Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 14. szám

2005. február 21.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontos­ságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar mé­dia, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokrati­kusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalma­zott új kon­szenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

Nemzeti integrációt!

A VMDP III. kongresszusa

Magyarkanizsa, 2005. február 19.

 

A Vajdasági Demokrata Párt 2005. február 19-én Magyarkanizsán, megtartotta III. tisztújító kongresszusát. Az elsőt, amióta Magyarország EU-tag lett. A VMDP kong­resszusán bírálták az ezt megelőző időszak néhány visszásságát. A részvevők a kettős állampolgárság, a magyar (perszonális) autonómia és részarányos parlamenti képviselet ügyében a magyarországi parlamenti pártokhoz fordultak segítségért.

A VMDP elnöke ismét Ágoston András lett. Az alelnökök Csorba Béla és dr. Sepsey Csaba is újra bizalmat kaptak.

A kongresszus megerősítette a párt eddigi törekvéseit és konkrét feladatokat ha­tározott meg az elkövetkező időszakra.

VMDP megújult, 23 tagú választmánya az alakuló ülésén megválasztja az intéző­bizottság hat tagját. Az elnök és a két alelnök tisztségüknél fogva tagjai az intézőbizott­ságnak.

Ágoston András:

Beszámoló a VMDP elmúlt négyévi tevékenységéről (II. rész)

 

Közös fellépés Budapest vezényletével

Készül az új szerb alkotmány. A magyar kormány és a magyar diplomácia most jó helyzetben van. Elég lenne, ha hivatkozna a szerb kormány Kosovoval kapcsolatos tervében megfogalmazott perszonális autonómiára és rámutatna a tényre, hogy a fenntartott helyek intézménye olyan megoldás, amelyet a nemzetközi közösség is jónak tart. Ezért szorgalmazták alkalmazását Horvátországban is.

De, az ezzel kapcsolatos felelősséget nem háríthatjuk át csak a magyar politikai elitre.

Nincs egységes vajdasági magyar autonómiakövetelés. Ezért kézenfekvőnek látszik, hogy az 1999-ben Budapesten megkezdett egyeztetést most tovább folytassuk, s eljussunk egy közös autonómiamodellhez. A VMSZ a perszonális autonómia kifejezést 1999-ben is elfogadta. De nem egyezett bele, hogy olyan közös autonómiát követeljünk, s azt öntsük modellbe, amelyet többpárti alapon hoznánk létre. S hogy az így létrejött legitim autonómiatestületnek jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványai is legyenek. A háromoldalú tárgyalások ezért futottak zátonyra Budapesten. Jó, akkor Magyarország még nem volt EU-tag, s talán nem lett volna célszerű szárnyakat adni a követelőző vajdasági magyaroknak. De mi van ma?

 

Amit itthon kell rendbe tenni

Maradjunk még kicsit itthon!

A helyzetet súlyosbítja, hogy időközben a kétpólusú vajdasági magyar politikai elit helyi hatalomhoz simuló szárnyának képviseletében néhány vezető tevőleges hozzájárulásával olyan ki­sebbségi törvény született még a Kis-Jugoszláviában, amely indokolatlanul alákínál nemcsak a VMDP autonómiakoncepciójának, hanem az idevágó, már évek óta hatályos horvát alkotmány­törvénynek is. Kevesebb ez a kisebbségi törvény a szerb kormány Kosovo-tervében követelt szintén jogszabályalkotási és végrehajtási joggal rendelkező autonómia tervénél is.

Néhány nappal ezelőtt a Rolf Ekeus EBESZ főtárgyalóval folytatott beszélgetés során, ki­derült a történelmi igazság. Nem igaz a magyar politikusok (Józsa László és Korhecz Tamás) ál­lítása, hogy a kulcsfontosságú megoldást, a nemzeti tanácsok közvetlen többpárti választásokra alapuló intézményét az EBESZ utasította volna el. Mint ahogy az sem igaz, hogy az elektorokra épülő választások intézményét az EBESZ követelésére iktatták be a kisebbségi törvény terveze­tébe.

Itt is meg kell mondani: Végel László, író, független értelmiségi, aki másodmagával azért lépett ki annak idején a szakértői csoportból, mert nem értett egyet az elektori választásokkal, a minap az Ekeus nagykövettel folytatott beszélgetésünkben, személyes tapasztalatainak ismerteté­sével nagyban hozzájárult az igazság kiderítéséhez. Most már csak annak kell kiderülnie, hogy a megnevezetteken kívül ki járult hozzá a vajdasági magyar politikusok, netán tudósok közül ahhoz, hogy az EBESZ intencióival szemben mégis az elektori választási módszer került be a Kis-Jugo­szlávia kisebbségi törvényébe 2002-ben. Meg fogjuk tudni! Szomorú mindez de nem hallgathat­juk el. Mert tovább kell menni.

 

Avarkeszi Dezső segíthet

Néhány hete a VMSZ elnöke még csak nem is reagált arra a levélre, amelyben a VMDP részéről arra kértük, hogy folytassuk az 1999-ben megkezdett autonómia-konzultációkat, s jus­sunk már egyről a kettőre. A vajdasági magyarság érdeke az, hogy ne adjuk fel! Ezért most arra kérem a tisztelt kongresszust, hogy határozatunkban folyamodjunk Avarkeszi Dezső kormány­megbízott úrhoz. Kérjünk tőle segítséget!

Nem igaz, hogy a tengernyi tanácskozás után ne lehetne eldönteni mi az autonómia, és ne lehetne kidolgozni olyan közös modellt, amely vajdasági magyar követelésként szerepelhetne a további tárgyalásokon. Ezt meg kell tennünk, mielőtt napirendre kerül a most is nagy titokban ké­szülő szerb kisebbségi törvény tervezete. Amelynek előkészítésében, sajnos, most is részt vesznek a helyi szerb hatalomhoz simuló magyar politikusok.

Az EU-tag Magyarország segítségére van szükségünk abban is, hogy demokratikus többpárti választások útján választhassuk meg a szerb parlamentben fenntartott helyekre azokat a ma­gyar képviselőket akik, nekünk vajdasági magyaroknak tartoznak majd politikai felelősséggel, nem a szerb hatalomnak. Ha ezt az EBESZ segítségével meg lehetett valósítani Horvátországban, akkor – a magyar kormány hathatós segítségével ki tudjuk harcolni Szerbiában is. Ebben kell egyességre jutnunk a VMSZ-el!

 

Szerbia kifoghat rajtunk!

Mert a szerb kormány is tudja, hogy nincs más kiút, engednie kell. Feltéve, ha ezt egységesen követeljük tőle mi vajdasági magyarok és a magyar kormány. A szerb kormányfő kisebbségi tanácsadója nem régen Temerinben egy tanácskozáson – sajnos csak a szünetben folytatott beszélgetésben – elismerte, hogy a kisebbségi törvény alapján létrehozott nemzeti tanácsok a kormányfő elnökletével működő Köztársasági Kisebbségi Tanács hatékony ellenőrzése alatt állnak. S azt is, hogy Horvátországban az öt szerb párt bizony keményen küzd az ottani szerb választók kegyeiért. Mert csak három fenntartott helyük van a horvát Száborban. Annyi viszont van. A horvátországi szerb szavazók döntése legutóbb a következő volt: az öt szerb párt közül csak kettő kapott helyet a Száborban. Az egyiknek egy, a másiknak két képviselője van. Ilyesmi kellene nekünk is.

 

A kisebbségvédelmi intézményrendszer alkalmatlan

Nemzeti közösségünk újra gyorsuló leépülésnek van kitéve.

Tarthatatlan, hogy a VMSZ Józsa László által vezetett nemzeti tanácsa – úgymond tör­vénytisztelő lévén – nem vállalja a rossz oktatási törvény nemzeti vonatkozásainak bírálatát. Hallgat a VMSZ nemzeti tanácsa a magyar iskolák létrehozatalának ügyében is. A kettős állampolgár­sággal kapcsolatban semlegességét hangoztatja. Józsa nem ment el Amerikába, hogy tanúskodjon a magyarverésekről. A Magyar Országgyűlés elnökasszonya jelenlétében Szabadkán ezt azzal indokolta, hogy abban az időben túl sok elfoglaltsága volt. Az sem fogadható el, hogy tavaly nyáron Kasza József sem ment el Amerikába. Ő a szerb források szerint egyszerűen azért, mert nem előzhette meg pártja stratégiai partnerét, a frissen megválasztott Tadic államelnököt. Aki abban az időben készült első hivatalos amerikai útjára.

A kisebbségi intézményrendszer Szerbiában arra szolgál, hogy a szerb nemzeti érdekeket elfogadtassa a vajdasági magyarokkal. Arra viszont nem alkalmas, hogy a vajdasági magyarok alapérdekeit közvetítse a szerb hatalom felé.

Tisztelt Kongresszus!

Az elmúlt négy év sok küzdelmet hozott, de végre megkezdődtek azok a változások, amelyek meghozhatják a kisebbségi közösségek, közöttük a magyarok nyílt és megoldatlan kérdé­sének rendezését. A küzdelem folytatódik, de most már jönniük kell az eredményeknek is. Mert az általunk szorgalmazott kettős állampolgárság, a magyar (perszonális) autonómia és a fenntar­tott helyek intézménye a szerb parlamentben olyan megoldások, amelyek beleillenek a demokratikus folyamatokba. A Vajdasági magyar Demokrata Párt küzdelmekben edzett párt, s biztosak vagyunk benne, hogy a négy évvel ezelőtti kongresszusunk jelszavát azt, hogy autonómiát ma, négy év múlva már nem kell a zászlónkra tűznünk. Úgy legyen! (Vége)

 

Dokumentumok:

A Trianon c. film bemutatásáról még egyszer.

Ismeretes, hogy szabadkai bemutatójára – a szerb sajtó szerint eléggé el nem ítélhető módon – csak két politikus, a VMDP alelnöke dr. Sepsey Csaba és László Gyula, a VMDP vajdasági parlamenti képviselője mentek el. Akkor a most hirtelen a konzervatív, keresztény­demokrata oldal felé tájékozódó VMSZ-es szabadkai polgármester Kucsera Géza távol ma­radt, hogy utána beálljon a szervezőket bírálók kórusába. Az alábbiakban közöljük egyik párttársának a VMSZ alelnökének Trianon c. filmről szóló írását. Jó, hogy legalább egy igaz van ebben az eszmeileg ingadozó pártban. (Hacsak már ez a hozzászólás is nem a VMSZ leg­újabb – most jobboldali – irányváltását tükrözi. Reméljük, hogy nem. Vagy nemcsak azt.)

 

Hogy ittlétünknek értelme legyen

„Szombaton este Kishegyesen a községi Önkormányzat tanácstermében megnéztem Koltai Gábor Trianon című dokumentumfilmjét. A látottak alapján úgy vélem, hogy ezt a fil­met jó volna, ha minél több érdeklődő, fiatalok és idősebbek egyaránt, láthatnák. Amikor ezt mondom nem csak a magyarokra, hanem a velünk élő többségi népre is gondolok. Szeren­csésnek tartanám, ha a filmet és annak szinkronizált változatát bemutatná az újvidéki és más televíziók is, hiszen a film tartalma és üzenete, véleményem szerint, nem sértő senkire nézve.

Hiszem, hogy itt Szerbiában, ahol a többségi nép ezekben az években éli át saját Tria­nonját, a jobb életre vágyó, haladó gondolkodású és az európai régiók egymást gazdagító kö­zösségének létrejöttét akaró emberek és vezetők kerülnek előbb-utóbb többségbe és ezáltal növekedni fog az itt élő magyarság megmaradási esélye is. Nincs miért szégyenkeznünk sem nekünk, sem a velünk élő szerbeknek sem, hiszen a mi Trianonunkat okozó politikusok már meghaltak, a szerbeké pedig jórészt Hágába került, a Trianonok létét tagadókat pedig a vá­lasztók többségének az akarata, remélhetőleg, mihamarabb lesepri a porondról. A történelem kerekét nem lehet és nem is kell visszaforgatni, de azt amit ma meglehet tenni önmagunk, családunk és közösségünk érdekében, azt ma kell megtennünk. Nincs időnk várni, példát kell mutatnunk, okosan és előrelátóan kell tennünk azért, hogy ittlétünknek, maradásunknak és küzdelmünknek értelme legyen, úgy önmagunk, mint az utánunk jövők számára is.

Vasárnap, február 20-án 16 és 19 órai kezdettel a filmet bemutatjuk a bácsfeketehegyi Kultúrotthonban. Remélem, hogy más közösségek is megtalálják a módját, hogy megszervez­zék a film vetítését.

Tisztelettel és szeretettel:

Pál Károly Bácsfeketehegyről”

 

Új magyar párt Erdélyben?

Országos párttá alakul a Magyar Polgári Szövetség Romániában - döntöttek a székelyudvarhelyi kibővített elnökségi ülésen.

A Magyar Polgári Szövetség az RMDSZ-szel szemben az erdélyi magyarság számára kíván alternatívát teremteni. Szász Jenő, az MPSZ elnöke elmondta: tanultak az elmúlt év választási kudarcaiból, és a politizálásnak ez az eszköze a legalkalmasabb célkitűzéseik meg­valósítására.

A párt programja azonos lesz a Magyar Polgári Szövetség programjával, és alaptétele az erdélyi magyarság önrendelkezése, önálló, a bukaresti hatalomtól független intézmény­rendszer kiépítése és Székelyföld területi autonómiája lesz.

A párt bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése márciusban kezdődik, a bejegyzést várhatóan őszre sikerül lebonyolítani. (Magyar Rádió.)

 

Basescu: területi autonómia kizárva

Kizártnak tartja az etnikai elvű autonómiát Traian Basescu, akit egy tévéinterjúban re­agáltattak a Székely Nemzeti Tanács hét végén nyilvánosságra hozott üzenetére. Ez a doku­mentum, a másik kettőhöz hasonlóan, amelyet a magyar és a román kormányfőnek címeztek, az őshonos székelység nevében arra kéri Traian Basescut, támogassa a Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozását.

A Székely Nemzeti Tanács felidézi az üzenetben, hogy a székelység hosszú évszázad­okon át önállóan szervezte meg a közösség önigazgatását, és azt hangsúlyozza, hogy a teljes és tényleges egyenlőség jegyében ki akarja építeni azokat az intézményeket, amelyek lehetővé teszik a magyar nemzeti önazonosság megőrzését és a szülőföldön való megmaradást.

Traian Basescu a tévéinterjúban kijelentette: amíg ő lesz a köztársasági elnök, nem fo­gad el olyan javaslatokat, amelyek Románia nemzeti területén egy térségnek nagyobb auto­nómiát igényelnek, mint a többieknek. Amekkora autonómiája lesz Bukarestnek, Aradnak vagy akár egy falunak is, akkora autonómia lesz a Székelyföldön - hangoztatta az államfő, aki határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány kidolgozza a helyi közigazgatás decentrali­zációjára vonatkozó jogszabályt.  (transindex)

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket!