Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 13. szám

2005. február 20.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontos­ságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar mé­dia, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokrati­kusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalma­zott új kon­szenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

Nemzeti integrációt!

A VMDP III. kongresszusa

Magyarkanizsa, 2005. február 19.

 

A Vajdasági Demokrata Párt 2005. február 19-én Magyarkanizsán, megtartotta III. tisztújító kongresszusát. Az elsőt, amióta Magyarország EU-tag lett. A VMDP kong­resszusán bírálták az ezt megelőző időszak néhány visszásságát. A részvevők a kettős állampolgárság, a magyar (perszonális) autonómia és részarányos parlamenti képviselet ügyében a magyarországi parlamenti pártokhoz fordultak segítségért.

A VMDP elnöke ismét Ágoston András lett. Az alelnökök Csorba Béla és dr. Sepsey Csaba is újra bizalmat kaptak.

A kongresszus megerősítette a párt eddigi törekvéseit és konkrét feladatokat ha­tározott meg az elkövetkező időszakra.

VMDP megújult, 23 tagú választmánya az alakuló ülésén megválasztja az intéző­bizottság hat tagját. Az elnök és a két alelnök tisztségüknél fogva tagjai az intézőbizott­ságnak.

 

Ágoston András:

Beszámoló a VMDP elmúlt négyévi tevékenységéről (I. rész)

 

Tisztelt Kongresszus!

Programpárt lévén, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt tevékenységének bemutatását nem lehet csupán az elmúlt négy év eseményeire leszűkíteni. Másrészt, arról kell beszélnem, amiért vagyunk: a kettős állampolgárságról, a magyar (perszonális) autonómiáról és a rész­arányos kisebbségi képviseletről a szerb parlamentben, azaz a fenntartott helyek intézményé­ről.

Bevezetőm első részében törekvéseink szempontjából igyekszem az elmúlt nyolc évet áttekinteni. Figyelembe véve a politikai közeget, amelyben tevékenykedtünk, Szerbiában és Budapesten.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt nyolc évvel ezelőtti létrejöttének oka az volt, hogy, az akkori szerb igazságügyminiszter elvette szervezetünket, a történelmi VMDK-t. Meg az is, hogy feleletet kellett adni az új kihívásokra. Az elmúlt nyolc évben bebizonyítottuk: a Vajdasági Magyar Demokrata Párt a történelmi VMDK egyetlen eszmei és politikai örököse.

A vajdasági magyarság politikai tisztánlátása a délszláv háborúk után összezavarodott. A történelmi VMDK kívülről szított bomlása után nem volt, aki válaszoljon gyötrő dilemmá­ira.

A VMDP működésének első négy évében e hiányt – a Kárpát-medencében élő magya­rok határmódosítás nélküli politikai integrációja elvének megfelelően – távlatteremtő politikai tevékenységgel igyekezett pótolni. Úgy, hogy konkrét politikai tartalommal töltötte meg az induláskor meghirdetett eszmei kereteket.

 

A kétpólusú vajdasági magyar politikai elit

A kétpólusúvá vált vajdasági magyar politikai elit nemzeti szárnyaként a VMDP síkra­szállt a saját csoportérdekeit szorgalmazó politikai csoportosulással, amely a kormányzati felelősségvállalással járó anyagi előnyök reményében félre tette az autonómiakövetelést. A vajdasági magyar politikai elit ezzel kétpólusúvá vált. A torz politikai struktúra viszont, amely a történelmi VMDK osztódása folytán alakult ki, alkalmatlanná vált a vajdasági magyarság alapérdekeinek hatékony védelmére.

Mára mindenki előtt világossá lett: a kisebbségi politikai elit saját zsebre dolgozó szárnyának szégyenteljes szerepvállalása, melynek lényege a szerb nemzeti érdek kiközvetí­tése a magyar kisebbségi közösség felé, s ezen túlmenően a politikai küzdelem annak elfo­gadtatásáért – nem más, mint a magyar nemzet alapérdekeinek elárulása.

 

Az Orbán-kormány fellépése szárnyakat adott

A VMDP tevékenységnek eszmei szempontból szárnyakat adott, az Orbán-kormány fellé­pése, a határokon átívelő nemzetegyesítés gyakorlati folyamatainak elindítása. A párt eszmei ere­jét bizonyítja, hogy a VMDP – tartósan rossz anyagi helyzete ellenére – a vajdasági magyar poli­tikai színtér vezető erejévé vált.

Feltehetőleg a közeli EU-csatlakozás buktatóitól való félelmében mind az Orbán-, mind az azt követő Medgyessy-kormány a VMDP-t „lélegeztető berendezésen” tartotta.

A magyarországi támogatások leosztásával járó intézményesített politikai előny meg­ma­radt kétpólusú politikai elit helyi hatalomhoz simuló szárnyánál. Annak ellenére, így volt ez, hogy a másik szárny a kettős állampolgárságot, az autonómiatörekvéseket s a fenntartott parlamenti helyek iránti követelést teljes egészében mellőzte. Sőt, ellene dolgozott.

 

A Djindjic-féle demokratikus félfordulat

A 2000-ben, a néhai Djindjic kormányelnök vezetésével lezajlott demokratikus félfor­dulat a vajdasági magyarság számára nem hozott lényeges változást. A vajdasági magyarság egésze ma is a politikai és anyagi alávetettség állapotában van és helyzete – a tengernyi tudo­mányos és ke­vésbé tudományos tanácskozás és az állandó zajos sikerpropaganda ellenére – gyorsuló ütemben romlik. Egy magyarországi politikus őszinte megnyilatkozása szerint „ex­ponenciálisan” romlik. Nem tapasztalható a vajdasági magyarság jelenlegi helyzetének őszinte feltárására irányuló igény. Nekünk kedvünk lenne, eszközeink nincsenek. A másik oldalon és sajnos Budapesten is ez for­dítva van. Ott még a kormányzati felelősség délibábjá­nak a kergetése van napirenden.

 A Milosevic idejében meggazdagodott maroknyi magyar a 2000 utáni időszakot is a saját anyagi gyarapodására igyekezett kihasználni.

A Djindjic-kormány a szerb választási törvényben az öt százalékos választási küszöb meg­állapításával megakadályozza, hogy a parlamentben magyar pártok színeiben a magyarok által megválasztott képviselők jelenítsék meg a kisebbségi közösség érdekeit. Mára ezt a sú­lyos a ma­gyar kormányalelnök egyetértésével alkalmazott diszkriminációt a Kostunica-kor­mány felszá­molta, de a természetes küszöb sem teszi létre a vajdasági magyar pártok demok­ratikus versenyét.

 

A VMDP három programcélja továbbra is időszerű

A VMDP három irányban lát lehetőséget a változásokra.

A legfontosabb az, hogy mielőbb létrejöjjenek a perszonális autonómia bevezetésének jogi feltételei. Mindenekelőtt a törvényes kereteket kell megalkotni, majd a hatalmi szervek támogatá­sával létre kell hozni a kisebbségi közösségekhez tartozó választók névjegyzékét. A választások kiírása, majd a végrehajtási mechanizmussal is felruházott autonómiatanács létre­hozatala tenné csak lehetővé a kisebbségi közösség identitásának megőrzése szempontjából fontos alapérdekek legitim feltárását, kifejezését és képviseltét. Mindenek előtt az oktatás, a művelődés és a tájékoz­tatás tárgyában van szükség autonóm magatartásra.

Szükség van továbbá a Horvátországban és Szlovéniában jól vizsgázott jogi intéz­mény, a fenntartott parlamenti helyek, s ezzel összefüggésben a kisebbségek számarányos képviseletének biztosítására. E nélkül nincs demokratikus többpárti választás, nincs kisebb­ségi demokratikus közélet.

A magyar (perszonális) autonómia ügye jelenleg holtponton van. Bebizonyosodott, hogy a VMSZ nemzeti tanácsa, amely a magyar „szakértők” bábáskodása nyomán elfogadott kisebbségi törvény alapján jött létre, a magyar (perszonális) autonómia megvalósításának fő akadálya. Nem véletlen, hogy a szűkebb Szerbiában élő albán kisebbség máig nem alakította meg ezt a testületet. Meg az sem, hogy a montenegrói albánok újabban szintén perszonális autonómiát és fenntartott parlamenti helyeket követelnek.

A szerb kormány rátelepedett a nemzeti tanácsokra, és Kostunica a szövetségi kisebb­ségi tanács elnökeként személyesen ellenőrzi működésüket. Ez az oka annak, hogy bármibe kezd, nemcsak a VMSZ nemzeti tanácsa, az vagy botrányhoz vezet, vagy akadályává válik a kisebbség szempontjából fontos problémák megoldásának. Magyar vonatkozásban elég, ha utalunk a diplo­mahonosítási botrányra, vagy újabban a törvényben engedélyezett zászlóhasz­nálati jog érvénye­sítésének elodázására. Szabadkán a „legtoleránsabb” városban ma sincs magyar zászló. Még a pa­tinás városháza díszes nagytermében sem. És ezt csak a VMDP teszi szóvá.

 

A kettős állampolgárság a nemzet felemelkedésének eszköze

Az EU-tag Magyarország, s ezzel a magyar EU-kisebbségek is, új helyzetbe kerültek. Ami számunkra egyelőre semmivel sem jobb, mint a korábbi. Azt várjuk, hogy a magyaror­szági politi­kai elit is lássa, amit mi látunk. Azt, hogy a magyar nemzet újabb kori történel­münk folyamán először segíthet – ha akar. A kérdés számunkra így merül fel: miért ne lehetne olyan bátor a ma­gyar kormány akkor is, ha nem a költségvetésével kapcsolatban érkező fi­gyelmeztetésekről van szó, hanem mondjuk a magyar (perszonális) autonómiáról, vagy a fenntartott parlamenti helyek intézményéről? Mikor jön rá a magyar kormány és az egész ma­gyar politikai elit, hogy új helyzetében a kisantant nem más, mint papírtigris. Nem kell neki gazsulálni.

A VMDP évek óta érvel a szerb politikai színtéren a magyar (perszonális) autonómiá­ért, de látványos előrehaladást csak a magyar kormány és magyarországi politikai elit közös fellépése tudna produkálni.

Mint ahogy a kettős állampolgárság ügyében is. Ha a magyarországi politikai elit úgy dönt, hogy nem a nemzeti szempontból rövidlátó a „mazsolázás”, az agy- és az izomerő elszí­vás stratégiáját követi, hanem a kettős állampolgárságra alapuló, az egész nemzetre kiterjedő foglalkoztatási stratégia kiépítésével kívánja megteremteni Magyarország fenntartható fejlő­désének feltételeit, azt nem akadályozhatja meg senki. A kérdés az, miért nem dönt úgy, ahogy jó lenne nemcsak a vajdasági magyaroknak, de az egész nemzetnek is?

Jól emlékszünk rá, hogy az Orbán-kormány megalkotta ugyan a státustörvényt, de mi­vel nem a Velencei Bizottság által javasolt kettős állampolgárságban keresett kiutat a ma­gyarországi vitában, a magyarigazolvány egy jobb sorsra érdemes szívet szorongató emlék csupán.

Nem jár jobban a „nemzeti vízum” sem. Hisz a magyar kormány is tudja: az EU nem szereti a kisebbségeket. S hogy Magyarország csak akkor tud a saját kisebbségein segíteni, ha formálisan beemeli őket a nemzet kereteibe. Mi van velünk magyarok?

(Folytatása követke­zik)

 

Dokumentumok:

Ő nem is nézte…

A szabadkai polgármester elégedetlen a Trianon c. dokumentumfilm bemutatójának megszervezésével.

Kucsera Géza, Szabadka polgármestere kijelentette, hogy nem vett részt a Trianon című film szabadkai bemutatóján, amelyet a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szer­vezett meg. "Olvastam, hogy a film történelmi tényeket tartalmaz, de a kiváltott reakciók arra utalnak, hogy egy ilyen eseményt más módon kell megszervezni" - jelentette ki a polgármes­ter hétfői sajtótájékoztatóján. A film Magyarország történelmét mutatja be megalakulásától az Osztrák-Magyar Monarchiának a Trianonban megkötött szerződéssel bekövetkezett szétesé­séig. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat sokan kapcsolatba hozzák azokkal a tö­rekvések­kel, hogy Magyarország újraalakuljon a régi határok között, írja a Beta független hírügynök­ség.

A Magyar Szó tudósítása szerint a Trianonról szóló film vetítésével kapcsolatos új­ságírói kér­désre válaszolva a polgármester kiemelte, ha a szervezők célja az volt, hogy be­mutassák a történelmi tényeket, akkor ezt másképpen kellett volna megszervezni. A rosszul értelmezhető módon megszervezett filmbemutató az oka a negatív visszhangnak. Mint mondta, a VMSZ-nek világos, egyértelmű politikája van, amelyben sohasem volt helye a ha­tármódosítási törek­véseknek. "Nem tudom, hogy ennek a filmnek van-e ilyen üzenete, de az biztos, hogy a Nép­körnek jobban át kellene gondolnia, hogy milyen rendezvényeknek ad ott­hont, s azoknak mi­lyen következményei lehetnek" -- mondta a polgármester.

 

Hozzászólás Kucsera nyilatkozatához

Minden nemzeti érzelmű magyar arra törekszik, törekedne, hogy megnézhesse ezt a filmet. Erre a "nép által"?? megválasztott városelnök azzal dicsekszik, hogy nem látta DE elítéli.

 Kit képviselnek ők? Mondjanak már le, hiszen van elég képviselője már a szerb nem­zetnek! Valaki kellene már, aki védi és képviseli az "anyától kitagadott" árva nemzetünket. Elégedet­len a szervezéssel?? -Mit tett/tettek a VMSZ megalakulása óta, hogy ilyen és ehhez hasonló meg legyen szervezve?

Zoli 

(Hunsor)

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.