Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 5. szám

2005. január 17.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontos­ságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar mé­dia, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokrati­kusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalma­zott új kon­szenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Csíki Sándor:

Fejlesztési régió, kulturális autonómia, óriástetű és egyéb állatfajták

 

Sétál a székely a fiával az állatkertben. Mindketten először járnak ilyen helyen. Azt kérdi a teknősbéka előtt csudálkozva a kicsi székely:

- Édesapám, ez milyen állat?

- Óriástetű, há nem látod? -vágja ki magát az idősebbik székely. Aztán továbbmennek, és az óriáskígyó előtt megint kérdez a "kutató".

- Édesapám, hát ez mi?

- Óriásgiliszta, fiam, há ennyit má tudhatnál -vágja ki a rezet újból a csavaroseszű kalauz. De amikor a kenguruhoz érnek, és a kisokos ismét kíváncsiskodni kezd, felmegy a cukra az "ide­genvezetőnek", és azt mondja nagy mérgesen:

- Dugulj má bé, "gyármek", sze ilyen állat nincs es.

Rémálmaimban én is állatkertben érzem magam. Ahol pártunk "profi" fővezére fogja a ke­zemet. És baromságokkal etet. Azt akarja beadni nekem példának okáért, hogy a fejlesztési régió­ból valami "génműtét" segítségével kifejlődik majd az áhított, területi autonómia.

Pedig ezt ő se gondolhatja komolyan. Hogy a tetűből, ha megnő, teknősbéka lesz. Csak azt nem tudom hirtelenjében, hogy sírjak vagy röhögjek. Ennyire hülyének azért nem nézhet őfel­sége. Főleg, hogy már én is láttam néhány fura állatfajtát életemben.

Láttam például Dél-Tirolban a területi autonómiát. Él, virágzik, köszöni szépen. De az ég adta világon semmi köze nincs a fejlesztési régióhoz. Dél-Tirol önrendelkezése kicsi teknősbéká­nak született. És annak is hal meg, ha úgy alakul a történelem. Nem tetűből fejlesztették ki a derék tiroliak. Mert az, lehetetlen.

Ugyanúgy, ahogy képtelenség ebből a valamiféle régióból területi autonómiát kialakítani. Mert ugorhat a tetű bármilyen nagyot, attól még tetű marad. A kulturális autonómiával ugyanez a helyzet. Óriásgilinyónak akarják bemutatni. Pedig olyan kicsi, hogy még horgászni se lehet vele. A katalán autonómia tényleg óriáskígyó. Hatalmas, magabiztos, erőteljes. De semmi köze a por­ban kúszó, üregben élő gilisztához. És ezt a szürke, kicsi, vékony, kulturált valamit, ne akarjuk mégis az óriáshüllő elődjének titulálni. Mert ebből soha az életben nem lesz "autonóm" óriáskí­gyó. Ahogy a kulturális autonómiából se lesz soha igazi, szabad, önálló, székelyföldi Autonómia.

És egyik korcs, a választóknak hanyagul odavetett "állatfajta" se vehető komolyan. És jó lenne, ha ezt csúcsvezéreink is megértenék végre. És végre észrevennék azt is, hogy nem lehet minket a végtelenségig állatmesékkel etetni.

Mert mi területi autonómiát akarunk és  szeretjük nevén nevezni a gyermeket. Ne próbál­ják feltalálni a spanyolviaszt. Se kicsi, se nagy lépésekben. Inkább járjanak többet állatkertbe. Gyermekkel, feleséggel, jövendőbelivel. De ha nem ismernek, vagy nem akarnak felismerni va­lamit, ne tegyék a hülyét. Mert úgy maradnak.

A kenguru pedig, higgyék el, igenis létezik. És a "kutatók" szerint: kicsi kengurunak szü­letett. Nem patkányból fejlesztették ki a politikusok.

 

Ágoston András:

A kisantant és a magyar autonómia

 

Megbolygatott méhkasra hasonlít mostanában az érintett szomszédos országok politikai színtere. A kedélyeket Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök bolygatta meg, amikor a minap kifejtette azon elképzelését, miszerint autonómiát kellene biztosítani a határon túli magyarok szá­mára.

Vladimír Meciar, volt szlovák miniszterelnök fején találva szöget, azt fájlalja, hogy a ma­gyar miniszterelnök azzal, hogy a határon túliak kettős állampolgárságának támogatása helyett kilátásba helyezte egyebek között a szlovákiai magyarok autonómiaigényének az előmozdítását. Szerinte ez nem más, megengedhetetlen beavatkozás Szlovákia belügyeibe. Ami viszont egyene­sen Szlovákia területi épségét. Sem ő sem Dzurinda a jelenlegi kormányelnök úgy látszik nem értesültek róla, hogy Bugár Béláék sem területi, hanem közelebbről nem definiált kulturális auto­nómiát szorgalmaznak.

Románia jelezte: az etnikai alapú autonómia számára is elfogadhatatlan. Miniszterelnöke számára a kettős állampolgárság helyett a nemzeti vízum, ha abba beleférnek a tanulni vágyó ro­mánok is – elfogadható. Ha lúd, legyen kövér.

A szerbek vannak a legkönnyebb helyzetben. Nekik meg sem kell szólalni. Beszélnek helyettük a szerb politikai színtérre reménytelenül visszakívánkozó Kasza és társai, Józsa László és Korhecz Tamás.

Kasza a Dnevnik c. újvidéki szerb napilapnak adott interjúban a VMSZ nemzeti tanácsa mellett kardoskodik, miközben a VMDP által képviselt magyar (perszonális) autonómia modellje kapcsán azt sugallja, hogy a VMDP Kosovoihoz hasonló helyzetet akar teremteni a Vajdaságban.

 

Kasza József nyilatkozata az újvidéki Dnevniknek

Szerbiában senkinek sem kell félnie a vajdasági magyarok perszonális autonómiájától – jelentette ki Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Dnevnik napilapnak adott nyilatkozatában.

Kasza József ezenkívül elmondta, hogy elégedett a perszonális autonómia megvalósításá­nak eddigi ütemével, mondván, hogy az lépésről lépésre halad, és a kilátások szerint belátható időn belül életbe lép. Kijelentette még, hogy Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ígérete szerint diplomáciai kapcsolataiban támogatni fogja a határon túl élő magyarok autonómiatörekvé­seit, mert a kisebbségi autonómia semmiképpen sem nevezhető szecessziónak. A VMSZ elnöke határozottan elutasította a vajdasági magyarok autonómiaköveteléseinek ki­egyenlítését a kosovói szerbek autonómiatörekvéseivel, amiért egyébként nemrég Ágoston And­rás, a VMDP elnöke szállt síkra. A VMSZ határozottan ellenzi a vajdasági magyarok és a kosovói szerbek autonómiá­jának kiegyenlítését, mert csak Vajdaság demokratizálódása érdekli, ezen belül kell helyet adni a vajdasági magyarok autonómiájának. Kasza szavai szerint Vajdaság autonómi­ája és a kisebbségi nemzeti közösségek kulturális autonómiája nem áll ellentétben egymással, hanem kiegészíti egy­mást.

Senki sem gondolja, hogy miután a vajdasági magyarok megkapják a kulturális autonó­miát, elállnak Vajdaság teljes autonómiájának követelésétől – nyilatkozta Kasza a Dnevniknek.

 

Mit mond a VMDP?

Kasza nyilatkozata olyan, mint egy tükör: világosan kirajzolódik benne a Kárpát-meden­cében uralkodó eszmei zűrzavar. Amely a legerősebb politikai tényezők nem minden hátsó szán­déka nélkül tart immár tizenöt éve.

Ténykérdés, hogy a magyarországi politikai elit eddig idegenkedett minden olyan lépéstől, ami akadályokat gördíthetett volna Magyarország EU-csatlakozási folyamata elé. Az autonómia­törekvések elegáns kordában tartására a legjobb módszernek az autonómiatanácskozások végelát­hatatlan sora bizonyult. Nem véletlen, hogy a magyar (perszonális) autonómiára vonatkozóan csak a VMDP-nek van modellje. S az sem, hogy azt komoly elemzésnek még senki sem vetette alá. Így van ez annak ellenére, hogy a VMDP modellben rögzített alapvető megoldásokat simán átvette a kosovoi szerbekért oroszlánként harcoló Kostunica-kormány. Igaz a szerb kormány fából vaskarikát alapon javaslatába beillesztett egy a területi autonómiák láncolatára vonatkozó részt is, de ez nem fontos. A VMDP csak a végrehajtási és jogszabályalkotási jogosítványokkal is rendel­kező, a magyar választók névsorának alkalmazásával véghezvitt többpárti demokratikus választá­sok útján létrejött magyar (perszonális) autonómiára tart igényt. Sem többre, sem kevesebbre.

A VMDP-t a Kosovóval felállított párhuzammal nem lehet eltéríteni szándékától. Két éve sincs, hogy Kasza a kettős állampolgársággal kapcsolatban riogatta a vajdasági magyarokat és bírálta a VMDP-t. Akkor, dörögve Seselj-el fenyegetett. Hogy a kettős állampolgárokat a radikáli­sok egyszerűen kizsuppolják az országból. Nevetséges. Mint ahogy nevetséges Kosovoval rio­gatni mindenkit, akinek nem tetszik a VMSZ nemzeti tanácsa. Az a legális, ámde nem legitim testület, amelyben még a VMSZ-en belüli ellenzéknek sem jutott hely. S amelyet a többi kisebb­ségi nemzeti tanáccsal együtt a köztárasági kisebbségi tanács felügyel és irányít. Kostunica el­nökletével. Ennyit az autonómia körüli tévelygésekről.

Az általános magyar politikai gyakorlat alól az utóbbi néhány évben egyetlen kivétel volt. Orbán Viktor először kiállt a magyar autonómia mellett, majd párhuzamba állítva a kettőt a kettős állampolgárság mellett is. 

Ma már mégis más a helyzet. Az EU-tag Magyarország fontos döntés előtt áll. Felelnie kell a történelmi kérdésre: mit szándékozik tenni a szomszédos országokban élő magyar nemzet­részekkel?

A VMDP-ben egyszerűen nem tudjuk elhinni, hogy a magyarországi politikai elit nemzeti vízummal és a Kasza-féle nemzeti tanáccsal, a „kulturális autonómiával” stb. kívánja leválasztani a határon túli magyarok nagyobbik felét, s szabad államként rábízni őket a kisantant-szellemiségű szomszédokra. Ez a magyarországi magyaroknak sem érdeke.

 

Dokumentumok:

(Idézet a VMDP Hírlevél II évf. 80. számából)

Ez a testület áll a VMSZ nemzeti tanácsa felett!

Tegnap (2004. október 8-án) megalakult a Szerbiai Kisebbségügyi Tanács, amely 11 ki­sebbség és a köztársasági reszortminisztériumok képviselőiből áll. E tanács alakuló gyűlé­sén (elnöke Vojislav Koštunica szerbiai kormányfő) elfogadták a Szerbiai Kisebbségügyi Ta­nács ügyrendjét, és egyetértettek a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos sok kérdésben -- közölte a médiumokkal együttműködő kormányiroda. A tanács kiemelt fel­adata, hogy együttműködjön az országos intézményekkel, mindenekelőtt a szerbiai parlament kisebb­ségügyi bizottságával, az emberi jogi és kisebbségügyi minisztériummal, valamint minden köztár­sasági minisztériummal -- áll a közleményben.

A tanács tagjai a 11 nemzeti kisebbségi tanács elnökei, továbbá az állami közigazga­tási és önkormányzati minisztérium, a művelődési minisztérium, az oktatásügyi és sportmi­nisztérium, az igazságügyi minisztérium, a vallásügyi minisztérium és a belügyminisztérium miniszterei és kép­viselői.

A szerbiai nemzeti kisebbségek intézményeinek a hatósági szervekkel való együttmű­kö­désével a tanács tovább kívánja fejleszteni a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítését annak érdekében, hogy Szerbia ténylegesen multikulturális közeg legyen -- áll a közlemény­ben.

 

Józsa majd gondolkodik

László Gyula, a VMDP tanácsnoka a múlt év novembere végén azt követelte, hogy a sza­badkai új összetételű képviselőtestület addig ne kezdje meg a munkáját, míg a teremben ki nem tűzik ki a kisebbségek így a magyarok lobogóit. Kucsera Géza, VMSZ-es polgármester Józsa Lászlót, a VMSZ nemzeti tanácsának elnökét hibáztatta. A törvény értelmében ugyanis a Józsa által felügyelt testületnek kellett volna már régen eldöntenie, hogyan kell kinéznie a nemzeti lo­bogónak, ami majd kitűzhető lesz a képviselőtestület üléstermében is. Érdemes megjegyezni, hogy a magyar többségű képviselőtestületek közül csak Szabadka keres kibúvókat. A többiek már kitűzték a magyar zászlót.

A mulasztással kapcsolatban Józsa a Magyar Szónak így nyilatkozott:

„– Az elsődleges javaslat megtételére, a kérdés áttanulmányozására a Magyar Nemzeti Tanács kulturális bizottságát kértem fel... Ha szigorúan be akarjuk tartani a törvényt, akkor azzal a sajnálatos következtetéssel kell szembesülnünk, hogy az általunk használható nemzeti szimbólum nem lesz azonos a magyar nemzet, mint egyetemes nemzet közfelfogásán alapuló, történelmi ha­gyományokban rögződött nemzeti szimbólumával. (Meg kell jegyezni, hogy Józsa oszlopos tagja volt annak a munkacsoportnak, amely az általa kifogásolt kisebbségi törvény szövegét előkészí­tette. Ennyit a betyárbecsületről. A szerk. megj.)

…Mind a kulturális bizottságnak, mind pedig a Magyar Nemzeti Tanácsnak olyan zászló­ban és ünnepi dalban kell tehát majd gondolkodnia, amely egyszerre felel meg az egyetemes ma­gyar nemzet szimbolikájának, valamint a nálunk hatályos törvénynek. (Arra várhatunk, mert ilyen nincs. A szerk. megj.)

…Ha figyelembe vesszük, hogy mennyire összetett kérdésről van szó, mennyire érzéke­nyen tudja érinteni az embereket egy ilyen kérdés, a Magyar Nemzeti Tanács erre vonatkozó te­vékenységé­ben egy nagyon széles körű konzultációt fog tartani, a szakma, a kultúrában tevékeny­kedők ja­vaslatát nemcsak a 35 tagú testület, hanem a szélesebb nemzeti közvélemény előtt is próbára kell tennünk. (Ez legalább világos. Kucsera Géza vagy enged László Gyula követelésé­nek, vagy a „béke szigetének” kikiáltott Szabadkán nem fogják kitűzni a magyar zászlót. Csak akkor mire való a VMSZ nemzeti tanácsa Józsával az élen? A szerk. megj.)

…Szeretném, ha az első negyedévben az MNT határozatot hozna, jó lenne, ha ez február­ban, márciusban már kész lenne. (Megvárjuk, s tájékoztatunk róla. A szerk. megj.)

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.