Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 114. szám

2005. október 06.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.

Követelései között kiemelkedő fontos­ságú a jogszabályal­kotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) au­tonómia, a szám­aránynak megfelelő par­lamenti képviselet, A magyarországi politikai elittől azt kéri, hogy a magyarok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állam­polgárságot.

A VMDP síkraszáll a Kár­pát-medencében élő magyarok határ­módosítás nélküli politikai integrá­ciójáért.

A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.

Ágoston András

 

 

Nemzeti gyásznapunkon

 

Ágoston András:

Isten óvja a hazát

(Felszólalás az aradi vértanúk emléknapján Topolyán)

 

Tisztelt jelenlevők, kedves barátaim!

 

A történelmi tanulságok, amelyeket az 1848-as magyar szabadságharc aradi lezárásá­nak tragikus ese­ményeire emlékezve ezekben az októberi napokban évente megfogalmazunk, az idén is az egész nemzet szá­mára érvényes figyelmeztetésekben ragadhatók meg.

A tanúságtevő tábornokok példája hosszú időre bevilágítja mindazok útját, akik hisz­nek a szabadságban és elszántan, demok­ratikus módszerekkel igyekeznek felemelni a nemze­tet.

Az eminens nemzetközi csapatban a szabadság bajnokai között egy szerb határőr katona is volt: Damjanich János. Őt 45 évesen a legszebb férfikorban fosztotta meg életétől a császári ön­kény. Ugyanaz a bécsi politika, amely a délvidéki szerbséggel manipulálva véres szembefordulássá változtatta a magyarok és szerbek vidékünkön különben sem túlságosan szilárd együttélését.

Emlékezzünk az idén Damjanich tábornokra, aki érett fejjel tapasztalt katonaként lett hol­táig híve a magyar nemzeti törekvéseknek és a radikális polgári reformoknak. 1849 október 6-ig, az akasztófáig. Ahol is Vécsey Károly felé fordulva így búcsúzott: Isten veled, öreg bajtársam, isten óvja meg a hazát.

Ma a magyarok és a szerbek közötti feszültség állandósulni látszik. Ebbe nem nyugodha­tunk bele, mert nem fogadjuk el a folyamatot, melyben döntenünk kell az elköltözés és a beolvadás között.

Itt akarunk maradni, de közösségünk megmaradásához és a helyi társadalomba való beil­leszkedésünkhöz közjogi ke­retre van szükség. Ami nem lehet más mint a végrehajtási és jogszabályakotási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia. Meggyőződé­sünk, hogy a legitim kép­viseleti testület kisebbségi kö­zös­ségünkben csakis demokratikus több­párti választások útján jöhet létre.

Ebben várunk támogatást Magyarországtól.

Az aradi vértanúk felemelő örökséget csak akkor szabad vállalnunk, ha eszméink erejét is­merve kitartóan dolgozunk célunk megvalósításán.

Mi a VMDP-ben, a kettős állampolgárságban eszközt lá­tunk, amely alkalmas a ha­tár­módo­sítás nélküli nemzeti integráció folyamatának kiteljesítésére. A december 5-ét követő vitákból és az ellenállás hevességéből kitetszik: Magyarországon is egyre többen belátják, hogy a legszorosabb nemzeti kapocs bevezetése a Kárpát-medencében élő magyarság egészének érdeke. Bízunk a nem­zeti szolidaritás erejében, s a pillanatnyi akadályok nem fognak bennünket megingatni.

Az elmúlt hónapokban megtapasztalhattuk, hogy az EU-tag Magyaror­szág európai képvi­selői a kisebbségek gondjai iránt különben érzéketlen nemzetközi testüle­tekben elér­ték, hogy a magyarverések okán ránk irányuljon a közfigyelem. Most kellene a magyar dip­lomácia és az EU képviselők segítségével elérni, hogy tényleges autonómia útján rendeződjön a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan helyzete.

Tisztelt jelenlevők, kedves barátaim!

Nagy idők és nagy feladatok mindig vannak. Itt Topolyán is megerősíthetjük: felis­mertük őket. S amikor kegyelettel adózunk az aradi vértanúk ál­dozatának, kimondhatjuk: készen állunk a küzdelemre.

Kö­szönöm, hogy meghallgattak.

 

Matuska Márton:

Az áldozatok nemes példája

(Felszólalás Eleméren Kiss Ernő tábornok sírjánál)

 

Az a tizenhárom ember, akire ma a világ magyarsága emlékezik erkölcsi tartásával mutatott példát nekünk magyaroknak, hogyan lehet eredményesen küzdeni a érdekeinkért. Ha kell, akkor akár a világ leghatalmasabb nagyhatalmaival szemben is. Elsősorban nekünk, magyaroknak mu­tattak példát, jóllehet nem is voltak mind magyarok. Nem haszonszerzési vágyból álltak a felkelt magyar nép mellé, hiszen az alattunk porladó tábornok is az ország gazdagjai közé tartozott. Iga­zukról meg voltak győződve, ez lelki és erkölcsi erőt adott nekik.

Az egyik nagyhatalmat legyőzték, a másikkal már nem bírtak el. Akkor sem hátráltak meg! Tetteikért vállalták a halált. Amikor kivégezték őket, úgy tűnt, minden hiába volt. Hiába állt talpra a magyar, hiába keltek hadra százezrek, amikor Kossuth Lajos azt üzente. Nem telt el azonban egy emberöltő sem, és a legyőzöttek, az áldozatok elfolyt vére, feláldozott élete beérlelte a nemzet és az ország számára a termést.

Az ellenséggel, a bécsi udvarral kötött kiegyezés tartalmazta a negyvennyolcasok követelé­seinek nagyobbik hányadát. És felvirágzott Magyarország. Csak kellett egy Deák Ferenc is, aki vigyázott arra, nehogy a vereség tudtában, a kilátástalanságban, a gyászban és a nyomorban önként lemondjunk a jogainkról. Pillanatnyi apró sikerekért. Nehogy sikert kiáltsunk, amikor követelése­ink teljesítésétől még messze állunk. Vigyáznunk kell nekünk is, hogy akkor kössünk kompromis­szumot, amikor a megegyezés tartalmazza követeléseinket: a kettős állampolgárságot é a magyar autonómiát.

 

Dokumentumok:

 

Karel Vondrák Csorba Bélánál

 

Október 6-án, csütörtökön Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnöke ta­lálkozott Karel Vondrákkal, a Cseh Köztársaság belgrádi nagykövetségének elsőtitkárával, aki vajdasági látogatása során mindenekelőtt a magyar kisebbség helyzete iránt érdeklődött, különös tekintettel a magyarverések miatt kialakult helyzetre. Csorba rámutatott, hogy Doris Pack látoga­tása óta az ígéretek ellenére nem történt átütő változás, a vajdasági magyarság elveszítette korábbi demográfiai és politikai súlyát, önmagát hatékonyan nem tudja megvédeni, ezért egyedüli reménye az anyaország politikai és diplomáciai támogatásában, valamint a nemzetközi szervezetek nyomás­gyakorlásában van. A VMDP ugyanakkor a magyarokra nehezedő nyomás tényét nem keveri össze a néhány magyar politikai vezető vélt vagy valós korrupciós ügyeinek tárgyában történt vizsgáló­dással. A jogállamiság szabályainak mindenkire, tehát a kisebbségi politikusokra is vonatkozniuk kell.

A mintegy másfél órás beszélgetés során Csorba Béla ismertette pártja politikai törekvéseit, beleértve a perszonális autonómiára, a kisebbségek számár biztosított parlamenti helyekre valamint a kettős állampolgárságra vonatkozó javaslatait is. Rámutatott a magyar nyelvű iskoláztatás gond­jaira, aláhúzva, hogy az idei tanévben aránytalanul kevés magyar egyetemi hallgató került be a hazai felsőoktatásba. A vendéget külön érdekelte a kisebbségi magyar média, és azon belül a napi­lap helyzete. A VMDP alelnöke elmondta, hogy a Magyar Szó átszervezése nem csak a dél-bácskai magyarságot érinti hátrányosan, de csökkenti a kisebbségi közösségen belüli demokrácia esélyeit egészében is, ezért gyöngíti annak védelmi képességét.

 

 

A kettős állampolgárságához kérik Sólyom segítségét az erdélyi magyar egyházak

 

Levélben kéri a nyolc erdélyi magyar püspök és a Székelyföldön szolgáló katolikus püspök-helyettes Sólyom László segítségét, hogy a határon túli magyarok magyar állampolgárságot kapjanak.

A római katolikus, református, unitárius és evangélikus egyházi elöljárók - akik már az előző köztársasági elnököt is megkeresték e tárgyban - most Sólyom Lászlónak azt írják: bizakodással tölti el őket a magyar államfő többszöri állásfoglalása, kijelentése, mely szerint az Európai Unióban nincs akadálya a kettős állampolgárságnak, hiszen az unióban ismert és alkalmazott a kettős állampolgárság intézménye.

- Azzal a meggyőződéssel fordulunk elnök úrhoz, hogy folyamodványunkkal a nemzeti közérdeket, a reánk bízottak javát szolgáljuk - írják az erdélyi püspökök Isten gazdag áldását kérve Sólyom László tevékenységére.

MR

 

Elindult a letisztulás?

 

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elhalasztja a pártként való bejegyeztetéshez szükséges, korábban bejelentett aláírásgyűjtés elkezdését – nyilatkozta sajtótájékoztatóján Gazda Zoltán. Az MPSZ Sepsi széki elnöke szerint az MPSZ belső vitái miatt halasztják el az akciót mindaddig, amíg a szövetségen belüli konfliktus megoldódik Szász Jenő országos elnök, illetve Szilágyi Zsolt választmányi elnök, valamint a székelyföldi szervezetek és a Bihar megyei MPSZ között. A nézeteltérés még a parlamenti választások idején támadt, amikor a Bihar megyei szervezet tagjai ellenezték, hogy az MPSZ román párt színeiben induljon a választásokon. Azután idén augusztusban az MPSZ Bővített Elnökségi ülésén kizárták a szervezetből Csúzi Istvánt és Sárközi Zoltánt, a Bihar megyei MPSZ két elöljáróját. Gazda elmondta: a testületnek a kizárásról szóló döntését nem fellebbezték meg, a tisztújítás esedékes, az ügyet minél előbb tisztázni kell, mert nehezen képzelhető el, hogy összegyűlne a szükséges 25 ezer aláírás, ha Bihar megye nem csatlakozik az akcióhoz. Szilágyi Zsolt választmányi elnök alapszabályzat-ellenesnek tartja Szász Jenő döntését, mivel az országos választmány bejegyzésre vonatkozó határozatait egyetlen tisztségviselő sem bírálhatja felül.

Erdélyi Napló

 

Farkas Réka:

Vargyas sem szervezhet autonómia-népszavazást

Jogerős, végleges döntéssel utasította el a brassói táblabíróság a vargyasi helyi tanács auto­nómia-népszavazási határozatát. A helyi tanács februárban meghozott döntését a György Ervin által vezetett prefektúra megtámadta, és a sepsiszentgyörgyi tárgyalás után a brassói táblabíróság elé került az ügy.

A szeptember 15-ei tárgyaláson Kincses Előd ügyvéd képviselte a vargyasiakat. ,,A György Ervin prefektus aláírásával megfogalmazott érvelés jó lehetőséget adott a védelemnek, hogy ko­moly történelmi visszatekintéssel érveljen az autonómiareferendum mellett” — mondta el a Há­romszéknek Kincses Előd. A kormánybiztosi hivatal dokumentumában az alkotmány 3. cikkelyére hivatkozik, amely leszögezi, hogy Románia közigazgatási szempontból községekből, városokból és megyékből áll, nem tartják törvényesnek a „földekre” (románul tara) való felosztást. „A helyi ta­nács határozatában a Tinutul Secuiesc és nem a Tara Secuiasca kifejezés szerepelt, és a lehetőséget kihasználva elmagyaráztam, hogy a középkorban a magyar királyok, fejedelmek tolerálták a ro­mánság autonómiáját, a román közösség több helyen élvezte ennek pozitív hatását. Megemlítettem a román Fogaras, Hátszeg, Zaránd vidékét, amelyek Tara Fagarasului, Tara Hategului, illetve Tara Zarandului néven maradtak meg, és elmondtam, ehhez hasonlóan a magyarság székekbe szervező­dött, ezek autonómak voltak, a székelyföldiek most nem akarnak egyebet, mint ezt az erdélyi tradí­ciót feleleveníteni, hozzáigazítva a jelenlegi európai elvárásokhoz. Elmondtam azt is, hogy az eurorégiók sem szerepelnek a román alkotmányban, Bukarest mégis létrehozta őket” — idézte fel bírósági érvrendszerét Kincses Előd.

Kincses Előd elmondásából kiderült, a háromtagú bírói testület igen meglepődve hallgatta, majd egy héttel elhalasztotta az ítélethirdetést. A kedvezőtlen ítéleten az ügyvéd nem csodálkozik, véleménye szerint politikai és nem jogi döntés született.

Ilkei Ferenc, Vargyas polgármestere kifejtette, folytatják a harcot. Romániában nincs fel­lebbezési lehetőségük, így valószínű, a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak jogorvoslatért. Kincses Előd hajlandó vállalni az ügy továbbvitelét, mint elmondta, a ditróiak hasonló ügyében már fogalmazza a Strasbourgba eljuttatandó beadványt. A vargyasiaknak meg kell várniuk, amíg kézbe kapják a bírósági indoklást, ez egy-két hónapba is beletelhet, ezt követően fordulhatnak a nemzetközi fórumokhoz. Az esélyekről az ügyvéd egyelőre nem tudott nyilatkozni, a strasbourgi bíróság elsősorban egyéni sérelmeket vizsgál, itt közösségi sérelemről lévén szó, meglátják, ho­gyan viszonyulnak majd az ügyhöz.

Eddig kilenc székelyföldi községi tanács döntött az autonómia ügyében megszervezendő népszavazás kiírásáról, de ezeket a határozatokat minden esetben megtámadták a prefektúrák, és a bíróság nekik adott igazat. Háromszékről csak az illyefalvi és a vargyasi tanács vállalta határozat elfogadását, Ilkei Ferenc igen keserűen jegyezte meg: „azt sajnálom, hogy a többiek nem mertek csatlakozni az ügyhöz, más hangsúlyt kapott volna a helyi népszavazások kérdése, ha nem két, de harminc-negyven tanács állt volna ki mellette”.

Háromszék

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.