen változtatni kell.
Magyar Szó:
Hogyan vélekednek azokról a pártokról, amelyek bojkottálják a választást?
Ágoston András: A bojkott legitim eszköze a választási küzdelemnek. Ha a vajdasági magyar pártok egységesen bojkottot hirdetnek, ennek lett volna értelme. Az öt százalékos választási küszöb miatt meghirdetett bojkott problémánkat odahelyezte volna a nemzetközi közvetítők asztalára. Ez nem történt meg, mert van, aki ennél többre becsüli a mégoly bizonytalan képviselői mandátumot. A dél-szerbiai albán pártok nem hirdettek ugyan bojkottot, de nem készülnek a választásokra. Páll bojkott-felhívása ilyen körülmények között arra jó, hogy még inkább megzavarja a már amúgy is becsapott és kiábrándult magyar szavazói bázist.
Jó lenne, ha a választások után újra átgondolnánk, mi lehet ilyen körülmények között a vajdasági magyar pártok feladata. Még szerencse, hogy a VMDP által hosszú évek óta szorgalmazott kettős állampolgárság ügye a magyar parlamentben végül mégis terítékre kerül.
Melléklet:
Vajdasági Magyar Demokrata Párt - Temerin
Közlemény, 2003. december 4. (Magyar Szó mellőzte.)
Úton a jó megoldás felé
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt üdvözli a kettős állampolgársággal kapcsolatban a minap lezajlott sikeres budapesti négypárti egyeztetést.
Ez az első biztos jele annak, hogy a magyarországi politikai elit – a kétoldalú érdekeltség alapján – hajlandó megvizsgálni az immár több kisebbségi közösség részéről bejelentett kérelmet a kettős állampolgárság ügyének rendezésére. Az, hogy a négypárti egyeztetés eredményeként a magyar politikai pártok még a schengeni vasfüggöny leereszkedése előtt vállalták a parlamenti döntéshozatal közös előkészítését, a VMDP szerint mindazoknak a politikai erőknek a közös politikai sikere, amelyek nemzetben gondolkodva huzamosan munkálkodnak a közös nemzetfejlesztési stratégia kidolgozásán.
A VMDP szerint a négypárti egyeztetéssel – emlékezetes, hogy az MDF törvénymódosítási javaslatát annak idején az SZDSZ parlamenti frakciójának minden tagja leszavazta – új szakasz kezdődött a kettős állampolgársággal összefüggő széleskörű politikai eszmecserében. Az érdekelt kisebbségi közösségek reménykedhetnek: ha a parlamenti pártok egyetértésével kezdődik meg a kérdés vizsgálata és döntéshozatalra való előkészítése, a végső állásfoglalás a határmódosítás nélküli nemzeti integráció elvével összhangban születik meg.
A VMDP annál is inkább reménykedik a kedvező végkimenetelben, mivel álláspontja szerint az EU-tag Magyarország a rossz demográfiai mutatók szorításában az EU-követelményt, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtését, csakis az egész nemzet belső erőforrásainak egyesítésével, közös nemzeti stratégiával biztosíthatja. A kettős állampolgárság fontos eszköze lehet a közös nemzeti stratégia kidolgozásának.
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket!