|
|
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
HÍRLEVÉL III. évf. 108. szám
2005. szeptember 26.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.
Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, A magyarországi politikai elittől azt kéri, hogy a magyarok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állampolgárságot.
A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.
Ágoston András
Csorba Béla
Istóriás énekek és egyéb klapanciák
Ősz Levédiában
Kilukadt az ese(r)nyő,
Beázik a bese(r)nyő,
De hogy meg ne fázzék,
Elveszi a másét.
Besenyő vagy pecsenyeg,
A kazárnak egyremegy,
Ámde ettől begurul
Hunor, Magor, onogur,
Manysi, hanti, osztyák,
Besenyőt kiosztják!
Ágoston András:
Harapófogóban?
Klasszikus politikai harapófogóba került a Fidesz – MPSZ Románia uniós csatlakozási szerződésének mára tervezett országgyűlési szavazása előtt.
A politikai kibecsuki egyik megoldása sem igazán jó. Ha ellene szavaz, a Fidesz – MPSZ mérhetetlen örömöt okoz a határon túli magyaroknak és magyarországi szavazói nagy részének, akik között tegnap megjelent Jeszenszky Géza, az Antall-kormány volt külügyminisztere is. Szembe megy viszont a kemény politikai realitással, amire Horn Gyula, volt miniszterelnök mutatott rá tegnap a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. S neki is igaza van: ultimátumokkal az EU-ban nem lehet politizálni.
Ez abban az esetben van így, ha az Országgyűlés szakértőinek van igaza, és a 2/3 döntésre van szükség.
Még rosszabb a helyzet a Fidesz – MPSZ számára, ha, mint ahogy azt a kormány szakértői állítják, egyszerű többbség is elegendő a szavazáskor. Akkor ugyanis a döntés mindenképpen megszülethetne, s a Fidesz – MPSZ vagy a határon túliakkal a nyakában mehetne a választásokra, vagy úgy, hogy azokat ő is megtagadja.
Miről van szó?
Emlékezetes, hogy a Fidesz – MPSZ és a határon túli szervezetek egy része, elsősorban a nagyok, azt tartották volna kívánatosnak, ha a magyarországi pártok a közelgő választási kampány során tartózkodó álláspontra helyezkednének a határon túli magyarságot illetően, és nem "vele ütnék egymást"- ahogy ezt Markó Béla, az RMDSZ elnöke mondta.
Az MSZP ezt szemmel láthatóan nem így gondolta. A választási taktika szempontjából kítűnő ütemben, az országgyűlési szavazás kitűzésével, csattanós választ adott a Fidesz – MPSZ és egyes kisebbségi szervezetek közös, fegyvernyugvásra buzdító felhívására.
Mi lesz most?
A szavazás mára van kitűzve, vitára nincs lehetőség. Működhet a harapófogó? Esetleg.
Ha ugyanis az Országgyűlés szakértőinek állásfoglalása lesz a mérvadó, a Fidesz – MPSZ számára van kibúvó. Hiszen ők sem először készülnek parlamenti választásokra. Bizonyára tudnak maguknak is jó tanáccsal szolgálni.
Mert két lehetőség is van.
Az egyik, hogy a két nagypárt megegyezése alapján elhalasztják a szavazást, mondjuk a jövő év júniusára. Ez lenne a legkorektebb, s ebben a helyzetben, amikor 2/3 döntésre van szükség, mind két oldal számára méltányos megoldás. Ezzel az MSZP is elháríthatná nemzet iránti érdektelenség vádját.
Ha viszont az MSZP kötné az ebet a karóhoz, még mindig van egy igen kemény lehetőség. Nevezetesen, hogy a Fidesz – MPSZ nem vesz részt a szavazáson, vagy valami olyat lép, ami ezzel egyenértékű. Ebben az esetben ő maga halasztaná el a döntést. Ami ugyan magyarázkodással, de végül bizonyára eredménnyel járna. Izgalmas nap lesz a mai. Határon innen és túl.
Dokumentumok:
A Képviselőház Közigazgatási Bizottsága vita nélkül utasította el a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiastatútum-tervezetét – közölte Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke. A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának felkérésére Sógor Csaba szenátor és Becsek Garda Dezső parlamenti képviselő 2005. június 30-án nyújtották be a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénykezdeményezést.
Váratlanul napirendre került a tervezet. Az alsóház Közigazgatási Bizottságának két RMDSZ-es tagja van: Antal Árpád András Kovászna és Seres Dénes Szilágy megyei parlamenti képviselők. Ferencz Csaba tájékoztatása szerint, a szavazás során a szakbizottság tagjai – a két RMDSZ-es képviselő kivételével – a visszautasítás mellett voksoltak. Antal Árpád András halasztást kért, és a negatív véleményezés ellen szavazott, Seres Dénes, a testület titkára pedig tartózkodott.
A törvényhozási folyamatban a nyilvános képviselőházi vita következik, majd a szenátus elé kerül a tervezet. Románia Parlamentje a Székelyföld autonómiájára vonatkozó kezdeményezést 2004 tavaszán is visszautasította.
Forrás: Erdély Ma
Románia uniós csatlakozási szerződésének hétfőre tervezett országgyűlési szavazása előtt
Hol írja azt,
hogy egyszerű többséggel lehet ebben a kérdésben dönteni, amikor az alkotmány szerint ilyen esetben a képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges - kérdezte másnap András Imre, az MVSz Kárpát-medencei Régiójának elnökhelyettese és Körömi Attila az Országgyűlés Képviselői Tájékoztató Központjától?!
Megkeresésük nyomán az Országgyűlés elnöke a hétfőre szóló hivatalos meghívóban közölte a képviselőkkel, hogy - a kormány állításával ellentétben - a törvényjavaslat elfogadásához az Alkotmány 2/A. §-ának (2) bekezdése alapján az országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.
Magyarország ne ratifikálja feltétel nélkül Románia uniós csatlakozását
Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke levelet küldött az országgyűlésnek. Felhívja a magyarországi képviselők figyelmét arra, hogy csütörtökön a román alsóház közigazgatási bizottsága vita nélkül utasította vissza, illetve negatívan véleményezte a Székelyföld autonómia statútumáról szóló törvénytervezetet. Éppen most, amikor a magyar parlament Románia uniós csatlakozásának megszavazására készül.
A levél emlékeztet az Európai Parlament azon jelentésére, amely szerint az erdélyi magyarság védelmére, az önkormányzás és a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával Romániának különleges intézkedéseket kell foganatosítania. Ennek ellenére a romániai bíróságok egymás után megsemmisítették jónéhány települési önkormányzat határozatát, amely az autonómia ügyében helyi népszavazást rendelt el.
Csapó József az Európai Unióban élő autonóm közösségekhez hasonló önkormányzati hatásköröket kér az erdélyi magyarságnak, illetve a Székelyföldnek, és arra kéri a magyar Országgyűlés tagjait, hogy akkor szavazzák meg Románia európai uniós csatlakozását, amikor a román állam területi önkormányzást szavatol a Székelyföldnek, és személyi elvű autonómiát az erdélyi magyarságnak.
Felhívás Magyarország Országgyűléséhez
Tisztelt képviselő hölgyek, illetve urak!
Mint köztudott, az Országgyűlés napirendjén szerepel Románia és Bulgária EU csatlakozásának a ratifikálása. Ezzel kapcsolatban fordulunk most önökhöz.
Az alkotmány értelmében Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarok iránt. Ebből egyenesen következik az, hogy olyan kérdésekben, amelyek a határon túli magyarokat érintik, határozathozatal előtt ki kell kérni ezek véleményét, s ezt szem előtt tartva kell dönteni.
Románia EU csatlakozása kétségtelenül érdeke a romániai magyarságnak is, hisz ezáltal - még ha államhatárok által szétszabdalva is -, de ugyanazon közösség részévé válhat az elszakított magyarság újabb nagyszámú csoportja.
Ugyanakkor köztudott az is, hogy a romániai magyar nemzeti közösség számára a szülőföldön való megmaradás és gyarapodás záloga a különféle autonómiaformák mielőbbi törvény általi garantálása. Ebből a célból jött létre a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, s nyújtották be a bukaresti parlamentbe az autonómia-statútumok tervezeteit.
Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy szakértők és elemzők egybehangzó véleménye szerint ezeket a statútum-tervezeteket jobb eséllyel lehet elfogadtatni Romániával a csatlakozási folyamat lezárulása előtt.
Tájékoztatni szeretnénk önöket arról is, hogy egy nemrég készült felmérés szerint a székelyföldiek döntő többsége fontosabbnak, előbbrevalónak tartja a területi autonómia kivívását, mint az ország EU-csatlakozását.
Mindezeket figyelembe véve arra kérjük önöket, hogy ne támogassák feltétel nélkül Románia EU-csatlakozását. Ha szem előtt tartják a romániai magyar közösség alapvető érdekeit, akkor csak azután ratifikálják a csatlakozási szerződést, miután Románia parlamentje elfogadta az autonómia-statútumokat.
Székelyudvarhely, 2005.IX.23.
A Magyar Polgári Szövetség nevében
Szász Jenő, elnök
Orbán Viktor elnök úr részére
Fidesz Magyar Polgári Szövetség
Budapest
Áder János frakcióvezető úr részére
Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési frakciója
Budapest
Tisztelt Elnök úr!
Tisztelt Frakcióvezető úr!
Az országgyűlés hétfőn, 2005. szeptember 26-án szavaz az Európai Unió tagállamai, valamint a Bolgár Köztársaság és Románia között a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről előterjesztett T/16966 sz. törvényjavaslatról.
… Amennyiben Önök valóban felelősséggel viseltetnek az erdélyi magyar nemzeti közösség iránt és valóban támogatják mindeddig demokratikus módon fenntartott autonómia-törekvéseinket, úgy a hétfői szavazáson éljenek a rendelkezésükre álló parlamentáris eszközökkel és szavazzanak a fél évvel ezelőtt, megkeresésükre kifejezett álláspontunk szerint, amelyet most megismétlünk:
A Székely Nemzeti Tanács álláspontja Románia Európai Unióhoz való csatlakozásáról a következő:
Az erdélyi magyarság, a székelység létérdeke, hogy Románia mielőbb csatlakozzon az Európai Unióhoz, a csatlakozást azonban csakis akkor lehet támogatni és elősegíteni, ha előzőleg Székelyföld, törvény által jóváhagyott statútuma révén, elnyeri autonómiáját!
A Székely Nemzeti Tanács nevében tehát arra kérjük Önöket, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportját és rajta keresztül a Magyar Országgyűlést, addig ne szavazza meg a Románia EU-csatlakozási szerződésének kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot (T/16966), amíg Székelyföld autonóm közigazgatási régiót - a szülőföldjén többségben levő magyar nemzeti közösség önazonossága védelmére szolgáló hatáskörökkel és intézményekkel együtt - törvény által létre nem hozzák!
Sepsiszentgyörgy, 2005. szeptember 24-én
Tisztelettel:
a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága
Bán István, alelnök Borsos Géza, alelnök Ferencz Csaba, alelnök Gazda József, alelnök Izsák Balázs, alelnök Tulit Attila, alelnök András Imre, jegyző Andrássy Árpád, jegyző Farkas Csaba, jegyző.
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.