|
|
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
HÍRLEVÉL III. évf. 112. szám
2005. október 02.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.
Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, A magyarországi politikai elittől azt kéri, hogy a magyarok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állampolgárságot.
A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.
Ágoston András
Becsey Zsolt: Az új határozatnak az az üzenete, hogy egy évvel az előző határozat és egy vizsgáló delegáció kiküldése után újra fölhívjuk a figyelmet arra, hogy a helyzet nem javult, sőt, súlyosbodott. Fő célunk az volt vele, hogy felhívjuk a tanács és a bizottság, tehát az uniós döntéshozó vagy cselekvésképes más szerveknek a figyelmét arra, hogy aktív fellépéssel elébe kell menniük annak, hogy a szerb fél úgy érezze: lehetősége van a Vajdaság etnikai megtisztítására - mondta Becsey Zsolt Fideszes képviselő.
Hegyi Gyula: Szerbiára azzal tudunk nyomást gyakorolni, hogy az ország az Európai Uniótól jelentős támogatást kap minden évben. Ezt éppen a magyar képviselők javaslatára meg is toldották még néhány millió euróval, hogy egy ifjúsági tolerancia program kiépítésre kerüljön.
Ágoston András:
Bebizonyosodott,
hogy a Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak igaza volt, amikor a magyarverések mögött hatalmi toleranciát, szándékosságot vélt felfedezni. S abban is, hogy a magyar-szerb feszültség szintentartása figyelmeztetés a Kosovo statusával foglalkozó nemzetközieknek: vigyázzatok, ez Balkán, itt minden lehetséges.
Vuk Draskovic, szerbiai külügyminiszter a korábbi megbeszélésükön még határozott fellépést ígért kollégájának Somogyi Ferencnek, de – ahogy az várható volt – néhány nap múlva támadásba lendült.
A VajdasagMa portál arról tudósít, hogy „Vuk Draskovic Szerbia-montenegrói külügyminiszter levéllel válaszolt az Európai Parlament határozatára, s azt ajánlotta, hogy inkább a kosovói szerbek emberi és kisebbségi jogait vizsgálja meg, mint a vajdasági kisebbségek elleni támadásokat, amelyet szerinte nem etnikai indíttatásúak. Vuk Draskovic elhárította a testület bírálatait a vajdasági incidensek ügyében. A hírek szerint az Európai Parlament elnökéhez intézett levelében a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a vajdasági esetek nem szervezett kampány részei, azokat nem nemzeti vagy etnikai gyűlölet motiválta. Eközben Kosovóban a pravoszláv szerb keresztények elleni nemzeti és vallási gyűlölet, illetve intolerancia tömeges bűncselekményekhez vezet, mutat rá a politikus. A Szerbia-montenegrói külügyminiszter a kosovói szerbek nemzeti és emberi jogai megsértésének kivizsgálására szólította fel az Európai Parlamentet”.
Tadic is illeszkedik?
Mit fog mondani Tadic szerb államfő Budapesten? Az államszövetség szerb külügyminisztere szándékosan keresztbe tesz a szerb államfőnek? Aligha.
A VMDP szerint a diplomácia kevéssé finom, de ha beválik, nagyon is hasznos eszközének a használatáról van szó. Mert, ha Tadic Budapesten sikeresen tárgyal, s megússza anélkül, hogy vendéglátói politikai netán állami akaratot vetnének szemére a magyarverések kérdésében, hiába megy akár Kasza, akár Józsa, akár mind a kettő Brüsszelbe, a szerb diplomácia semlegesíti az EU Szerbiának szóló megrovását.
Kasza József a belgrádi lapoknak továbbra is azt állítja, hogy megy Brüsszelbe. Ami biztos, az az, hogy az EU-s döntés értelmében a nemzeti tanácsok képviselői ott lesznek. Ennek ugyan a horvátok egyáltalán nem örülnek, hisz ők nem panaszkodtak Brüsszelben. Még egy ok a politikai sikertelenségre. Józsa Lászlónak, a VMSZ nemzeti tanácsa elnökének eleve nincs esélye. Pontosabban, ő nem szívesen húz ujjat szerbiai főnökével, Kostuncával. Róla egy magyarországi szakértő, aki egyben megfigyelő is azt mondja, hogy puha a fellépése, ha a vajdasági magyarok érdekvédelméről van szó. Minket a vélemény nem lep meg, hiszen Józsa László már itthon is figyelmeztetett: a magyarverések nem tartoznak a VMSZ nemzeti tanácsának hatáskörébe. Akkor ő miért megy Brüsszelbe? Mert viszik?
A vajdasági magyarság túlélte a 44/45-ös vérengzéseket, Talán túléli a magyarveréseket és ezt a pótcselekvésektől terhes, kissé zűrzavarosnak ígérkező EU-s eseménysort is.
Isten óvja a vajdasági magyarokat!
Perszonális autonómia a kosovói szerbeknek
A VMDP továbbra is azt tartja megoldásnak, hogy az EU-tag Magyarország, a magyarországi politikai elit, mondja meg végre, mi a szándéka a vajdasági magyarokkal. S tegye ezt legalább kétharmados többséggel.
Nincs jobb diplomáciai fegyver, mint a kezdeményezés. Meg a világos állásfoglalás, melyből kitetszik a szándék és az érthető megoldási javaslat. A sokszor okkal kárhoztatott szerb kormányfő, Kostunica tudja ezt az alapigazságot. Még ma sem tudni pontosan, mikor kezdődnek meg a tárgyalások Kosovo státusáról. De, Kostunica és a szerb kormány már egy éve megnyilatkozott: teljes értékű, jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal felruházott perszonális autonómiát követel a mintegy tíz százaléknyi kosovói szerb kisebbségnek. Méghozzá olyat, amelyben helyet kapna több szerb (főleg a középkori szerb kolostorok köré telepített) enkláve is. Ezekben területi autonómia működne.
Ilyen határozott elképzelést vár a vajdasági magyarság a magyar kormánytól, a magyarországi politikai elittől.
Jelenleg a legkonkrétabb javaslatot, Hegyi Gyula, EU parlamenti képviselő vitte sikerre. Ő elérte, hogy az EU tízmillió euróval megtoldotta a Szerbiának már különben is engedélyezett segélyt. A „különdíjat” Szerbia toleranciaprogramokra költheti.
Korhecz Tamásnak a VMSZ-es tartományi kisebbségügyi titkárnak és kormányalelnöknek már indítja is tolerancia programot. Békés szerb és magyar diákok, fiatalok jönnek össze egy kis toleranciatréningre. Lesz tehát helye a pluszpénzeknek is. Meglátjuk mennyi tréninget lehet kihozni tízmillió euróból, s azt is, több eredménye lesz-e bőkezű a magyar ajándéknak, mint eddig.
Nincs se szerb kisebbségi törvény se kisebbségügyi minisztérium
Dusan Janjic, a kisebbségi magyar ügyekben nem egészen jó hírű PER (Project on Ethnic Relations), az amerikai kongresszushoz közeli nemkormányzati szervezet belgrádi igazgatója egy szerb lapban előbb Tom Lantost támadta, mert az Kaszát pártoló levelet írt Kostunicának, most viszont a Glas javnosti c. belgrádi napilapban Kostunicát korholja.
Szerinte Belgrád igencsak ellentmondásos kisebbségi politikát folytat.
- Nincs semmilyen elképzelés, azon kívül, hogy Kostunca politikai kereskedelmet folytat Ugljaninnal a szandzsáki bosnyák vezetővel, meg a többiekkel. A szerb hatalom állandóan azt emeli ki, hogy Ugljanin és Kasza bűnözők, s ez voltaképpen az egész stratégia. Végső ideje, hogy az illetékes szervek megállapítsák, felelősek-e Ugljanin és Kasza mindazért, amivel terhelik őket.
Az amerikai rezidens véleménye szerint a legfontosabb gond az, hogy nincs szerb kisebbségi törvény és nincs kisebbségi minisztérium.
- Így a kisebbségeket törvénytelenül, a költségvetésből, azokon a nemzeti tanácsokon keresztül finanszírozzák, amelyeket olyan emberek irányítanak mint Kasza – jelentette ki Janjic vasárnap a Glas javnosti c. belgrádi napilapnak.
Janjic ezúttal irányt mutat.
Ha Brüsszel lecseng, talán ezen az úton kellene elindulni. Mielőbb meg kell hozni a szerb kisebbségi törvényt, amelyben – Janyic elképzeléseivel szemben – a tényleges magyar (perszonális) autonómiát kellene beiktatni. Azért Janjic elképzelésével szemben, mert ő az általa szorgalmazott modellben, szintén meghagyja a szerb kormány közvetlen ellenőrző szerepét biztosító intézményeket.
De mindez már a jövő küzdelmeinek előrejelzése. Ami csak akkor lesz könnyebb számunkra, ha Magyarország világos állásfoglalással erősíti pozícióinkat.
Dokumentum:
Tévedés
Alulírott Ágoston András kijelentem, hogy a Magyar Szó VMSZ-es napilap híre alapján, miszerint a hatóságok „vádlottként” hallgatták ki Bunyik Zoltánt, a VMDP Hírlevélben azt írtam, hogy a nevezett tisztségviselő ellen vádat emeltek.
Később kiderült, Bunyikot nem vádlottként hallgatták ki, hanem gyanúsítottként és ennek nyomán eljárás indult ellene.
A tévedésért az olvasók és Bunyik Zoltán elnézését kérem.
Temerin, 2005. október 2.
Ágoston András
Matuska Márton:
Nyilvánosságra a vérengzésre vonatkozó dokumentumokkal!
Összefoglaló és vélemény a varsói küldetésről
A Varsóban szeptember 27-én az EBESZ a kisebbségekről tárgyalt. Az összejövetelen a Magyarok Világszövetségének Rácz Szabó László vezette küldöttségében ott volt Dr. Szalma József, jogtudós, egyetemi tanár és Matuska Márton, a második világháború végén a Délvidéken lefolytatott magyarirtás kutatója is. A küldöttségben Székely Árpád, az Amerikai Magyarok Országos Szövetségének tagja eredményesen lobbizott.
Rácz Szabó beterjesztette a csoport jelentését. Példákkal illusztrálta a Délvidéken napjainkban folyó magyarellenes cselekményeket, majd ezt követően hat pontba foglalva az EBESZ elé tárta, mit követel a Délvidéken élő magyarág azokkal a tömegmészárlásokkal összefüggésben, amelyek a második világháború végén zajlottak le Tito alakuló Jugoszláviájában.
A jelenleg folyó magyarverések, valamint az igazságügyi, rendőri és más hatósági szervek kisebbségellenes magatartásának számtalan példájából a beterjesztett dokumentum csupán szemléltetésként tartalmaz néhányat, hiszen a beterjesztett szöveg felolvasására csupán öt perc állt mindenkinek rendelkezésére. A dokumentumban a beterjesztők az EBESZ segítségét kérték a magyarok elleni zaklatások, verések és uszítások, esetenként a véres gyilkosságok megszüntetéséhez. A tömegmészárlásokkal kapcsolatban hat pontba foglalva nyújtották át követeléseiket. Ezek:
1. A szerb állam hozza nyilvánosságra a vérengzésre vonatkozó dokumentumokat.
2. Támogassa az események kutatását, segítse a kutatókat az áldozatok névsorának feltárásában.
3. Engedélyezze és segítse az ismert tömegsírok feltárását, azok méltó megjelölését.
4. Fejezze ki részvétét a történtek miatt.
5. Hatálytalanítsa a kollektív büntetésre vonatkozó rendeleteket az ENSZ okmányai szellemében.
6. Kártalanítsa az ártatlanul szenvedőket és károsultakat
A küldöttség tagjai a jelenlevők között több példányban szétosztották a délvidéki vérengzésről szóló angol (Retaliation), német (Die Rache der Serben) és francia (Represailles) nyelven kiadott füzeteket, melyeknek eredeti magyar címe A megtolás napjai.
A konferencián jelen volt és felszólalt a szlovák, a román és a szerb állami küldöttség. Valamennyi arról szólt, milyen példásan el van rendezve országukban a kisebbségek, köztük a magyarok helyzete.
Magyarország is képviseltette magát, de csak az MVSZ küldöttei szólaltak meg.
A délvidékiek kérték a Varsóban jelenlevő anyaországi hivatalos küldöttség tagjait, hogy a jövőben a hasonló ülésekre segítsen az előkészületek során. A délvidékieknek a vízumok beszerzése is nagy gond, úgyszintén a küldetés vállalásával járó anyagi kiadások is, amelyeket ezúttal az MVSZ fedezett, s ugyancsak az MVSZ gondoskodott a küldöttség felkészítésről is. Csupán az indulás előtti napokban derült ki, hogy van fedezet az utazásra, s ekkor kellett kapkodva összeállítni a küldöttséget, s elkészíteni a beterjesztendő dokumentumokat. Talán mondani sem kell, hogy egy ilyen értekezleten lenne mit mondaniuk a szlovákiai, az erdélyi és a kárpátaljai magyarok nemkormányzati szervezeteinek és szerveinek is. Az EBESZ konferenciáján talán el lehetne mondani a magyar autonómiára vonatkozó gondolatainkat és gondjainkat.
A különbség
Nos, ehhez hasonló, anekdotába illő jóízű történet Szabadkán, ahol a legtöbb délvidéki magyar él, aligha történhetne meg. Kasza birodalmában a városházán ugyanis nem az állami, hanem a magyar zászló hiányzik.
Egyebek között ez a különbség egy tényleges és egy csupán mímelt kisebbégi önkormányzás (és öntudat) között.
Cs. B.
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.