Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL  55. szám

2003. december 27.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk mind a VMDP, mind pedig a hozzá közel álló civilszervezetek, s a Kárpát-medence autonómiakövetelő politikai erőinek tevékenységéről. A Hírlevélben rendszeresen közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap bojkottál. Hírlevelünkről, elmondhatjuk, hogy ez az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

 

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Figyelem!

A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:

www.hufo.info

www.dnp.hu

 

Sikerekben gazdag, boldog új évet kívánunk!

 

                                    csavargódal

 

                                                          parafrázis

 

                                  avas szalonnám

                                  dohányom mocskos

                                  tarisznyám mélyén

                                       nincsen kenyér

 

                                a csizmám rongyos

                                 kalapom kónya

                                 malaclopómon

                                        átjár a szél

 

                                 a nevem gyilkos

                                 gembeš gazember

                                 urat kifosztó

                                       magyar legény

 

                                 zivatar szaggat

                                 spicli eláztat

                                 dögkutak mellett

                                        ütök tanyát

                               

                                 hat város zaklat

                                 fegyverrel zargat

                                 elmennék innen

                                        de nincs hová

                             

                                 herold kiátkoz

                                 bíró bezárat

                                 gyalázva visznek

                                        bitó alá

                                

                                                          Csorba Béla

 

 

Ágoston András:

Vajdasági magyarok a lejtőn

 

Bármilyen lesz is a holnapi szerbiai választások kimenetele, az már tudható, hogy a vajdasági magyarság életében új szakasz kezdődik. Veszít politikai súlyából, s felgyorsulnak a közösség belső kohézióját felmorzsoló folyamatok.

Az öt százalékos választási küszöb lehetetlenné teszi, hogy bármelyik magyar párt legitimen és legálisan képviselhesse a vajdasági magyarság alapérdekeit.

Mivel a vajdasági magyar pártok a VMDP által megjelölt világos cél ellenére sem tudtak koalícióban indulni a választásokon, az a lehetőségük is megszűnt, hogy magyar szavazatok birtokában léphessenek fel az alapérdekek védelmében és politikailag releváns megjelenítésében.

Sok politizáló magyar más, szerb pártokban keresi az érvényesülés lehetőségét. Nem esélytelenül, s nem is ok nélkül. A „távozók” között mind több a jó szakember. Jóllehet, egyelőre a politikai segédmunkásénál alig-alig kerülnek magasabb beosztásba, de ahhoz képest, amit a VMSZ-en kívül tudnának megvalósítani ez sem kevés.

 

Egypártrendszer

Az elmúlt évtizedben külső és belső tényezőktől nem függetlenül lényegében egypártrendszer jött létre a vajdasági magyar közösségben.

A történelmi VMDK, majd a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elsősorban autonómiakövetelése és a kettős állampolgárságra vonatkozó kérése miatt háttérbe szorult.

A magyarországi kormányzat kizárólag a Vajdasági Magyar Szövetség illetékességébe utalja át a magyarországi támogatások feletti rendelkezés jogát. A helyi szerb hatalom viszont a számára teljes politikai ellenőrzést biztosító kisebbségi törvény meghozatala fejében a VMSZ legszűkebb köreinek lehetővé teszi a pénzügykezelésre vonatkozó törvények szelektív alkalmazását, s a magyaroknak juttatható állami gazdasági támogatások teljes ellenőrzését.

Tényleges politikai autonómia nélkül, politikai szétszórtságban, netán a nacionalista új hullám előretörése esetén, igaza lehet annak fiatalnak, aki a minap azt nyilatkozta, hogy „ha ők jönnek, akkor én megyek”.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt anyagiak hiányában s a beszűkülő politikai lehetőségek ellenére teszi a dolgát. Indulásakor, még 1997-ben programcélként tűzte ki a kettős állampolgárságot, a tényleges jogszabályalkotási és végrehajtási funkciókkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia megvalósítását és a magyarok számbeli arányának megfelelő parlamenti képviseletet a szerb parlamentben. Úgy, hogy a szerb képviselőházba többpárti választások útján kerülhessenek be a magyar képviselők.

 

Arányos kisebbségi képviselet

Ez az utóbbi reális követelésnek látszik, hiszen már megvalósult a többi között Horvátországban, ahol a kisebbségekhez tartozó darabontok nem segítették a horvát helyi hatalmat az arányos és demokratikus többpárti választásokon alapuló kisebbségi parlamenti képviselet európai követelményének érvényesítésében.

Legyünk konkrétak: Szerbiában a tényleges autonómia és az arányos kisebbségi parlamenti képviselet „veszélyének” elhárításában a VMSZ részéről részt vettek Józsa László, Korhecz Tamás és a háttérből, a minimális kisebbségi jogokra alapuló elméletével Várady Tibor. A szandzsáki bosnyákok szégyenére, Ljaljic kisebbségügyi miniszter segített a kisebbségi közösségek alapérdekeinek letörésében. Végel László a VMDP és az Argus civilszervezet bizonyítottan nem kívántak részt venni a kisebbségek megrövidítésében.

 

Újra kell gombolni a mellényt!

Ismeretes, hogy a Kis-Jugoszláviában meghozott kisebbségi törvény csupán arra szolgált, hogy a fent említett magyar politikusok asszisztenciája mellett létrejöjjön az ország Európa Tanácsba való feltételének egy nem mellékes feltétele.

Az, hogy a törvény a vajdasági magyarok nyílt és megoldatlan helyzetének a rendezésére nem alkalmas nagyrészt az akkor „hatalmi pozícióban levő” már megnevezett magyarok lelkén szárad.

Tény azonban, hogy Szerbiában még nem hoztak kisebbségi törvényt. Szorgalmazni kell, hogy meghozzák, s belekerüljön mind a magyar autonómia, mind pedig az arányos kisebbségi parlamenti képviselet. Irreális lenne azonban azt várni, hogy a hibát azok javítsák ki, akik elkövették.

A vajdasági magyarságnak a holnapi választások után sem lesz legitim képviselete, most mégis új lehetőség kínálkozik arra, hogy kiköszörüljük a csorbát. Ha a magyar kormány – Romániát és Szerbiát bevonva – kezdeményezné az autonómia és az arányos kisebbségi parlamenti képviselet elvi alapjainak akár a nemzetközi közösség segítségével történő meghatározását, ezzel új helyzetet teremtene. A vajdasági magyarság közösségként való megmaradása mostantól szorosan összefügg a magyar kormány, illetve a magyar politikai elit megoldásokat kutató kezdeményezéseivel.

Mert a történelmi mellényt most újra lehetne, és újra is kellene gombolni.

 

A kettős állampolgárság

A kettős állampolgárság ügyében a labda a magyar politikai elit térfelén pattog. A vajdasági magyarok eleget tettek a magyar külügyminiszter felszólításának, hogy mondják meg pontosan, mit akarnak. Dr. Szalma József professzor hathatós közreműködésével a vajdasági ötpárti szakértői bizottság letette a Máért és a magyar kormány asztalára azt a törvénymódosítási tervezetet, melynek alapján, ha a magyar politikai elit legalább kétharmada ezt óhajtja, teljesíthető a vajdasági magyaroknak a kettős állampolgárság egyszerűsített megszerzésére vonatkozó kérelme. Ötpárti szakértői bizottságról lévén szó, a pártok kinyilvánított politikai támogatása mellett a törvénymódosítási javaslat legitimitásához kétség nem férhet. A VMDP további konzultációkat az eddigi formában nem tart szükségesnek. Most – vélhetően a már megkezdett négypárti konzultációk eredményeként – a magyarországi politikai elitnek kell dönteni.

 

Melléklet:

VAJDASÁGI MAGYAR PÁRTOK ÁLTAL MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG IRÁNTI TÁRGYALÁSOK LEFOLYTATÁSÁRA MEGBÍZOTT SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG

Újvidéken, 2003. november 20-án

 

ÁLLÁSPONTOK

a 2003. november 27.-ére kitűzött tárgyalások folytatásához

A Szakértői Bizottság Újvidéken, 2003. november 20-án megtartott ülésén egyetértően a következő álláspontokat alakította ki:

l. A Szakértői Bizottság továbbra is kitart eredeti álláspontja mellett, hogy a vajdasági magyarok magyar állampolgársági kérdését a Magyar Köztársaság 1993. évi LV. törvényének az állampolgárság kedvezményes honosítással történő megszerzésére vonatkozó szabályának módosításával lenne legcélszerűbb megoldani.

2. A jogosultak körére vonatkozó kérdést a Szakértői Bizottság részletesen tárgyalta és arra az álláspontra jutott, hogy a hatályos törvény 4. paragrafusának 3. bekezdése, mely a jogosultak elvi körét a magukat magyar nemzetiségűeknek vallók fogalmában határozza meg - elfogadható. A Bizottság arra az álláspontra jutott, hogy nem lenne célszerű közelebbi mércék meghatározása.

3.A bizottság álláspontja szerint a kérelem jogos, mert a vajdasági magyar közösséghez tartozó egyének akaratuk ellenére vesztették el a magyar állampolgárságot.

4. A szakértői Bizottság szerint a Magyar Köztársaság 1993. évi LV. hatályos törvényének a következő rendelkezéseit az alábbiak szerint javasolja módosítani.

A) A törvény 4. paragrafusának 3) bekezdése

„ Az (1) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén, kérelmére, kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt."   B) A törvény 4/A paragrafusának (1) bekezdése:

„A 4, paragrafus (1) bekezdés e) pontjában meghatározott vizsgát a kérelmező a lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalban a hivatala vezetője által kijelölt vizsgabizottság előtt teszi le, illetőleg a 4. paragrafus (3) bekezdésében előirányzott kedvezményes állampolgárság megszerzésére irányuló kérelem esetén, a kérelmező vizsgát tehet az állandó lakhelye szerinti ország Magyar Nagykövetségén, vagy Magyar Konzulátusán, e képviseletek vezetője által kijelölt vizsgabizottság előtt is."

 

A VAJDASÁGI MAGYAR PÁRTOK ÁLTAL MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG IRÁNTI TÁRGYALÁSOK LEFOLYTATÁSÁRA MEGBÍZOTT SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG

2003. december 1 0-én Újvidéken megtartott harmadik  ülésén

 

a következő álláspontokat alakította ki:

1. A Szakértői Bizottság 2003.november 20.-án megtartott ülésén megfogalmazott, a MK 1993. évi LV. évi állampolgárságról szóló törvény 4.paragrafusának 3) bekezdésének (honosítás) módosítási javaslatát ezúttal is megerősíti.

2. A Szakértői Bizottság a MK állampolgársági törvénye 5. paragrafusának (visszahonosítás) következő módosítását javasolja:

a) Az első bekezdés marad tartalmában változatlan. a mondat elején egy (1) bekezdés jelzés pótlásával,

b) Az első bekezdés után következne a második bekezdés:

(2) Kérelmére visszahonosítható a 4. paragrafus (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén, a Magyarországon nem lakó, magát magyar nemzetiségűnek valló, korábban magyar állampolgársággal rendelkező személy is.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.