Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 101. szám

2005. szeptember 17.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontos­ságú a jogszabályal­kotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) au­tonómia, a szám­aránynak megfelelő par­lamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állam­polgárság. A VMDP síkraszáll a Kár­pát-medencében élő magyarok határ­módosítás nélküli politikai integrá­ciójáért.

A Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új nemzeti kon­szenzus jegyében foglalkozik a Kár­pát-me­dencei magyar politikai történésekkel.

A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.

Ágoston András

Orbán Viktor az Aracs-Főnix-díj átvételekor: A mai európai korszellem megnyitja az utat a magyar nemzet újraegyesítése előtt, ha megértjük, hogy a magyarság jövője nem a tízmilliós Magyarországban, hanem a tizenötmilliós magyar nemzetben van. Úgy tűnik, ma még erősebb nemzeti elkötelezettséggel, erősebb összefogási ösztönnel rendelkeznek a szlovákok, románok, szerbek, horvátok, ők megadták ugyanis a kettős állampolgárságot a határaikon kívül élőknek, mert tudják, egyetlen hely van, ahol mi vagyunk a legfontosabbak, s ez a hazánk. Az új, 21. századi eu­rópai világban azok lesznek előnyben, azok boldogulnak majd, akik pontosan ismerik saját nemzeti érdekeiket, és tántoríthatatlanul képviselik azokat az európai együttműködés legmagasabb fóru­mán.

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

Választmány, 2005. szeptember 10.

Tézisek

a VMDP képviselőinek a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán történő fellépésére

 

1. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt értékelése szerint mára világossá vált, hogy

- Magyarország, s a nemzet fenntartható fejlődésének feltételeit demográfiai, gazdasági és politikai okokból kifolyólag csak a Kárpát-medencében élő magyarok belső értékeinek, szellemi és munkaerő-tartalékainak alkotó módon történő felhasználásával lehet megteremteni;

- a nemzeti oktatási művelődési munkaerő-felhasználási stratégia kidolgozásának elenge­d­hetetlen eszköze a kettős állampolgárság;

- a magyarországi nagypártok közötti politikai ellentétek, amelyek most  a közelgő válasz­tások miatt felerősödnek, lehetetlenné teszik a kettős állampolgárságra vonatkozó kétharmados többséggel elfogadható közös, kétpárti javaslat kidolgozását;

- Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke rendelkezik a megfelelő tekintéllyel és tu­dással ahhoz, hogy a nemzet egészének érdekében áthidaló javaslattal éljen, amelyet a nagypártok együtt, vagy külön-külön bevihetnek az Országgyűlésbe.

- A VMDP képviselői a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának összejövetelén szorgal­mazzák, hogy a részvevők közös állásfoglalásban kérjék fel Sólyom Lászlót, a Magyar Köztársaság elnökét, hogy maga is vegyen részt a kettős állampolgársággal kapcsolatos megoldások felkutatá­sában, s ezzel kapcsolatos nemzeti egység létrehozatalában.

2. A VMDP lehetségesnek tartja a nemzeti konszenzust a kettős állampolgárság ügyében.

Szerintünk a határon túli magyarok megelégedéssel fogadnák az állampolgársági jogintéz­mény olyan átalakítását, melynek eredményeként lakhelyüktől függetlenül az egy és oszthatatlan magyar állampolgárság – egyéni kérelem alapján – számukra is elérhetővé válna.

Figyelemmel Magyarország egyesek szerint létező szűkebb állami érdekeire, s ezzel össze­függésben egy Magyarországon belüli előzetes konszenzus kialakításának szükségességére, elfo­gadhatónak tartjuk a magyarországi lakhelyhez és az oszthatatlan magyar állampolgársághoz fű­ződő jogosítványok szétválasztását.

Célunk az, hogy a magyar állampolgárság letelepedés nélküli megszerzésének engedélyezé­sének eredményeként mi a határon túliak – a Vajdaságban mindenképpen – lélekben megerősödve vállalhassuk a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációja fo­lyamatának továbbvitelét.

A kettős állampolgárságot eszközként lehet felhasználni Magyarország EU-beli helyzeti előnyének növelésére. Másrészt, a nemzeti integráció folyamatainak előbbre vitele mindnyájunk­nak segítene a trianoni trauma meghaladásában.

Magyarország csak a kisebbségi közösségeivel együtt lehet erős, magabiztos tagja az Euró­pai Uniónak.

3. A VMDP fontosnak tartja, hogy amennyiben október közepén megkezdődnek a tárgyalá­sok az EU valamint Szerbia és Montenegró között, Magyarország nyilvánítsa ki véleményét, mi­szerint a szerb kormánynak lépéseket kell tennie a magyar (perszonális) autonómia létrehozatalát, meg a részarányos parlamenti képviselet jogi intézményének bevezetését. Ezzel kiküszöbölhető lenne a szerb kormány részéről alkalmazott kettős mérce. (A szerb kormány a kosovói szerbeknek területivel megtűzdelt perszonális autonómiát követel, a horvátországi szerbek részére pedig kihar­colta a nemzeti érdekek demokratikus érvényesítésére alkalmas részarányos parlamenti képviselet intézményét.)

A VMDP képviselői kérik a KMKF részvevőit, adjanak támogatást ehhez a kéréshez.

4. Tekintettel arra, hogy jelenleg a Kárpát-medencében a perszonális autonómia ügyében – az általánosságok szintjén mindenképpen – nézetazonosságról beszélhetünk, a KMKF-nek vállalnia kellene a feladatot, hogy meghatározza, s az EU szervei felé közvetítse a perszonális autonómia alapvető ismérveire vonatkozó állásfoglalást.

A VMDP megfogalmazásában a perszonális autonómia a ki­sebbségi közösségek politikai pluralizmuson alapuló közéletének olyan autonóm közjogi kerete, amely nem követel területi el­határolódást, s a helyi többségi hatalommal közjogilag meghatározott formákban és mértékben tart kapcsolatot. Funkciója szerint a perszonális autonómia tanácsa hiva­tott arra, hogy legitim módon feltárja, kifejezze és képviselje a kisebbségi közösség nemzeti ön­azonossága megőrzésével össze­függő alapérdekeit. Mind Belgrád, mind pedig Budapest vonatko­zásában. A perszonális autonómia tanácsának képviselőit a kisebbségi szavazók listáján szereplő magyarok, a többpártrendszer elvei­nek alapján, az általános parlamenti választásokkal egy időben választják meg. A képviselők poli­tikai szempontból nem a szerb hatalomnak, hanem a választóik­nak a vajdasági magyar közösség­nek tartoznak felelősséggel. A perszonális autonómia tanácsa jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal rendelkezik, s megválasztja a végrehajtó szer­vét, amelyen keresztül az előre meghatározott közjogi keretekben és mértékben kapcsolatot tart a helyi többségi hatalom megfelelő szerveivel. A perszonális autonómiának vagyona van, s létrehozza és irányítja mindazokat az in­tézményeket, amelyek tevékenysége összefüggésbe hozható az oktatás művelődés és tájékoztatás nemzeti identitást megőrző funkciójával.

A VMDP az oktatás a művelődés és a közszolgálati feladatokat ellátó tájékoztatás terén jogszabályalkotási és végrehajtási funkciókkal felruházott kisebbségi parlamentet szorgalmaz, amelynek egy kormány-funkciókkal rendelkező végrehajtó szerve van. Ennek megfelelően azt, hogy az „állami szervek kötelesek kikérni a kisebbségi közösség véleményét”, már a jugoszláv önigazgatású szocializmus idején megbukott eszmének tartjuk. A kisebbségi közösség tényleges autonómia birtokában olyan jogosítványokkal és tekintéllyel bír, melynek eredményeként a helyi többségi hatalom csak az autonómiával való szoros együttműködés folyamatában hozhat a kisebb­ség hely­zetét befolyásoló döntéseket, különben számítania kell a nemzetközi panaszt követő eljá­rással.

5. A VMDP szerint Magyarország Románia esetében még nem követte el azt a hibát, amit sajnos, a Kis-Jugo­szlávia esetében elkövetett. Kis-Jugoszlávia részéről elfogadta a vajdasági ma­gyar ki­sebbség helyi hatalomhoz húzó szárnyának patronálásával létrejött autonómiát mellőző jog­sza­bályt.

Az ilyen történelmileg hibás viszonyulást Románia esetében el kellene kerülni.

 

Dokumentumok:

Magyar Polgári Szövetség
Rácz Szabó László, elnök

 

Kókai Péter, főszerkesztő

Magyar Szó

 

Kedves Barátaim!

Örömmel látom, hogy a VMDP Hírlevél III. évfolyamának tegnapi 100-ik számában meg­jelent információnkat a zentai kaszárnyában történt magyarverésről, s az azt követő bírósági eljá­rásról, a Magyar Szó mai számában csaknem egészében átvettétek.

A meglepő számomra az, hogy a VMDP információból kihagytatok egy fontos elemet. Mi ugyanis közöltük a zentai bíróság elnökének a nevét is. Ez azért fontos, mert Nektek egy egész nap állt rendelkezésre ahhoz, hogy a helyben, Zentán együtt, vagy külön-külön megkeressék a bíróság elnökét, hogy további információkat szerezzetek erről a magyarverésről, amelyben egy szegény magyar kiskatona maradandó testi sérülést szenvedett.

Mi lett volna, ha együtt, vagy külön-külön - magatok is zentaiak lévén - kigyalogoltok a vá­rosszéli kaszárnyába és az egyik magyar párt elnökeként, valamint az egyetlen vajdasági magyar napilapunk főszerkesztőjeként megkérdezitek a kaszárnya feltehetően szerb parancsnokát, milyen intézkedéseket foganatosított annak érdekében, hogy ilyen eset az általa irányított katonai intéz­ményben, az egész katonaság szégyenére, soha többé ne fordulhasson elő?

De, ami késik az nem múlik!

Reméljük, hogy zentai közéleti emberek lévén tovább nem késlekedtek, s a Magyar Szóban elolvashatjuk mit mond erről a szomorú esetről a zentai bíróság elnöke, s mit a zentai kaszárnya parancsnoka. Netán az a bírónő is, aki annak idején kiengedte a feltételezett tetteseket.

Abban a reményben, hogy közismerten erős polgári önérzetetek már holnap után tettekre sarkall benneteket, barátsággal:

Temerin, 2005. szeptember 17.

Ágoston András

Ui.

Mondanom sem kell, annak örülnénk igazán, ha a közösen, vagy külön-külön végbevitt kutatásai­tok közleménybe, illetve riportba foglalt gyümölcsét ( a forrás megjelölésével, mert mi úgy szok­tuk)legalább részben leközölhetnénk.

A.A.

 

Rácz Szabó László gyors válasza:

„Legújabb ismereteink szerint a doroszlói KOVÁCS MÁTYÁS kiskatonát a zentai kaszárnyában saját társai bántalmazták. Az eset - amelyről a közvélemény nem értesülhetett - néhány hónappal ezelőtt, állítólag az eskületétel napján történt.

Nem hivatalos forrásból szerzett ismereteink szerint, a kegyetlen verésre azért került sor, mert a fiú beszélt arról, hogy nem sokra becsüli a szerb zászlót, talán azt is elmondta, hogy gyújtott már fel ilyet. Szerb katonatársai eloltották a villanyt, és a sötétben legalább öt percig verték megállás nélkül a szekrénye mellett összekuporodott fiút, akinek a megsérült lépét el kellett távolítani.”

Bravó! Marad a korábbi két kérdés: megmaradnak-e az urak a „nem hivatalos forrásoknál”, vagy Rácz Szabó László és a Magyar Szó végre megkeresik a zentai bíróság elnökét és az ugyancsak zentai kaszárnya parancsnokát, hogy a vajdasági magyarok megismerkedhessenek valami hivatalos verzióval is? Reméljük igen.

 

A lényeg a különbségben van

Magyar Szó:

Vitafórum a Magyar Szóról

A Magyar Nemzeti Tanács előttünk álló ülésén napirenden szerepel a Magyar Szó Lapkiadó Kft. átszervezéséről szóló határozati javaslat megvitatása és elfogadása.

Az átszervezésről szóló határozati javaslatokról vitafórumot szervezünk, hogy álláspontjaink kiala­kítását Újvidék, Temerin és más környező települések érdekelt magyar lakosainak véleményére alapozzuk.

A vitafórumot kedden, 2005. szeptember 20-án, 18 órai kezdettel tartjuk a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület székházában, Újvidék, József Attila u. 16. szám alatt.

Kérjük vegyen részt a vitafórum munkájában.

Tisztelettel, az MNT tagjai: Dr. Bányai János, Mgr. Bordás Győző, Galambos László, Dr. Gerold László, Mgr. Ózer Ágnes, Vicsek Károly.

 

VajdasagMa:

Vitafórum a Magyar Szóról

A Magyar Nemzeti Tanács előttünk álló ülésén napirenden szerepel a Magyar Szó Lapkiadó Kft. átszervezéséről szóló határozati javaslat megvitatása és elfogadása. Az átszervezésről szóló határo­zati javaslatokról vitafórumot szervezünk, hogy álláspontjaink kialakítását az Újvidéken, Temerinben és más környező települések érdekelt magyar lakosainak véleményére alapozzuk. A vitafórumot kedden, 2005. szeptember 20-án 18 órai kezdettel tartjuk a Petőfi Sádor Magyar Mű­velődési Egyesület székházában, Újvidék, József Attila utca 16. szám alatt. Meghívottak: Mihók Rudolf – Magyar Szó igazgatója, Kókai Péter – Magyar Szó főszerkesztője, Kern Imre – Igazgató bizottság elnöke, Józsa László – MNT elnöke.

Tisztelettel, az MNT tagjai: Dr. Bányai János s.k. Mgr. Bordás Győző s.k. Galambos László s.k. Dr. Gerold László s.k. Mgr. Ózer Ágnes s.k. Vicsek Károly s.k.

 

Mit lehet erre mondani? Azt mindenképpen, hogy a keddi rendezvényről az igazságot, csak a VajdasagMa internetes portálon lehet elolvasni. Nem arról van szó, hogy a VMSZ nemzeti tanácsának tagjai szerveznek nyilvános ankétot, hanem arról, hogy a VMSZ nemzeti tanácsának elégedetlen újvidéki, korábban a restaurációs ellenzékhez tartozó tagjai – csaknem tizenöt éves késéssel – tetemre hívják a szabadkai VMSZ és nemzeti tanácsának hatalmasait. Az újvidéki, s a bejelentett temerini összejövetelek mindenképpen politikai csemegének ígérkeznek! Feltéve per­sze, ha Józsa és a többi VMSZ-es oligarcha meg mernek jelenni Újvidéken.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.