Vajdasági Magyar Demokrata Párt
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
HÍRLEVÉL III. évf. 114. szám
2005. október 06.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.
Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, A magyarországi politikai elittől azt kéri, hogy a magyarok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állampolgárságot.
A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.
Ágoston András
Nemzeti gyásznapunkon
Ágoston András:
Isten óvja a hazát
(Felszólalás az aradi vértanúk emléknapján Topolyán)
Tisztelt jelenlevők, kedves barátaim!
A történelmi tanulságok, amelyeket az 1848-as magyar szabadságharc aradi lezárásának tragikus eseményeire emlékezve ezekben az októberi napokban évente megfogalmazunk, az idén is az egész nemzet számára érvényes figyelmeztetésekben ragadhatók meg.
A tanúságtevő tábornokok példája hosszú időre bevilágítja mindazok útját, akik hisznek a szabadságban és elszántan, demokratikus módszerekkel igyekeznek felemelni a nemzetet.
Az eminens nemzetközi csapatban a szabadság bajnokai között egy szerb határőr katona is volt: Damjanich János. Őt 45 évesen a legszebb férfikorban fosztotta meg életétől a császári önkény. Ugyanaz a bécsi politika, amely a délvidéki szerbséggel manipulálva véres szembefordulássá változtatta a magyarok és szerbek vidékünkön különben sem túlságosan szilárd együttélését.
Emlékezzünk az idén Damjanich tábornokra, aki érett fejjel tapasztalt katonaként lett holtáig híve a magyar nemzeti törekvéseknek és a radikális polgári reformoknak. 1849 október 6-ig, az akasztófáig. Ahol is Vécsey Károly felé fordulva így búcsúzott: Isten veled, öreg bajtársam, isten óvja meg a hazát.
Ma a magyarok és a szerbek közötti feszültség állandósulni látszik. Ebbe nem nyugodhatunk bele, mert nem fogadjuk el a folyamatot, melyben döntenünk kell az elköltözés és a beolvadás között.
Itt akarunk maradni, de közösségünk megmaradásához és a helyi társadalomba való beilleszkedésünkhöz közjogi keretre van szükség. Ami nem lehet más mint a végrehajtási és jogszabályakotási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia. Meggyőződésünk, hogy a legitim képviseleti testület kisebbségi közösségünkben csakis demokratikus többpárti választások útján jöhet létre.
Ebben várunk támogatást Magyarországtól.
Az aradi vértanúk felemelő örökséget csak akkor szabad vállalnunk, ha eszméink erejét ismerve kitartóan dolgozunk célunk megvalósításán.
Mi a VMDP-ben, a kettős állampolgárságban eszközt látunk, amely alkalmas a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatának kiteljesítésére. A december 5-ét követő vitákból és az ellenállás hevességéből kitetszik: Magyarországon is egyre többen belátják, hogy a legszorosabb nemzeti kapocs bevezetése a Kárpát-medencében élő magyarság egészének érdeke. Bízunk a nemzeti szolidaritás erejében, s a pillanatnyi akadályok nem fognak bennünket megingatni.
Az elmúlt hónapokban megtapasztalhattuk, hogy az EU-tag Magyarország európai képviselői a kisebbségek gondjai iránt különben érzéketlen nemzetközi testületekben elérték, hogy a magyarverések okán ránk irányuljon a közfigyelem. Most kellene a magyar diplomácia és az EU képviselők segítségével elérni, hogy tényleges autonómia útján rendeződjön a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan helyzete.
Tisztelt jelenlevők, kedves barátaim!
Nagy idők és nagy feladatok mindig vannak. Itt Topolyán is megerősíthetjük: felismertük őket. S amikor kegyelettel adózunk az aradi vértanúk áldozatának, kimondhatjuk: készen állunk a küzdelemre.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
Matuska Márton:
Az áldozatok nemes példája
(Felszólalás Eleméren Kiss Ernő tábornok sírjánál)
Az a tizenhárom ember, akire ma a világ magyarsága emlékezik erkölcsi tartásával mutatott példát nekünk magyaroknak, hogyan lehet eredményesen küzdeni a érdekeinkért. Ha kell, akkor akár a világ leghatalmasabb nagyhatalmaival szemben is. Elsősorban nekünk, magyaroknak mutattak példát, jóllehet nem is voltak mind magyarok. Nem haszonszerzési vágyból álltak a felkelt magyar nép mellé, hiszen az alattunk porladó tábornok is az ország gazdagjai közé tartozott. Igazukról meg voltak győződve, ez lelki és erkölcsi erőt adott nekik.
Az egyik nagyhatalmat legyőzték, a másikkal már nem bírtak el. Akkor sem hátráltak meg! Tetteikért vállalták a halált. Amikor kivégezték őket, úgy tűnt, minden hiába volt. Hiába állt talpra a magyar, hiába keltek hadra százezrek, amikor Kossuth Lajos azt üzente. Nem telt el azonban egy emberöltő sem, és a legyőzöttek, az áldozatok elfolyt vére, feláldozott élete beérlelte a nemzet és az ország számára a termést.
Az ellenséggel, a bécsi udvarral kötött kiegyezés tartalmazta a negyvennyolcasok követeléseinek nagyobbik hányadát. És felvirágzott Magyarország. Csak kellett egy Deák Ferenc is, aki vigyázott arra, nehogy a vereség tudtában, a kilátástalanságban, a gyászban és a nyomorban önként lemondjunk a jogainkról. Pillanatnyi apró sikerekért. Nehogy sikert kiáltsunk, amikor követeléseink teljesítésétől még messze állunk. Vigyáznunk kell nekünk is, hogy akkor kössünk kompromisszumot, amikor a megegyezés tartalmazza követeléseinket: a kettős állampolgárságot é a magyar autonómiát.
Dokumentumok:
Karel Vondrák Csorba Bélánál
Október 6-án, csütörtökön Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnöke találkozott Karel Vondrákkal, a Cseh Köztársaság belgrádi nagykövetségének elsőtitkárával, aki vajdasági látogatása során mindenekelőtt a magyar kisebbség helyzete iránt érdeklődött, különös tekintettel a magyarverések miatt kialakult helyzetre. Csorba rámutatott, hogy Doris Pack látogatása óta az ígéretek ellenére nem történt átütő változás, a vajdasági magyarság elveszítette korábbi demográfiai és politikai súlyát, önmagát hatékonyan nem tudja megvédeni, ezért egyedüli reménye az anyaország politikai és diplomáciai támogatásában, valamint a nemzetközi szervezetek nyomásgyakorlásában van. A VMDP ugyanakkor a magyarokra nehezedő nyomás tényét nem keveri össze a néhány magyar politikai vezető vélt vagy valós korrupciós ügyeinek tárgyában történt vizsgálódással. A jogállamiság szabályainak mindenkire, tehát a kisebbségi politikusokra is vonatkozniuk kell.
A mintegy másfél órás beszélgetés során Csorba Béla ismertette pártja politikai törekvéseit, beleértve a perszonális autonómiára, a kisebbségek számár biztosított parlamenti helyekre valamint a kettős állampolgárságra vonatkozó javaslatait is. Rámutatott a magyar nyelvű iskoláztatás gondjaira, aláhúzva, hogy az idei tanévben aránytalanul kevés magyar egyetemi hallgató került be a hazai felsőoktatásba. A vendéget külön érdekelte a kisebbségi magyar média, és azon belül a napilap helyzete. A VMDP alelnöke elmondta, hogy a Magyar Szó átszervezése nem csak a dél-bácskai magyarságot érinti hátrányosan, de csökkenti a kisebbségi közösségen belüli demokrácia esélyeit egészében is, ezért gyöngíti annak védelmi képességét.
A kettős állampolgárságához kérik Sólyom segítségét az erdélyi magyar egyházak
Levélben kéri a nyolc erdélyi magyar püspök és a Székelyföldön szolgáló katolikus püspök-helyettes Sólyom László segítségét, hogy a határon túli magyarok magyar állampolgárságot kapjanak.
A római katolikus, református, unitárius és evangélikus egyházi elöljárók - akik már az előző köztársasági elnököt is megkeresték e tárgyban - most Sólyom Lászlónak azt írják: bizakodással tölti el őket a magyar államfő többszöri állásfoglalása, kijelentése, mely szerint az Európai Unióban nincs akadálya a kettős állampolgárságnak, hiszen az unióban ismert és alkalmazott a kettős állampolgárság intézménye.
- Azzal a meggyőződéssel fordulunk elnök úrhoz, hogy folyamodványunkkal a nemzeti közérdeket, a reánk bízottak javát szolgáljuk - írják az erdélyi püspökök Isten gazdag áldását kérve Sólyom László tevékenységére.
MR
Elindult a letisztulás?
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elhalasztja a pártként való bejegyeztetéshez szükséges, korábban bejelentett aláírásgyűjtés elkezdését – nyilatkozta sajtótájékoztatóján Gazda Zoltán. Az MPSZ Sepsi széki elnöke szerint az MPSZ belső vitái miatt halasztják el az akciót mindaddig, amíg a szövetségen belüli konfliktus megoldódik Szász Jenő országos elnök, illetve Szilágyi Zsolt választmányi elnök, valamint a székelyföldi szervezetek és a Bihar megyei MPSZ között. A nézeteltérés még a parlamenti választások idején támadt, amikor a Bihar megyei szervezet tagjai ellenezték, hogy az MPSZ román párt színeiben induljon a választásokon. Azután idén augusztusban az MPSZ Bővített Elnökségi ülésén kizárták a szervezetből Csúzi Istvánt és Sárközi Zoltánt, a Bihar megyei MPSZ két elöljáróját. Gazda elmondta: a testületnek a kizárásról szóló döntését nem fellebbezték meg, a tisztújítás esedékes, az ügyet minél előbb tisztázni kell, mert nehezen képzelhető el, hogy összegyűlne a szükséges 25 ezer aláírás, ha Bihar megye nem csatlakozik az akcióhoz. Szilágyi Zsolt választmányi elnök alapszabályzat-ellenesnek tartja Szász Jenő döntését, mivel az országos választmány bejegyzésre vonatkozó határozatait egyetlen tisztségviselő sem bírálhatja felül.
Erdélyi Napló
Farkas Réka:
Vargyas sem szervezhet autonómia-népszavazást
Jogerős, végleges döntéssel utasította el a brassói táblabíróság a vargyasi helyi tanács autonómia-népszavazási határozatát. A helyi tanács februárban meghozott döntését a György Ervin által vezetett prefektúra megtámadta, és a sepsiszentgyörgyi tárgyalás után a brassói táblabíróság elé került az ügy.
A szeptember 15-ei tárgyaláson Kincses Előd ügyvéd képviselte a vargyasiakat. ,,A György Ervin prefektus aláírásával megfogalmazott érvelés jó lehetőséget adott a védelemnek, hogy komoly történelmi visszatekintéssel érveljen az autonómiareferendum mellett” — mondta el a Háromszéknek Kincses Előd. A kormánybiztosi hivatal dokumentumában az alkotmány 3. cikkelyére hivatkozik, amely leszögezi, hogy Románia közigazgatási szempontból községekből, városokból és megyékből áll, nem tartják törvényesnek a „földekre” (románul tara) való felosztást. „A helyi tanács határozatában a Tinutul Secuiesc és nem a Tara Secuiasca kifejezés szerepelt, és a lehetőséget kihasználva elmagyaráztam, hogy a középkorban a magyar királyok, fejedelmek tolerálták a románság autonómiáját, a román közösség több helyen élvezte ennek pozitív hatását. Megemlítettem a román Fogaras, Hátszeg, Zaránd vidékét, amelyek Tara Fagarasului, Tara Hategului, illetve Tara Zarandului néven maradtak meg, és elmondtam, ehhez hasonlóan a magyarság székekbe szerveződött, ezek autonómak voltak, a székelyföldiek most nem akarnak egyebet, mint ezt az erdélyi tradíciót feleleveníteni, hozzáigazítva a jelenlegi európai elvárásokhoz. Elmondtam azt is, hogy az eurorégiók sem szerepelnek a román alkotmányban, Bukarest mégis létrehozta őket” — idézte fel bírósági érvrendszerét Kincses Előd.
Kincses Előd elmondásából kiderült, a háromtagú bírói testület igen meglepődve hallgatta, majd egy héttel elhalasztotta az ítélethirdetést. A kedvezőtlen ítéleten az ügyvéd nem csodálkozik, véleménye szerint politikai és nem jogi döntés született.
Ilkei Ferenc, Vargyas polgármestere kifejtette, folytatják a harcot. Romániában nincs fellebbezési lehetőségük, így valószínű, a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak jogorvoslatért. Kincses Előd hajlandó vállalni az ügy továbbvitelét, mint elmondta, a ditróiak hasonló ügyében már fogalmazza a Strasbourgba eljuttatandó beadványt. A vargyasiaknak meg kell várniuk, amíg kézbe kapják a bírósági indoklást, ez egy-két hónapba is beletelhet, ezt követően fordulhatnak a nemzetközi fórumokhoz. Az esélyekről az ügyvéd egyelőre nem tudott nyilatkozni, a strasbourgi bíróság elsősorban egyéni sérelmeket vizsgál, itt közösségi sérelemről lévén szó, meglátják, hogyan viszonyulnak majd az ügyhöz.
Eddig kilenc székelyföldi községi tanács döntött az autonómia ügyében megszervezendő népszavazás kiírásáról, de ezeket a határozatokat minden esetben megtámadták a prefektúrák, és a bíróság nekik adott igazat. Háromszékről csak az illyefalvi és a vargyasi tanács vállalta határozat elfogadását, Ilkei Ferenc igen keserűen jegyezte meg: „azt sajnálom, hogy a többiek nem mertek csatlakozni az ügyhöz, más hangsúlyt kapott volna a helyi népszavazások kérdése, ha nem két, de harminc-negyven tanács állt volna ki mellette”.
Háromszék
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.