Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 113. szám

2005. október 04.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.

Követelései között kiemelkedő fontos­ságú a jogszabályal­kotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) au­tonómia, a szám­aránynak megfelelő par­lamenti képviselet, A magyarországi politikai elittől azt kéri, hogy a magyarok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állam­polgárságot.

A VMDP síkraszáll a Kár­pát-medencében élő magyarok határ­módosítás nélküli politikai integrá­ciójáért.

A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.

Ágoston András

 

A Krónika beszámol róla, hogy marosvásárhelyi román kulturális szervezetek gyilkosnak és nemzetközi terroristának nevezik Kossuth Lajost. A Hősök Kultusza nevű szervezet vezetője, egy nyugalmazott milicista azt állítja: szemtanúktól tudja, hogy Kossuth negyvenezer ártatlan román lélek lemészárlásáért felelős.

 

Csorba Béla:

        Zrínyi Péter

 

                     Utálom a bezártságot,

                     Drága Frangepán --

                     Bécsújhelyt rendre kiújul kl-

                     Ausztrofóbiám.

 

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

Közlemény, 2005. október 3.

Megtalálni a jó megoldást

 

Az RMDSZ is elismeri, hogy a román belügyminiszteri rendelettel „csak részben könnyí­tették, összességében inkább nehezítették a román állampolgárok kiutazását”.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt megállapítja, hogy ezzel gyakorlatilag azonos hely­zetbe kerültek a vajdasági, a Kárpátalján és az Erdélyben élő magyarok. A határok átjárhatósága a Kárpát-medencében élő magyarok számára csak azért nem olyan kilátástalan, mint bármely más európai ország esetében, mert Magyarország és Románia eddig kiemelten jóindulatúan kezelték a kiutazás és a beutazás kérdését.

Románia – abból a törekvéséből adódóan, hogy megfeleljen az EU-csatlakozás követelmé­nyeinek – most bekeményített. Elvi kifogást az intézkedés ellen nem emelhet senki. Az erdélyi magyarok legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy előbb utóbb enyhül az intézkedések éle. Leg­alább azokkal szemben akikről tudható, hogy nem a nyugati országokba mennek fekete munkát vállalni, csak ide Magyarországra ugyanazzal a céllal.

Eljött az ideje annak, hogy ezekben a hetekben, amikor Magyarországon sok helyütt emlé­keznek a gyászos kimenetelű december 5-ei népszavazásra, de mindannyian látjuk, hogy a sebek Erdély és az árvízsújtott vidékek önzetlen megsegítése nyomán, behegednek, a magyar politikai elit egésze újra átgondolja a helyzetet.

Hogy a Magyar Köztársaság kormánya, elsősorban önmagának, feltegye a kérdést: vajon jót tesz-e a határon túli kisebbségi közösségekkel, ha a nemzeti vízummal gyakorlatilag úgy próbálja őket kiemelni a többi polgártársuk közül, hogy a kiemelést magát a helyi többségi hatalommal kell ellenjegyeztetnie? Nem lesz ez újabb gyűlölködés forrása? Melyik szomszéd vállalkozik arra, hogy különbséget tegyen polgárai között azon az alapon, hogy tudnak-e magyarul, vagy sem? Annál is inkább, mivel egyszerű időhúzással is megakadályozhatja, a jelenlegi kormányelképzelés akár csak részleteiben is megvalósulhasson.

Eljött az ideje annak, hogy új utakat keressünk. Jó példa lehet a két nagy parlamenti párt nyugdíjasokkal kapcsolatos egyetértése. Mert az lenne jó, ha a választási kampányban minél keve­sebb, az egész nemzetet érintő kérdésben maradna áthidalhatatlan különbség.

A VMDP arra kéri a parlamenti pártokat és a Magyar Köztársaság közjogi méltóságait, ta­lálják meg a jó megoldást.

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Markó Béla

elnök

Romániai Magyar Demokrata Szövetség

Marosvásárhely

Tisztelt Elnök Úr!

 

Ezúton értesítem, hogy a VMDP képviselője nem vesz részt a Határon Túli Magyar Szerve­zetek Fórumának harmadik ülésén.

Az önnek címzett korábbi levelemben jeleztem, hogy vannak bizonyos dilemmáink.

Elmondtam, hogy a marosvásárhelyi találkozó csak ak­kor lehet eredményes, ha sikerül éle­tes kompromisszumot kialakítani a kétpólusú kisebbségi elitek most már világosan kiütköző, eltérő politikai érdekei között. Kértem Önt, hívja meg a Tőkés Lászlót, vagy a nevéhez kapcsolódó poli­tikai opció képviselőjét.

A mai napig nem kaptam választ levelemre.

Mivel számunkra elfogadhatatlan egy olyan HTMSZF állásfoglalás, melynek lényege az lenne, hogy a megjelentek támogatják a Szerbiában már működő, Romániában pedig a tervezett kisebb­ségi törvényt, úgy döntöttünk, nem veszünk részt a találkozón.

Szerintünk ezeknek a dokumentumoknak nincs köze a tényleges magyar autonómiá­hoz. S ilyen dokumentumot a VMDP képviselője nem tudna aláírni.

Pedig az összejövetelen lett volna még mit csinálni!

Ezekben a hetekben, hónapokban sokat tehetnénk a nemzeti ügyekben. Kidolgozhattuk volna legalább egy lehetséges autonómiamodell alapelveit.

Jeleztük azt is, hogy Avarkeszi kormánybiztos úr javaslatával összefüggésben is lehetne kö­zös álláspontot kialakítani. Ebben a kérdésben a VMDP-nek lett volna áthidaló javaslata. E szerint az alkotmánymódosítási tervezetről nem tudunk politikailag releváns véleményt mondani, hiszen a javaslat mögött nem áll 2/3-os anyaországi többség. Szorgalmazhattuk volna a konszenzust a ma­gyarországi parlamenti pártok, de legalább az MSZP és a Fidesz-MPSZ között.

Ami a nemzeti ví­zumot illeti, felkérhettük volna a Magyar Köztársaság kormányát, tegye fel elsősorban önmagának a kérdést, jót tesz-e vajon a határon túli kisebbségi közösségekkel, ha úgy próbálja őket kiemelni a többi polgártársuk közül, hogy a kiemelést magát a helyi többségi hatalommal kell ellenjegyeztetnie? Nem lesz-e ez újabb gyűlölködés forrása? Melyik szomszéd vállalkozik arra, hogy különbséget tegyen polgárai között azon az alapon, hogy tudnak-e magya­rul? Nem válnak-e majd nagy valószínűséggel időpocsékolássá a nemzeti vízummal kapcsolatos kétoldalú megbeszélések?

A VMDP ebben a pillanatban azt tartja elsődlegesnek, hogy a magyarországi poli­tikai elit jusson egyetértésre a legfontosabb kérdésben: akarja-e a közös nemzeti célok megvalósítása ér­dekében politikailag is integrálni a Kárpát-medencében működő releváns politikai eliteket, vagy továbbra is ragaszkodik a más országokban élő magyar kisebbségek politikai távoltartásához, elvi­leg ugyanab­ban a formában, ahogy az a szocializmus idejében kialakult?

Az már csak hab lehetett volna a tortán, ha Kovács László minapi brüsszeli viselkedésé­vel kapcsolatban dolgoztunk volna ki közös minősítést. Ön is tudja, én is tudom: Kovács László politi­kai habitusával igenis összhangban van, hogy hátat fordítson a vajdasági magyarverések ügyében zajló vitának ott a messzi Brüsszelben is. Mégis, felhívhattuk volna a figyelmet arra, hogy Ma­gyarország nemcsak nekünk, de magának is árt, ha ilyen képviselői vannak az EU legfontosabb szerveiben!

Tisztelt Elnök Úr!

A VMDP nagyra értékeli a HTMSZ Fórumának meglétét. Javaslatom az, ve­gyük azt ko­molyabban. Készítsük elő az összejöveteleit, úgy, hogy hangunk messze hangozzék!

Persze, ehhez arra lenne szükség, hogy önök is hátat fordítsanak saját kisebbségi oligar­cháiknak és tegyenek egy nagy fordulatot a nemzeti érdekek megvalósítása felé. A kormányzati felelősségvállalás a VMDP szerint nem cél, hanem eszköz. Eszköz arra, hogy Erdélyben megvaló­suljon a tényleges, nemzeti alapú autonómia, hogy megépüljön az autópálya, hogy csak a legfonto­sabb kérdéseket említsem. Ha az ilyen célokat ezzel az eszközzel nem lehet elérni, akkor a nemzet számára hitelesebb és főleg hasznosabb a kemény ellenzékiség.

A VMDP javasolja, hogy ne adjuk fel. Hiszen annak idején az RMDSZ vezetői is feles­küdtek az autonómiára. Azzal akkor erősítettek mindannyiunkat. Ne helyezzék a csoportérdekeket a nagy nemzeti célok elé!

De, ha az autonómia ügyében egyelőre nem is tudunk közösen lépni, van még egy fontos kérdés, amely nyomasztja minden kisebbségi közösséget. A többségi hatalom fenyegetése, hogy kitúrnak bennünket a szerb, a román és a szlovák politikai porondról. Követeljük közösen, hogy Szerbiában, Romániában, de Szlovákiában is, vezessék be a kisebbségi közösségek részarányos képviseltét. Különben még a parlamentből is kimaradunk. Szerbiában ez már realitás, de az lesz Romániában is. Szlovákiában túl nagy a magyarok aránya, ott másként igyekeznek bennünket megpuhítani. De, összefogással a kormányból ott is kitehetik az MKP-t.

Ne hagyjuk magunkat!

Abban a reményben, hogy lesznek még közös fellépéseink teljes összetételben a Határon Túli Szervezetek Fórumán, tisztelettel:

Temerin, 2005. október 4.

Ágoston András s. k.

 

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület

Külügyi és Ökumenikus Osztálya

 

N Y I L A T K O Z A T

 

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Románia európai integrációjától elválaszthatatlannak tartja az erdélyi magyarság helyzetének rendezését. Ez a rendezés viszont elképzelhetetlen nemzeti közösségünk személyi elvű autonómiájának, másfelől a Székelyföld területi autonómiájának a biztosítása nélkül.

Az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács 2005. április 23-i együttes ülésükön, az Európai Parlament Romániával kapcsolatos Jelentése értelmében határozatban követelték az önkormányza­tiság és a szubszidiaritás elvének érvényesítését az SZNT és az EMNT autonómia-törvényterveze­teinek a Románia Parlamentje általi elfogadása által. Ugyanakkor arra kértük az Európai Parla­mentet, illetve az Európai Bizottságot, hogy Románia Európai Unióhoz való csatlakozásakor al­kalmazza a védzáradékot, amennyiben a román Parlament elutasítaná törvénykezdeményezésein­ket.

Az EMNT által 2004 áprilisában, Szovátán és 2005 májusában, Nagyváradon szervezett autonómia-konferenciák az autonómia és az integráció összefüggésében világosan bizonyították: az erdélyi magyarok ügyének rendezését megnyugtató módon csak az európai modellekhez hasonló autonómiaformák biztosíthatják.

Mindezeket szem előtt tartva, politikailag elhibázottnak tartjuk azt az indokolatlan sietséget, hogy a Magyar Országgyűlés – az Unióban másodikként – még a Romániára vonatkozó októberi uniós országjelentés előtt napirendjére tűzte és ratifikálta Románia csatlakozását.

Továbbra is fenntartjuk azon álláspontunkat, hogy magyar nemzeti közösségünk önkor­mányzati jogainak a biztosítása képezze előfeltételét Románia uniós csatlakozásának. A román kormányban lévő RMDSZ-nek nemzeti, erkölcsi és politikai kötelessége ezt az álláspontot képvi­selnie.

Az EMNT ismételt módon a lehető legszélesebb körű párbeszédet és nemzeti konszenzus kialakítását sürgeti mind az autonómia, mind a kettős állampolgárság kérdésében.

2005. szeptember 26.

 Tőkés László, elnök,

 

 

A „Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért” üzenete:

 

Tőkés László, ENT elnök, Duray Miklós MKP alelnök, Szász Jenő, MPSZ elnök, Ágoston András, VMDP elnök, Kovács Miklós KMKSZ elnök, Szilágyi Zsolt, ENT alelnök, MPSZ Vá­lasztmány elnöke

Kedves Barátaink!

A 2004 december 5-i népszavazás után alakult Társaságunk kötelességének érezte, hogy súlyos aggodalmát fejezze ki a magyar Parlamentben 2005 szeptember 26-án, hétfőn történt parla­menti szavazás módjával kapcsolatban.

Állásfoglalásunkat annak tudatában tettük meg, hogy a magyar nemzetstratégiai kérdések világos megfogalmazásának hiányát, a nemzet alapvető érdekeit mellőző, örökösen halogató, eseti jelleggel improvizált, átgondolatlan lépéseket akkor is elfogadhatatlannak tartjuk, ha választások előtt állunk. Meggyőződésünk, hogy Európa megbecsülését csak határozott, következetesen a nem­zeti érdekeinket, a Kárpát medence bármely országában élő testvéreinket oltalmazó magatartással szerezhetjük vissza.

Tisztelettel: 

Éhn József, elnök, Dr. Lipták András, titkár

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.