|
|
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
HÍRLEVÉL III. évf. 113. szám
2005. október 04.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.
Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, A magyarországi politikai elittől azt kéri, hogy a magyarok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állampolgárságot.
A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.
Ágoston András
A Krónika beszámol róla, hogy marosvásárhelyi román kulturális szervezetek gyilkosnak és nemzetközi terroristának nevezik Kossuth Lajost. A Hősök Kultusza nevű szervezet vezetője, egy nyugalmazott milicista azt állítja: szemtanúktól tudja, hogy Kossuth negyvenezer ártatlan román lélek lemészárlásáért felelős.
Csorba Béla:
Zrínyi Péter
Utálom a bezártságot,
Drága Frangepán --
Bécsújhelyt rendre kiújul kl-
Ausztrofóbiám.
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Temerin
Közlemény, 2005. október 3.
Megtalálni a jó megoldást
Az RMDSZ is elismeri, hogy a román belügyminiszteri rendelettel „csak részben könnyítették, összességében inkább nehezítették a román állampolgárok kiutazását”.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt megállapítja, hogy ezzel gyakorlatilag azonos helyzetbe kerültek a vajdasági, a Kárpátalján és az Erdélyben élő magyarok. A határok átjárhatósága a Kárpát-medencében élő magyarok számára csak azért nem olyan kilátástalan, mint bármely más európai ország esetében, mert Magyarország és Románia eddig kiemelten jóindulatúan kezelték a kiutazás és a beutazás kérdését.
Románia – abból a törekvéséből adódóan, hogy megfeleljen az EU-csatlakozás követelményeinek – most bekeményített. Elvi kifogást az intézkedés ellen nem emelhet senki. Az erdélyi magyarok legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy előbb utóbb enyhül az intézkedések éle. Legalább azokkal szemben akikről tudható, hogy nem a nyugati országokba mennek fekete munkát vállalni, csak ide Magyarországra ugyanazzal a céllal.
Eljött az ideje annak, hogy ezekben a hetekben, amikor Magyarországon sok helyütt emlékeznek a gyászos kimenetelű december 5-ei népszavazásra, de mindannyian látjuk, hogy a sebek Erdély és az árvízsújtott vidékek önzetlen megsegítése nyomán, behegednek, a magyar politikai elit egésze újra átgondolja a helyzetet.
Hogy a Magyar Köztársaság kormánya, elsősorban önmagának, feltegye a kérdést: vajon jót tesz-e a határon túli kisebbségi közösségekkel, ha a nemzeti vízummal gyakorlatilag úgy próbálja őket kiemelni a többi polgártársuk közül, hogy a kiemelést magát a helyi többségi hatalommal kell ellenjegyeztetnie? Nem lesz ez újabb gyűlölködés forrása? Melyik szomszéd vállalkozik arra, hogy különbséget tegyen polgárai között azon az alapon, hogy tudnak-e magyarul, vagy sem? Annál is inkább, mivel egyszerű időhúzással is megakadályozhatja, a jelenlegi kormányelképzelés akár csak részleteiben is megvalósulhasson.
Eljött az ideje annak, hogy új utakat keressünk. Jó példa lehet a két nagy parlamenti párt nyugdíjasokkal kapcsolatos egyetértése. Mert az lenne jó, ha a választási kampányban minél kevesebb, az egész nemzetet érintő kérdésben maradna áthidalhatatlan különbség.
A VMDP arra kéri a parlamenti pártokat és a Magyar Köztársaság közjogi méltóságait, találják meg a jó megoldást.
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Markó Béla
elnök
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Marosvásárhely
Tisztelt Elnök Úr!
Ezúton értesítem, hogy a VMDP képviselője nem vesz részt a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának harmadik ülésén.
Az önnek címzett korábbi levelemben jeleztem, hogy vannak bizonyos dilemmáink.
Elmondtam, hogy a marosvásárhelyi találkozó csak akkor lehet eredményes, ha sikerül életes kompromisszumot kialakítani a kétpólusú kisebbségi elitek most már világosan kiütköző, eltérő politikai érdekei között. Kértem Önt, hívja meg a Tőkés Lászlót, vagy a nevéhez kapcsolódó politikai opció képviselőjét.
A mai napig nem kaptam választ levelemre.
Mivel számunkra elfogadhatatlan egy olyan HTMSZF állásfoglalás, melynek lényege az lenne, hogy a megjelentek támogatják a Szerbiában már működő, Romániában pedig a tervezett kisebbségi törvényt, úgy döntöttünk, nem veszünk részt a találkozón.
Szerintünk ezeknek a dokumentumoknak nincs köze a tényleges magyar autonómiához. S ilyen dokumentumot a VMDP képviselője nem tudna aláírni.
Pedig az összejövetelen lett volna még mit csinálni!
Ezekben a hetekben, hónapokban sokat tehetnénk a nemzeti ügyekben. Kidolgozhattuk volna legalább egy lehetséges autonómiamodell alapelveit.
Jeleztük azt is, hogy Avarkeszi kormánybiztos úr javaslatával összefüggésben is lehetne közös álláspontot kialakítani. Ebben a kérdésben a VMDP-nek lett volna áthidaló javaslata. E szerint az alkotmánymódosítási tervezetről nem tudunk politikailag releváns véleményt mondani, hiszen a javaslat mögött nem áll 2/3-os anyaországi többség. Szorgalmazhattuk volna a konszenzust a magyarországi parlamenti pártok, de legalább az MSZP és a Fidesz-MPSZ között.
Ami a nemzeti vízumot illeti, felkérhettük volna a Magyar Köztársaság kormányát, tegye fel elsősorban önmagának a kérdést, jót tesz-e vajon a határon túli kisebbségi közösségekkel, ha úgy próbálja őket kiemelni a többi polgártársuk közül, hogy a kiemelést magát a helyi többségi hatalommal kell ellenjegyeztetnie? Nem lesz-e ez újabb gyűlölködés forrása? Melyik szomszéd vállalkozik arra, hogy különbséget tegyen polgárai között azon az alapon, hogy tudnak-e magyarul? Nem válnak-e majd nagy valószínűséggel időpocsékolássá a nemzeti vízummal kapcsolatos kétoldalú megbeszélések?
A VMDP ebben a pillanatban azt tartja elsődlegesnek, hogy a magyarországi politikai elit jusson egyetértésre a legfontosabb kérdésben: akarja-e a közös nemzeti célok megvalósítása érdekében politikailag is integrálni a Kárpát-medencében működő releváns politikai eliteket, vagy továbbra is ragaszkodik a más országokban élő magyar kisebbségek politikai távoltartásához, elvileg ugyanabban a formában, ahogy az a szocializmus idejében kialakult?
Az már csak hab lehetett volna a tortán, ha Kovács László minapi brüsszeli viselkedésével kapcsolatban dolgoztunk volna ki közös minősítést. Ön is tudja, én is tudom: Kovács László politikai habitusával igenis összhangban van, hogy hátat fordítson a vajdasági magyarverések ügyében zajló vitának ott a messzi Brüsszelben is. Mégis, felhívhattuk volna a figyelmet arra, hogy Magyarország nemcsak nekünk, de magának is árt, ha ilyen képviselői vannak az EU legfontosabb szerveiben!
Tisztelt Elnök Úr!
A VMDP nagyra értékeli a HTMSZ Fórumának meglétét. Javaslatom az, vegyük azt komolyabban. Készítsük elő az összejöveteleit, úgy, hogy hangunk messze hangozzék!
Persze, ehhez arra lenne szükség, hogy önök is hátat fordítsanak saját kisebbségi oligarcháiknak és tegyenek egy nagy fordulatot a nemzeti érdekek megvalósítása felé. A kormányzati felelősségvállalás a VMDP szerint nem cél, hanem eszköz. Eszköz arra, hogy Erdélyben megvalósuljon a tényleges, nemzeti alapú autonómia, hogy megépüljön az autópálya, hogy csak a legfontosabb kérdéseket említsem. Ha az ilyen célokat ezzel az eszközzel nem lehet elérni, akkor a nemzet számára hitelesebb és főleg hasznosabb a kemény ellenzékiség.
A VMDP javasolja, hogy ne adjuk fel. Hiszen annak idején az RMDSZ vezetői is felesküdtek az autonómiára. Azzal akkor erősítettek mindannyiunkat. Ne helyezzék a csoportérdekeket a nagy nemzeti célok elé!
De, ha az autonómia ügyében egyelőre nem is tudunk közösen lépni, van még egy fontos kérdés, amely nyomasztja minden kisebbségi közösséget. A többségi hatalom fenyegetése, hogy kitúrnak bennünket a szerb, a román és a szlovák politikai porondról. Követeljük közösen, hogy Szerbiában, Romániában, de Szlovákiában is, vezessék be a kisebbségi közösségek részarányos képviseltét. Különben még a parlamentből is kimaradunk. Szerbiában ez már realitás, de az lesz Romániában is. Szlovákiában túl nagy a magyarok aránya, ott másként igyekeznek bennünket megpuhítani. De, összefogással a kormányból ott is kitehetik az MKP-t.
Ne hagyjuk magunkat!
Abban a reményben, hogy lesznek még közös fellépéseink teljes összetételben a Határon Túli Szervezetek Fórumán, tisztelettel:
Temerin, 2005. október 4.
Ágoston András s. k.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület
Külügyi és Ökumenikus Osztálya
N Y I L A T K O Z A T
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Románia európai integrációjától elválaszthatatlannak tartja az erdélyi magyarság helyzetének rendezését. Ez a rendezés viszont elképzelhetetlen nemzeti közösségünk személyi elvű autonómiájának, másfelől a Székelyföld területi autonómiájának a biztosítása nélkül.
Az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács 2005. április 23-i együttes ülésükön, az Európai Parlament Romániával kapcsolatos Jelentése értelmében határozatban követelték az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elvének érvényesítését az SZNT és az EMNT autonómia-törvénytervezeteinek a Románia Parlamentje általi elfogadása által. Ugyanakkor arra kértük az Európai Parlamentet, illetve az Európai Bizottságot, hogy Románia Európai Unióhoz való csatlakozásakor alkalmazza a védzáradékot, amennyiben a román Parlament elutasítaná törvénykezdeményezéseinket.
Az EMNT által 2004 áprilisában, Szovátán és 2005 májusában, Nagyváradon szervezett autonómia-konferenciák az autonómia és az integráció összefüggésében világosan bizonyították: az erdélyi magyarok ügyének rendezését megnyugtató módon csak az európai modellekhez hasonló autonómiaformák biztosíthatják.
Mindezeket szem előtt tartva, politikailag elhibázottnak tartjuk azt az indokolatlan sietséget, hogy a Magyar Országgyűlés – az Unióban másodikként – még a Romániára vonatkozó októberi uniós országjelentés előtt napirendjére tűzte és ratifikálta Románia csatlakozását.
Továbbra is fenntartjuk azon álláspontunkat, hogy magyar nemzeti közösségünk önkormányzati jogainak a biztosítása képezze előfeltételét Románia uniós csatlakozásának. A román kormányban lévő RMDSZ-nek nemzeti, erkölcsi és politikai kötelessége ezt az álláspontot képviselnie.
Az EMNT ismételt módon a lehető legszélesebb körű párbeszédet és nemzeti konszenzus kialakítását sürgeti mind az autonómia, mind a kettős állampolgárság kérdésében.
2005. szeptember 26.
Tőkés László, elnök,
A „Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért” üzenete:
Tőkés László, ENT elnök, Duray Miklós MKP alelnök, Szász Jenő, MPSZ elnök, Ágoston András, VMDP elnök, Kovács Miklós KMKSZ elnök, Szilágyi Zsolt, ENT alelnök, MPSZ Választmány elnöke
Kedves Barátaink!
A 2004 december 5-i népszavazás után alakult Társaságunk kötelességének érezte, hogy súlyos aggodalmát fejezze ki a magyar Parlamentben 2005 szeptember 26-án, hétfőn történt parlamenti szavazás módjával kapcsolatban.
Állásfoglalásunkat annak tudatában tettük meg, hogy a magyar nemzetstratégiai kérdések világos megfogalmazásának hiányát, a nemzet alapvető érdekeit mellőző, örökösen halogató, eseti jelleggel improvizált, átgondolatlan lépéseket akkor is elfogadhatatlannak tartjuk, ha választások előtt állunk. Meggyőződésünk, hogy Európa megbecsülését csak határozott, következetesen a nemzeti érdekeinket, a Kárpát medence bármely országában élő testvéreinket oltalmazó magatartással szerezhetjük vissza.
Tisztelettel:
Éhn József, elnök, Dr. Lipták András, titkár
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.