Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 123. szám

2005. október 18.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.

Követelései között kiemelkedő fontos­ságú a jogszabályal­kotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) au­tonómia, a szám­aránynak megfelelő par­lamenti képviselet, A magyarországi politikai elittől azt kéri, hogy a magyarok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állam­polgárságot.

A VMDP síkraszáll a Kár­pát-medencében élő magyarok határ­módosítás nélküli politikai integrá­ciójáért.

A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.

Ágoston András

 

Ágoston András:

Kostunica pártja és a magyarverések

A magyar nacionalisták egyes vajdasági autonomista körökkel és agresszív lobbi-csopor­tokkal együtt nemzeti alapú incidensekről szóló hamis vádakat hangoztatnak. E próbálkozások si­kertelenségét Doris Pack is bizonyítja a TANJUG-nak adott kijelentésében, miszerint a brüsszeli vita „mindenkinek felnyitotta a szemét”.

A vita végén úgy tűnt, hogy a vajdasági kisebbségek sérelmére elkövetett cselekményekre vonatkozó súlyos vádakkal voltaképpen a tartomány autonómiájára irányuló törekvéseket kívánták nemzetközi témává tenni. Erre utal, hogy Doris Pack a megjelentek között a belgrádi Helsinki Bi­zottság vezetőjét Sonja Biserkót és a „szerb nacionalizmus” egy másik nagy ostorozóját kiemelten köszöntötte.

Jellemző, hogy a vitára a Európa Parlament képviselőinek mindössze tíz százaléka volt kí­váncsi.

Röviden szólva ez az, amit a Szerbiai Demokrata Párt elektronikus hírleveléből a gyanútlan olvasó a vajdasági magyarverésekkel kapcsolatos brüsszeli EP vitáról megtudhat.

A magyarok és a horvátok veszélyeztetettségére vonatkozó általánosságban hangoztatott érveknek a szerbiai részvevők (akik között ott volt Józsa László és Bunyik Zoltán is), részéről tör­tént gyors és eredményes semlegesítése után, Kostunica pártjának hírlevele legalább is ezt állítja, a szerbek ellenségei főleg a Vajdaság autonómiájáról beszéltek. S eljutottak egészen a tartomány „alkotmányos önállóságának” szorgalmazásáig.

Kostunica pártját ne egyenlítsük ki a szerb radikálisokkal! A felvilágosult szerb nacionalis­ták érvelnek és kihasználják az ellenfél gyenge pontjait.

Ilyen gyenge pont például, hogy miután a magyarországi képviselők rájöttek, nem lesz jó Kaszát kiegyenlíteni a vajdasági magyarsággal, a továbbiakban már nem maradt más hátra, mint általában beszélni az incidensekről. És mellékelni a gyűjtött anyagot, amit senki sem olvas el.

De még ennél is nagyobb hiba kiegyenlíteni a 14 százalék vajdasági magyart a Vajdaság autonómiájával. Jó lenne, ha Budapesten is belátnák: nem lehet megúszni a tényleges magyar auto­nómia iránti vajdasági magyar igény átütő, határozott képviseletét azzal, hogy a magyar képviselők beállnak a nyugatiak mögé, akik a tartomány autonómiájával voltaképpen csak ijesztgetik Szerbiát. Miközben Szerbia egyre kevésbé ijed meg, sőt visszafordítja a demokrácia fegyverét. Mihelyt (megfelelő áron) megszabadul Kosovótól, következik a legdemokratikusabb módszer, a népszava­zás. Nincs olyan autonomista opció, amely ezt megnyerné. Akkor meg minek kardoskodunk mi magyarok mellette. Ahelyett, hogy azt néznénk itt is Budapesten is, mi az ami megfelel annak a tizennégy százaléknak.

 

Dokumentumok:

 

Temerinbe látogat az új magyar főkonzul

Október 21-én pénteken Temerinbe látogat Varga Imre, a Magyar Köztársaság újonnan ki­nevezett szabadkai főkonzulja. Találkozik a Vajdasági Magyar Demokrata Párt vezetőivel, meglá­togatja a Helytörténeti Múzeumot és a Tájházat, este pedig lakossági fórumon vesz részt, melyen aktuális kérdésekről, többek között a januártól esedékes úgynevezett nemzeti vízumról beszél. Kérjük polgártársainkat, minél nagyobb számban vegyenek részt a rendezvényen, hiszen most al­kalmuk nyílik első kézből információkat szerezni olyan kérdésekről, amelyekről eddig csak az írott sajtóból értesülhettek.

 

Újabb óbecsei siker az „Édes anyanyelvünk” versenyen Sátoraljaújhelyen

A hét végén rendezték meg az „Édes anyanyelvünk” verseny 33. döntőjét Sátoraljaújhelyen.

A májusban Óbecsén megtartott vajdasági döntőről négy középiskolás jutott a sátoraljaúj­helyi döntőbe.

A határon túli tanulók kategóriájában teljesítményéért Kazinczy-érmet és könyvjutalmat Nagy Júlia (felkészítő tanára Varnyú Ilona) az „Óbecsei Gimnázium” tanulója kapott. A legjobb szóbeli teljesítményért is ő kapott könyv- és  CD jutalmat, valamint a Kossuth rádió különdíját.

Az Anyanyelvápolók Szövetségének különdíját Martonosi Mirella (felkészítő tanára Pap Kapusi Kornélia) a Nagybecskereki Gimnázium, valamint Boldizsár Anna (felkészítő tanára Varnyú Ilona) az Óbecsei Gimnázium végzős diákjai kapták.

Vajdaságban eddig 2 szabadkai, egy bácstopolyai, 1 nagybecskereki, 1 zentai és 6 óbecsei középiskolás diák érdemelt ki Kazinczy-érmet.

A vajdasági felkészítő tanárok közül eddig Varnyú Ilona az Óbecsei Gimnázium magyarta­nára kapott Kazinczy-érmet.

 

Hantz Péter egyetemi adjunktus:

A magyar-román közös kormányülésen szülessen döntés a Babe-Bolyai Tudományegyetemről

Beszéd a kolozsvári tűntetésen (részletek)

Tisztelt Egybegyűltek,

Köszönjük Önöknek, hogy eljöttek erre a tüntetésre. Köszönjük az idősebbeknek, akik se­gítsége nélkül nem érhetnénk el céljainkat, és a fiataloknak, akik bíznak a jövőben, bíznak nemzeti közösségünk erejében. Nem vagyunk egyedül: Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredá­ban már sok ezer ember részvételével javában zajlanak az ugyanilyen céllal szervezett megmozdu­lások.

A magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet 1959-ben szűntette meg a kommunista román kor­mány. A forradalom után ennek visszaállítása volt nemzeti közösségünk egyik fő követelése, az RMDSZ több mint hatszázezer aláírást gyűjtött össze az egyetemalapítás érdekében. Jól emlék­szem arra, mikor középiskolás diákként a Bolyai Egyetem újraindításáért tüntettem.

Akkor elképzelni nem tudtam volna, hogy tizenöt esztendő múlva immár egyetemi tanár­ként ugyancsak a Bolyai Egyetemért leszek kénytelenek fölemelni a hangom.

Kiderült hogy Európában harmincnál is több állami finanszírozású felsőoktatási intézmény működik, melyek nemzeti kisebbsége nyelvén tanítanak.

A mai napon végre megtört a hallgatás átka. Az érdem a tüntetésláncot életre hívó magyar ifjúsági szervezeteké: a Magyar Ifjúsági Tanácsé, az Erdélyi Magyar Ifjaké, és a Kolozsvári Ma­gyar Diákszövetségé, amely alapszabályzatában rögzítette, hogy a leendő Bolyai Egyetem diák­szervezetének tekinti magát.

Történelmi pillanatokat élünk: ha most a sarkunkra állunk, és nem érjük be félmegoldások­kal, az Európai Unió kapujában álló román állam kénytelen lesz visszafogni magyarellenes politi­káját. De a harcunk csak akkor lesz eredményes ha az összes erdélyi magyar politikai erő összefog!

Melyek tehát a követeléseink?

- Követeljük, hogy a jövő tanév elején induljon újra a Bolyai Egyetem!

- Követeljük, hogy a pár nap múlva sorra kerülő magyar-román közös kormányülésen dön­tés szülessen a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak azonnali létrehozásáról, és a Sapientia Egyetem román állami finanszírozásáról.

- További követelésünk hogy számolják fel a közoktatás kisebbség-ellenes állapotait. Isko­lásaink sokkal hatékonyabban tanulhatnák a román nyelvet, ha nem anyanyelvi képzés céljaira ké­szült tan és vizsgaanyaggal gyötörnék őket!

- Követeljük azt is, hogy indítsanak magyar tannyelvű osztályokat a csángó-magyarok szá­mára! Tisztelt Egybegyűltek!

Ne legyenek illúzióink: küzdelmünk nem lesz könnyű. Nem lehet az árral szembe úszni, így meg kell fordítanunk az ár irányát.

Arra kérem Önöket, hogy a tüntetés feliratait, kellékeit tegyék el, és legyenek készen arra, ha még többször is az utcára kell vonulnunk. Ha kell, komolyabb diplomáciai eszközökhöz tudunk és fogunk nyúlni. Ha kell, ismét tüntetni fogunk. Egy tüntetés ugyanis a diplomácia folytatása-más eszközökkel.

 

Nincs alávetett és uralkodó nemzet
A Civil Mozgalom közleménye a tiltakozásról

Békésen és incidensek nélkül zajlott le az október 15-ei tiltakozó megmozdulásunk Szabad­kán, amelyet azért szerveztünk, mert a rendőrség és az igazságszolgáltatás nem végzi hatékonyan munkáját. Azt viszont elmondhatjuk, hogy ez alkalommal a rendőrség korrekt volt, és állandó je­lenlétével szavatolta a környék biztonságát.

A tiltakozáson mintegy négyszáz békés szándékú, fegyelmezetten viselkedő, többségében délvidéki magyar polgár volt jelen. A felszólalók maximálisan a probléma lényegét érintették be­szédeikben, és határozottan állást foglaltak a magyarság sérelmére elkövetett atrocitások ellen. Előzetes becsléseink szerint sem számítottunk tömeges részvételre, azt viszont szomorúan vettük tudomásul, hogy a szabadkai magyar polgárok nagyon kis számban voltak jelen a megmozduláson.

Ez is megerősíti azt a véleményünket, hogy a magyarság meg van félemlítve, de ugyanak­kor azt is mutatja, hogy az emberek közömbösek, nem éreznek felelősséget egymás iránt. Biztató viszont az, hogy egyre többen vannak azok, akik akarnak és mernek is tenni az áldatlan helyzet megváltoztatásáért.

Civil Mozgalom

 

 

Tüntetések Erdélyben is

Százak követelték a Bolyai Egyetem újraindítását négy erdélyi városban

A Bolyai Egyetem újraindítását, a Sapientia állami támogatását, valamint a romániai ma­gyar iskolá­sokat sújtó kisebbségellenes állapotok megszüntetést követelték hétfőn este négy, erdé­lyi városban rendezett tüntetés résztvevői.

A Magyar Ifjúsági Tanács (EMI), a Bolyai Kezdeményező Bizottság, az Erdélyi Magyar Ifjak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács oktatási szakbizottsága, valamint a Kolozsvári Magyar Diákszövetség által szervezett tüntetéslánc felvonulással kezdődött még délután Sepsiszentgyör­gyön. A mintegy száz fős menet a központi, 1848-as emlékműtől indult. Mire a prefektusi hivatal elé értek, a résztvevők létszáma megduplá­zódott.

A tüntetés-sorozat Csíkszeredában folytatódott a Sapientia épülete előtti gyertyás körme­nettel. A hi­deg és a havas eső ellenére mintegy százötven ember gyűlt össze, megkerülte a megye­háza épületét, majd az egyetem elé visszatérve beszédek hangzottak el. A tömeghez szólt Antal Attila alpolgármester, felolvasták Sógor Csabának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátorának és Tőkés László refor­mátus püspöknek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Ta­nács (RMNT) elnökének üzenetét.

Nagyváradon helyi idő szerint este hét órától az Ady szobornál gyülekeztek a tüntetők, akik előtt felolvasták Tőkés László üdvözlő beszédét is.

A tüntetéslánc este nyolckor zárult Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem főépü­lete előtt, ahol felszólalt Bodó Barna egyetemi docens, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke, Hantz Péter a BBTE fizika karának adjunktusa, az EMNT oktatási bizottságának elnöke, Juhász Tamás a Protestáns Teo­lógiai Intézet rektora, Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke. A Kincses Városban el­hangzottak Kónya-Hamar Sándor és Toró T. Tibor RMDSZ-es par­lamenti képviselők üdvözlő szavai is.

MTI

 

A belgrádi Danas szerint a szerb hatóságoknak cselekedniük kell

A Danas című belgrádi napilap szerint a szerb hatóságoknak be kell váltaniuk a kisebbsé­geknek tett ígéreteiket, ahelyett, hogy a kisebbségellenes incidensek megítélésében vitáznának ve­lük.

A liberális szemléletű lap hétfői elemzése szerint a szerbiai közvéleményben nagy megle­petésként hatott az első szabadkai tüntetés, amelynek során a magyarok követelték a rendőrség és az igazságszolgáltatást hatékonyabb fellépését az etnikumok közötti incidensek elkövetői ellen.

A Danas rávilágít arra, hogy a vajdasági magyarok szerint a hatóságok gyorsan és hatéko­nyan megoldják azokat az eseteket, amelyekben a magyarok voltak a vétkesek, viszont "lassan vagy sehogyan sem" cselekszenek, amikor ők az áldozatok. Szerintük a kettős mérce politikája annak a következménye, hogy a kisebbségek részvétele a rendőrségben nem éri el az öt százalékot, jóllehet a tartomány lakosainak több mint harmadát teszik ki. Hasonló a helyzet az igazságszolgál­tatással is.

"Ahelyett, hogy ugyanarra a problémára más-más dioptriájú szemüveggel néznének, sokkal jobb lenne, ha teljesítenék azt, amire ígéretet tettek. Kiváltképpen, amikor azokról a vegyes bizott­ságokról van szó, amelyek hivatottak lennének kivizsgálni az incidenseket, és lehetővé tennék a tettesek kézre kerítését és megbüntetését. Ugyanolyan mérce szerint, bármilyen nemzetiségűek" - írja a Danas.

Az újvidéki Dnevnik című napilap hétfőn interjút közöl Milorad Mirciccsel, a szerbiai par­lament nemzetbiztonsági bizottságának radikális elnökével, aki az Európai Parlament szeptember végi vajdasági határozatával kapcsolatosan leszögezi, hogy a dokumentum politikai minősítéseket is tartalmaz, ami precedens az Európa Unióban, amely így közvetlenül beavatkozik egy ország bel­ügyeibe.

(MTI)

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.