|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2003. december 15.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk mind a VMDP, mind pedig a hozzá közel álló civilszervezetek, s a Kárpát-medence autonómiakövetelő politikai erőinek tevékenységéről. A Hírlevélben rendszeresen közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap bojkottál. Hírlevelünkről, elmondhatjuk, hogy ez az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Ágoston András, a VMDP elnöke
Matuska Márton:
Karácsonyra, Megváltónk születésének ünnepére készülünk. Annak napját a béke ünnepeként is emlegetjük. Az emberi megbékélésre nagy szükségünk van, emberi természetünk miatt.
Egy héttel karácsony után ismét ünnepelünk. Kezdjük az újesztendőt.
A két ünnep között országos esemény fog lezajlani megroggyant államunkban. Ha a várt esemény, a választások jól végződnek, esélyünk lesz rá, hogy lépéseket tegyünk az állam és benne polgárai helyzetének javítása felé.
Hogyan lehet béke egy ilyen békétlen államban, társadalomban? Lehet-e egyáltalán?
Karácsony havában vagyunk. Eszünkbe kell jusson, hogy a békés állapotnak van egy kétezer éves receptje. A Krisztusban hívő emberek milliói – mintegy 1,7 milliárdan – a világ legismertebb imájában ismételgetjük naponta, tehát ismerjük: Bocsáss meg nekünk, ahogyan mi is másoknak.
A vége felé közeledő esztendőben történt egy alkalommal, hogy – itteni magyarok, mindannyiunk nevében - az anyaország államfőjéhez fordultunk. Azt szerettük volna tőle hallani, véleménye szerint van-e jogi akadálya, hogy a mostani állampolgárságunk mellé mindannyian, akik kérjük, megkapjuk a magyart is. A válasz egyértelmű: Nincs! Nagyon rossz kormánynak kell annak lennie, amely ezek után nem adja majd meg. Mondhatjuk tehát, hogy több mint nyolcvan esztendei eltiltás után – időnkénti kitagadottságról is beszélhetünk – ismét lehetünk magyar állampolgárok. Év végén, karácsony előtt nem árt, ha erre gondolunk.
A választásokról szólnunk kell, hiszen a sorsunkat befolyásolja. Azon állhat vagy bukhat a másik sarkalatos kérésünk sorsa: a magyar autonómiáé. Ha tehát választ keresünk arra a kérdésre, kire kell szavaznunk, erre is van egyszerű válasz: arra, aki kezdettől fogva ezt a két követelést hordozta zászlaján:
Kettős állampolgárság
Magyar autonómia
Ebben reménykedve kívánunk áldásteljes karácsonyt és boldog új esztendőt.
Ágoston András:
„Mi csak magyarként lehetünk Európaiak”. Antall József mondata mostanában látszik beteljesedni.
Több jel utal arra, hogy Magyarországon csillapodóban van az EU-csatlakozási láz. Arra várunk, hogy a magyar politikai elit kezébe vegye közös dolgainkat. S hogy belekezdjen az új stratégia kidolgozásába. A 21. század elején az EU-tag Magyarország akkor tudja biztosítani fenntartható fejlődésének EU-szabta feltételeit, ha az egész nemzet, így a határon túli nemzetrészek egyelőre csapongó, kitörési pontokat fürkésző alkotó energiáit is hasznosítva határozza meg az utat, melyen haladva Magyarország megmaradhat a legsikeresebb csatlakozók repülőrajtra képes szűk körében, mi magyarok pedig nemzetként foglalhatunk helyet Európában.
A magyar nemzet sikeres új honfoglalása távlatokat nyitna. Talán elvezethetne még a trianoni trauma feloldásához is. Mert Trianon ütötte sebek begyógyulását, csak nagy ívű, új távlatokat felvillantó, koherens nemzetstratégia megvalósulásától remélhetjük. Hogy lezárhassuk végre a nemzetünket megcsonkító, az annyi bajt hozott 20. századot.
Tíz évvel ezelőtt ment el Antall József, a rendszerváltást követő időszak első szabadon választott miniszterelnöke.
Sokan és sokféleképpen emlékeznek rá. Életművét nem tudta befejezni, de ma már nem vitatja senki: történelmünk fontos személyisége ő, a békés rendszerváltás egyik kivitelezője. Erkölcsi arculata pedig kikezdhetetlen. Magatartásával olyan követelményeket állított politikus utódai elé, amelyeket nagyon nehéz, hacsak nem lehetetlen teljesíteni.
Íme egy példa. Azt tudtuk, hogy nagybeteg miniszterelnök nem hagyta, hogy kölni kezelésének költségeit a magyar állam fizesse. Most, tíz év elteltével Marinovich Endrének a miniszterelnökről szóló könyvéből megtudtuk, hogy a Kölni klinikai számlát, amely 114.920 nyugatnémet márkára szólt, barátai egyenlítették ki. Igen, de hogyan? Marinovich kabinetfőnök – talán ez így stílszerű – zárójelben fedi fel a részvevők erkölcsi nagyságáról tanúskodó tényeket: „(A kiegyenlítés módja e könyv megjelenéséig nem volt publikus. O’sváth ugyanis Antall kérése ellenére nem volt hajlandó megnevezni a forrást, azzal érvelve, nem akarja, hogy a miniszterelnök bárkivel szemben lekötelezettnek érezze magát. Ezt az álláspontot Antall két feltétellel fogadta el: az egyik, hogy a nyilvánosság számára az adományozók volt piarista diákok legyenek, a másik, hogy halála után tíz évvel lehet publikálni a valós helyzetet. Jelen írás egy évtized elmúltával közli, hogy a kórházi kezelés költségeit Batthyány Ádám, O’sváth György és Tar Pál harmadolták meg egymás között.)”
Ez volt akkor.
Most meg ott van a két fürge miniszter, akik miután a kormányülésen véglegesítették, a lakáskölcsönök felvételének új, súlyos feltételeit, elszaladtak a bankba, hogy még a régi, az Orbán-kormány által megállapított kedvező feltételekkel vegyék fel a lehető legnagyobb lakáskölcsönt. Ők nem Antall miniszterelnök úrtól tanultak. Inkább az Egeresi-Korhecz páros példája lebeghetett szemük előtt. A VMSZ tisztségviselőit azonban lakáskölcsön-ügyben, s anyagi ügyekben egyáltalán, aligha lehet űberelni.
Orbán Viktor a minap kimondta: „egyszerre van szükség” a kedvezménytörvényre, kettős állampolgárságra és az autonómiára is. Ez is egyike Orbán nagy ívű elképzeléseinek, amellyel hozzájárulhat az új magyar politikai konszenzus megalkotásához. A kettős állampolgárság és a kisebbségi autonómiákért folytatott egyidejű küzdelem a jövőt idézi. Annak a nemzetet újjáépítő eszmének a konkretizálását, amelyet Dávid Ibolya szerint is Deák Ferenc-i alkatú Antall József, már rövid mandátuma elején úgy fogalmazott meg, hogy lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke akar lenni.
Emlékezetes, hogy ezzel a kijelentéssel Antall József mágnesként Budapesthez vonzotta, maga mellé állította a határon túli magyarokat. Határmódosítás nélkül, de reméljük véglegesen. Orbán Viktor annak a lehetőségét villantja fel, hogy a magyar politikai elit is lép: felelősséggel támogatja a kisebbségi törekvéseket.
Ebben az értelemben vár támogatást a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, amikor a kettős kapcsolatrendszert szorgalmazza, melyben egy kisebbségi közösség közéletiségének, belső pluralizmusának a magyar (perszonális) autonómia ad jogi keretet. A határmódosítás nélküli nemzeti integrációnak pedig a kettős állampolgárság lehet az eszköze.
A demokratikus, többpárti választás útján létrejött végrehajtási és jogszabályalkotási jogosítványokkal is rendelkező közképviselet, a nemzeti identitás megőrzésére irányuló tevékenységek terén adhatna lehetőséget a legitim érdekérvényesítésre Szerbiában. A VMDP a kettős állampolgárságot mindkét oldal számára hasznos eszköznek tartja. A kettős állampolgárság intézménye fellendíti a nemzeti egységesülés folyamatát. Figyelembe véve a szigorú schengeni vízumszabályokat, a kettős állampolgárság intézménye a fenntartható fejlődés feltételeinek a megteremtése során segítheti egy nemzeti foglalkoztatási program létrehozatalát, növelve ezáltal az ország komparatív előnyeit, a többi EU-s versenytársával szemben. A kedvezménytörvény alkalmazása, különösen a kezdeti időszakban zökkenőmentésebbé teheti az integrációs folyamat egészét.
A kettős állampolgársággal kapcsolatos négypárti tárgyalások sikere az MDF kezdeményező készségét dicséri, de jelzi az új nemzeti konszenzus létrejöttének közeledtét is.
Mi kisebbségiek, abban reménykedhetünk, hogy a nehézségek, akár Magyarországon, akár másutt kerülünk velük szembe, a nemzeti integráció alapkérdéseiben inkább közelebb hoznak bennünket egymáshoz, mintsem eltávolítanak.
Szombaton, Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét választották meg, s egyben felkérték arra, hogy a kezdeti időszakban lássa el az elnöki teendőket is. Ágoston András, a VMDP elnöke levélben köszöntötte az alakuló ülés részvevőit.
Tőkés László, tiszteletbeli elnök
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Bizottság - Kolozsvár
Tisztelt Elnök Úr! A Vajdasági Magyar Demokrata Párt nevében tisztelettel köszöntöm az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alakuló ülésének részvevőit. Eredményes munkát és további sikeres tevékenységet kívánok.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozatala új szakaszt jelent a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek autonómiatörekvéseinek megvalósításában.
A tiszta szándék, a demokratikus eljárás és a Kezdeményező Bizottság eddigi megnyilvánulásai – a helyi hatalom és az RMDSZ részéről tanúsított ellenállástól függetlenül – reményeink szerint szárnyakat adnak a kisebbségi autonómiákat célzó politikai törekvéseknek. A legnagyobb határon túli magyar közösség legitim autonómiakövetelése hozzájárul ahhoz, hogy a téma megoldásra váró kérdésként jelenjen meg nem csak az erdélyi, hanem a magyarországi és a nemzetközi politikai színtéren is.
Ismeretes, hogy a VMDP a vajdasági magyarok számára magyar (perszonális) autonómiát követel. Szerintünk a kisebbségi autonómia legfontosabb ismérve, hogy az önkormányzati testületet maguk a kisebbségiek választják meg demokratikus többpárti választások útján. S hogy az autonómia legitim képviseleti szervének tagjai magának a kisebbségi közösségnek, nem pedig a helyi hatalomnak tartoznak politikai felelősséggel.
Tényleges politikai autonómiát nem lehet ún. kisebbségi törvénnyel létrehozni. A Kis- Jugoszláviában meghozott kisebbségi törvény tapasztalatai rosszak. Ha autonómiát nem pedig sóhivatalt akarunk létrehozni, meg kell teremteni az anyaország és az érdekelt szomszédállam politikai konszenzusát. Orbán Viktor, miniszterelnök úr kijelentése, melynek értelmében egyszerre van szükség autonómiára és kettős állampolgárságra reményt ad arra, hogy a magyar politikai elit egészének tartózkodó magatartása az EU-csatlakozás után megváltozik, s kezdeményezi a politikai autonómiák létrehozatalát. Természetesen, a kisebbségi közösség által is legitimált konkrét modell alapján.
Tisztelt Elnök Úr!
Az EMNT-re máris ránehezedő politikai nyomás bizonyítja a legjobban: a nemzetben gondolkodó erdélyi politikai elit jó úton jár. Önök politikai alternatívát teremtenek, s ez érdekében áll az erdélyi magyarságnak. Az Önök bátor fellépése bennünket is segít autonómiatörekvéseink megvalósításában. Tisztelettel:
Temerin, 2003. december 11. Ágoston András, elnök
Melléklet:
Ádám István:
Közelednek a választások (A Magyar Szó mellőzte)
A Kasza Józseffel készült interjúkat olvasva Hawthorne amerikai regényíró mondása jutott eszembe, aki szerint, ha valaki hosszabb időn át két arcot visel, egyet a tömeg, a másikat a maga hasznára, okvetlenül összezavarodik, és maga sem tudja már, melyik az igazi.
Kasza József 2003. január 16-án a Kossuth rádióban (Határok nélkül) imigyen nyilatkozik: “A vajdasági magyarságnak végleges megoldás az anyaországgal való egyesítés terén nem a kettős állampolgárság és ezt ki is mondtuk a mai közgyűlésünkön, hanem országunk integrációja az európai népek közösségében. Tehát a Vajdasági Magyar Szövetség ilyen irányba politizál”.
Ezt teszi a VMSZ Temerini Helyi Szervezetének Elnöksége is 2000.9.21-én a Temerini Újság hasábjain. „…a VMDP programjának egyik pillére – a kettős állampolgárság – igen gyenge lábakon áll…”
A vasárnapi Magyar Szót olvasva nem akarok hinni a szememnek. A kormányalelnök legújabban ez mondja: „„A magyarság érdeke a kettős állampolgárság megszerzése, ezen kimondottan a VMSZ dolgozott és cselekedett, itthon és külföldön is.”
Elgondolkodom, Kasza Úr valóban elfelejtette, hogy mit mondott hónapokkal ezelőtt? Vagy más van a dologban? A választások közelednek…
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.