|
|
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
HÍRLEVÉL III. évf. 109. szám
2005. szeptember 27.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.
Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, A magyarországi politikai elittől azt kéri, hogy a magyarok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állampolgárságot.
A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.
Ágoston András
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Markó Béla
Elnök
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Marosvásárhely
Tisztelt Elnök Úr!
Megkaptam a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának harmadik ülésére szóló meghívót. Köszönöm. A VMDP-t az összejövetelen dr. Sepsey Csaba, a VMDP alelnöke képviseli.
Figyelembe véve az Ön által kezdeményezett napirendet, a VMDP-ben dilemmáink vannak.
A kettős állampolgárságra vonatkozó közös kérelem kinyilvánítása Szabadkán – ez bebizonyosodott – hasznos volt. A bécsi találkozó már a rutin felé hajlott. Ez a marosvásárhelyi csak akkor lehet eredményes, ha sikerül életes kompromisszumot kialakítani a kétpólusú kisebbségi elitek most már világosan kiütköző, eltérő politikai érdekei között. Természetesen a magyar nemzet egésze érdekében. Ezzel összefüggésben a VMDP elképzelhetetlennek tartja a Fórum eredményes munkáját, ha azon nincs jelen a Tőkés László nevéhez kapcsolódó politikai opció képviselője.
Nem tudjuk, mire megyünk Marosvásárhelyre? Nem kaptunk semmilyen előzetes papírt, arra vonatkozóan, mi lenne az üzenete a találkozónak.
Számunkra elfogadhatatlan egy olyan HTMSZF állásfoglalás, melynek lényege az lenne, hogy a megjelentek támogatják a Szerbiában már működő, Romániában pedig a tervezett kisebbségi törvényt. Ezeknek a dokumentumoknak szerintünk nincs köze a tényleges magyar autonómiához. Ilyen dokumentumot a VMDP képviselője nem tudna aláírni. Kidolgozhatnánk viszont egy lehetséges autonómiamodell alapelveit.
Avarkeszi kormánybiztos úr javaslatával összefüggésben talán lehetne közös álláspontot kialakítani. Ebben a kérdésben a VMDP áthidaló javaslata a következő: az alkotmánymódosítási tervezetről akkor tudnánk politikailag releváns véleményt mondani, ha létezne konszenzus a magyarországi parlamenti pártok, de legalább az MSZP és a Fidesz-MPSZ között. Ami az Avarkeszi úr által javasolt törvényes megoldásokat illeti, a VMDP azokat nem tartja kivitelezhetetlennek, s ha az Országgyűlésben megerősítést kapnak, tényként elfogadja őket.
De, kitartunk a kettős állampolgárságra vonatkozó kérelmünk mellett. Az idő egyre inkább azt bizonyítja, hogy történelmileg ez az egyedül igazolható megoldás.
Ami a harmadik javasolt napirendi pontot illeti, túlságosan is heterogénnek tartjuk a Kárpát-medencében működő magyar politikai szervezetek nyilvánosságra hozott célkitűzéseit ahhoz, hogy ebben a kérdésben valami semmitmondó szövegen túl érdemleges megegyezésre jussunk. Ezt a témát esetleg elő lehetne készíteni és későbbi időpontban megvitatni.
A VMDP ebben a pillanatban azt tartja elsődlegesnek, hogy a magyarországi politikai elit egyetértésre jusson a legfontosabb kérdésben: akarja-e a közös nemzeti célok megvalósítása érdekében politikailag is integrálni a Kárpát-medencében működő releváns politikai eliteket, vagy tartja magát a más országokban élő magyar kisebbségek politikai távoltartásához, elvileg ugyanabban a formában, ahogy az a szocializmus idejében kialakult?
S végül, de nem utolsó sorban.
Még van idő arra, hogy a formális meghívót Tőkés László is megkapja. A marosvásárhelyi összejövetelen pedig első napirendi pontként szavazhatnánk a felvételről is.
A kizárásos alapon működő Fórumnak nincs jövője.
Abban a reményben, hogy közösen megteremthetjük a sikeres marosvásárhelyi összejövetel feltételeit, tisztelettel:
Temerin, 2005. szeptember 24.
Ágoston András, elnök s.k.
Ágoston András:
Elmozdulás
Markó üdvözölte, Tőkés korainak tartja, hogy az Országgyűlés elfogadta a Bulgária és Románia európai uniós csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetésére vonatkozó törvényt.
A Ház a javaslatot 257 igen, hat nem és egy tartózkodás mellett fogadta el. A Jobbik Magyarországért Mozgalom egyik vezetője, Novák Előd néhány másodpercre megzavarta a parlament plenáris ülését. A karzatról egy "Ne legyetek hazaárulók" feliratú transzparenst lógatott le és röpcédulákat szórt a képviselők közé.
A jelenetre akkor került sor, amikor az ülést vezető Világosi Gábor bejelentette: a Románia és Bulgária EU-csatlakozási szerződésének ratifikálásáról szóló törvényjavaslat elfogadása egyszerű többséget igényel, nem pedig kétharmados támogatást, mint ahogy egy tévedés folytán a hivatalos meghívóban az korábban a szerepelt.
Ezek a tények.
A háttérmozgások hiányos ismeretében lehetetlen határozott állásfoglalást kialakítani, de néhány mozzanatra érdemes felhívni a figyelmet.
Tizenöt év alatt először történt meg, hogy a nemzeti radikálisok követelésére, valamint az erdélyi autonómiakövetelők és Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, meg több más jobboldali személyiség kérésére az országgyűlési szavazáskor eddig nem tapasztalt méretű támogatást kapott „az előbb autonómia utána a támogatás” elve.
Már magában a szavazás eredménye, a sok jelenlevő és nemszavazó képviselő e látványos gesztusa szignifikáns: azt mutatja, hogy a magyarországi politikai elit egészében nőtt a nemzeti érzékenység. Ha más eredménye nem lenne december 5-ei népszavazásnak, már ezért is megérte.
Kellett, hogy legyen valamiféle, legalább hallgatólagos, a szakértők szintjén megvalósuló háttérmegállapodás a két nagy parlamenti párt között. Erre utal a kétharmados, illetve az egyszerű többséggel történő szavazás körüli alkalmasint ködösítésnek szánt bizonytalankodás. A lényeg azonban az, hogy a nemszavazók között ott voltak az MSZP, sőt az SZDSZ képviselői is. Persze olyan számban, hogy az egyszerű többség azért ne kerüljön veszélybe. Kell hozzá egy kis jóindulat, de miért is ne lenne meg bennünk, amikor ezt a tényt olybá vesszük, mintha jelzés lenne Romániának, Európának és a világ maradék országainak.
Hogy mi jelzés tartalma, mi az üzenete? Legyünk optimisták! Lehet például az, hogy az erdélyi és a más autonómiák ügye magyar részről még sincs lezárva. Sőt – igaz, ehhez már egy nagyobb adag optimizmusra van szükség – ez első lépés lehet az igazi a nemzeti alapú érdekérvényesítés felé.
Csorba Béla:
Jegyzet egy falhoz vágott pipáról
Mottó:
a Kosztolányi-szobor mögött
vetkőztet az idő egy dögöt
nemcsak én látjuk már többen
a hullát a szabadkai ködben
/Sziveri János: Pasztorál/
Rácz Szabó László Dudás Károlyhoz intézett nyílt levelét olvasom az interneten. A zentai politikus szemrehányásokkal illeti egykori politikai szövetségesét, amiért az hűséges fegyverhordozóként kitart az álnok, ígéreteit be nem tartó Kasza József mellett, sőt, sajtóagitátori segítséget nyújt számára a Magyar Szó megszerzéséért indított hatalmi harcban, mely látszólag a napilap megmentéséért folyik, lényegében azonban a VMSZ egypárti sajtómonopóliumát lenne hivatott végérvényesen megteremteni. Röviden így lehetne összefoglalni Rácz Szabó mondandóját, nem számítva azokat a nosztalgikus sorokat, amelyeket a Dudással együtt töltött VMSZ-es időknek szentel, s amelyekről többek között megjegyzi.” Idővel veled együtt már csak hárman maradtunk un. jobboldaliak az elnökségben, akik ellenvéleményt is meg mertünk fogalmazni…” Nos, hadd ne vitassuk, így volt-e, vagy sem, hiszen mi nem ültünk ott a VMSZ-es “győztes-lakomán”, és mint az idő mára megmutatta, ezért aligha kell szégyenkeznünk. Más az, ami ebben mondatban szemet szúr: tudniillik Dudás állítólagos jobboldalisága, meg az az ügybuzgó naivitás, ahogyan mindezt a nemzeti retorikához kitűnően értő Dudás önreklámjának mások, így Rácz Szabó is, fenntartások nélkül elhitték. Dudás ugyanis nem volt sem jobboldali, sem baloldali soha: mindenekelőtt egyéni érvényesülése érdekelte, és nem holmiféle ideológiák. Így járt el akkor is, amikor a Jugoszláv Kommunista Szövetség újvidéki Forum Hetilapok pártalapszervezetében 1983-ban Sziveri János és az Új Symposion ellen szólalt fel és szavazott, megpecsételve ezzel mind a főszerkesztő, mind a folyóirat sorsát. Sőt, a Symposion szerkesztői elleni politikai hajszának jelt adó párthatározat megszövegezésében is részt vett -- “alkotó módon”. Dudás persze elmondhatja, hogy nem ő volt az egyetlen: például Vlaovics József, és felesége, Fekete Elvira is ugyanígy járt el, mint ő. Csakhogy utóbbiak később igazi helyükön, a Szerb Radikális Párt sleppjében folytatták karrierjüket, majd eltűntek a süllyesztőben, Dudás viszont ügyesebb volt: azóta Ügyeletes Vajdasági Díszmagyarrá lett, akit minden idevetődő tájékozatlan magyar diplomata és félértelmségi firkász messziről megsüvegel, merthogy olyan szép, nemzetiszín könnyeket hullat hetenkénti főszerkesztői kommentárjaiban. Farizeusi színjáték ez, de láthatólag jól díjazzák…
E színjátékba illik az is, ahogyan Dudás Károly megpróbálja védeni a védhetetlent Magyar Szó-ügyben, s mindenről beszél, csak a lényegről nem: a VMSZ egypárti monopóliumáról és pénzügyi egyeduralmáról, amelynek ő is egyik tartópillére. Mint ahogyan arról sem szól, hogy a Magyar Szót éppen a a VMSZ-féle Nemzeti Tanács janicsárjai taszították a végromlásba a régi rablókapitalista recept szerint: “tedd tönkre, hogy olcsóbban megkaparinthasd!” Dudás a mellét döngeti:“Amikor annak idején a 7 Napot nem kis erőfeszítések árán sikerült Újvidékről Szabadkára áthozni, az addig vegetáló hetilapból hamarosan ötvenezres példányszámot meghaladó közkedvelt újság lett.” Csak azt nem teszi hozzá, azóta sikerült olyannyira lezülleszteniük a hetilapot, hogy becslések szerint mára már ötezer példányban sem kel el a piacon. Élek a gyanúperrel, hogy nem kis mértékben a VMSZ-es cenzúra és öncenzúra áldásos eredménye a 90 százalékos csökkenés. Ugyanakkor a másik, az újvidéki hetilap, a Családi Kör 20.000 példánynál tart -- ha nem is a legjobban szerkesztve, de mindenestre pártcenzúra nélkül. Nem elhanyagolható különbség…
Hogy mi lesz a Magyar Szóval, ha Kasza és társai az eddiginél is brutálisabban rátenyerelnek, azt éppen a 7 Nap példája bizonyítja a legszebben. Ezt ne tudná Dudás Károly? Már dehogynem. Csak nincs mersze kimondani az igazságot. Mint annak idején. Hiszen a rossznyelvek szerint 1983-ban Fehér Kálmán Forum-vezérigazgató falhoz vágott pipájától úgy megijedt, hogy azonnal írt egy Symposion-ellenes politikai feljelentő cikket az újságba. Hát ha egy falhoz vágott pipától úgy félt akkor, mennyire retteghet Döbrögi-stílusú gazdájának modoralanságaitól -- és főleg hatalmától -- most?
Pedig a gyávaság a lehető legrosszabb tanácsadó.
Forrás: VajdasagMa
NRP: ne a magyarok szervezete legyen az RMDSZ
A Nagy-Románia Párt szenátorai szerdán javaslatot nyújtottak be a politikai pártok törvényének módosítására, hogy az RMDSZ többé ne a magyar kisebbséghez tartozó személyek szervezeteként, hanem politikai pártként vegyen részt a választásokon.
A kezdeményezők szerint ezzel megszűnik „az RMDSZ privilégiuma, amely több mint 15 évig nem volt hajlandó tiszteletben tartani a politika pártok törvényét" és bejegyeztetni magát a törvényszéken.
Forrás: Erdely Ma
Ismét mellékpályán az észak-erdélyi autópálya megépítése
Traian Basescu keményítette álláspontját az észak-erdélyi autópálya ügyében. A román államfő az Egyesült Államokban közvetlenül azután, hogy találkozott az észak-erdélyi autópálya építésére szerződött Bechtel cég vezetőségével, azt mondta: Románia nem bontja fel a szerződést, de csak annyi pénzt fordít erre a sztrádára, amennyit az állami költségvetés lehetővé tesz. A prioritás ugyanis az Erdélyt éppen csak érintő 4-es európai folyosó romániai szakaszának megépítése.
Traian Basescu, aki előzőleg Markó Béla RMDSZ elnöknek is megerősítette, hogy egyetért az észak-erdélyi autópálya munkálatainak folytatásával, Amerikából hazaérkezve megismételte régebbi véleményét, mely szerint az előző kormány mind a romániai, mind pedig az európai normák szerint törvényellenesen kötött szerződést a Bechtel céggel, ezért a megállapodás eredeti változatát nem támogatja. A bukaresti kormánynak újra kell tárgyalnia a feltételeket. A államelnök sokallja a versenytárgyalás nélkül megkötött szerződés értékét, amely 2,2 milliárd euró. Ehhez pedig hozzáadódik még 1,8 milliárd, ami a kisajátítások és az előre nem látható költségek összege.
Basescu szavaiból az is kiderült, hogy az észak-erdélyi autópálya szerződését Párizsban döntőbíróság vizsgálja, nem mondta kinek a kérésére, de feltehetőleg az amerikaiak kezdeményezték az eljárást. Szerződésszegés esetén ugyanis tudomásom szerint a román államnak mintegy 800 millió eurós kártérítést kellene fizetnie. Ezért Románia nyilván nem akarja felbontani a szerződést, de az államfő nyilatkozatából kiderült: a román kormánynak az a feladata, hogy rábírja a Bechtel céget: csökkentse az észak-erdélyi autópálya építési költségeit.
Forrás: MR
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.