|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2004. január 5.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk mind a VMDP, mind pedig a hozzá közel álló civilszervezetek, s a Kárpát-medence autonómiakövetelő politikai erőinek tevékenységéről. A Hírlevélben rendszeresen közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap bojkottál. Hírlevelünkről, elmondhatjuk, hogy ez az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Ágoston András, a VMDP elnöke
Köszönjük a jókívánságokat.
Eredményekben gazdag, boldog új évet kívánunk a VMDP tagságának és minden olvasónknak.
A VMDP Hírlevele a második évfolyamába lépett. Nem célunk az öntömjénezés, de a visszajelzésekből ítélve célunkat elértük. Többnyire olyan információkkal, gondolatokkal szolgálunk olvasóinknak, amelyeket csak a Hírlevélben találhatnak meg. S ez nem kevés.
A most kezdődő év újabb megpróbáltatásokat tartogathat a vajdasági magyarok számára. Közben továbbra sincs autonómiánk, sem számarányos képviseletünk a szerb parlamentben. A vajdasági magyar egypártrendszer, s a mandátum és a mentelmi jog központú politikai értékrend megbukott. Anélkül, hogy valami maradandót hagyott volna maga után.
Azt most látjuk majd meg, mit tudnak, mit akarnak, s egyáltalán mit tehetnek azok a magyarok, akik szerb pártok listáin jutnak be a parlamentbe.
A Hírlevél pártlap marad, s demokratikus szamizdat, amíg a vajdasági magyar média nem válik közszolgálativá.
Igyekeztünk válaszolni azoknak, akik írtak nekünk. A terjedelmet bővíteni egyelőre nem tudjuk, a megjelenés gyakoriságát talán igen. Programpárt lévén, a Hírlevélben szeretnénk helyet adni a kettős állampolgársággal, a magyar (perszonális) autonómiával és számarányos kisebbségi képviselettel kapcsolatos magvas fejtegetéseknek akkor is, ha azok nem saját berkeinkből érkeznek.
Külön köszönjük a határon túli, s a nagyvilágban elő magyaroknak, hogy élénk figyelemmel kísérik a kettős állampolgárságért folytatott küzdelmünket, s érdekünkben, de a nemzet érdekében is levélben adtak hírt a magyarországi közjogi méltóságoknak arról, hogy támogatják kérésünket.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt nem ellenzi Vajdaság autonómiáját, de a határmódosítás nélküli nemzeti integráció jegyében elsősorban a magyar politikai autonómia létrejöttét szorgalmazza.
Közismert, hogy egyre kevesebb magyar él a Vajdaságban, s az utóbbi évtizedben a szerb hatalom a vele „technikai koalícióban” levő magyarok hallgatólagos – bűnös kitárulkozás csak a VMSZ topolyai képviselője részéről hangzott el – jóváhagyása mellett, végrehajtotta a magyarlakta települések nemzetiségi összetételének tervszerű megbontását.
De a szerb menekültek betelepítése nélkül sem lenne esélye a Vajdaság autonómiájának. Látszik ez a lezajlott parlamenti választások adataiból is. Ha összeadjuk a két „vajdasági” listára egész Szerbiában leadott szavazatokat kiderül: a népszavazáson nem kapna elég támogatást a Vajdaság autonómiája. A szavazatok területi megoszlását figyelve feltűnik például, hogy a vajdasági szlovákok és magyartöbbségű községek számos szavazója is a G17 Plus nevű liberális szerb pártot részesítette előnyben. Erről pedig tudvalevő, hogy nem száll síkra a törvényhozási, végrehajtási és igazságszolgáltatási jogosítványokkal is rendelkező vajdasági autonómia mellett.
A nemzetközi tényezők ambivalens viszonyulására vall, hogy csak akkor szorgalmazzák a Vajdaság autonómiáját, amikor ezzel nyomást akarnak gyakorolni Belgrádra. A nemzetköziek most is hallgatnak. Vélhetően azt várják, hogyan alakulnak a dolgok Belgrádban.
A belgrádi parlamentben nincs autonómiakövetelő párt. Így a vajdaság autonómiája is abba a kosárba kerül, amelyben már ott van Kosovo, a szerb-montenegrói viszony alakulása, de még a Bosznia-Hercegovina is. Majd meglátjuk…
Ebben a helyzetben a VMDP mindenek előtt a magyar (perszonális) autonómiát és a kisebbségek számarányos parlamenti képviseletét szorgalmazza. A Vajdaság autonómiája a szerb politikai elit és némileg a nemzetközi tényezők dolga. És felelőssége is.
A VMDP meglepődve tapasztalja, hogy a szerbiai parlamenti választások után milyen nehezen alakul ki a reális kép az eredményekről. A siránkozás, amit a vesztes VMSZ és a Kaszát támogató média produkál, érthető. Aki veszt annak szabad haragudni. A szavazás eredményeinek alaposabb elemzése a részletes, településekig visszavezethető adatok vizsgálata nélkül lehetetlen. Ilyen adatok még nincsenek.
Van azonban, ami máris tudható.
Az, hogy Kasza és holdudvara vesztett a választásokon a vajdasági magyarságnak nem rossz, hanem jó. Nincs tovább lehetőség a ködösítésre. A „kormányzati felelősségvállalás” fikciójával nem lehet többé megkerülni a tényleges problémákat.
A vajdasági magyarság helyzete továbbra is nyílt és megoldatlan.
Rendezéséhez, a magyar (perszonális) autonómia és a számarányos kisebbségi képviseletet létrejöttéhez a szerb politikai elit valószínűleg csak a magyar kormány és a nemzetköziek közbenjárására lesz hajlandó hozzájárulni. Ezt a támogatást meg kell szerezni!
A választások után Vajdaság ügyét nem lehet összekeverni a magyar autonómiával. Míg a magyar (perszonális) autonómiára van esély, a Vajdaság autonómiája végleg átkerül a szerb politikai elit hatáskörébe.
S van még valami, amit a siránkozók gondosan megkerülnek: a G17 Plussz liberális pártnak a kisebbségi pártok, így a VMSZ számlájára történő előretörése. S ezzel összefüggésben a vajdasági magyar politikai elit súlyának a csökkenése.
Ezen a ponton világossá válik az értékrendbeli különbség. A VMDP számára a magyar pártok által közösen begyűjtött szavazatok jelentettek volna értéket. Mint ahogy most értéket jelentenek az előbb jelzett felismerések is. Kasza és holdudvara más értékrendet követ. Ők a parlamenti mandátumokat és az ezzel járó képviselői mentelmi jogot tartják fontosnak.
Az új helyzetben a magyaroknak sokat segíthetne a Vajdasági Magyar Koalíció létrejötte. Reméljük, hogy lesz belőle valami.
Mellékletek:
1. A VMDP álláspontja a vajdasági magyar pártok előtt álló feladatokról
Vajdasági Magyar Demokrata Párt – Temerin,
Közlemény, 2004. január 2.
Feladatok az új évben
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt felhívja a figyelmet arra, hogy a vajdasági magyarság életében 2004-ben egy új szakasz kezdődik.
Az elmúlt években világossá vált, hogy a vajdasági magyar pártok, sem a parlamentben, sem azon kívül különösebb eredményeket a nemzeti közösség nyílt és megoldatlan helyzetének rendezésében nem tudtak elérni.
Jelenleg három pontban lehet összefoglalni, azokat a változásokat, amelyeknek meg kell történnie ahhoz, hogy a vajdasági magyarok közösségként tudják bevárni Szerbia EU-csatlakozását, illetve a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatának olyan kibővülését, ami már lehetővé teszi a nemzeti önazonosság megőrzését és fejlesztését.
Mindenek előtt a kettős állampolgárságra vonatkozó kérelmet kellene érvényesíteni.
Továbbá – s ez igaz az erdélyi és a kárpátaljai magyarokra is – a magyar kormány és a nemzetközi tényezők segítségével a nemzeti önazonosság megőrzéséhez szükséges tevékenységek önálló lebonyolítására megfelelő autonómiaformákat kellene kialakítani. Legitimitása a kisebbségi önkormányzat vezető testületének csak akkor lehet, ha tagjait maguk a kisebbségi közösségek tagjai választják meg. S ha a testületi tagok kisebbségi választóiknak tartoznak csak politikai felelősséggel. Ezért kell létrehozni a kisebbségi választók névjegyzékét, s a képviseleti testületet pedig a helyi hatalomnak más közjogi funkciókkal is fel kell ruháznia. Első sorban a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal, de saját forrásokkal és vagyonnal is.
Harmadszor, érvényesíteni kell azt az európai normát, miszerint a helyi parlamentekben a kisebbségi közösségek számarányuknak megfelelően saját képviselettel rendelkeznek. El kell érni, hogy csakúgy, mint Horvátországban, Szlovéniában és másutt – a többpártiság elvének figyelembevételével – a magyarok is saját képviselőket választhassanak a szerb parlamentbe.
Most, hogy nincs többé a nemzeti érdekek szempontjából nézve igencsak megtévesztő parlamenti képviselete, a vajdasági magyarság a pártok – ha ezek alkalmasnak bizonyulnak e szerepre – de akár a civilszerveződések útján is fenn kell, hogy tartsa felsorolt követeléseit.
Várható, hogy ebben a törekvésében határozott és konkrét támogatást kap az EU-csatlakozási görcstől megszabaduló magyarországi politikai elittől, sőt a Szerbiában működő nemzetközi tényezőktől is.
A tétlenség s a csüggedés egyenesen elvezet a vajdasági magyar közösségben újra jelenlevő romboló folyamatok gyorsuló felerősödéséhez.
2. A VMDP álláspontja Kovács László, magyar külügyminiszter Népszabadságnak adott interjújával kapcsolatban.
Vajdasági Magyar Demokrata Párt – Temerin
Közlemény 2004. január 4.
Autonómiát és számarányos képviseletet
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt üdvözli Kovács László Népszabadságban megjelent nyilatkozatát miszerint „a magyar kormány most arra törekszik, hogy az EU-val összehangoltan segítse a szélsőséges nacionalizmustól mentes, demokratikus pártok kormányalakítását”. Fontosnak tartja azt is, hogy a magyar külügyminiszter véleményt mondott olyan lényegi kérdésekben, mint amilyen a kettős állampolgárság, a kisebbségek parlamenti képviselete, és az autonómia.
A kettős állampolgárság ügyében a vajdasági magyar pártok szakértői bizottsága teljesítette azt a budapesti meghagyást, hogy pontosan fogalmazza meg, mit akar. A VMDP szerint a kettős állampolgárság nem fogja ösztönözni az áttelepülést. Ellenkezőleg. A kettős állampolgárság olyan eszköz, amely lehetővé teszi a határmódosítás nélküli nemzeti integráció kiteljesedését. S hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország a nemzet érdekeivel összhangban, megteremtse a fenntartható gazdasági fejlődés feltételeit.
Ezért a VMDP a magyar pártok szakértői bizottságának konkrét törvénymódosítási javaslatát véglegesnek tekinti. Várja az Országgyűlés állásfoglalását. Bízik benne, hogy a magyar politikai elit bölcs, igazságos és a nemzet szempontjából hasznos döntést hoz.
A VMDP nem tud mit kezdeni a magyar külügyminiszternek a vajdasági magyar pártok választási eredményeiről mondott véleményével. Tudott dolog, hogy az öt százalékos választási küszöb miatt a vajdasági magyarság saját szavazataival nem tud képviselőket küldeni a szerb parlamentbe. Ezt figyelembe véve kezdeményezte a VMDP a Vajdasági Magyar Koalíció létrejöttét, hogy így legalább a magyar szavazatok begyűjtése váljék lehetségessé. A tény, hogy erre – képviselői helyek megszerzésére irányuló igyekezet, illetve a pártok értékrendbeli különbségei miatt – nem került sor, a lényegen mit sem változtat. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az öt százalékos választási küszöböt a vajdasági magyar és a regionális (vajdasági székhelyű) szerb pártok összefogása sem teszi átléphetővé. Meglátjuk, mit tesznek a szerb pártok listáin bejutott magyarok a parlamentben.
A megoldás nem a választási küszöb csökkentése – ez kizárólag a szerb politikai elit dolga – hanem a most már európai normának számító számarányos kisebbségi parlamenti képviselet. Erre vonatkozólag a régióban is jól működő megoldások vannak.
Mindezt figyelembe véve, a VMDP már megkereste Kostunicát a legbefolyásosabb szerb parlamenti párt elnökét, akit arra kért, hogy az új szerb kormány a választási törvény módosításával mielőbb szavatolja a kisebbségek számára a számarányuknak megfelelő parlamenti képviseletet. Ágoston András, a VMDP elnöke levélben arra kérte dr. Medgyessy Péter, magyar miniszterelnököt, hogy a számarányos kisebbségi képviselet és az autonómia ügyében kezdeményezze az érdekelt országok közös fellépését. Arra lenne szükség, hogy az érdekelt országok, ha kell az EBESZ szakértőit is bevonva, közös elvi álláspontokat dolgozzanak ki, hogy a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségi közösségek – a garantált parlamenti helyek meghatározásával - számarányos parlamenti képviseletre tehessenek szert. S hogy lehetővé váljon a kisebbségi választók névjegyzékének létrehozatala, meg a többpártiság elvén alapuló tényleges, jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező autonómia. Reménykeltő, hogy egy visszajelzés szerint a magyar szakértők ezt a VMDP-javaslatot már megkapták véleményezésre.
Nemzeti ügyről lévén szó a VMDP álláspontja az, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómia követelése nem sodorja veszélybe az erdélyi magyarság alapérdekeit, ellenkezőleg, kifejezésre juttatja azokat és megérdemli a politikai támogatást.
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.