http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2005. február 20.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt.
Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási
és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia,
a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik
ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében
élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez
közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s közöljük azokat a dokumentumokat,
amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a
Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak
nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy
Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében
foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Ágoston András, a VMDP
elnöke
Nemzeti
integrációt!
A
VMDP III. kongresszusa
Magyarkanizsa,
2005. február 19.
A Vajdasági Demokrata Párt 2005. február 19-én Magyarkanizsán,
megtartotta III. tisztújító kongresszusát. Az elsőt, amióta Magyarország EU-tag lett. A VMDP kongresszusán bírálták az ezt megelőző
időszak néhány visszásságát. A részvevők a kettős állampolgárság, a magyar
(perszonális) autonómia és részarányos parlamenti képviselet ügyében a
magyarországi parlamenti pártokhoz fordultak segítségért.
A VMDP elnöke ismét Ágoston András lett. Az alelnökök Csorba Béla
és dr. Sepsey Csaba is újra bizalmat kaptak.
A kongresszus megerősítette a párt eddigi törekvéseit és konkrét
feladatokat határozott meg az elkövetkező időszakra.
VMDP megújult, 23 tagú választmánya az alakuló ülésén megválasztja
az intézőbizottság hat tagját. Az elnök és a két alelnök tisztségüknél fogva
tagjai az intézőbizottságnak.
Ágoston András:
Beszámoló a VMDP elmúlt négyévi
tevékenységéről (I. rész)
Tisztelt Kongresszus!
Programpárt lévén, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt
tevékenységének bemutatását nem lehet csupán az elmúlt négy év eseményeire
leszűkíteni. Másrészt, arról kell beszélnem, amiért vagyunk: a kettős állampolgárságról,
a magyar (perszonális) autonómiáról és a részarányos kisebbségi képviseletről
a szerb parlamentben, azaz a fenntartott helyek intézményéről.
Bevezetőm első részében törekvéseink szempontjából
igyekszem az elmúlt nyolc évet áttekinteni. Figyelembe véve a politikai
közeget, amelyben tevékenykedtünk, Szerbiában és Budapesten.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt nyolc évvel ezelőtti
létrejöttének oka az volt, hogy, az akkori szerb igazságügyminiszter
elvette szervezetünket, a történelmi VMDK-t. Meg az
is, hogy feleletet kellett adni az új kihívásokra. Az elmúlt nyolc évben
bebizonyítottuk: a Vajdasági Magyar Demokrata Párt a történelmi VMDK egyetlen
eszmei és politikai örököse.
A vajdasági magyarság politikai tisztánlátása a
délszláv háborúk után összezavarodott. A történelmi VMDK kívülről szított
bomlása után nem volt, aki válaszoljon gyötrő dilemmáira.
A VMDP működésének első négy évében e hiányt – a
Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációja
elvének megfelelően – távlatteremtő politikai tevékenységgel igyekezett
pótolni. Úgy, hogy konkrét politikai tartalommal töltötte meg az induláskor
meghirdetett eszmei kereteket.
A kétpólusú
vajdasági magyar politikai elit
A kétpólusúvá vált vajdasági magyar politikai elit
nemzeti szárnyaként a VMDP síkraszállt a saját csoportérdekeit szorgalmazó
politikai csoportosulással, amely a kormányzati felelősségvállalással járó
anyagi előnyök reményében félre tette az autonómiakövetelést. A vajdasági
magyar politikai elit ezzel kétpólusúvá vált. A torz politikai struktúra viszont,
amely a történelmi VMDK osztódása folytán alakult ki, alkalmatlanná vált a
vajdasági magyarság alapérdekeinek hatékony védelmére.
Mára mindenki előtt világossá lett: a kisebbségi
politikai elit saját zsebre dolgozó szárnyának szégyenteljes szerepvállalása,
melynek lényege a szerb nemzeti érdek kiközvetítése a magyar kisebbségi
közösség felé, s ezen túlmenően a politikai küzdelem annak elfogadtatásáért –
nem más, mint a magyar nemzet alapérdekeinek elárulása.
Az
Orbán-kormány fellépése szárnyakat adott
A VMDP tevékenységnek eszmei szempontból szárnyakat
adott, az Orbán-kormány fellépése, a határokon átívelő nemzetegyesítés
gyakorlati folyamatainak elindítása. A párt eszmei erejét bizonyítja, hogy a
VMDP – tartósan rossz anyagi helyzete ellenére – a vajdasági magyar politikai
színtér vezető erejévé vált.
Feltehetőleg a közeli EU-csatlakozás
buktatóitól való félelmében mind az Orbán-, mind az azt követő Medgyessy-kormány a VMDP-t „lélegeztető
berendezésen” tartotta.
A magyarországi támogatások leosztásával járó
intézményesített politikai előny megmaradt kétpólusú politikai elit helyi
hatalomhoz simuló szárnyánál. Annak ellenére, így volt ez, hogy a másik szárny
a kettős állampolgárságot, az autonómiatörekvéseket s a fenntartott parlamenti
helyek iránti követelést teljes egészében mellőzte. Sőt, ellene dolgozott.
A Djindjic-féle demokratikus félfordulat
A 2000-ben, a néhai Djindjic
kormányelnök vezetésével lezajlott demokratikus félfordulat a vajdasági
magyarság számára nem hozott lényeges változást. A vajdasági magyarság egésze
ma is a politikai és anyagi alávetettség állapotában van és helyzete – a
tengernyi tudományos és kevésbé tudományos tanácskozás és az állandó zajos
sikerpropaganda ellenére – gyorsuló ütemben romlik. Egy magyarországi politikus
őszinte megnyilatkozása szerint „exponenciálisan” romlik. Nem tapasztalható a
vajdasági magyarság jelenlegi helyzetének őszinte feltárására irányuló igény.
Nekünk kedvünk lenne, eszközeink nincsenek. A másik oldalon és sajnos
Budapesten is ez fordítva van. Ott még a kormányzati felelősség délibábjának
a kergetése van napirenden.
A Milosevic
idejében meggazdagodott maroknyi magyar a 2000 utáni időszakot is a saját
anyagi gyarapodására igyekezett kihasználni.
A Djindjic-kormány a szerb
választási törvényben az öt százalékos választási küszöb megállapításával
megakadályozza, hogy a parlamentben magyar pártok színeiben a magyarok által
megválasztott képviselők jelenítsék meg a kisebbségi közösség érdekeit. Mára
ezt a súlyos a magyar kormányalelnök egyetértésével alkalmazott
diszkriminációt a Kostunica-kormány felszámolta, de
a természetes küszöb sem teszi létre a vajdasági magyar pártok demokratikus versenyét.
A VMDP három
programcélja továbbra is időszerű
A VMDP három irányban lát lehetőséget a változásokra.
A legfontosabb az, hogy mielőbb létrejöjjenek a
perszonális autonómia bevezetésének jogi feltételei. Mindenekelőtt a törvényes
kereteket kell megalkotni, majd a hatalmi szervek támogatásával létre kell
hozni a kisebbségi közösségekhez tartozó választók névjegyzékét. A választások
kiírása, majd a végrehajtási mechanizmussal is felruházott autonómiatanács
létrehozatala tenné csak lehetővé a kisebbségi közösség identitásának
megőrzése szempontjából fontos alapérdekek legitim feltárását, kifejezését és
képviseltét. Mindenek előtt az oktatás, a művelődés és a tájékoztatás
tárgyában van szükség autonóm magatartásra.
Szükség van továbbá a Horvátországban és Szlovéniában
jól vizsgázott jogi intézmény, a fenntartott parlamenti helyek, s ezzel
összefüggésben a kisebbségek számarányos képviseletének biztosítására. E nélkül
nincs demokratikus többpárti választás, nincs kisebbségi demokratikus közélet.
A magyar (perszonális) autonómia ügye jelenleg
holtponton van. Bebizonyosodott, hogy a VMSZ nemzeti tanácsa, amely a magyar
„szakértők” bábáskodása nyomán elfogadott kisebbségi törvény alapján jött
létre, a magyar (perszonális) autonómia megvalósításának fő akadálya. Nem
véletlen, hogy a szűkebb Szerbiában élő albán kisebbség máig nem alakította meg
ezt a testületet. Meg az sem, hogy a montenegrói albánok újabban szintén
perszonális autonómiát és fenntartott parlamenti helyeket követelnek.
A szerb kormány rátelepedett a nemzeti tanácsokra, és Kostunica a szövetségi kisebbségi tanács elnökeként
személyesen ellenőrzi működésüket. Ez az oka annak, hogy bármibe kezd, nemcsak
a VMSZ nemzeti tanácsa, az vagy botrányhoz vezet, vagy
akadályává válik a kisebbség szempontjából fontos problémák megoldásának.
Magyar vonatkozásban elég, ha utalunk a diplomahonosítási botrányra, vagy
újabban a törvényben engedélyezett zászlóhasználati jog érvényesítésének
elodázására. Szabadkán a „legtoleránsabb” városban ma sincs magyar zászló. Még
a patinás városháza díszes nagytermében sem. És ezt csak a VMDP teszi szóvá.
A kettős
állampolgárság a nemzet felemelkedésének eszköze
Az EU-tag Magyarország, s
ezzel a magyar EU-kisebbségek is, új helyzetbe
kerültek. Ami számunkra egyelőre semmivel sem jobb, mint a korábbi. Azt várjuk,
hogy a magyarországi politikai elit is lássa, amit mi látunk. Azt, hogy a
magyar nemzet újabb kori történelmünk folyamán először segíthet – ha akar. A
kérdés számunkra így merül fel: miért ne lehetne olyan bátor a magyar kormány
akkor is, ha nem a költségvetésével kapcsolatban érkező figyelmeztetésekről
van szó, hanem mondjuk a magyar (perszonális) autonómiáról, vagy a fenntartott
parlamenti helyek intézményéről? Mikor jön rá a magyar kormány és az egész magyar
politikai elit, hogy új helyzetében a kisantant nem más, mint papírtigris. Nem
kell neki gazsulálni.
A VMDP évek óta érvel a szerb politikai színtéren a
magyar (perszonális) autonómiáért, de látványos előrehaladást csak a magyar kormány
és magyarországi politikai elit közös fellépése tudna produkálni.
Mint ahogy a kettős állampolgárság ügyében is. Ha a
magyarországi politikai elit úgy dönt, hogy nem a nemzeti szempontból rövidlátó
a „mazsolázás”, az agy- és az izomerő elszívás stratégiáját követi, hanem a
kettős állampolgárságra alapuló, az egész nemzetre kiterjedő foglalkoztatási
stratégia kiépítésével kívánja megteremteni Magyarország fenntartható fejlődésének
feltételeit, azt nem akadályozhatja meg senki. A kérdés az, miért nem dönt úgy,
ahogy jó lenne nemcsak a vajdasági magyaroknak, de az egész nemzetnek is?
Jól emlékszünk rá, hogy az Orbán-kormány megalkotta
ugyan a státustörvényt, de mivel nem a Velencei Bizottság által javasolt
kettős állampolgárságban keresett kiutat a magyarországi vitában, a magyarigazolvány
egy jobb sorsra érdemes szívet szorongató emlék csupán.
Nem jár jobban a „nemzeti vízum” sem. Hisz a magyar kormány
is tudja: az EU nem szereti a kisebbségeket. S hogy Magyarország csak akkor tud
a saját kisebbségein segíteni, ha formálisan beemeli őket a nemzet kereteibe.
Mi van velünk magyarok?
(Folytatása következik)
Dokumentumok:
Ő nem is nézte…
A szabadkai polgármester elégedetlen a
Trianon c. dokumentumfilm bemutatójának megszervezésével.
Kucsera Géza, Szabadka polgármestere kijelentette, hogy nem
vett részt a Trianon című film szabadkai bemutatóján, amelyet a Hatvannégy
Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezett meg. "Olvastam, hogy a film
történelmi tényeket tartalmaz, de a kiváltott reakciók arra utalnak, hogy egy
ilyen eseményt más módon kell megszervezni" - jelentette ki a polgármester
hétfői sajtótájékoztatóján. A film Magyarország történelmét mutatja be
megalakulásától az Osztrák-Magyar Monarchiának a Trianonban megkötött szerződéssel
bekövetkezett széteséséig. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat sokan
kapcsolatba hozzák azokkal a törekvésekkel, hogy Magyarország újraalakuljon a
régi határok között, írja a Beta független hírügynökség.
A Magyar Szó tudósítása szerint a Trianonról szóló
film vetítésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva a polgármester
kiemelte, ha a szervezők célja az volt, hogy bemutassák a történelmi tényeket,
akkor ezt másképpen kellett volna megszervezni. A rosszul értelmezhető módon
megszervezett filmbemutató az oka a negatív visszhangnak. Mint mondta, a VMSZ-nek világos, egyértelmű politikája van, amelyben
sohasem volt helye a határmódosítási törekvéseknek. "Nem tudom, hogy
ennek a filmnek van-e ilyen üzenete, de az biztos,
hogy a Népkörnek jobban át kellene gondolnia, hogy milyen rendezvényeknek ad
otthont, s azoknak milyen következményei lehetnek" -- mondta a
polgármester.
Hozzászólás Kucsera
nyilatkozatához
Minden nemzeti érzelmű magyar arra törekszik,
törekedne, hogy megnézhesse ezt a filmet. Erre a "nép által"?? megválasztott városelnök azzal
dicsekszik, hogy nem látta DE elítéli.
Kit képviselnek
ők? Mondjanak már le, hiszen van elég képviselője már a szerb nemzetnek!
Valaki kellene már, aki védi és képviseli az "anyától kitagadott"
árva nemzetünket. Elégedetlen a szervezéssel?? -Mit
tett/tettek a VMSZ megalakulása óta, hogy ilyen és ehhez hasonló meg legyen
szervezve?
Zoli
(Hunsor)
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.