Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 106. szám

2005. szeptember 23.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontos­ságú a jogszabályal­kotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) au­tonómia, a szám­aránynak megfelelő par­lamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állam­polgárság. A VMDP síkraszáll a Kár­pát-medencében élő magyarok határ­módosítás nélküli politikai integrá­ciójáért.

A Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új nemzeti kon­szenzus jegyében foglalkozik a Kár­pát-me­dencei magyar politikai történésekkel.

A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.

Ágoston András

 

Csapó Endre: Naponta kapunk hírt újabb magyarverésrôl, és ez már így megy bô évtizede. Járt ott már EU-tisztségviselô, igyekezett jelentéktelennek látni az eseteket, nehogy valamit kelljen tenni. Valójában mit is tehetnének. Megírnak egy jegyzéket, amire a szerbek azt felelik, a szóban forgó esetekben nem található etnikai indíték, verekednek az emberek, mint másutt is.

 

Ágoston András:

Kasza József, az óvatos duhaj

 

A napokban, indokoltan, nagy publicitást kapott a vajdasági Civil Mozgalom nevű fiatalo­kat tömörítő szervezet közleménye, miszerint 2005.október 15-én a Városháza előtti téren tiltako­zást szerveznek. A tiltakozásra meghívják a négy anyaországi parlamenti párt képviselőjét, továbbá a délvidéki magyar pártok és civil szervezetek vezetőit, valamint az anyaországi és szerbiai emberi jogi szervezetek képviselőit.

Fontos kiemelni, hogy a fiatalok tiltakozó megmozdulást „nem egy népcsoport, sőt nem is a magyarverések elkövetői ellen, hanem a rendőrség és az igazságszolgáltatás nem megfelelő maga­tartása miatt” kezdeményezik. Mert úgy vélik, hogy „a rendőrség és az igazságszolgáltatás nem végzi hatékonyan a munkáját, hogy nem képes szavatolni a délvidéki magyar polgárok biztonságát és személyi jogait”.

A legfrissebb hír ezzel kapcsolatban: Kasza József, tegnap elutasította a tiltakozásban való részvételre vonatkozó meghívást, amelyet a szervezők képviselői személyesen közöltek vele.

Kasza Józsefnek ez a döntése gondolkodásra késztet minden érdekeltet. Miről van szó, tu­lajdonképpen?

 

Félrevert harangok

Kasza József az elmúlt hetekben alaposan félre verte a politikai harangokat, mondván, hogy veszélyben van a vajdasági magyarság, hajsza folyik ellene, legfontosabb munkatársait pedig bör­tönbe zárták, s egyáltalán mire vár Európa és Amerika?

Ehhez képest, nincs hír arról, hogy Brüsszelből meg érkezett volna számára meghívás, a ma­gyar diplomácia nem mozdul, pontosabban megelégszik Vuk Draskovic külügyminiszter ígére­tei­vel, s most ő maga is betette a kaput.

Hogyan akar Kasza hitelesen fellépni Brüsszelben, ha visszautasítja egy a maga nemében páratlan és mindenek előtt indokolt tiltakozási akcióban való részvételt?

Mi az, ami megingatta, s óvatos duhajjá változtatta a „legnagyobb” „legbefolyásosabb” vaj­dasági magyar párt minden bizonnyal leggazdagabb vezetőjét?

Erre a kérdésre csak valószínűsíthető válasz adható.

 

Villámcsapás a közelben

Egy. Amióta politizál, Kaszához ilyen közel még nem csapott le a villám. Legközelebbi mun­katársai, Ágoston Gabriella, Kasza szabadkai regnálása idején városi jegyző, Nemes Gábor, a szabad­kai városi struktúrákkal szoros üzleti kapcsolatban álló vállalkozó, valamint Bunyik Zoltán VMSZ-es tartományi miniszter ellen megtörtént a vádemelés. Igaz, hogy mindannyian szabadlábról vé­dekezhet­nek, de az ügyük ezzel bírósági szakaszba került.

Ami annyit jelent, hogy tervezett a brüsszeli eszmecserékben megváltozik az ügyek „stá­tusa”. Aligha hihető, hogy Tabajdi Csaba és a Becsei Zsolt ráveszi majd az európaiakat, hogy a folyamatban levő, a „független” bíróságokon zajló eljárásról mondjanak véleményt. (Még szeren­cse, hogy Orbán Viktor újabb EU-s szemléző bizottság kiküldését javasolta a Vajdaságba. Az va­lóban foglalkozhat a magyarverések egyelőre még Kasza árnyékában levő tényeivel.)

Mert a magyar képviselőknek Brüsszelben semmiképpen sem lesz könnyű dolguk.

Nemcsak Kasza készül az útra, hanem Rasim Ljaljic, Szerbia és Montenegró bosnyák ki­sebbségügyi minisztere is. Őt éppen most szorította Kostunica sarokba azzal, hogy ellenlábasának Sulejman Ugljaninnak a három emberét miniszterhelyettesnek tette meg. (Kuriózumként: Vuk Draskovic ígérte meg a bosnyák zászlót lengető Sulejman Ugljaninnak még a 90-es évek elején, hogy a nemzeti lobogóval együtt vágja le a kezét, ha kitart politikai irányvonala mellett.)

Ljajic – mondani sem kell – most mindent megtesz, hogy ne essen ki Kostunica kegyeiből. Máris sérelmezi és hibának tartja a vajdasági magyarok problémáinak nemzetközi színtérre vitelét. Az egyik belgrádi napilapnak, egyelőre még szőrmentén, ezt nyilatkozta: "Nyíltan fogok beszélni a tényekről. A tények pedig azt mutatják, hogy történtek incidensek, de nagy részük nem volt etnikai indíttatású. Megértem a nemzetköziesítésre való törekvést, kiváltképpen a magyar kér­dést illetően, de azt hiszem, hogy ez téves módszer. Ha valahol is történt előrelépés, akkor az az emberi és kisebbségi jogok terén tör­tént, ahol valóban sokat tettünk".

 

A kenyértörés nem végleges

Kettő. Tudni való, hogy a szerb hatalom árnyékában működő magyar pártnak és vezetőinek a kenyéradó gazdával nem ajánlatos végleg újat húzni. Intő jel lehet Kasza számára, hogy Kostunica újabb engedményt tett a szerbiai bosnyák kisebbségnek. De, úgy, hogy egyben versenyezteti a szemben álló politi­kai csoportosulásokat. Hogy ne lógjon ki a lóláb, Kostunica a minap először használta a „bos­nyák” kifejezést a szandzsáki muzulmánokra vonatkozóan, ami a kedvezményezett bosnyák vezetők értelme­zése szerint azt jelenti, hogy a kormányfő elismeri a bosnyák kisebbséget Szerbiában.

A történteknek csupán azért van jelentősége, mert ez egyben jelzés a „legbefolyásosabb” ma­gyar párt felé. Rátarti koalíciós partnerekre Belgrádban nincs szükség. Józsa és Korhecz már korábban meghunyászkodtak. Beszédes példa erre, hogy Józsa Kostunica védelmében a napokban kijelentette: az öt éve nyűglődő magyarországi tankönyvbehozatal nem a miniszterelnök, nem is a miniszter, de a bü­rokrácia hibájából nem indult el. Csak az nem világos, hogy akkor a dél-szerbiai albán községek albán diákjai miért tanulhatnak a Kosovóban nyomtatott al­bán tankönyvekből?

Beleillik a képbe az is, hogy a minap, amikor Canak pártja a tartományi parlamentben újra fel akarta melegíteni a tartományi alapokmányról – olvasatukban a Vajdaság alkotmányáról – szóló vitát, s azt a belgrádi Demokrata Párt vajdasági vezetője, aki egyben a tartományi kormány el­nöke is,  egysze­rűen lesöpörte az asztalról, a VMSZ-es Korhecz, a tartományi kormány alelnöke meg sem nyikkant. Pedig annak idején Kasza és Canak a néhai Djindjic szerb miniszterelnökkel, majdnem kenyértörésre vitték a vajdasági alkotmány ügyét. (Az igazsághoz tartozik, hogy a szerb érdekek sérülését, vajdasági alkotmányról szóló vitát, akkor is Kaszának a Djindjic-hez való hirtelen átpártolása akadá­lyozta meg.)

Három. Kasza nem arról híres, hogy rúd elé szalad. Egyelőre ugyanis nem lehet tudni, mi lesz Brüsszelben, még kevésbé azt, mekkorát pukkan a politikai petárda. Mármint a fiatalok Szabadkára tervezett tiltakozó megmozdulása.

S október 15-e még messze van. Addigra a helyzet annyira megváltozhat, hogy Kasza főszó­noknak je­lentkezik. Ilyesmire már volt példa. Emlékezetes, hogy Kasza Milosevic megbuktatásának napján, 2000. október 5-én – szerb koalíciós partnerei szerint – csak a belgrádi belügyi fordulat lezaj­lása utáni órában, már a biztosra indult el a forrongó szerb fővárosba, ünnepelni. Akkor jól számított.

Nem végleges tehát a kenyértörés Kasza és a szerb hatalom között. Oda kell figyelni.

 

Dokumentumok:

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin, 2005. szeptember 22.

 

Állásfoglalás

Felfüggeszteni a VMSZ nemzeti tanácsát!

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt intézőbizottsága támogatja a „civil négyek” Magyar Nemzeti Tanácsra a köztársasági kisebbségi törvény meghozatalára vonatkozó követeléseit.

A VMDP számára elfogadhatatlan, hogy a VMSZ legális, ámde nem legitim nemzeti taná­csa olyan nagy horderejű döntést kíván meghozni, amely a Magyar Szó felszámolásához és a Fó­rum irodaház el­kótyavetyéléséhez vezet.

A VMDP – amennyiben ezt a „civil négyek” kezdeményezik – csatlakozik a VMSZ nem­zeti tanácsának felfüggesztését és a köztársasági kisebbségi törvény meghozatalát célzó aláírás­gyűjtési akcióhoz.

A VMDP üdvözli a „civil négyek” kezdeményezését és kifejezi készségét, hogy amennyi­ben ez egybevág a VMDP programcéljaival, tevőlegesen is részt vesz az általuk szervezett politikai megmozdulásokban.

Temerin, 2005. szeptember 22.

Ágoston András, elnök, s.k.

 

A Magyar Nemzeti Tanács tagjainak

Újvidék

 

 

Az MNT szeptember 23-án Újvidéken megtartásra kerülő ülése kapcsán értesítjük Önöket a követ­kezőkről:

1. Alulírott civilszervezetek képviselői javasoljuk, hogy az MNT szeptember 23-án esedékes új­vidéki ülésén vegye le a napirendről a Magyar Szó Kft. átszervezéséről szóló határozatot.
2. Az MNT a jelenlegi összetételében nem legitim. Minden törvényes eszközzel egy demokrati­kus, többpárti alapon létrehozott képviseleti testület megválasztását tartjuk szük­ségesnek.
3. Elengedhetetlennek tartjuk a köztársasági kisebbségvédelemi törvény meghozatalát. A vajda­sági magyar pártokkal együtt kezdeményezzük a köztársasági kormánynál egy ilyen törvény mielőbbi elfogadását.
4. Az alulírott civilszervezetek tanácskozást kezdeményeznek a vajdasági magyar pártok képvi­selőivel annak mérlegelésére, szükség van-e az egész Vajdaságra kiterjedő aláírás­gyűjtés megszervezésére, a fentiek megvalósítása érdekében.
5. Egyúttal tiltakozunk az MNT azon javaslata ellen, hogy a Szülőföld Alap – a közvélemény számára ismeretlen összetételű „szakbizottság” javaslata alapján – prioritásként kezelje a „szabadkai székhelyű, regionális jellegű magyar nyelvű rádió és televízió” megalakítását.
6. Követeljük, hogy a Vajdaságnak szánt összeget fordítsák az oktatási és a kulturális intézmé­nyek fejlesztésére, a diákok és az egyetemi hallgatók ösztöndíjazására, ideértve a Magyar­országon tanuló vajdasági hallgatókat is. A fentiekről tájékoztatni fogjuk a Szülőföld Alap elnökét és a vezető magyarországi politikusokat is.

Újvidék, 2005. szeptember 22.

Az Árgus – Szerbiai Magyar Kisebbségi Civil Szervezet, Dr. Gaál György, elnök, s.k. A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság Dr. Ribár Béla, elnök, s.k. A Nagy Sándor Hagyományápoló és Műemlékvédő Egysület Papp Ferenc, elnök, s.k. A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete Nagy Margit, elnök, s.k.

 

Dr. Szalma József:

Biztonsági kérdés is.

Ha a magyart verik, akkor otthon nemigen érzi jól magát, ennél fogva óhatatlan az, hogy esetleg arra gondol, el kell költözni. Az otthon maradás nemcsak szóbeli apelláta kérdése, hanem gyakorlati kérdés is, hogyan kell az otthonmaradást nemcsak szóban ígért támogatás, hanem biz­tonság tekintetében is megvalósítani.

Az állampolgárság megadása biztonsági kérdés is, hiszen diplomáciai oltalmat nyújt. A szó jogi értelmében. Ha Ausztráliában tartózkodó magyar állampolgárt netán ok nélkül  bántanának (amire nemigen van példa), akkor diplomáciai úton joga van a magyar állam oltalmára. Miért ne legyen biztosítva a diplomáciai oltalom a határon túli magyaroknak.

 

Kasza Komáromban

A brüsszeli székhelyű Közép-Európai Emberjogi Bizottság I. Polgári Európai Fórumát 2005. szeptember 15-én Komáromban, tartotta meg. A fórum témaköre volt a szlovákiai magyar­ság helyzete az EU-tagság első éve után .

A Magyar Szó nemrégen hírül adta, hogy Kasza József, a VMSZ elnöke a fórumon beszámolt a vajdasági magyarok sérelmére, az elmúlt két évben elkövetett incidensekről. Elmondta, hogy az állami szervek túl lassan reagálnak ezekre a nemkivánatos eseményekre, nem hatékonyak az elkö­vetők kézre kerítésében akkor sem, ha magyar fiatalokat vernek meg, miközben úgy tüntetik fel ezeket az incidenseket, mintha közönséges kocsmai verekedésekről lenne szó.

A Magyarok Világszövetségének tudósítása szerint „a rendezvényen nem felkért előadóként szót kért és kapott az ott megjelent Kasza József, majd beszédére reagálásul Dr. Éva Maria Barki. A köztük kialakult két-két megszólalásos vita után Kasza József távozott a rendezvényről”.

Érdekes az egyik fiatal felvidéki értelmisági, Petheő Attila meglátása, aki a szemtanú hite­lességével tudósított a rendezvényről. Eszerint, „tegnap Komáromban volt egy kisebb konferencia, amelyen megjelent Kasza József is, aki a délvidéki magyarverésekről és az ottani autonómia szük­ségességéről szólt. Mikor néhány dolgot számon kértek rajta, akkor sértődötten elrohant a rendez­vény helyszínéről, illetve Komáromból”.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.