|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2004. január 19.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk mind a VMDP, mind pedig a hozzá közel álló civilszervezetek, s a Kárpát-medence autonómiakövetelő politikai erőinek tevékenységéről. A Hírlevélben rendszeresen közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap bojkottál. Hírlevelünkről, elmondhatjuk, hogy ez az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Ágoston András, a VMDP elnöke
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
A VMDP üdvözli a Vajdaság Ma nevű első vajdasági magyar hírportál megjelenését az interneten (www.vajdasagma.info).
Jelenleg a Magyar Szó a Vajdasági Magyar Szövetség befolyása alatt működik. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt második évfolyamába lépett Hírlevele érthetően, elsősorban pártprogram alapján tudósít a vajdasági magyarság szempontjából fontos politikai eseményekről. Abban a reményben, hogy az új vajdasági hírportál tartja magát a meghirdetett irányvonalához és megtalálja azt a hangot, amely összeegyeztetethető a szakmai követelményekkel, kitartást és sok sikert kívánunk az induló portál szerkesztőségének.
A rendszerváltás óta nem történt meg, hogy a vajdasági magyarok csak szerb pártok képviseletében jelennek meg a szerb parlamentben. Emlékezetes, hogy a történelmi VMDK állandóan saját listát indított, s képviselői legitimen képviselhették a vajdasági magyarság alapérdekeit. Később a Vajdasági Magyar Szövetség a Milosevic Szerbiai Szocialista Pártjával technikai koalícióban a képviselői helyekért cserébe legitimálta a rendszert, s közben vezetői részérdekeit igyekezett érvényesíteni. A 2000 októberében lezajlott félfordulat után – szerb koalícióban – a VMSZ szintén a most már demokratikusnak mondott szerb érdekek védelmét szolgálta. A részérdekek képviselete maradt.
Most új helyzet állt elő.
A szerb pártok részéről mellőzött VMSZ – rossz elvi alapokra épülő koalícióban, hibás stratégiát követve – kimaradt a szerb parlamentből.
Utóvédharcai, az irreális követelés, hogy Kasza továbbra is megmaradjon a szerb kormány alelnöki posztján, sikertelennek bizonyultak.
Most tiszta formában tapasztalhatja meg a vajdasági magyarság, mit ér a számára az, ha csak szerb pártokban bejutott magyarok képviselik az érdekeit.
Az első fecskék, szerb pártokban bejutott magyarok a vajdasági magyarság alapérdekeinek képviseletére nem alkalmasak. De nem adjuk fel a reményt. A VMDP kezdeményezi a találkozót a magyar képviselőkkel, most azzal a céllal, hogy szálljanak síkra a számarányos kisebbségi képviselet intézményének bevezetése mellett.
Ispánovics István, a történelmi VMDK doroszlói alapító ülésének részvevője, majd Kasza József jobb keze, és mint ilyen Szabadka lemondott polgármestere most G17 Plus párt tagjaként jutott be a szerb parlamentbe. Ő a Magyar Szónak a következőket mondta:
- Ha úgy közelítjük meg a kérdést, hogy magyar párt listájáról kerültem-e be a parlamentbe, akkor nem vagyok legitim képviselője a vajdasági magyarságnak. Viszont, ha azt vesszük, hogy a vajdasági magyarok szavazataikkal bejuttattak engem a köztársasági parlamentbe, márpedig tudván tudom, hogy legalább 15 ezer szavazatot kaptam a magyar polgároktól, nos, akkor igenis legitim képviselőként tarthatnak számon. Azt a választópolgár dönti el, hogy ki képviselje őt a parlamentben, s erre a legjobb mód a szavazás. Amennyi szavazatot kaptunk a vajdasági magyaroktól, ahhoz képest még kevés képviselőnk van a parlamentben, hiszen csak két mandátumunk van. (Részlet a Magyar Szónak adott terjedelmesebb interjúból)
Az újvidéki Magyar Szó napilap újra ködösít. Most azt igyekszik elmaszatolni, mi a különbség a VMDP és VMSZ között, ha a választási törvény módosításával kapcsolatos teendőkről van szó.
Legyünk világosak!
A VMDP azért száll síkra, hogy az új szerb kormány ne a választási küszöböt módosítsa, ahogy ezt Kasza követeli, hisz ez a szerb politikai elit belügye. Arra van szükség, hogy a választási törvénybe bekerüljön a számarányos kisebbségi képviselet intézménye, és lehetőség nyíljon a kisebbségi választók névjegyzékének felállítására is. Ez most már európai norma.
De, nem csak erről van szó! A számarányos képviselet intézménye feltételezi a magyar pártok szabad versenyét, s ami ezzel szorosan összefügg, a magyar választóktól való függőséget. Vélelmezhető, hogy a választási küszöb módosításával Kasza és VMSZ pont ezt el akarják elkerülni.
Néhány napja a Magyar Szó a jó ízlés és a szakmai tisztánlátás határait könnyedén átlépve, kemény propagandába kezdett, hogy a vesztes Kasza újra poszthoz jusson a szerb kormányban. Ahogy ez az egypártrendszer politikai nagykönyvében meg van írva, nem a Józsa-féle VMSZ-es nemzeti tanács, hanem a ruszin tanács elnöke jött elő a javaslattal: helyeket kell biztosítani az új szerb kormányban a kisebbségieknek. Javasolta azt is, hogy ezt a követelést a nemzeti tanácsok elnökei mondják ki.
Józsa László, a vajdasági magyarság pénztárosa, ahogy a magyarországi támogatások, felkent kezelőjét sokan nevezik, megérezte a veszélyt. Minthogy Kasza karrierje nem tartozik prioritásai közé, hogy, hogy nem, de megtörtént: a kollégák, a kisebb nemzeti tanácsok elnökei orruk előtt a mézesmadzaggal, egyszerre nem Kasza kormányalelnöki posztjáért kezdtek tűntetni, hanem egy másik szintén értelmetlen, de számukra vonzóbb követeléssel zárták megbeszélésüket: kapjon minden kisebbség legalább egy helyet a szerb parlamentben. Eszerint csak a Vajdaságból mintegy 29 kisebbségi közösség képviselője jutna mandátumhoz a 250 tagú szerb parlamentben.
De Kasza poszton maradását már senki sem követeli, s ez a lényeg.
Megkezdődött volna az örökösödési háború?
A megfigyelők szerint a főmagyar tisztjére Józsa László és Korhecz Tamás pályáznak.
Mellékletek:
Ágoston András levele Kasza Józsefnek
Tisztelt Elnök Úr! Tudjuk, az öt százalékos választási küszöb a szerb választási törvényben csak azért diszkriminatív, mert a Milosevicet leváltó „demokraták”, akik a törvényt előkészítették, a jogszabályba nem építették be a kisebbségek számarányos képviseletét, a garantált kisebbségi képviselői helyek intézményét. A három év alatt amióta a VMSZ kormányon van, nem tettek lépéseket a diszkriminatív állapot megváltoztatására.
Éppen ezért, nagy megrökönyödéssel olvasom a hírt, hogy Ön az elvesztett választások után – tévesen – az ötszázalékos választási küszöböt akarja lejjebb vinni, ahelyett, hogy a demokratikus megoldás, a kisebbségek számarányos képviselete mellett kardoskodna.
Elébe vágni a dolgoknak, csak azért mert Ön és a VMSZ többé nem „kormányzati tényező”, enyhén szólva nem méltó egy magyar úrhoz. Nem tudott várni „világra szóló” kezdeményezésével legalább addig, amíg Kostunica meg nem mutatja mit ért az alatt, hogy a kisebbségek pozitív diszkriminációjára van szükség? S hogy a kisebbségeknek garantált helyeket kell biztosítani a szerb parlamentben?
Óva intjük Angliát írta a szállóigévé vált butaságot az egyszeri vidéki lapszerkesztő. Szerintem, Ön most legalább akkora szerepzavarban van, mint a botcsinálta külpolitikus elődje. Kit érdekel a nagyvilágban, hogy a Kasza-Canak-Isakov ellentétek miatt sem a kisebbségi, sem a regionális törpepártok nem jutottak be a szerb parlamentbe?
A kisebbségek autentikus parlamenti képviselete azonban megoldásra váró probléma. De nem a küszöb körüli értelmetlen vita a kiút, hanem a már létező, az európai közvetítők által szorgalmazott norma alkalmazása. Meg kell teremteni a kisebbségek számarányos parlamenti képviseletét. Vagy ahogy Kostunica mondja, a garantált helyeket kell biztosítani a kisebbségeknek a képviselőházban. Önnek tudnia kell, hogy ez a demokratikus megoldás huzamosabb ideje jól működik például Horvátországban, vagy Szlovéniában. Mert lehetővé teszi, hogy az előre biztosított helyekre a kisebbségek is többpárti alapon válasszák meg képviselőiket. Ezt önök már akkor is követelhették volna, amikor a volt Jugoszlávia kisebbségi törvényében alkalmazott káros megoldásokkal házaltak Európában. Vagy pont ezt, a magyar pártok szabad versenyét akarták elkerülni már akkor is?
Ha a választási törvénybe bekerül a számarányokon alapuló garantált kisebbségi mandátumok intézménye, többé a vajdasági magyarok számára nem fontos milyen magas a választási küszöb. Mert az csak arra szolgál, hogy a kispártok tömegei ne duhajkodjanak a parlamentben.
Most nem arra van szükség, hogy a parlamenten kívüli vajdasági magyar pártok egymásnak ellentmondó követelésekkel ostromolják a nagyvilágot. Demokratikus eurokonform megoldásokat vállalva kellene megteremteniük a hatékony közös politizálás formáit. A VMDP most is kész az elvszerű együttműködésre. Annál is inkább, mert nagy tapasztalata van abban, hogyan lehet politikailag releváns eredményeket felmutatni, akkor is, ha szűkösek a lehetőségek. Most például a legutóbbi becskereki magyarverés ügyében kellene közös nevezőre jutnunk. Tisztelettel: Temerin, 2004. január 14. Ágoston András, elnök
Ui.
Hiba volt a magyar kormányt is megszólítani a küszöb ügyében. Az Magyarországon is öt százalékos.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt választmányának állásfoglalása
2004. január 17.
Kis pártok alkonya
1. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt választmánya megállapítja, hogy miután a Vajdasági Magyar Szövetség hibájából nem jött létre a Vajdasági Magyar Koalíció, de a Canak-Kasza-Isakov háromszögben megnyilvánuló torzsalkodás miatt lehetetlenné vált a kisebbségi és a regionális pártok koalíciója is, a VMDP megtette azt, amit ebben a helyzetben pénz és saját választási lista nélkül egyedül megtehetett. Hozzájárult ahhoz, hogy a 2003. év decemberében megtartott választások során tiszta víz kerüljön a pohárba.
2. A decemberi választások után új szakasz kezdődik a vajdasági magyarság rendszerváltást követő történetében. Nincs magyar párt a parlamentben, s egyszerre világossá vált a magyar autonómiát mellőző, s a szerb pártokkal koalíciózó, saját zsebre való politizálás csődje. E politika hordozói utóvédharcokba bonyolódva hitelvesztetté válnak.
A szerb választási törvényben meglevő öt százalékos választási küszöb csökkentése elvileg nem indokolható. Ez azt jelenti, hogy a kisebbségi és vajdasági autonómista pártok a jövőben sem juthatnak be önállóan a szerb parlamentbe. A kispártoknak befellegzett. Csak a kisebbségek számára van megoldás: ez a kisebbségek számarányos képviseletének európai normává lett intézménye. Ez az, aminek a bevezetését az új szerb kormány sem kerülheti el.
Egyszerre láthatóvá vált, hogy a magyar kisebbségi közösség nyílt és megoldatlan helyzetét a kisebbségi egypártrendszer, az átmenetileg kormányzati tényezővé avanzsált magyar párt a VMSZ nem tudta rendezni. Még a magyarországi támogatások leosztásának jogát birtokolva sem. (A párt bennfenteseinek anyagi gyarapodását nem lehet összekeverni a közösség felemelkedésével.)
A G 17 Plus nevű párt magyar parlamenti képviselői, helyzetüknél és politikai kötöttségeiknél fogva nem alkalmasak a vajdasági magyarság kollektív érdekeinek legitim képviseletére. Tudni kell azonban, hogy sok magyar szavazott erre a pártra. Vélhetően, mert a napi gondok szorításában egyre kevésbé látja célszerűnek a Budapesten és Belgrádban is sikertelen magyar pártok támogatását.
3. A VMDP, programpárt lévén, az új helyzetben is következetesen kitart a még 1997-ben meghatározott törekvései mellett. Kettős állampolgárságot kér a magyar kormánytól, magyar (perszonális) autonómiát és a vajdasági magyarság számarányos, többpárti választásokon és garantált parlamenti helyeken alapuló képviseletét a szerb kormánytól. Politikai tevékenységében továbbra is szorgalmazza a programcéljainak megfelelő, akár koalíciós együttműködést az életképes vajdasági magyar pártokkal.
4. A VMDP választmánya szorgalmazza a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációját. Ebben a folyamatban a kettős állampolgárság eszköz, amely lehetővé teszi a nemzet fenntartható fejlődését biztosító gazdasági és foglalkoztatási stratégia kidolgozását, eredményes megvalósítását. Az autonómia a közjogi keret, amelyben megvalósulhat a közösség belső politikai pluralizmusa, alapérdekeinek feltárása kifejezése és képviselete.
A kisebbségek számarányos képviseletének bevezetése a szerb parlamentben lehetővé tenné a vajdasági magyarok polgárként történő politikai fellépését a szerb politikai színtéren. Ez esetben természetes lenne az is, ha valaki személyes ambícióinak megfelelően, szerb pártban politizálva tagozódna be, a szerb politikai elit tagjainak fenntartott akár a legszűkebb hatalmi struktúrákba, a parlamentbe, vagy a kormányba.
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.