Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 6. szám

2005. január  22.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontos­ságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar mé­dia, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokrati­kusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalma­zott új kon­szenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

          

Vajdasági Magyar Demokrata Párt – Temerin

Közlemény, 2005. január 22.

Lehet, hogy ez a jó

 

A VMDP szerint továbbra is nemzeti érdek, hogy a magyarországi politikai elit egyez­ségre jusson a nemzeti sorskérdéseket illetően. Közöttük az egyik mindenképpen az, mi le­gyen a határon túli magyarokkal?

Vuk Draskovic Szerbia és Montenegró külügyminiszterének pesti látogatása jó példa arra, hogy még egy fuldokló ország diplomáciája is tud eredményeket elérni, ha a körülmé­nyeket helyesen értékelve tesz megfelelő bátor lépéseket.

Szerb szempontból Draskovic budapesti látogatása teljes siker. Ez abból is látszik, hogy a szerb sajtó nem veri nagydobra az eredményeket. Akiket illet, úgy is tisztában vannak vele.

Draskovic elérte, hogy bezárult a kisantant gyűrűje Magyarország körül. A magyar nemzetstratégia kérdése Szlovákia belépése és az RMDSZ kormányzati felelősségvállalása nyomán most már a régió problémájává vált. Még hozzá úgy, hogy újra Magyarországnak kell magyarázkodnia.

Kivéve, ha a ma­gyarországi politikai elit végre megrázza magát.

Draskovic – annak vajdasági látogatása előtt – kihúzta a magyarok elleni atrocitásokat vizsgáló EU tényfeltáró bizottság esetleg létező méregfogát. Szerbiában a kölcsönös szimpá­tia-nyilatkozatok, s Korhec Tamás tartományi kormányalelnök Kostunicának szánt elismerő nyilatkozata nyomán az EU-csapat látogatását, amolyan turista-, a legrosszabb esetben felfedezőútnak tekintik.

Még veszélyesebb lenne a vajda­sági magyarságra nézve, ha megvalósulna, amit Dras­kovic követel. Nevezetesen, hogy a nem­zeti vízum helyett valamiféle, minden szerbiai és montenegrói polgárra érvényes dokumentum bevezetésére kerülne sor, amely végleg felvi­zezné a határátlépéssel kapcsolatos elképzelése­ket. Különösen akkor súlyos ez a veszély, ha tudjuk, hogy a vajdasági magyarok, azok, akiknek nincs rendes munkahelye – ha szó szerint vesszük az érvényes vízumszabályokat, már ma sem kaphatnak vízumot. (A magyarok között van legtöbb munkanél­küli.) Kivéve, ha a vízumot a szabadkai főkonzul jóindulatának köszön­hetően, külön méltá­nyosság alapján kapják meg. Ezek lennének a könnyítések?

A VMDP szerint ebben a helyzetben is van valami, ami jó. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás kimenetele, az azt követő nemzetközi visszhang, majd Szlovákia Gyurcsány Ferenc autonómia-támogató kijelentését követő reakciója, s a minisz­terelnök állí­tása, hogy Szlovákiában máris van autonómia, továbbá a romániai „tartózkodó” vélemé­nyek, s az ezekkel párhuzamos rosszat sejtető erdélyi események, meg a Drasko­vic-látogatás olyan helyzetbe hozta a magyarországi politikai elitet, amelyből csak két út vezet kifelé.

Az egyik az EU-tag Magyarország 21. század elején bekövetkezett legnagyobb politi­kai presz­tízsvesztesége, a másik, hogy végre konkrét lépések következzenek a határmódosítás nélküli nemzeti egyesítés, vagy ahogy a VMDP jónak látná, a politikai integráció tartalmának a nemzet érdekeit követő kiteljesítése.

Mindkét változat reális.

A VMDP szerint dr. Avarkeszi Dezső, kormánymegbízott és a határon túli vezetők ja­nuár végére tervezett összejövetelén már minőségileg új eredmények születhetnek. Amelyeket Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a parlamenti pártok vezetőinek február elejére tervezett találkozóján megoldási javaslatként lehetne megvitatni.

A VMDP nem hiszi, hogy ez az út az egyetlen és ez egyben az utolsó lehetőség. De lehetséges, és jó lenne kipróbálni.

 

Dokumentumok:

Dzurindza és az autonómia

Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök hibát követett el, amikor felvetette a határon túli magyar közösségek autonómia-törekvéseinek támogatását – jelentette ki Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő, a pozsonyi parlamentben az azonnali kérdések és válaszok órájában.

 

Bizalmatlanság

Bárdi Nándor, szaktörténész

Részlet a Transindexnek adott interjúból:

A két nagy politikai tömb totális bizalmatlanságába ágyazott egymásnak feszüléséből a problémák szőnyeg alá söprésén túl, kialakult egy olyan pártpolitikai „stratégia”, amely si­kerességét pusztán a szavazatszerzésben méri, perspektívája pedig a következő közvélemény-kutatás népszerűségi mutatóinak megismeréséig terjed.

A magyarországi népszavazási távolmaradás mögött ezt a politikai osztállyal szembeni egyre növekvő elégedetlenséget is érzékelni kell. Hiszen a politikai, közéleti elit nem politi­kai, hanem pártpolitikai alternatívákban gondolkodik. A nemzetpolitika, nemzeti egység kér­désének csak egyik oldala a határon túli magyarság problémája, legalább ennyire súlyos kér­dés, hogy az európai politikában miként tud a két nagy magyarországi politikai erő együttmű­ködve, nemzeti érdekeket megjeleníteni. Lehet azt is mondani, hogy ez a ti bajotok, csakhogy a térség tényleg egységesül mindenféle nemzetegyesítő szándékok nélkül is, és nem lehet a problémákat külön kezelni sem itt, sem ott. Ahogy nyilvánvaló, hogy választójog nélkül is a határon túli magyar politikai entitások komoly hatással vannak a magyarországi belpolitikára és viszont. Erről lehet ilyen vagy olyan véleményünk, de ez ténykérdés.

Az egész népszavazás-ügyet itt és ott egyaránt szeretnék a politikusok elfelejteni. Azonban a felfakadt vitákat nem lehet megkerülni, a konfliktusokat, ellenérzéseket ki kell beszélni. A pártpolitika meghaladása nem csak a politikusok felelőssége, hanem a magunk­fajta filológusoké is, akik más, új beszédmódokkal értelmezhetik a történeteket, következmé­nyeket és a teendőket.

 

Az MPSZ tovább építkezik

A Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei és nagyváradi szervezeteinek 2004. január 11-én megtartott évértékelő ülésén, kielemezve a 2004-es választási év eseményeit, a követ­kező megállapításokra jutottunk.

1. A demokrácia megsértésének minősítjük a helyhatósági és parlamenti választási törvények módosítását és alkalmazását. Szövetségünk kizárása a romániai választásokból az ország éretlenségét jelzi az európai uniós tagságra. Követeljük a választási törvények meg­változtatását, a nyugat-európai demokráciák alapelveinek tiszteletben tartását.

2. A választási eredmények és az elmúlt hónapok eseményeinek ismeretében igazolva látjuk a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei szervezetének döntését a parlamenti válasz­tásokon való részvételről. Megítélésünk szerint a döntésünket képviselő és érvényesítő me­gyei elnök és az Országos Választmány elnöke nem követett el politikai hibát.

3. A választás szabadságának megteremtése céljából, az erdélyi magyar politika de­mokratizálása érdekében szükségesnek tartjuk a további építkezést, az autonómiaprogram következetes képviseletét.

4. Támogatjuk a Szövetség strukturális megújulását és a programadó, tisztújító kong­resszus összehívását.

Csuzi István, a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei elnöke

Sárközi Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség nagyváradi elnöke

 

Magyar Polgári Szövetség – Székelyudvarhely

Közlemény, 2005. január 15.

Szövetségünk a romániai törvénykezés diszkriminatív, antidemokratikus jellege miatt nem indulhatott önálló politikai szereplőként sem a helyhatósági, sem a parlamenti választásokon. A parlamenti választásokról történt kizárásunk nyomán választott kényszermegoldás tapasztalatai megerősítették azon meggyőződésünket, hogy az erdélyi magyar politikának az autonómiaprog­ram képviseletén alapulónak, önállónak, a választás szabadságát biztosítónak kell lennie.

Követeljük a választási törvények, illetve a párttörvény mihamarabbi megváltoztatását. A választások szabad, demokratikus és európai jellegének biztosítása, a választás szabadságának lehetősége a kisebbségek számára is, csak az etnikai és politikai diszkriminációt törvényesítő jog­szabályok módosításával érhető el. Ilyen összefüggésben emlékeztetjük a közvéleményt, illetve az illetékeseket, hogy az EU országjelentés, illetve a Velencei Bizottság jelentése egyaránt megfo­galmazta ezt az igényt, következésképpen az EU-ba igyekvő Románia nem térhet ki előle. A Bő­vített Elnökség – figyelembe véve a területi szervezetektől érkező véleményeket – létrehozott egy munkacsoportot, amely kielemzi egy erdélyi magyar párt létrehozásának lehetőségét, és megvizs­gálja e lépés lehetséges következményeit.

A Magyar Polgári Szövetség tiltakozik aláíróinak alaptalan politikai és hatósági meghur­colása ellen. Az elmúlt napokban Szatmárnémetiben, és Szilágy megyében több támogatónkat a rendőrségre idézték a helyhatósági és parlamenti választások alkalmából adott támogató aláírásuk miatt. A rendőrségnek a politikai megfélemlítés eszközeként való felhasználása tipikusan a dik­tatúrák sajátossága. Felkérjük a nemzetközi közvéleményt, az emberjogi szervezeteket, kísérjék figyelemmel a szövetségünket és támogatóinkat ért zaklatásokat.

Elhamarkodottnak és megalapozatlannak tartjuk a rendőrségi büntetéseket, a Hargita és Kolozs megyei prefektusok nyilatkozatait, valamint Mona Muscă kultuszminiszter megnyilvánu­lásait a Trianon dokumentumfilm vetítésével kapcsolatban.

Felkérjük Markó Béla miniszterelnök-helyettest – aki a kulturális tárcát is felügyeli –, hogy magyar érdekvédelmi szervezet vezetőjéhez méltóan álljon ki a közösségünk tagjait ért igaz­ságtalanság ellen.

Elismerésünket fejezzük ki a szervező fiataloknak, akik következetesen cselekszenek avé­gett, hogy az erdélyi magyarság jobban megismerje nemzetünk történelmét. Igyekezetükben teljes támogatásunkról biztosítjuk őket.

A magyarság számára egyre sürgetőbb az egységes nemzetstratégia kidolgozása. Ezért rendkívül fontosnak tartjuk a határon túli magyarság összefogását. Üdvözöljük tehát a Szabadkán megala­kult Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát, és bízunk benne, hogy rövid időn belül nyitott, valamennyi határon túli magyar szervezetet befogadó, hatékony érdekképviseleti fórummá válik.

 

Csinost meg Vilmát visszakérem

Kovács István posztumusz levele Szili Katalinhoz

Erdélyi Napló 2005. január 18.

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Elnökéhez

Méltóságos Asszonyom!

1944 augusztusában olyan sérelem ért, amelyről mostanig hallgattam. A 2004. december 5-i népszavazás a kettős állampolgárságról szólásra kényszerít. Hogy miről van szó, az alábbiak­ból kiderül.

“Ló és fogatos járómű igénybevételi jegy. Igénylési szám 9390. Alább felsorolt lovakat és fogatos járműveket az 1939. II. T. C. 96., illetve 125. paragrafusa alapján a m. kir. Honvédség részére honvédelmi szolgáltatásként ideiglenes használatra Kovács Istvántól, lakik Ilyésmező 61. házszám igénybe veszem.

A ló neve: Vilma. Kora: 4. Neme: kanca. Csinos. Kora: 5. Neme: herélt.

Nevezett tulajdonos, illetőleg ha az katonai szolgálattételre bevonulni köteles, vagy más fontos okból kifolyólag akadályozva van, annak megbízottja köteles a felsorolt lovakat és fogatos járműveket menetképesen felszerelve 1944. augusztus 15-én 8 órakor Marosvásárhely városban a Báthory laktanyában levő gyülekező helyre azonnal kiállítani, és onnan utasításom szerint az át­vételi helyszínre vezetni.

Aki e felhívásnak nem tesz eleget, amennyiben cselekménye nem esik súlyosabb büntető rendelkezés alá, kihágást követ el, és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással és nyolcezer pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Lovak és fogatos járművek vonakodás vagy mulasztás esetében kényszereszközök alkalmazásá­val fognak igénybe vétetni (1939: II. t.-c. 12 paragrafusa).”

1944. augusztus 16-án a lovakat, illetve a fogatos járművet (országos járómű) felszerelési cikkekkel együtt beszolgáltattam, öt napra való szemes és szálas takarmánnyal egyetemben.

Az átvétel igazolása. “Alulírott bizottság a honvédelmi szolgáltatást az 1939. évi II t.-c. 96. paragrafusa alapján a honvédség részére tartós használatra összesen 2200 pengő (Csinos és Vilma) becsértékben a mai nap átvette. Országos járómű 250 pengő, két hámszerszám, két kantár, két gyeplőszár, két visszatartó lánc becsértéke 600 pengő.

Kelt Marosvásárhelyt 1944. augusztus 16-án, a M. Kir. 69. Honvéd Határvadász Cs. Vo­natparancsnoksága pecsétjével.”

1944. augusztus 15-én a falunkba bevonuló honvédcsapat ezt a nótát énekelte: Hajrá, hon­véd, húzd ki magad szépen, / Van még csillag, van ezer az égen. / A zászlónk szent: piros-fehér-zöld, / Erdélyország, drága magyar föld, / Van Horthynak sok jó katonája. / A magyar hazáért, édes hazám parancsára / Szónokolt a főhadnagy úr.

Mit meg nem tettünk mi az édes magyar hazáért Doberdónál, Isonzónál, a Don-kanyar­ban.

A 2004. december 5-i népszavazás eredménye arra szorít, hogy innen, odaátról, ahol nin­csenek határok, a magyar hazáról belém oltott meggyőződést átértékeljem: magyar állampolgári jogaimat nem, de Csinos és Vilma nevű lovaimat visszakérem. Közzéteszi: Lakatos István

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.