Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 10. szám

2005. február 7.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontos­ságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar mé­dia, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokrati­kusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalma­zott új kon­szenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

A VMDP III. tisztújító kongresszusa

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt ez év február 19-én, Magyarkanizsán meg­tartja III. tisztújító kongresszusát.

 

Ágoston András:

A nemzeti integráció közös cél

Tézisek

a Restitutio in integrum c. konferenciára (2005. február 11.)

 

Fordulóponthoz érkezett a Kárpát-medencében élő magyarság. A 2004. december 5-én a kettős állampolgárság ügyében lezajlott sikertelen népszavazás újra, most már éles formában vetette fel a kérdést: mi a szándéka a magyarországi intellektuális és politikai elit­nek a határon túli nemzetrészekkel?

S ezen belül, nem mellékes milyen modell szerint alakuljon a magyarországi parla­menti pártok, és a mindenkori magyar kormány és a határon túli magyar pártok, pontosab­ban a „kormányzati felelősséget vállaló”, s a helyi többségi hatalomhoz simuló határon túli magyar pártok viszonya?

A szomszédos országok politikai elitje – egyre több a jele ennek a Vajdaságban is – a népszavazás eredményét biztató jelnek tekinti, egy a saját szája íze szerinti kisebbségi kon­cepció megvalósítására. Ebben a kisebbségi politikai infrastruktúra, a hozzá simuló párt min­denképpen, s az engedélyezett, netán támogatott intézmények mind egy célt szolgálnak. Azt hogy a többségi szerb nemzet alapvető célkitűzéseit elfogadhatóvá tegyék a vajdasági magyarság számára.

 

Új modellre van szükség

Az elmúlt másfél évtized alatt a jól-rosszul működő, magyar-magyar viszonyokat sza­bályozó modell válságba került.

E modell lényege a három deklarált prioritás, az euroatlanti csatlakozás, a szomszé­dok­hoz fűződő jó viszony és a magyar kisebbségek törekvéseinek támogatása – az EU- csatlakozást kivéve – nem valósult meg. Az euroatlanti csatlakozást a mindenkori magyar kormány előnyben részesítette. A nyugodt csatlakozás érdekében a magyarországi politikai elit a magyar közössé­gek iránti viszonyt tel­jes egészében alárendelte a jószomszédi kapcso­latoknak: a magyar közös­ségek autonómiatö­rekvései háttérbe szorultak.

A Vajdaságban a prioritások eltorzult érvényesülése miatt a támogatások leosztásá­nak jogát a vajdasági politikai elit helyi szerb hatalomhoz kö­zeli szárnya kapta meg. Felte­hetően azért, mert a ma­gyarországi politikai elit csak így lehet nyugodt, hogy a támogatá­sok miatt nem lesz vitája a szomszé­ddal. A szerb hatalom természetesen elégedett a megol­dással. Részben, mert Magyarország ezzel legitimálja a Szerbia által kiépített jól ellenőr­zött kisebbségi intézményrendszert, másrészt, mert ellenőrzése alatt pluszforrások kerül­hetnek kiosztásra.

Szerencsére, a mennyiségében elenyésző támogatás, amelyet a lélegeztető berendezé­sen tartott autonómiakövetelő VMDP kapott, jó eredménnyel jár. A magyarországi politikai elitnek máig ez a leghatékonyabb politikai befektetése a Vajdaságban. Jelenleg ugyanis a VMDP az egyetlen határon túli magyar párt, amely egyedül a nemzet érdekeit tartja szem előtt és jóllehet korrekt a maga­tartása Belgrád irányában, Budapesthez áll közelebb.

 

A kettős állampolgárság meghatározó igény

Ez év elején Szabadkán, a határon túli magyar pártok tartották magukat a MÁ­ÉRT-on kialakult állásfoglalásukhoz. Továbbra is követelik a kettős állampolgárságot. A helyi hatalom­ban kormányzati felelősséget vállaló, vagy abban még reménykedő kisebbségi pártok – bízva kisebbségi egypártrendszer előnyeiben – a kettős állampolgárság követelésé­vel saját szavazói bázisukat igyekeznek megtartani úgy, hogy közben megtehessék mindazo­kat az engedményeket a helyi hatalomnak, amelyeket az a „jó együttműködés” nevében elvár tőlük. Sőt, a másik oldalról is biztosítani szeretnék magukat. Úgy gondolják – s ez kitűnt a minap a Szabó Vilmos és Avarkeszi Dezső által szervezett konzultáción is – hogy a magyar kormánnyal és a politikai elit egészével szemben most politikai előnyük van. Meg akarják tehát tartani a „jogot”, hogy az egész kisebbségi közösség képviseletében továbbra is döntő befolyásuk legyen a magyaror­szági támogatások leosztásában.

A másik oldalon, ott állnak a nemzetben gondolkodó politikai erők. Ők szintén ki­tarta­nak a kettős állampolgárság ügye mellett, de 1994-től kezdve megjelenítik a Kárpát-medencé­ben élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjának az eszméjét is. A „kor­mányzati felelősségvállalás” helyett a magyar autonómia és a részarányos parlamenti képviselet fontosságát hangoztatják.

Ennek az eszmének a kilombosodását a VMDP – csakúgy, mint eddig – kettős folya­matban tartja lehetségesnek.

Arra lenne szükség, hogy a magyarországi politikai elit végre a kezébe vegye a dol­gok irányítását. Ezt azonban csak akkor teheti meg, ha közös álláspontot képes kialakítani a legfon­tosabb dilemma feloldására.

Ha – legkésőbb 2007. novemberéig a schengeni vasfüggöny leereszkedéséig – úgy dönt, hogy akarja a határmódosítás nélküli nemzeti integrációt, akkor lesz kettős állampol­gárság. Ha viszont a „mazsolázás” módszere kerekedik felül, akkor csak azok a „hasz­nos” határon túli magya­rok kapnak gyorsított eljárásban állampolgárságot, akikre az a gaz­dasági elit érdekeinek megfelelően rögtön szükség van.

Meg kell mondani: a fenntartható fejlődés feltételei rövidtávon megteremthetők „ma­zsolázás” útján is. Ugyanakkor, ha a már létező, s az EU-s feltételek között is virulni látszó kiasantant mellé és maga ellenében nem akarja felsorakoztatni a nem demokratikus módszerek­kel (kisebbségi egypártrendszer) mesterségesen pozícióban tartott, helyi hatalom­hoz simuló ki­sebbségi pártokat, akkor határozottan, a nemzeti integráció útjára kell lépnie. Ha viszont a ma­gyarországi politikai elit meg akar tanulni kicsinek lenni, s mellőzi a ki­sebbségi közösségek belső releváns értékeinek törekvései közé való beépítését, maga is ki­csivé válik. A nemzet to­vábbi leépülése pedig állandó folyamattá válik.

 

A VMDP hármas célkitűzése

A történelmi VMDK eszmei és politikai örököse a VMDP nyolc éve már, három politi­kai cél köré csoportosította a nemzet felemelkedésére vonatkozó elképzeléseit.

Az első cél Magyarország EU-tagsága, a másik a Kárpát-medencében élő magyarok ha-tár­módosítás nélküli politikai integrációja. Ennek eszköze a kettős állampolgárság. A har­madik a magyar autonómia, s ezzel összefüggésben a részarányos képviselet a helyi több­ségi parlament­ben.

A VMDP a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli nemzeti integ­rá­ci­ójának folyamatában két súlyponti kérdést tart tisztázandónak.

Az egyik: nemzetként kíván-e Magyarország az EU-ban megtelepedni, vagy sem? Ez­zel összefüggésben, tisztázni kell lehet-e biztosítani Magyarország fenntartható fejlődésé­nek feltét­eleit a kisebbségi közösségekben rejlő alkotói energia, a nemzet belső tartalékainak ki­aknázása nélkül? Orbán Viktor a minap a Nemzeti Fejlesztési Tervre utalva kijelentette: "minden fej­lesztés Achilles-sarka, hogy fogy a népesség",

Igen, ilyen demográfiai mutatók mellett a nemzeti munkaerő-gaz­dálkodási modell el sem képzelhető a kettős állampolgárság eszközének következetes alkalmazása nélkül. A kér­dés az, belátja-e ezt a magyarországi politikai elit, hogy a legáltalánosabb nemzeti cél csak az lehet, hogy minél több magyar minél tovább maradjon meg magyarnak?

A másik: akarja-e a magyarországi politikai elit, hogy a kisebbségi közösségek de­mok­ratikus belső közélete is hozzájáruljon a szülőföldön való boldogulás magasztos céljának meg­valósulásához? Úgy látja-e, hogy ebben a kérdésben nem elég csak érzelmi húrokat pengetni, vagy a kul­turális és egyáltalán a szellemi szféra fontosságát hangsúlyozni?

Ha igen, aminek sajnos nincs sok jele, akkor az eddiginél sokkal határozottabban kellene támogatnia a magyar autonómiát és a részarányos képviseletet a helyi többségi par­lamentekben. Mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind a nemzetközi politikai színtéren.

Az elmúlt tizenöt év sikertelen küzdelmei ugyanis azt bizonyítják, hogy a magyaror­szági politikai elit aktív részvé­tele nélkül a közösségen belüli demokráciának ezek a feltét­elei megva­lósíthatatlanok.

 

Fenyeget a schengeni vasfüggöny

A kettős állampolgársággal kapcsolatos sikertelen népszavazás után a munkavál­lalással összefüggésben a letelepedésnek és a magyar állampolgárság megszerzésének lehet­séges fel­gyorsítását célzó kormányzati elképzelések nem a nemzeti munkaerő-foglalkoztatási modell kidolgozása, inkább a fent „mazsolázásnak” mondott módszer felé mutatnak. Ez a módszer hozzájárulhat ugyan a magyarországi munkaerőgondok időleges enyhítéséhez, de nem segíti a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatát. Sőt – a Vajdaság vonat­kozásában min­denképpen – felgyorsítja a negatív folyamatokat. Újabb szociális gondokat rak a kisebbségi kö­zösségek otthonmaradt tagjainak a vállára, serkenti a ki­sebbségi közös­ségek tagjainak asszimilá­cióját, s aláássa a szülőföldön való megmaradás és boldo­gulás esélyeit.

A VMDP továbbra is a kettős állampolgárságot tartja a legjobb megol­dásnak. Csak a kettős állampolgárság eszközének segítségével lehet optimális munkaerő-foglalkoztatási mo­dellt kidolgozni. A Kárpát-medencében élő magyar közösségek belső erőforrásaiból szár­mazó kom­paratív előnyökre támaszkodva, a rossz demográfiai mutatók ellenére bizto­sítani lehet Magyar­ország fenntartható fejlődése feltételeinek megteremtését. Ami reális és logikus nemzeti cél le­het.

A kedvezményes honosítással, illetőleg visszahonosítással kapcsolatos kérdések ügyében tisztázódott: a jelenlegi szabályozás az eljárás esetleges meggyorsításán túlmenően – a kormány­zati szakértőknek is ez a véleménye – a helyzet ugyanolyan, mint 2003. no­vembe­rében. Az akkori konzultáció, amelyet a vajdasági aláírásgyűjtés, s a vajdasági ma­gyar pártok kö­zös szak­értői bizottságának a kettős állampolgárság elnyerése megkönnyíté­sére irányuló törvény­módo­sítási javaslat benyújtását követően ejtettünk meg, kimutatta: a kedvezményes honosítással és a visszahonosítással kapcsolatos EU-s megkötések továbbra is élnek. Lényegesen nem könnyít­hető a vízumrezsim sem. Sőt, a schengeni egyezmény köz­vetlen alkalmazása után, 2007. no­vem­berétől a helyzet tovább súlyosbodik.

Miközben a Szerbia és Montenegró a végsőkig leegyszerűsítette a kettős állampol­gárság megszerzését, miközben a legtöbb országban ez az intézmény minden fennakadás nélkül létezik és kedvező a hatása, Magyarország kivár.

Miután a vajdasági és nemcsak a vajdasági magyarság egyöntetű igényéhez már nem fér kétség, a magyar parlamenti pártoknak mielőbb döntést kellene hozni a kettős állampol­gárság ügyében. A megengedő parlamenti határozat nagyban hozzájárulhatna a nemzet tényleges fel­emelkedéséhez.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.