Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 115. szám

2005. október 08.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.

Követelései között kiemelkedő fontos­ságú a jogszabályal­kotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) au­tonómia, a szám­aránynak megfelelő par­lamenti képviselet, A magyarországi politikai elittől azt kéri, hogy a magyarok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állam­polgárságot.

A VMDP síkraszáll a Kár­pát-medencében élő magyarok határ­módosítás nélküli politikai integrá­ciójáért.

A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.

Ágoston András

 

 

Csorba Béla:

Vaktöltény

Mottó:

„Rég meghótt öregapám fölül a döglött lovára,

És előveszi zsebiből az üres revolvert.”

(Magyar gyermekmondóka)

 

A Glas javnosti belgrádi napilap szeptember 26-ai száma arról értesíti olvasóit, hogy a VMSZ elnöke Brüsszelbe készül, mert panasszal kíván élni az Európai Parlament kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságánál a vajdasági magyarokat ért támadások miatt. Nemes, de nehéz feladat, tehetnénk hozzá. Olyannyira nehéz, hogy a VMSZ vezetői egyszer egy hasonló céllal szá­mukra szervezett tengerentúli utat az utolsó pillantba lemondtak, mert nem akarták panaszaikkal megzavarni az ugyancsak Ámerikába készülő politikai szövetségesüket, Tadić államelnököt. Most azonban minden másképp lesz, gondolhatja az olvasó, hiszen nap mint nap ádáz nyilatkozatokat hallhat és olvashat Kasza Józseftól az ország szinte minden hírcsatornáján. Izgatottan kezdi átfutni a sorokat, de még a szöveg feléig sem ér, amikor meglepetten tapasztalja, hogy a VMSZ elnöke ismét meggondolta magát, ugyanis azt üzente Belgrádnak, áll a szövegben, hogy nem feltétlenül akar ám ő Brüsszelbe utazni, szívesen itthon is maradna, ha Szerbia megoldaná a vajdasági ma­gyarok problémáit, és ha addig (vagyis október közepéig) mindent megtenne az állam, hogy nap­világra kerüljenek „a problémák és a nyomásgyakorlások”. Kasza tehát korántsem olyan ádáz, mint az olvasó eddig hitte, hiszen alkut kínál a szerb államnak, az újságíró egyik megjegyzése sze­rint meg inkább zsarol, sőt, a pártelnök politikai ellenfeleire, egykori elvtársaira és bírálóira hivat­kozva a bűnvádi feljelentésekre és a személyes meggazdagodásra is felhívja a figyelmet, nem ret­tenve meg annak feltételezésétől sem, hogy a VMSZ elnöke körül incidensekre rendszerint akkor kerül sor, ha az ügyészek vagy a városi képviselő-testület tagjai érdeklődést tanúsítanak homályos­nak vélt önkormányzati és üzleti ügyei iránt.

De mi van akkor, ha a VMSZ elnökét meg sem hívták Brüsszelbe? Nem arról van itt szó csupán, hogy Kasza ennek lehetőségét is felmérve győztesként akar visszavonulni az arénából, s közös kibúvót kínál a szerb hatalomnak?  Ti készítsetek akármilyen jelentést, legyen azért benne egy kis mea culpa, én meg cserében itthon maradok, hiszen valószínűleg meg sem hívnak.

Hogy mindez nem rosszmájú spekuláció, azt szeptember 27-én közvetve a Magyar Távirati Iroda is megerősítette: „... október 13-án meghallgatást tart az EP-delegáció a szerb és a vajda­sági kormányzat, a brüsszeli EU-bizottság és a tanácsot képviselő főmegbízott, valamint a szerbiai horvát és magyar nemzeti tanácsok képviselőinek részvételével.” Bárhogy is keressük, ebben a szö­vegösszefüggésben Kasza Józsefnak nem jutott hely, hacsak ki nem nevezik hirtelen a Nemzeti Ta­nács képviselőjének.

Igen valószínű, hogy a pártelnök úr fegyvere ezúttal sincs élesre töltve, de vaktölténnyel olykor még nagyobbkat lehet durrogni, mint igazival. Közli például a Glas javnosti olvasóival, hogy a Vajdaságnak olyan autonómia kell, mint Katalóniának. Első hallásra nem rossz, de valójá­ban mit is jelent? Az említett spanyolországi tartományban több mint hat millió katalán él, és a régióban ők vannak abszolut többségben. A Vajdaságban is van abszolut többséget képező népcso­port, csakhogy az nem a magyar, hanem  szerb. Nekik akarna adni Kasza József katalán mintájú autonómiát? Egy kisebbségi magyar politikusnak talán mégsem ez volna a feladata. De nem is gondolja ő ezt komolyan. Ez is csupán egy üres durrantása a  sok közül.

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

Közlemény, 2005. október 7.

 

Magyarverések az Európa Tanács napirendjén

 

1. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt üdvözli a három magyarországi parlamenti párt kezdeményezését, melynek nyomán az Európa Tanács remélhetőleg szintén napirendre tűzi a ma­gyarverések kérdését.

A VMDP különösen fontosnak tartja a határozati javaslatnak azt részét, amely arra kéri az Európa Tanács monitoring bizottságát, a tagállamok kötelezettségvállalásainak betartását ellenőrző testületét, hogy "alaposan tanulmányozza a vajdasági emberi jogsértések riasztó eseteinek hosszú listáját", s tegye lehetővé, hogy az érintett etnikai és nemzeti kisebbségek képviselői egy meghall­gatáson beszámolhassanak a helyzetről.

A VMDP szerint is szükség van arra, hogy az Európa Tanács kezdeményezze jelentéstevőinek el­lenőrző tevékenységét a Vajdaságban.

2. A VMDP elfogadhatatlannak tartja, hogy Ljaljic kisebbségi miniszter a magyarverések ügyében felállítandó bizottságból kihagyta a vajdasági magyar pártok képviselőt. Ismeretes, hogy Korhecz Tamás a vajdasági kormány alelnöke, aki a bizottság élére került, nem jeleskedik a magyarverések feltárásában, sőt – különösen Kostunica miniszterelnök jelenlétében – igyekszik azok jelentőségét minimalizálni. Ez a miniszteri javaslat, voltaképpen a vajdasági ma­gyar politikai elit további megosztására irányul. Szomorú tény, hogy ehhez Korhecz asszisztál.

3. A Bóni László vezetésével bejelentett Közép-európai Emberjogi Bizottság fiókjának létreho­zatalát Szabadkán a VMDP olyan kakukktojásnak tartja, mint annak idején, a kilencvenes évek elején, a Milosevic emberei által alapított magyar pártot. Bóni nem adott pontos tájékoztatást arról, milyen szervezetről van szó, de ha a VMDP információi pontosak ennek a civil szervezetnek annyi köze van Brüsszelhez, hogy ott van bejegyezve, s vezetői jóban vannak egyes EU parlamenti képviselőkkel. Furcsának tartjuk, hogy míg ez a felvidéki gyökerekkel rendelkező szervezet Szlovákiában föderációt szorgalmaz, a Vajdaságban Belgrád malmára hajtja a vizet. Magyar evezőssel. Bóni László ugyanis ismert vajdasági üzletember, Kaszának befektetési ügyekben ellenlábasa, aki a Karic-párt tagjaként eddig nem sokat törődött az emberi és a kisebbségi jogok megvalósításával.

Annak, hogy Bóni most egyszerre a magyarverések magyarországi értelmezése ellen lépne fel Brüsszelben, bizonyára van magyarázata. De egy bizonyos. Ő Brüsszelben a vajdasági magyarságot nem képviselheti. Elfogadhatatlan és nem felel meg a valóságnak az újvidéki Gradjanski listnek adott nyilatkozata, miszerint „Európának téves képzetei vannak rólunk, (mármint Szerbiáról) mert információit csak egy forrásból meríti”. A többi között a VMDP is figyelemmel kíséri a magyarveréseket, s informá­cióit azért tartják nagyra mind a belgrádi külképviseletek, mind pedig az európai intézmények, mert azok hosszú éveken át mindig igaznak bizonyultak.

3. A magyarverésekkel kapcsolatos magyarországi kezdeményezések ellensúlyozására a szerbiai politikai színtéren egész sor figyelemelterelő hadműveletnek lehetünk szemtanúi. Ide tar­tozik az is, hogy a Brüsszelbe készülő szerb illetve államszövetségi delegációnak tagja lesz a VMSZ szerb érdekeknek már betört nemzeti tanácsának képviselője (talán Józsa László, aki a magyarverések ügyében nem tartja magát illetékesnek?) és a nevezett Bóni László is.

A VMDP azt tartaná célravezetőnek, ha a magyar kormány, a magyar diplomácia és a ma­gyarországi parlamenti pártok képviselői legalább két kérdésben egybehangzó követelésekkel lépnének fel a nemzetközi politikai színtéren. Az egyik a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítvá­nyokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a másik a részarányos parlamenti képvise­let, ami a kisebbségi közösségen belül bizonyítottan elvezet a plurális demokráciához.

Amíg Magyarország nem lép fel a vajdasági magyarokkal kapcsolatos konkrét el­képzelésekkel a nemzetközi politikai színtéren, addig a magyarverések ügyében sem várható lé­nyeges előrelépés.

(A Magyar Szó mellőzte)                                   

 

Dokumentumok:

Tőkés László:

Létrehozni az Erdélyi Magyar Állandó Értekezletet (ERMÁÉRT),

 

Egy évvel ezelott, a 13 Aradi Vértanú emléknapján remény ébredt aziránt, hogy párbeszéd alakulhat ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség között. Utóbb azonban bebizonyosodott, hogy a közelgo országos választások miatt csupán a párbeszéd látszatára volt szüksége az RMDSZ-nek.

Idén júliusban, az RMDSZ elnökének tusnádfürdoi "nyitása" szintén konjunkturális természetunek bizonyult. Arculati gesztusa mögött nem volt tartalom. Nemzeti közösségünk létkérdéseirol a hatalomra kapott RMDSZ-nomenklatúra érdemben továbbra sem hajlandó sem az egyházakkal, sem a civil szférával, sem az autonómia-tanácsokkal egyeztetni, a Magyar Polgári Szövetséget pedig továbbra is nemlétezoként kezeli. A hivatalos RMDSZ politikája jobbára kimerül Románia integrációs érdekeinek a túlbuzgó képviseletében, melyhez a romániai magyarság közképviseletének kisajátításából merít etnikai legitimációt. Ahelyett, hogy Románia európai csatlakozásának kedvezo körülményeit kamatoztatná a magyarság javára - a magyar közösség felhasználásával és annak rovására szolgálja ki elvtelen módon a többségi hatalom integrációs érdekeit. Az aradi Megbékélés Parkja híven jelképezi ezt a politikát. A többségi nemzet diadalkapuja árnyékában húzódik meg a kisebbségi magyarság Szabadság-szobra. Ez a park nem is a Megbékélés, hanem a történelmi és politikai Megalázás Parkja. A Park mintájára: a kisebbségi törvény kikényszerítése által egy olyan politikai-jogi konstrukciót akarnak az erdélyi magyarságra eroltetni, mely a közösségi önrendelkezésen alapuló szabadságtól végképp megfosztana bennünket. Az RMDSZ pártbizottsága mind a Tuzoltó-tér, mind Erdély autonómiájáról kész önként lemondani.

Ebbol az önfeladó helyzetbol csak a széles köru magyar társadalmi párbeszéden alapuló közösségi érdekérvényesítés jelenthet kiutat. Egyházainknak, politikai, polgári és társadalmi szervezeteinknek érvényesíteniük kell álláspontjukat az egyeduralmát reánk erolteto RMDSZ-szel szemben - éspedig egy sokoldalú és az RMDSZ-tol is joggal megkövetelheto párbeszéd keretében. Életbevágóan fontos, hogy az RMDSZ-t párbeszédre kényszerítsük. Az EMNT kezdettol fogva következetesen szorgalmazza ezt. Az erdélyi történelmi egyházak, az ERMACISZSZ és az MPSZ egyetértoen válaszoltak az EMNT párbeszéd-kezdeményezéseire. Valamennyien kifejezték azon véleményüket, hogy a kisebbségi törvénytervezetet általános közvitára kell bocsátani. Az RMDSZ-nek nincs joga a magyarság és annak intézményes közületei megkérdezése nélkül törvényt faragnia saját - elhibázott -törvénytervezetébol.

Tarthatatlan és demokrácia-ellenes, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsa és szövetségi elnöke semmibe veszi a rajta kívülrol megnyilvánuló magyar közakaratot, és Bukarest, valamint Budapest egyoldalú támogatásával, továbbá a számára kedvezo európai hátszelet kihasználva, mindenféle magyar-magyar párbeszédet mereven elutasít. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács erdélyi magyar egyetértésre törekszik a közösségi önrendelkezés ügyében. Az integráció nem lehet öncél, hanem alkalmas eszköz az autonómia kivívására. A kisebbségi törvénytervezet jelenlegi formájában való elfogadtatásával az RMDSZ elárulja a valódi autonómiát, és vétkes módon eljátssza a Románia európai csatlakozása nyújtotta érdekérvényesítési lehetoségeinket. Elengedhetetlenül fontos, hogy a romániai politikai, egyházi és civil élet képviseletei létrehozzák az Erdélyi Magyar Állandó Értekezletet (ERMÁÉRT), és ennek keretében együttesen és egyetértésben képviseljék nemzeti közösségünk érdekeit.

 

Olli Rehn, az Európa Bizottság tagja, az EU Románia és Bulgária felvételéért felelős bõvítési biztos a magyar kisebbségekről

 

Bővítési biztosként Ön hogyan látja Románia és a többi közép-európai ország magyar ki­sebbségének EU-beli jövőjét? Jobbra fordul-e a helyzetük az EU-ban?

- Ha Románia tagja lesz az EU-nak, könnyebb lesz a magyarországi és a külhoni magyarok kapcsolattartása. A magyarok a maguk közösségén belül szabadabban, a politikai jogok megsérté­sének félelme nélkül, fűzhetik majd szorosabbra kapcsolataikat a turizmus, a munkaerő szabad áramlása, a befektetések és a kulturális cserekapcsolatok terén. Ha azok az államok, amelyekben magyar kisebbség él, valóban demokratikusak, akkor a magyarság kisebbségi és az ország többségi képviselőinek képeseknek kell lenniük az egymás közötti problémák közös megoldására, és így kell együttesen egy jobb jövőn munkálkodniuk.

- Mit javasolna Ön, mit kellene tenniük a kisebbségi helyzetben élő magyaroknak ahhoz, ha a maguk számára ugyanolyan jó kisebbségi létfeltételeket szeretnének elérni, mint amilyen a Finn­országban élő svédeknek van?

- Az EU-ban több "minta" van arra, hogy hogyan lehet az ilyen típusú kérdéseket megol­dani. Az autonómia és önrendelkezési kérdések kizárólagosan az egyes tagállamok saját döntési körébe tartoznak. Ebből adódóan, ezeket az adott államban, belpolitikai eszközökkel, tanácskozá­sok útján kell megoldani. Az EU nem tud az institucionális és politikai rendezésbe beleavatkozni, azonban gondosan felügyel arra, hogy törvénytelenségek és kirekesztés ne történhessenek. Az EU beleszólása ezekbe a kérdésekbe, azért is helytelen lenne, mert a helyi szintű problémák megoldása megköveteli a helybeliek hozzájárulását és közreműködését, mely utóbbi előfeltétele a tervek hitelességének és megvalósíthatóságának.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.