Vajdasági Magyar Demokrata Párt
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
HÍRLEVÉL III. évf. 104. szám
2005. szeptember 21.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új nemzeti konszenzus jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.
Ágoston András
„Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak
Hagyd örökül, ha kihúnysz. A haza minden előtt”
Kölcsey Ferenc
Adománylevél
Csátalja Község Önkormányzatának Képviselőtestülete A 5/2005.(IV.7.) sz.rendelete alapján
Neveda Ferenc úr részére
Csátalja Község Tiszteletbeli Polgára Címet adományozott.
(Neveda Ferenc, Bezdán polgármestere egyben a VMDP nyugat-bácskai körzetének elnöke.)
Levelezések:
Matuska Mártonnak, Újvidék
Érdeklődés
Tisztelt Matuska Úr!
Közöltük lapunkban (Hadak Útján) felhívásukat a honvédtalálkozóra, abban a reményben, hogy megtartották és jól sikerült. Szeretnénk kapni egy rövid beszámolót, hogy tájékoztassuk olvasóinkat. Molnár Tibor honfitársunktól kaptuk a felhívást a találkozó megrendezésére. A tavalyi viharos előzmények után szeretnénk azt hinni, hogy ez csendesebben zajlott le, és sokan örülhettek hogy újra találkozhattak és megszoríthatták egymás kezét.Ebben a várakozásban várjuk szives válaszát.
Honfitársi üdvözlettel:
Budapest, 2005. szeptember 21.
Borbás Károly, főszerkesztő
Válasz
Tisztelt Kartárs!
Sajnos,a találkozót a Magyar Szó elfelejtette.
Megegyeztünk Kókai Péter főszerkesztővel, hogy a nyár folyamán a lap megfelelő hirveréssel felkésziti a közvéleményt. Inditó irásként elkészitettem egy interjut néhai Hegyi József lenyával. (Hegyi rendőségi nyomozó volt Ujvidéken 1941 és 1944 között. A háboru után, 1945-ben kivégezték.) A szerkesztöség nem közölte az irást, s nekem senki semmit nem mondott róla. Kókai Péter távollétében helyettesénél, Kontra Ferencnél érdeklődtem, ő semmiről sem tudott. E hó 16-án érdeklődtem Kudlik Gábornál, a szabadkán bejegyzett Civil Távlatok szevezet vezetőjénél, aki vállalta az idei találkozó házigazdája szerepét, ő mit tud a találkozóról. Ő sem tudott semmit. Nyomban közöltem vele, hogy ezek után rám ne számitsanak, hiszen a találkozónak másnap, 17-én kellett volna lennie.
Szerintem Kasza József leintette őket. Ő ugyanis, a tavalyi találkozó után követelte politikai elmarasztalásomat a találkozó megszervezése miatt. Azóta a Magyar Szót pártja alá gyürte. S most ott mindenki ugy táncol, ahogyan ő fütyül. A honvédek nótáját pedig nem ismerheti.
Tisztelettel:
Újvidék, 2005. szeptember 20.
Matuska Márton
Juhász Marjanov Erzsébet, Gradjanski list
Sebestyén Imre, VajdasagMa
Ternovácz István, Újvidéki Rádió
Újvidék
Tisztelt címzettek!
Mellékelten küldöm a történelmi VMDK vajdasági magyar hírközlő eszközökre vonatkozó állásfoglalását.
Javaslatunkat akkor a Magyar Szó szerkesztősége és a restaurációs ellenzék (Major, Bányai, Ge-rold stb., valamint Várady) riadtan elutasította. Mint ahogy a magyar autonómiát is.
Tisztelettel:
Temerin, 2005. szeptember 20.
Ágoston András
Levél a vajdasági magyar hírközlő eszközök szerkesztőségeinek
1990. X. 20.
A VMDK Elnöksége javasolta a Tartományi Képviselőháznak, hogy a vajdasági magyar hírközlő eszközök alapítói jogát ruházza át a VMDK-ra, továbbra is folyósítva a hírközlő eszközöknek az állami támogatást.
E javaslat a következő tényeken alapul:
- a VMDK a vajdasági magyarság egészének politikai érdekszervezete, amely feltárja, kifejezi és képviseli a vajdasági magyarság kollektív érdekeit a pluralista többpártrendszerben;
- a VMDK nem párt, hanem a leendő személyi elven alapuló kisebbségi önkormányzat politikai szárnya, amelyet mind a szerb, mind a magyar kormány elismer.
- a VMDK az alapítói jogok gyakorlásával két célt kíván elérni:
1. hogy politikai befolyásával biztosítsa, illetve állandósítsa a magyar hírközlő szervek demokratikus és a magyarság alapérdekeinek megfelelő szerkesztési politikáját;
2. hogy megszüntesse a még mindig működő pártállam egyoldalú befolyását és elhárítsa a mindenkori kormány olyan irányú nyomását a szerkesztőségekre, amely a vajdasági magyarság alapvető érdekeivel ellentétben áll.
- a VMDK nem kíván egyetlen vajdasági magyar hírközlő eszközt sem a saját szócsövévé átalakítani. Ez ellentétben állna önkormányzati koncepciójának egyik alaptételével, amely szerint a kisebbségi közösség természetes fejlődéséhez nélkülözhetetlen a szellemi élet többszólamúsága, amely akkor nem irányul a vajdasági magyarság többsége által demokratikus önkormányzati választások útján kifejezett érdekek ellen, ha a szellemi élet intézményrendszerének anyagi alapját a vajdasági magyarság politikai erejére alapozó önkormányzati rendszer fogja össze.
- a VMDK-nak az új típusú politikai rendszerben elfoglalt helye biztosítja, hogy csakúgy, mint ez a politikai szervezet, a vajdasági magyar hírközlő eszközök is európai értelemben vett lojalitást tanúsítanak majd a szerb állam és annak szervei iránt.
A Vajdasági Képviselőház illetékesei szintén partnernek tekintik a VMDK-t és lehetővé teszik a küldötteknek, hogy véleményt mondjanak az alapítói jogokra vonatkozó javaslatról. Az ügyben a Tartományi Végrehajtó Tanács úgy nyilatkozott, hogy nem lenne rendjén, ha a VMDK mint párt megkapná az alapítói jogokat. A közelmúlt eseményei a VMDK Tanácsának véleménye szerint világosan megmutatták, hogy e két szerv vezető tisztségviselői képtelenek a pártatlanságra, amikor fenyegetve érzik hatalmi pozíciójukat.
Jogi szempontból azonban nem a Tartományi Képviselőház és a Tartományi Végrehajtó Tanács állásfoglalása a mérvadó, hiszen az alapítói jogok kérdése a köztársasági képviselőház illetékességébe tartozik. Ezért a VMDK kéri a Köztársasági Képviselőháztól, hogy hajtsa végre azokat a változásokat a köztársasági tájékoztatási törvényben, amelyek lehetővé teszik a VMDK részére a vajdasági magyar hírközlő eszközök alapítói jogának átvételét.
Abban a meggyőződésben, hogy a vajdasági magyar hírközlő eszközök dolgozói tudatában vannak a kezdeményezés jelentőségének és maguk is szükségesnek tartják a vajdasági magyarság politikai tényezőként való szerveződését, önkormányzatának kialakulását, kérjük, hogy támogassák a VMDK Tanácsának kezdeményezését.
Tekintettel a vajdasági magyar hírközlő eszközök eddigi rossz tapasztalataira, a VMDK Tanácsa szükségesnek tartja, hogy már most megjelölje a VMDK és a hírközlő eszközök szerkesztőségei közötti viszonyt meghatározó jogi és politikai kereteket.
A VMDK síkraszáll a szerkesztőségek tényleges önállóságáért, politikai irányvonaluk önálló meghatározásának jogáért. Természetes, hogy a főszerkesztők kijelölését csakis maguk a szerkesztőségek végezhetik. A szerkesztéspolitika meghatározásakor a szerkesztőséget csak a vajdasági magyarok legalapvetőbb kollektív érdekei kötik. A VMDK Tanácsa nem tartja szükségesnek laptanácsok kinevezését, mert ezek jobbára a külső részérdekek érvényesítésének csatornái voltak. A szerkesztőségeknek a VMDK felé egyetlen kötelezettséget kell vállalniuk: hogy helyet adjanak a VMDK meghatalmazott vezetői, illetve a VMDK Tanácsa által megfogalmazott, négy gépelt oldalnál nem hosszabb észrevételeknek. Amennyiben az észrevételek vitát váltanak ki, ebben a vitában a szakma szabályainak megfelelő sorrendben és eljárásban minden érdekelt részt vehet.
A VMDK vállalja a politikai kötelezettséget, hogy figyelembe véve a piacgazdálkodás törvényszerűségeit, de azokat a jellegzetes nehézségeket is, amelyek a népesség számából adódnak, kieszközli a hatalmi szerveknél a szükséges évi állami támogatást, ami biztosítja a hírközlő eszközök rendszeres megjelenését. Az erre vonatkozó törvény tervezetét a VMDK a legrövidebb időn belül eljuttatja a köztársasági képviselőháznak.
Sebestyén Imre:
Pusztába kiáltott vita a Magyar Szóról?
A Magyar Szó sorsáról szóló vitaestre hívta a Magyar Nemzeti Tanács hat tagja az újvidékieket és az Újvidék környékieket. Az újvidéki Petőfiben megtartott keddi, nagy érdeklődést kiváltó összejövetel pontos témája „a Magyar Szó Lapkiadó Kft átszervezéséről szóló határozati javaslat”, amelynek „megvitatása és elfogadása” szerepel a Magyar Nemzeti Tanács „előttünk álló ülésén”.
Dr. Bányai János, Bordás Győző, Galambos László, dr. Gerold László, Ózer Ágnes és Vicsek Károly invitálásának sokan tettek eleget. Látszott, hogy a tartományi székváros értelmisége szívügyének tekinti az nagy múltú vajdasági magyar napilap - az egyetlen - sorsának további alakulását. A vendéglátók által meghívottak (Mihók Rudolf, a Magyar Szó igazgatója, Kókai Péter felelős szerkesztő, Kern Imre igazgatóbizottsági elnök és Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke) közül a tudósító csak kettőt látott a széksorokban: Kókai Pétert és Józsa Lászlót. De jelen voltak más VMSZ-es tiszségviselők, Pál Károly, Bunyik Zoltán például, de részt vettek más vajdasági pártok is, Matuska Márton, a VMDP funkcionáriusa és Páll Sándor, VMDK elnöke például, ám a vita mégsem vált a pártok közötti szócsatává, jóllehet voltak ilyen felhangok is.
Gerold László alapos, több kérdést is megnyitó bevezetőjét - amely nemcsak a lapról szólt, hanem intézményrendszerünk kérdéseit is feszegette, s amelynek a Magyar Szóval kapcsolatos üzenetetét röviden úgy lehet összefoglalni, hogy átszervezést, valódi átszervezést igen, de átköltöztetést nem - több mint háromórás parázs vita követte, amely időnként indulatoktól sem voltak mentes, ám a kemény és szókimondó bírálatok sohasem csaptak át személyekedésbe.
Egyértelműen kiviláglott, hogy az itteni magyarság - amelynek véleményére a döntéshozók közül ezidáig senki sem volt kíváncsi - nem támogatja a Magyar Szó olyan "áteszervezését", amely csak ürügy arra, hogy a szerkesztőséget részben Szabadkára költöztessék, s ezt az álláspontját alaposan meg is tudta indokolni. A szempontok egész sorát mondták el, és hallgathatták meg a vitaest részvevői, független értelmiségiek, civil szervezetek vezetői, pártfunkcionáriusok, újságírók, vagy olvasók, vagy a 61 éves lap nagy öregjei, akik szinte az indulásnál is jelen voltak, s mind mind oda lyukadtak ki, hogy nagy hiba lenne, s felettébb kockázatos meghozni a lap "átszervezéséről" szóló határozatot. Kemény bírálatokkal illették az MNT-t, de a lapvezetést is. Többen vetették fel a felelős szerkesztő felelősségének a kérdését is.
A vitából, a több tucatnyi felszólalásból az a javaslat kristályosodott ki, s erre maga Pál Károly, a VMSZ alelnöke is egyértelműen utalt, hogy a döntést el kellene halasztani.
Józsa lászló beszédéből azonban semmiképpen sem ezt a következtetést vonta volna le a figyelmes hallgató. Azt az érvelést hallhatta ismét, amelynek kiindulója, hogy a Magyar Szó nagy bajban van és meg kell menteni. Ami tökéletesen meg is felel az igazságnak. Ám a megmentésének a módját az MNT VMSZ-es része azokban az intézkedésekben látja, amelyekről az elhatározás nem most születet meg, hanem még akkor, amikor az ígéretek is elhangzottak, hogy a lapot nem viszik el Újvidékről. Mindenkinek joga van a véleményére, el is mondhatta, meg is hallgatták - lám, működik a demokrácia - az MNT döntését pedig – úgy tűnik - ez semmiképpen sem befolyásolja. Azt is tudni kell ugyanis, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ-nek olyan többsége van, hogy bármilyen elhatározást meg tud szavaztatni. Az is kiderült, s a vitaesten senki sem cáfolta, hogy a VMSZ-frakció már ülést tartott, ahol meghatározták, hogy a VMSZ-es képviselők milyen álláspontot képviselnek az MNT ülésén, amelyet egyébként Újvidéken tartanak a tartományi képviselőházban.
A vitaest részvevői - pedig volt rá javaslat - természetesen nem fogalmaztak meg semmiféle állásfoglalást, de a vitaest házigazdái, a hat MNT-tag - nevükben Gerold László tett ígéreret rá - az elhangzottakat is képviselik, azok alapján is fognak majd érvelni az MNT ülésén.
Forrás: VajdasagMa
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.