|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2005. január 8.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Ágoston András, a VMDP elnöke
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Temerin
Dr. Mádl Ferenc Úrnak
A Magyar Köztársaság elnökének
Budapest
Nagyrabecsült Elnök Úr!
A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának állásfoglalásához csatlakozva a Vajdasági Magyar Demokrata Párt Választmánya tisztelettel arra kéri Elnök Urat, hogy a kettős állampolgárság ügyében forduljon törvénytervezettel, vagy módosítási javaslattal a Magyar Országgyűléshez.
Elnök Urat arra kérjük, hogy a jogszabálytervezet kidolgozásakor vegye figyelembe mindenek előtt azt az egybehangzó határon túli kérelmet, melynek lényege, hogy a kisebbségben élő magyarok kedvezményes honosítására úgy kerülhessen sor, hogy ne kényszerüljenek elhagyni szülőföldjüket.
Fontosnak látjuk a vajdasági magyar pártok közös szakértői bizottsága által szorgalmazott alábbi alapelveket is:
- a visszahonosítás alapját a bármelyik felmenő magyar állampolgársága képezze, amely meghatározható az 1879. évi L. törvénycikk és módosításai alapján;
- az elnöki javaslat vonatkozzon a csángókra is;
- alapvetően fontos a magyar nemzethez való tartozás, amit az erre vonatkozó nyilatkozattal fejez ki a kérelmező. E nyilatkozatát alátámasztja magyar nyelvtudással, vagy magyar iskolai bizonyítvánnyal, vagy Magyar Igazolvánnyal;
- legyen tekintettel a családok állampolgárság szerinti egységére;
- legyen tekintettel a sajátos esetekre, amikor a fentiek nem bizonyíthatók, de a kérelmezők felmenője magyar állampolgár volt.
Nagyrabecsült Elnök Úr!
Arra kérjük, hogy a fenti javaslatunkkal összefüggő döntése meghozatalakor vegye figyelembe azt is, hogy a Gyurcsány miniszterelnök úr által felajánlott nemzeti vízum – a román fél szerint villámgyors megnyilatkozása szerint – összeegyeztethetetlen a nemzetközi normákkal és a két állam között mindenképpen vitát fog kelteni. Ismeretes, hogy a megoldás a Velencei Bizottság korábbi ajánlása értelmében a kettős állampolgárság irányában kereshető.
Abban a reményben, hogy érvelésünket elfogadhatónak tartja, s felhatalmazásának megfelelően megteszi a nemzet egységének helyreállítására irányuló javaslatait, nagyrabecsüléssel:
Temerin, 2005. január 8.
Ágoston András, elnök
Vajdasági Magyar Demokrata Párt – Temerin
Markó Béla - Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Bugár Béla - Magyar Koalíció Pártja Kovács Miklós - Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Kasza József - Vajdasági Magyar Szövetség, Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Thomka György - Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség
Tisztelt Elnök Urak!
Örömmel látom, hogy a szabadkai Mini Máért összejövetelen újraéledni látszik a kilencvenes évek elején indult, s valahogy elhalt tanácskozási forma a KENF. Néhányan emlékezünk rá, hogy a határon túli magyar vezetőknek ezen a fórumán nagyon gyorsan felismertük a kisebbségi közösségek közös fellépésének lehetőségét, s együtt szorgalmaztuk az autonómia eszméjének támogatását a magyar kormánnyal és a parlamenti pártokkal tartott konzultációink során.
Most a kettős állampolgárság az időszerű téma. Annál is inkább ránk vár a konkrét megoldási javaslatok kidolgozása, mert a magyarországi politikai színtéren a sikertelen népszavazás után a nemzeti ügyek hangoztatásával nemigen lehet választásokat nyerni. Ebből kifolyólag a határon túli magyarság ügye az elkövetkező másfél évben bizonyára nem kaphat olyan helyet a politikai diskurzusban, mint a népszavazás előtt.
De, számunkra mind a kettős állampolgárság, mind az autonómia elsődleges kérés, követelés marad.
Tekintettel arra, hogy a hírek szerint 2005-ben megkezdődik az új magyarországi alkotmány tervezetének kidolgozása, javaslatom az, hogy a szabadkai találkozónkon ejtsünk erről is szót.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt nevében javaslom, hogy a Mini Máért-on kezdeményezzük közösen, hogy a magyar alkotmányba – megfelelő formában – kerüljön be a kisebbségi választók névjegyzékére épülő, többpárti, demokratikus választások útján létrehozható tényleges autonómia, a kisebbségek számára fenntartott parlamenti helyek intézménye és a nemzet egységét formálisan is megerősítő kettős állampolgárság.
Az EU-tag, végre szabad Magyarország legyen új típusú, demokratikus nemzetállam! Alkotmánya legyen olyan eredménye az EU-n belüli demokratikus folyamatoknak, amely egyben hivatkozási alapot ad a határon túli magyar közösségek politikai küzdelmeihez. S amelyet nem hagyhatna figyelmen kívül sem az utódállamok politikai elitje, de a nemzetközi közösség sem.
Tisztelt Elnök Urak!
A VMDP szerint a Mini Máért tétje az, előre tudunk-e lépni a nemzet felemelkedésének útján, vagy sem. A magyarországi sikertelen népszavazás után, reméljünk csak átmenetileg, ránk hárul a nemzet határmódosítás nélküli politikai integrációs folyamatainak fenntartása és továbbvitele.
Tegyük méltósággal a dolgunkat.
Abban a reményben, hogy ez nem lehetetlen, tisztelettel:
Temerin, 2005. január 4.
Ágoston András, elnök
Ágoston András felszólalása a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumán
Szabadka 2005. január 6.
Hölgyeim és uraim, tisztelt jelenlevők!
A VMDP szerint a mai összejövetelünk tétje az, tudunk-e közösen lépni a nemzet felemelkedésének ügyében? A magyarországi sikertelen népszavazás után, reméljünk csak átmenetileg, ránk hárul a nemzet határmódosítás nélküli politikai integrációs folyamatainak fenntartása.
Az elmúlt időszakban világossá vált: nemcsak a magyar politikai elit, de magyarországi szavazótestület nagy része is megosztott. Az EU-tag Magyarországon, lényegileg más körülmények között ugyan, de tovább él mind a nemzeti, mind a nyugatos, a globalizáció felé hajló politikai eszme. Mindkettőnek széles társadalmi bázisa van. Magyarország abban különbözik a többi európai országtól, hogy a nemzetben való közéleti gondolkodás nincs olyan túlsúlyban, aminek eredményeként a politikai konfliktusok a közösen elfogadott nemzeti alapértékek mentén oldódhatnának fel. Ez sajnos, nemcsak a kettős állampolgárságot illetően jelenhet veszélyt.
A határon túli magyar nemzetrészeknek, de politikai elitjeiknek is, alapvető politikai érdeke, hogy a nemzeti oldal Magyarországon túlsúlyba kerüljön. Miközben tudomásul kell vennünk, hogy a másik oldal is emberekből áll. Ők is magyarok.
A VMDP szerint a nemzeti felemelkedés ügyén, találkozónkon akkor lendíthetünk igazán, ha rámutatunk: a magyar nemzet egészének sikeres európai helyfoglalója nemcsak a lelkünkben, de a gazdaság világában is alapvető érdeke minden Kárpát-medencében élő magyarnak.
A kettős állampolgárság eszköz, amely lehetővé teszi Magyarországnak, hogy a nemzet egészével foglaljon helyet az EU-ban. Lehetővé teszi Magyarország fenntartható fejlődése feltételeinek megteremtését. Olyan foglalkoztatási modell alakítható ki általa, amely a fekete munka kiiktatásával feltárja és hasznosítja a Kárpát-medencében élő magyar közösségek belső erőforrásait. Azzal a céllal, hogy mind Magyarországon, mind a határon túli közösségekben jobban éljünk.
A Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációja során létrejöhet egy új demokratikus nemzetállami modell. Helsinki óta csak egyetértéssel lehet határt módosítani. Egyetértés nincs. Háborúzni senki sem akar. Marad kettős állampolgárság útján létrehozott új, demokratikus mondjuk tizennégymilliós nemzetállam, melynek létrehozatalát demokratikus úton nem akadályozhatja meg senki. Sem Románia, sem Szlovákia, sem pedig Szerbia. Mert ehhez Trianon okán van jogunk.
Tisztelt jelenlevők!
Tisztában kell vele lennünk: nem a farok mozgatja a kutyát. Nincs okunk arra, hogy újabb árkokat ássunk. Ezt nem szabad megtennünk akkor sem, ha most úgy tűnik, mindkét magyarországi politikai oldal versenyben van értünk. Pontosabban a két nagy szervezetért.
Nem szabad párhuzamos, a Mért-tal esetleg rivalizáló intézményeket létrehoznunk.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt nevében javaslom: a Mini Máért-on kezdeményezzük közösen, hogy a magyar alkotmányba – megfelelő formában – kerüljön be a kisebbségi választók névjegyzékére épülő, többpárti, demokratikus választások útján létrehozható tényleges autonómia, a kisebbségek számára fenntartott parlamenti helyek intézménye és a nemzet egységét formálisan is megerősítő kettős állampolgárság. Kérjük közösen, hogy a magyar politikai elit, a magyar kormány és a magyar diplomácia képviselje ezeket a közös értékeinket a nemzetközi politikai színtéren is.
Mert mi, Kárpát-medencében élő magyarok emelt fővel, csak együtt léphetünk át a 21. századba. Akkor hát ne tétovázzunk! Köszönöm, hogy meghallgattak.
Vajdasági Magyar Demokrata Párt – Temerin
Közlemény, 2005. január 3.
A horvát elnökválasztás és az új magyar alkotmány
Lezajlott a horvátországi elnökválasztás első fordulója. Ez a választás a Kárpát-medencében élő magyaroknak is tartogat tanulságokat.
Horvátország már évekkel ezelőtt megadta a kettős állampolgárságot a határon túli horvátoknak. A határon túliak már többször részt vehettek a horvátországi választásokon.
Szerbiában és Montenegróban mintegy harmincezer választási joggal rendelkező horvát-szerb kettős állampolgár él. Közülük 1700-an éltek a választás jogával.
Kanadában a több mint ötvenezer horvát útlevéllel is rendelkező jogosult közül mindössze 1437 adta le szavazatát. Horvát szakemberek szerint ezek az arányok a többi európai és tengerentúli országban sem alakulnak másként.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt szerint ezek az adatok arra utalnak, hogy indokolatlanok azok a magyarországi félelmek, amelyek a választási eredmények esetleg lényeges befolyásolása miatt egyes politikai csoportosulásokat gyötörnek.
Ebből kiindulva a VMDP üdvözli Petrétei igazságügyminiszter úr bejelentését, miszerint készül a Magyar Köztársaság új alkotmányának tervezete. A VMDP lehetőségeihez mérten szorgalmazza majd, hogy az új alapokmány megfeleljen a demokratikus nemzetállam alkotmányjogi követelményeinek.
Nyissa meg az utat a Kárpát-medenbcében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációja, s ezzel összefüggésben a kettős állampolgárság kérelem alapján lehetséges megszerzése előtt. Ezzel összefüggésben arra van szükség, hogy az új magyar alkotmány teljes egészében mellőzze a kettős állampolgárság ellenzőinek Szerbia és Montenegró vonatkozásában még napokban is megismételt hamis érvelését. Nevezetesen, hogy jóllehet a nemzetközi dokumentumok a kettős állampolgárság kérdését teljes egészében az érintett államok belügyének tekintik, a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó tiltás vonatkozik a kettős állampolgárságra is. S hogy a szerbiai magyaroknak csak úgy lehetne kettős állampolgárságot adni, ha Magyarország ezt a lehetőséget megnyitná Szerbia és Montenegró minden állampolgára előtt. Miért lenne a szerbek és montenegróiak számára hátrányos megkülönböztetés, ha a vajdasági magyarok kérelem alapján megkaphatnák a kettős állampolgárságot? Mert ők még messze vannak az Európai Uniótól? Ez lenne a Magyar Köztársaság külügyminisztériumának álláspontja?
A VMDP úgy látja, hogy erről maguk a szerbek illetve a montenegróiak tehetnek. Különösen, ha a politikai elit képviselői megjegyzés nélkül tudomásul veszik a Seselj-párt helyettes vezetőjének véleményét, aki Kosovo statusának végleges rendezése előtt még egy háborús fordulót tart szükségesnek.
Jó lenne az is, ha a Magyar Köztársaság új alkotmánya rendezné a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének a kérdését. Ez nemcsak nemzetközi kötelezettség, hanem egyben olyan demokratikus megoldás is, amely Szerbiában, de másutt is hivatkozási alap lehetne számunkra. Csakis a kisebbségek részarányos képviselete, a fenntartott parlamenti helyek intézménye biztosíthatja a kisebbségi közösségek többpártrendszerre épülő belső demokratikus közéletét. Magyarországon, de másutt is.
Hogy a részarányos képviselet intézménye demokratikus megoldás, jól példázza az öt szerb pártból a horvát parlamentbe megválasztott három szerb képviselő esete is. Jóllehet a szerbek és a horvátok öt-hat évvel azelőtt még háborúztak, a legutóbbi parlamenti választások után a szerb képviselők a Tudjman örökébe lépett jobbközép pártállású Sanader kormányfővel vannak koalícióban. Ez azonban nem akadályozta meg őket abban, hogy – továbbra is a horvátországi szerbek érdekeinek minél jobb képviselete érdekében – az elnökválasztás kampányban a jelenlegi elnök, a balközépen álló Mesic mellett lépjenek fel.
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.