Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 18. szám

2005. március 4.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontos­ságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (per­szonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencé­ben élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági ma­gyar mé­dia, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokrati­kusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szor­galma­zott új kon­szenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Ágoston András:

Az Európai Parlament Vajdaság-jelentésének tanulságai

A magyarverések kapcsán, a magyar EU-képviselők által kezdeményezett akció során elindult EU vizsgálóbizottság a Vajdaságban elcsúszott. Doris Pack súlyának és politikai érdekeinek megfelelően, a Vajdaság helyzetének taglalása és pozíciójának erősítése felé. Így a magyarverések témája háttérbe szorult egy másik, ezek szerint európai érdek mögé. Dr. Becsey Zsolt,  Fideszes EU képviselő előzetes jelzése arra utal, hogy az EU-nak ebben az esetben is fontosabb a szerb kormány megszorongatása (ezt most a Vajdaság-párti szerb politikusok törekvéseinek támogatásával érte el) mint egy EU-kisebbség problémáinak kezelése. Netán helyzetének javítása.

A tanulság: egyelőre ekkora a súlya Magyarországnak az EU-ban.

Félreértés ne essék, nem dr. Becsey Zsolt erőfeszítéseit kívánjuk minimalizálni. Ő kezdettől fogva a magyar kezdeményezések élenjáró harcosa volt. Jól látszik ez abból is, mi az ami javaslatai ellenében nem került be a Doris Pack-féle jelentésbe.

Dr. Becsey Zsolt szerint „a végleges jelentés-szövegben  kimaradt tőlem az is: az újvidéki egyetem oktatói karában alulreprezentáltak  a magyarok, és megoldás után kiált az észak-bácskai magyar felsőfokú tanárképzés ügye is.

Végül nemcsak magyar vagy más kisebbségi, hanem uniós szempontból is megfontolandónak érzem, hogy a végső szövegbe nem került át tőlem: az Európai Parlamentnek immár politikai felelőssége van a Vajdaságot illetően. Továbbá, hogy ennélfogva javasolnia kell a Brüsszeli Bizottságnak és a Tanácsnak: emeljék a Vajdaság ügyét éppúgy uniós csatlakozási kritériummá, amint az történt Koszovó esetében. Következésképpen pedig határozott monitoringot sürgettem a Vajdaságban az Európai Unió részéről, azonban - a véglegesített jelentés-szöveg fényében – hiába”.

Végül, ki kell mondani: az, hogy a Pack-féle bizottság – a vajdasági magyar képviselők által felsorakoztatott bizonyítékok ellenére – elcsúszott a szerb kormány megregulázása felé, részben a magyar kormánytényezők magatartásának is köszönhető. Ha a szerb-montenegrói külügyminiszter napokkal az EU bizottság látogatása előtt ki tudta csikarni Budapesten, hogy a vajdasági magyarságot ért súlyos atrocitások mögött magyar részről ne keressenek, vagy legalább ne sejtsenek politikai akaratot, ezzel eleve elvette az élét az EU bizottság vizsgálódásának, és az egész látogatást a Vajdaság helyzete feletti EU lamentáció irányába tolta el.

Nem dr. Becsey Zsolt okolható tehát azért, hogy a jelentés megfogalmazásakor – természetesen indokolatlanul – csatlakozási kritériummá akarta emelni a Vajdaság ügyét. Ez az intermezzo különben szemléltető oktatás: tanulság arra vonatkozóan, mit jelent az EU-nak, pontosabban egy fontos tagjának a Vajdaság.

 

Szerbia nem alkuszik

Hogy Szerbiának mit jelent a Vajdaság, az jól látszik a minapi hírből is, miszerint a Vajdaságot törölték a felsőoktatási törvényből.

A „tartomány” fogalom egyszer szerepel ugyan, de az is Kosovóra vonatkozóan. Ilyet még a miloševići rezsimben sem tettek – sopánkodik a vajdasági kormány.

S hogy ne maradjon meg a siránkozásnál, a tartományi kormány illetékese fenyegetésre fogta: Koštunica vonja vissza a javaslatot az eljárásból, vagy rendkívüli ülés lesz a Tartományi Képviselőházban.

Megszólalt az újvidéki egyetem csalódott rektora is. Elmondta, hogy az összes munkacsoport munkájában részt vett, melyek a törvény tervezett szövegét megvitatták. A tartományi jogköröket senki sem kérdőjelezte meg. A szakemberekből és politikusokból álló munkacsoportok és ő is a szövegnek erre a változatára adták beleegyezésüket, s nem arra, amit a szerbiai kormány meghozott. A változtatásokat a munkacsoportok beleegyezése és tudta nélkül végezték el.

 

Álljunk meg egy szóra!

Ezt a módszert már ismerjük. A szerb kormány már a néhai Djindjic idejében alkalmazta ezt a módszert. Konkrétan a kisebbségi törvény meghozatalakor.

Akkor, 2002-ben a kétpólusú vajdasági magyar politikai elit helyi hatalomhoz simuló szárnyának képviseletében néhány vezető tevőleges hozzájárulásával olyan ki­sebbségi törvény született még a Kis-Jugoszláviában, amely indokolatlanul alákínál nemcsak a VMDP autonómiakoncepciójának, hanem az idevágó, már évek óta hatályos horvát alkotmány­törvénynek is. Kevesebb ez a kisebbségi törvény a szerb kormány Kosovo-tervében követelt szintén jogszabályalkotási és végrehajtási joggal rendelkező autonómia tervénél is.

A VMDP képviselőinek Rolf Ekeus EBESZ főtárgyalóval folytatott beszélgetése során, ki­derült: nem igaz a magyar politikusok (Józsa László és Korhecz Tamás) ál­lítása, hogy a kulcsfontosságú megoldást, a nemzeti tanácsok közvetlen többpárti választásokra alapuló intézményét az EBESZ utasította volna el. Mint ahogy az sem igaz, hogy az elektorokra épülő választások intézményét az EBESZ követelésére iktatták be a kisebbségi törvény terveze­tébe.

Mára ebből a manipulációból, egyenesen Kostunica szerb kormányfő ellenőrzése alatt, kiterjedt intézményrendszer jött létre, amelynek a Józsa László által vezetett VMSZ-es nemzeti tanácsnak mindenképpen, az a feladata, hogy a szerb nemzeti érdekeket közvetítse a magyarok felé. S nem fordítva.

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

 

Ágoston András, a VMDP elnök, valamint Csorba Béla, és dr. Sepsey Csaba, alelnökök 2005. március 3-án levelet intéztek Kasza Józsefhez a VMSZ elnökéhez, valamint Bunyik Zoltán, Dobai János és Egeresi Sándor alelnökhöz.

A levél szövege a következő:

 

Tisztelt Kollégák!

Tekintettel a VMSZ közelgő kongresszusára és a mindannyiunk előtt álló feladatokra, alulírottak arra kérjük Önöket, hogy a Vajdasági Magyar Demokrata Párthoz hasonlóan a VMSZ is szálljon síkra a perszonális autonómia megvalósításáért. Ez a követelés szerepel a VMSZ korábban elfogadott programjában.

A VMDP a jelenlegi helyzetben a közös fellépést tartja a legcélravezetőbbnek.

Ismeretes, hogy Budapesten a kormányzati oldalról bejelentett autonómiával kapcso­latos konzultáció si­kertelennek bizonyult. A magyarországi nagypártok sem önállóan sem együtt nem képesek, vagy nem akarnak szembenézni a ténnyel, hogy a kisebbségek auto­nó­miatörekvései csak akkor válhatnak valóra, ha Budapest világos, országokra lebontott auto­nómiamodellek nemzetközi képviseletével segíti a környező országokban élő kisebbségi kö­zösségeit. E nélkül – a Vajdaságban mindenképpen – marad a helyi hatalom által felügyelt, s a kisebbségi közösségek kordában tartására szolgáló, s a huszadik századra jellemző kisebbségi intézményrendszer, amely segíti az asszimilá­ciót és növeli a kitelepedési hajlamot.

Várható, hogy közös fellépésünk esetén megkapjuk a budapesti támogatást is.

Reményeink szerint a VMSZ tisztújító összejövetelén megerősíti a kettős állampolgár­sággal kapcsolatban korábban kialakított támogató álláspontját.

Szükségesnek látjuk a közös fellépést a fenntartott parlamenti helyek ügyében is. Is­meretes, hogy Horvátországban az EBESZ támogatásával már bevezették ezt az intézményt. Előnye, hogy a kisebbségi közösségen belül is lehetővé teszi a demokratikus többpárti vá­lasztásokat. Horvátországban jelenleg a három fenntartott helyért a legutóbbi választásokon öt szerb kisebbségi párt versengett. A horvátországi szerb választópolgárok akaratának megfe­lelően csak két párt juttathatott be a Száborba képviselőt. Az egyik kettőt, a másik egyet. Ezt a demokratikus megoldást a szerbiai hatalom hatékony érvekkel nem vetheti el.

Abban a reményben, hogy a VMSZ kongresszusa után mielőbb létrejöhet a dialógus pártjaink között, tisztelettel:

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

Közlemény 2005. március 2.

Csődközelben

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt értékelése szerint az Avarkeszi Dezső vezette, március 1-én lezajlott budapesti konzultáción három síkon is megmutatkozott, hogy a ma­gyar-magyar viszonyok csődközeli állapotban vannak.

A Szülőföld Alap és a Szülőföld Program vitája során kiviláglott: a határon túli magyar politikai elitek helyi hatalomhoz közeli szárnya a lehető legnagyobb mértékben a maga hatás­körében kívánja levezényelni a magyarországi támogatások helyi leosztását. Ez a maga módján természetes, hisz a határon túli versenypártok saját szempontjaik szerint igyekez­nek politikai kemény valutára váltani mind a budapesti anyagi támogatást, mind a kormány­zati felelősségvállalásból származó politikai tőkét.

Ez a folyamat szoros összefüggésben áll azzal a ténnyel, hogy a magyarországi politi­kai elit nem épített ki közös álláspontot a kétpólusúvá vált határon túli magyar politikai elitek nemzeti integrációra épülő közös kezelésére. Ennek konkrét következménye, hogy a legna­gyobb magyar pártok rejtett illetve kevésbé rejtett küzdelmet folytatnak a legnagyobb határon túli versenypártok kegyeiért.

Különösen éles formában mutatkozott meg, mennyire visszás helyzetet teremt, ha a legnagyobb magyarországi pártok a határon túli magyarokat érintő témákban saját egyezteté­seik előtt, illetve helyett úgy akarnak maguknak előnyt biztosítani, hogy előzetesen megszer­zik maguknak a határon túli nagy magyar pártok támogatását. Ez a próbálkozás, most az MSZP részéről kudarcba fulladt.

A kormányzati oldalról bejelentett autonómiával kapcsolatos konzultáció si­kertelennek bizonyult. Még Duray Miklós is – vélhetően pártérdekeket szem előtt tartva – ellenezte a kérdés napirendre vételét. A magyarországi nagypártok sem önállóan sem együtt nem képesek, vagy nem akarnak szembenézni a ténnyel, hogy a kisebbségek auto­nómiatörekvései csak akkor válhatnak valóra, ha Budapest világos országokra lebontott auto­nómiamodellek nemzetközi képviseletével segíti a környező országokban élő kisebbségi közösségeit. E nélkül – a vajdaságban mindenképpen – marad a helyi hatalom által felügyelt, s a kisebbségi közösségek kordában tartására szolgáló, s a huszadik századra jellemző kisebbségi intézményrendszer, amely segíti az asszimilá­ciót és növeli a kitelepedési hajlamot. Ez a politikai magatartás aligha segíti a kisebbségi törvény meghozatalát Erdélyben.

Egészében véve a budapesti konzultáció megmutatta: az EU-tag Magyarország fe­lelős politikai elitje a 21. század elején nem tud a nemzetegyesítés igényével fellépni az égető kisebbségi problémák rendezésében. Orbán Viktor üdítő kezdeményezései az autonómia és a kettős állampolgárság ügyé­ben olyan kivételek, amelyek erősítik a szabályt. Megmutatták a lehetséges irányt, de akció nem következett belőlük.

A vízumügyekben és az állampolgárság letelepedéssel történő megszerzése kérdésé­ben a magyar kormányzat – igaz, csak a „mazsolázás” módszerét alkalmazva – előrelépést produkált. A jelenlegi helyzetben ugyanis, amikor a magyarországi politikai elit még nem birkózott meg a nemzeti integráció gyakorlati megvalósításának nehézségeivel, már az is so­kat számít, hogy azok számára, akik eldöntötték, hogy áttelepednek Magyarországra, kön­nyebbé, olcsóbbá és főleg gyorsabbá válik az állampolgárság megszerzésének eljárása. A kormánynak ezeket a módosítási javaslatait a VMDP támogatja, de a többi határon túli szer­vezettel együtt, továbbra is a kettős állampolgárságot tartja követendő, jó a nemzeti integráció szempontjából elengedhetetlen megoldásnak. Ebben a kérdésben a magyarországi politikai elit a végső szót a schengeni vasfüggöny leereszkedéséig odázhatja el.

A VMDP a MÁÉRT mielőbbi megtartását nem ellenzi, de magyarországi politikai elit nemzetstratégiai történelmi kompromisszumát elődlegesnek tartja.

 

Dokumentumok:

Glatz: A magyar vidék politika sújtotta terület

Politika sújtotta terület a magyar gazdaság - mondta Glatz Ferenc akadémikus, a Nemzeti Föld- és Vízgazdálkodási Bizottság elnöke a magyar vidék fejlesztéséről rendezett konferencián. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felszólalásában kiemelte: a versenyképes agrárium segíti a vi­dék fejlődését.

A vidék fejlesztése meg tudja menteni a mezőgazdaságot. Franz Fischler uniós biztosnak ezzel a gondolatával nyitotta meg a vidékfejlesztési konferenciát a Parlamentben Pásztohy András földművelési államtitkár. Glatz Ferenc, a Nemzeti Föld- és Vízgazdálkodási Bizottság elnöke mondott bevezetőt, mert noha elvei szerint egy elnök nem tart beszédet, ám most a budapesti ut­cák a vidék barátainak és ellenfeleinek vitájától hangosak, ezért nem hallgathat, hiszen Európa ügyéről van szó.

Magyarország azért lett annakidején virágzó agrárország, mert meg lehetett élni a mező­gazdaságból. Nyugat-Európa éléstára voltunk évszázadokon át, és a szovjet megszállás alatt is bizonyos előnyhöz juttatott, hogy a magyar mezőgazdaság az ottani piacra jutott. Nem engedhet­jük meg, hogy a vidéki Magyarország a rendszerváltás és az uniós csatlakozás vesztese legyen. A magyar mezőgazdaság politika sújtotta terület, de az érintkezés-kultúra elektronikus új világában épp itt kell a közéletnek mentesnek lennie a politikától.

(Magyar Rádió)

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.