Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 23. szám

2005. március 14.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak ne­vező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke

ÜNNEPI ÜZENET A HATÁRON TÚLI MAGYAROKHOZ MÁRCIUS 15-E AL­KALMÁBÓL

Március 15-e a magyar nemzet ünnepe. Minden magyar - határo­kon innen és túl - ugyan­azokkal a felemelő érzésekkel éli meg a szabad­ság és függetlenség, a nemzeti büszke­ség, az együvé tartozás ünnepét. Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc máig ható érvénnyel figyelmeztet arra, hogy egymásra vagyunk utalva, csakis összefogással cseleked­hetünk a nemzeti megújulásért, a boldogabb jövőért.

Március 15-e arra is emlékeztet, hogy nemzetünk felemelkedése más nemzetekkel együttműködésben, az egymás iránti kölcsönös meg­értés és tisztelet szellemében valósulhat meg.

A  hazafíság mai programja a felelősség programja, A nemzet fel­emelése valamennyiünk bölcsességgel és türelemmel épített közös aka­ratán nyugodhat.

A Magyar Köztársaság kormánya felelősséget érez azért, hogy a nemzet tagjai méltó­sággal és egyenlő esélyekkel teljes életet él­hessenek a szülőföldjükön. A „Nemzeti Felelős­ség" programja és a hozzá kapcsolódó „Szülő­föld" program a nyelvüket, történelmüket és hagyományaikat, nemzeti identitásukat büszkén őrző magyar embe­rek és magyar közösségek anyagi és szellemi gyarapodását kívánja se­gítem. A szülőföldön való boldogulás akkor válik teljessé, ha az ott élők maguk dönthetnek a sorsukat meghatározó kérdésekről.

A XX. század megpróbáltatásai után újult alkotóerővel, derűlátás­sal tekinthetünk előre. Az Európai Unió keretei között elérhetjük közös álmunkat, a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesülését.

Legyen hát március idusa, a nemzeti emlékezet és a nemzeti büsz­keség napján túl a ma­gyar nemzet minden tagját felemelő közös ünnep! Ennek jegyében kívánok minden hatá­ron túli magyar testvérünknek cselekvő együttműködést és nemzeti felemelkedésünkbe vetett erős hi­tet!

Budapest, 2005. március

Gyurcsány Ferenc

miniszterelnök

 

Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke

Levél Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök úrhoz

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Engedje meg, hogy innen a határon túlról, az ünneplő egybegyűl­tek köréből, egy meg­szólítottként fejtsem ki véleményem az ünnepi üzenetében mondottakra.

Valóban felemelő érzés arra gondolni, hogy Petőfiék, a márciusi fi­atalok a nemzet meg­maradása és felemelkedése érdekében 1848 március idusán forradalmat kezdtek. Több mint másfélszáz év távlatából is szívmelengető arra gondolni, milyen nagy egyéni vállalások és szemé­lyes áldozatok árán fordult át a pest-budai forradalmi megmozdulás egy az ország egé­szét átformáló és Bécs uralmát megrendítő szabadság­harcba.

A szabadságharc küzdelmei, szenvedései évszázadokra előre ér­zelmi töltetet adtak megemlékezéseinknek. Ezt a magasztos érzést senki sem veheti el tőlünk. Itt az utódállamok­ban sem.

Magyarország mára EU-tagország lett. Mi így is tekintünk rá. Nincs okunk arra, hogy indokolatlanul visszafogottak legyünk, ha a vaj­dasági magyarság közösségként való megma­radásáról van szó.

Nem vitatjuk, hogy „a „Nemzeti Felelősség" programja és a hozzá kapcsolódó „Szülő­föld" program a nyelvüket, történelmüket és hagyo­mányaikat, nemzeti identitásukat büszkén őrző magyar emberek és ma­gyar közösségek anyagi és szellemi gyarapodását kívánja segí­teni”. Csak, nem tartjuk elégségesnek. Pontosabban úgy véljük, hogy most másról, valami sokkal fontosabbról van szó.

A kérdés nem vezethető vissza az egyének szellemi és főleg nem csak az anyagi gya­rapodására.

Feleletet adni most is arra kell, amire a negyvennyolcas forradalom idején is. Mi le­gyen a magyar nemzettel? S ezen belül, mi a szándéka a magyarországi politikai elitnek a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségi közösségekkel? Vállalja-e magyarországi politikai elit a kisebbségi közösségeket, a Kárpát-medencében élő magyarok ha­tármódosítás nélküli politikai integrációját s ennek nélkülözhetetlen eszközét a kettős állampolgárságot, vagy sem? Úgy tekint-e ránk, mint mondjuk az iraki kurdokra. Akiknek biztosítani kell emberi jogaikat, de különben a magyar diplomácia, s általában a magyarországi politika egyik részproblémájá­nak kell őket tekinteni.

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Egyetértek önnel, amikor azt írja a határon túli magyaroknak, tehát nekem is, hogy a  hazafíság mai programja a felelősség programja.

Ezért nem értem, hogyan történhet meg, hogy a magyar kormány, sőt a magyar parla­menti pártok nem látják, amit mindenki lát.

Nevezetesen, hogy az EU-tag Magyarország hathatós segítsége nélkül autonómiatö­rekvéseinket nem tudjuk megvalósítani.

Amit a helyi többségi hatalom ad, az nem autonómia, hanem egy intézményrendszer, melyben a hozzásimuló magyar kisebbségi politiku­soknak az a feladata, hogy a szerb nemzeti érdekeket közvetítsék a ma­gyarok felé, nem pedig fordítva. Miért nem kapunk konkrét, hat­hatós segítséget Budapesttől? A nemzetközi politikai színtéren is. Ezt a segít­séget Ausztria megadta, s így jöhetett létre a dél-tiroli autonómia.

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Szeretnénk, de nem tudunk töretlen derűlátással viszonyulni a kezdődő 21. századhoz.

Csak egy példa. Három éve már, hogy figyelmeztetünk rá: a schengeni vasfüggöny le­ereszkedése, ha közben nem kapunk kettős ál­lampolgárságot, elkerülhetetlen.

A minap arról értesülhettünk, hogy a magyar diplomácia és a par­lament integrációs bi­zottsága eredményként könyveli el, hogy az EU engedélyezi az ún. speciális vízumot.

Ami lényegében megfelel a szocializmusban alkalmazott kishatár­forgalmi rezsimnek. Csakhogy akkor más idők jártak.

Ma két nyomós okunk is van arra, hogy ne örüljünk a „kedvez­ménynek”.

Mert mély árkot ásna a tömb- illetve a sziget- és szórványmagyar­ság közé. Ha már ősztől kezdve sor kerülne a speciális vízum alkalma­zására, ahogy ezt Eörsi Mátyás, a parla­ment integrációs bizottságának elnöke kilátásba helyezte, a szociálisan különben is leépült vajdasági magyarság legszegényebb rétegei számára, elérhetetlenné válna a kap­csolattartás a Magyarországon élő gyermekeivel, rokonaival, ismerősei­vel.

A harminc kilométeres határzóna a vajdasági magyarság több mint felét, az ötven mintegy negyven százalékát vágná el még e megszigorí­tott utazási lehetőségtől is. A kívülrekedteknek maradna a megfizethe­tetlen schengeni vízum.

Mondjuk ki: tekintettel arra, hogy a speciális EU vízum a jelenle­gihez képest jelentős megszorításokat tartalmaz, alkalmazása az egész vajdasági magyarságot vesztegzár alá kény­szerítené.

Másodszor, a balkáni háborúk során érdemleges ellenállás nélkül beköltözött mene­kültek, de vélhetően a Szerbiában és a Montenegróban élő „találékony” polgárok is – saját jól felfogott érdekeiket követve – bizonyára még inkább igyekeznek majd a határzónában ingat­lanhoz, de legalább is bejelentett lakhelyhez jutni. Menthetetlenül tovább rontva ezzel a je­lenleg még magyar többségű települések nemzetiségi összeté­telét. Hogy az ilyen etnikai túl­nyomás milyen következményekkel jár­hat, azt könnyű elképzelni.

Mindennek ellenére nem esünk kétségbe.

Abban reménykedünk, hogy ez a „kedvezmény”, a rokonlátogató magyarok mellett ott grasszáló kétes egzisztenciájú egyének biztonsági ellenőrzése, Magyarországon belül is túl sokba kerül, s végül mégis megvalósul az egyetlen jó megoldás, a kettős állampolgárság.

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A nemzeten belül most alakulnak ki azok a viszonyok, amelyek unokáink sorsát is meghatározzák. Arra kérem – fiatalsága ad erre okot – lépjen fel úgy ebben a fontos politikai ügyben, ahogy a márciusi fia­talok tették. Úgy, hogy oka legyen tisztelettel emlékeznie Önre a 21. század végén élő kisebbségi magyaroknak is. Mert – ebben is igazat adok Önnek –  „csakis összefogással cselekedhetünk a nemzeti meg­újulásért, a boldogabb jövőért”.

 

Tisztelettel:

Temerin, 2005. március 13.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

 

Dudás Károly

pártkapcsolatokért felelős alelnök

Vajdasági Magyar Szövetség

Szabadka

 

Tisztelt Alelnök Úr!

Mellékelten küldöm a VMDP két a speciális vízummal összefüggő közleményét.

A VMDP választmányának 2005. március 12-én megtartott ülésén úgy értékeltük ve­szélyes szakaszba érkezett a kettős állampolgárságot pótló vízumfajta bevezetésére irányuló elképzelés.

Javaslatom az, hogy mihamarabb üljünk le Temerinben (ha ez Önnek nem felel meg, mi elmegyünk helyébe Szabadkára), hogy közösen lépjünk fel Magyarországon és a nemzet­közi politikai színtéren is. Fontosnak tartanám, hogy a magyarországi és szlovákiai magyar EU képviselők mielőbb megkapják a közös VMDP-VMSZ álláspontot.

Nem lenne ellenemre, hogy a közös akcióba bevonjuk a zentai MPSZ-t is.

Mielőbbi válaszát várva, tisztelettel:

Temerin, 2005. március 14.

Ágoston András

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

Közlemény, 2003. szeptember 3.

A kedvezményes EU vízum nem megoldás

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt nagy figyelemmel kíséri mindazt, ami Magyar­ország 2004-ben esedékes EU-csatlakozása nyomán megnehezítheti a vajdasági magyarok kapcsolattartását az anyaországgal.

Most lényegében változatlan formában kerül az illetékes kormányok elé az Európai Bizott­ság tavalyi, a schengeni rezsimtől enyhébb, egységes kishatárforgalmi vízumrendszerre tett javaslata. Az EU kormánya szerint a kishatárforgalmi vízum – figyelembe véve bővítést is – még szavatolja az EU-országok védelmét, s megkönnyíti a kívül maradt, har­madik országok egyes polgárainak az EU új határainak az átlépését.

Főszabályként, az Európai Bizottság javaslata az érintett harmadik országok állampol­gárai számára térítésmentesen vagy csökkentett illeték fejében új típusú, olcsóbb be­utazási engedélyt biztosít.

Enyhül tehát a schengeni vízumrezsim, de nem mindenki számára és nem feltételek nélkül. A javaslat nem vonatkozik Romániára és Bulgáriára, mert nincsenek a vízumkötele­zett országok listáján. Az Európai Bizottság, javaslata értelmében a „speciális utazási enge­dély” kiadására csak indokolt esetekben, szigorú feltételek teljesülése, s megfelelő ellenőrzés után kerülhet sor. A kedvezményezett személyek a határmenti térségek lakói, akik munkájuk, vagy más fontos ügyeik intézésére szándékoznak az EU területére át­járni.

Eszerint a kedvező vízumot Szerbia-Montenegró azon polgárai igényelhetik, akik a határövezetben laknak és igazolni tudják, hogy érvényes indokaik vannak a határ gyakori át­lépésére.

A VMDP szerint a most megjelent végleges javaslatban ugyanazok a megoldások je­lentkeznek, amelyeknek a káros hatásaira a VMDP már egy évvel ezelőtt rámutatott, s a kifo­gásairól tájékoztatta a magyarországi illetékeseket is.

Mert mit jelentenek ezek az európai „engedmények” nekünk magyaroknak? Ne vessük fel a diszkrimináció kérdését, szóljunk csak a leglényegesebb gondokról!

Először is, ha Magyarország nem akar maga is ütköző zónává válni, vagy óriási költ­séggel a saját határain belül 50 kilométeres határsávot létesíteni, s annak ellenőrzését is meg­szervezni, akkor csak a szigorú schengeni rendszerben megszervezett ­határforgalom lebonyo­lí­tását vállalhatja. Ez azonban a magyar nemzet szempontjából nem teljes megoldás.

Ami a vajdasági magyarokat illeti, őket az EU javaslatban körvonalazott, „kedvezmé­nyes” kishatárforgalmi vízumrendszer igen súlyosan érintené. Elgondolni is rossz, hogy az EU „kedvezmények” bevezetése esetén pillanatok alatt megváltozna a határmenti ma­gyar­többségű községek nemzetiségi összetétele, a gyors és nem kívánt változások minden általuk már megtapasztalt következményével együtt. Mert nemcsak a „határzónán” kívül eső vajda­sági magyarok igyekeznének legalább közigazgatásilag beköltözni a „határzónába” és ked­vezményezetté válni, hanem mindazok, akik érdekeltek Szerbia és Montenegró egész területé­ről. Egy ilyen magyarországi megoldás je­lentősen csökkentené a vajdasági magyarság közös­ség­ként való megmaradásának esélyét, s növelnék a végleg áttelepülők számát.

A VMDP szerint a kiút Magyarország EU-csatlakozása után a kettős állampolgárság és a schengeni vízumrendszer együttes bevezetése. Ez a nemzeti érdek.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hirlevelünket.