Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 33. szám

2005. április 5.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak ne­vező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

„Legyetek derűsek, mert én is az vagyok.”

II. János Pál pápa utolsó üzenete

 

Erdő Péter: II. János Pál pápa emlékére

Mi, magyarok is, hívők és minden jóakaratú ember, hálával és tisztelettel gondolunk rá. Ő volt az első pápa a történelemben, aki Magyarországra látogatott. Különösen közel állt hozzánk, Közép-Kelet Európa népeihez. Sok szentet és boldogot adott az Egyháznak, köztük a XX. század vértanúit és hitvallóit, így magyar boldogokat is: Apor Vilmost, Batthyány-Strattmann Lászlót, Romzsa Tódort.

Felejthetetlen emlék marad a római zsinagógában és a damaszkuszi Omajjád mecset­ben tett látogatása és találkozásai, közös imádságai a fiatalok százezreivel és millióival. So­kan, nagyon sokan vagyunk, akik nem csak tiszteltük és csodáltuk, de szívből szerettük őt.

Személye útmutatás és példakép számunkra: egy Krisztusra bízott élet példája. Ő is elmondhatta Szent Pál apostollal: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam. Készen vár rám az igazság koszorúja, melyet azon a napon megad nekem az Úr.” (2Tim 4,7-8).

Erdő Péter bíboros, prímás, érsek

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt – Temerin

Markó Béla

elnök

Romániai Magyar Demokrata Szövetség

Elnöki Hivatal

Bukarest

Tisztelt Elnök Úr!

 

Köszönettel megkaptam a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szakemberei által kidolgozott törvénytervezet szövegét, amely a Romániában élő nemzeti kisebbségek jogállás­ára vonatkozik.

Az Ön szíves felkérésének megfelelően a VMDP intéző bizottságának szombaton 2005. április 2-án megtartott ülésén megtettük a tervezettel kapcsolatos észrevételeinket.

E szerint:

1. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt értelmezésében autonómia akkor van, ha a ki­sebbségi szavazók névjegyzéke alapján, demokratikus többpárti választások útján, létrejön egy olyan legális és legitim képviseleti testület, amely közjogi szempontból beépül az állam­hatalom intézményrendszerébe, de önálló jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványai vannak. Vagyonnal és önálló pénzforrásokkal rendelkezik, amelyek, csakúgy mint jogszabályalkotási jogosítvány, összefüggésben állnak az oktatás, művelődés és a közszolgá­lati típusú tájékoztatás autonóm funkcióinak biztosításával.

A VMDP perszonális autonómiára vonatkozó modellje ezt fejezi ki. Fontos, hogy a modell nem követel területi elhatárolódást, ugyanakkor lehetővé teszi a kisebbségi közösség az autonómiája keretei között feltárja, kifejezze és legitim módon képviselje identitása meg­őrzése szempontjából fontos érdekeit.

2. Az RMDSZ törvénytervezete – annak ellenére, hogy tartalmaz bizonyos önálló döntéshozatalra utaló meghatározásokat is – nem tesz eleget a tényleges autonómia ismérvei­nek.

Ez a hiányosság három vonatkozásban különösen szembetűnő.

A tervezet által felállított kisebbségvédelmi intézményrendszerben – a nemzeti kisebb­ségek szervezeteit kivéve – nem különülnek el egymástól az egyes nemzeti kisebbségek auto­nóm jogi intézményei. Ebből kifolyólag a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa a törvénytervezet szerint afféle nemzeti kisebbségi népfrontra emlékeztet. Ahol vásári sokaságként minden nemzeti kisebbség delegált képviselői az érdekek tömkelegét jeleníthetik meg, annak a legki­sebb esélye nélkül, hogy az „egyeztetések” folyamán bármelyikük életbevágóan fontos érdeke gyorsan és legitim módon nyilvánulhatna meg.

Különben, a nemzeti kisebbség kollektív jogain alapuló legitimitás mellőzése a tör­vénytervezet egészére jellemző. S ezzel párhuzamosan a legalitás elemeiként megjelenő for­malitás elburjánzása is.

Konkrétan: mi lehet az oka annak, hogy a nemzeti kisebbségi szervezet létrehozatala teljesíthetetlennek látszó formai akadályok leküzdése után válik csak lehetővé. Nem tudjuk például, hogy a kisebbségi szervezetet, amely a tervezet szerint részt vehet a választásokon, nehezebb-e létrehozni, mint mondjuk egy politikai pártot?  Ha így lenne, azt a kisebbségi kö­zösségen belüli politikai pluralizmus elfojtására tett, a helyi hatalom érdekeihez simuló kísér­letnek kell tekintenünk.

Szerintünk a kisebbségi közösségen belüli politikai pluralizmus alapvetően demokrati­kus követelményének biztosítása csak a parlamenti fenntartott helyek intézményével, s a ki­sebbségi választók névjegyzékének felállításával, valamint a szabadon létrehozható kisebb­ségi pártok versengésével érhető el. Tekintettel arra, hogy a kisebbségi közösségek a társa­dalmon belül mégiscsak kisebbségben vannak, a bennük kifejlődő politikai pluralizmusnak nem lehetnek keményebb jogi feltételei mint a társadalom egészében érvényesülő politikai pluralizmusnak.

Harmadszor, a törvénytervezet nem ad világos választ arra, hogy mi a kulturális auto­nómia? Arra még kevésbé, hogy mi a romániai magyarok kulturális autonómiája? A törvény­tervezet szerintünk nem teszi lehetővé, hogy a romániai magyarok, többpárti választásokkal a romániai magyarok választói névjegyzékére építve, valóban legitim (a romániai magyarok nemzeti önazonosságát érintő érdekek feltárására, kifejezésére és képviseletére alkalmas) képviseleti testületet hozzanak létre.

3. Ebből kifolyólag a törvénytervezet az előterjesztők szubjektív meggyőződésétől és szándékaitól függetlenül, csak arra alkalmas amire – sajnos – a Szerbiában érvényes kisebb­ségi törvény, s az általa szorgalmazott nemzeti tanácsok. Nevezetesen, hogy a kisebbségek felé közvetítse a román nemzeti érdeknek megfelelő üzeneteket, nem pedig megfordítva.

A VMDP intéző bizottságnak a véleménye szerint ezt a törvénytervezetet vissza kel­lene vonni és a már elhangzott kifogásokat, valamint a legújabb EU-s állásfoglalásokat is fi­gyelembe véve nem kulturális autonómiára, hanem tényleges nemzeti alapú politikai (perszo­nális) autonómiára vonatkozó törvénytervezetet kellene kidolgozni. S azt nem a hatalmi koa­lícióhoz tartozó RMDSZ-nek, hanem az erdélyi magyarság meglevő tanácskozótestületeinek együttes javaslataként kellene beterjeszteni.

Az, amit a Romániai magyarok tesznek, kihat a Kárpát-medencében élő magyarság egészére. Pontosabban a nemzet egészére. Az autonómiával kapcsolatos lépéseket nem sza­badna koalíciós érdekeknek alárendelni. Ebben az ügyben nemzeti konszenzusra lenne szük­ség akkor is, ha ebben a pillanatban ilyen konszenzus kimunkálására nem áll készen a ma­gyarországi politikai elit sem.

Tisztelettel:

Temerin, 2005. április 3.

Ágoston András

Ui.

Mellékelem Szalma József professzornak, a VMDP és a VMSZ közös szakértői cso­portja vezetőjének egy konkrét észrevételét is. (Szalma József vezette a kettős állampolgár­ságra vonatkozó javaslatunk jogi megalapozására irányuló munkálatokat.)

Á.A.

A törvénytervezet 17. szakasz arról szól – írja Szalma józsef – hogy az egyetemi intézmények vezetőinek kinevezésénél a kisebbség törvényes képviselőit kell megkérdezni, azaz az ő jóváhagyásukat kell kérni.

Elég sokat foglalkoztam életemben törvénnyel. nem világos előttem, kik lehetnek azok a törvényes képviselők. Azok lennének akik az aktuális parlamentben vannak és kisebbsé­giek? Egy egyetemi vezető (magán, vagy közszolgálati egyetem legyen), azon kívül hogy rátermett legyen, szakmai kompetenciákkal kell bírjon. El tudom képzelni, hogy ez utóbbi, hogyan lesz a kisebbség törvényes képviselői által megítélve. (Morális politikai kompetencia? Ez lenne. Ebből már volt nekünk itt bőven részünk, mármint a Vajdaságban. Sőt újabban a szerbiai felsőoktatási törvény vitája is azt mutatja, hogy nálunk is ez készül.)

Nekem ez egyfajta visszarendeződést jelent. Elnézést, tiszteletben tartom a politiku­mot, de ez arra hasonlít, hogy a politikum szófogadó és nem gondolkodó tudósokat akar. Pe­dig a "politikumnak" gondolkodó tudósokra és az oktatásban, főleg a pedagógiához és a hi­vatáshoz és a szakmához értő tudósokra van szüksége. Azért, hogy az értelmiség és népünk, ne vegyen be minden maszlagot. Sem "jobb" sem "bal" oldalról, és a tudás területén az (ön)ismeret mércéje vezérelje.

Egészséges politikum nélkül nincs társadalom. Miért legyen törvénybe iktatva csupán a "kulturális" autonómia, és miért ne legyen a sokrétű, oktatási, személyi, országos és helyi, stb. önkormányzati autonómia?  Ha valamit törvénybe blokkolunk és az nem sokrétű, hanem egyoldalú, akkor azt nehéz lesz, ha hiányérzet támad, megváltoztatni. Nagyon sok kisebbség­oltalmi törvényt olvastam el, nem egy politológus nézetét Európában és azon kívül és ebből a doktrináris tapasztalatból tudom, hogy egy kisebbségoltalmi törvény nem egyszerű, nem ala­pozható csak a kulturális autonómiára.

Kérdés, hogy nevezett törvény vajon biztosítja-e a kulturális autonómiát, hiszen ez már azzal is csorbítva van, hogy az állami, törvényes szervek nevezik ki a oktatási intézmé­nyeket. Lehet, hogy lehet törvényi alapozás ehhez, de az a kérdés, hol biztosított a szükséges szakmai kompetencia? Vagy azt majd másik törvény írja elő? A kisebbségi törvénnyel "össz­hangban". Adott törvényben mindent meg kell írni, ahhoz, hogy világos legyen.   

 

Bálint-Pataki József

elnök

Határon Túli Magyarok Hivatala

Budapest  

Tisztelt Elnök Úr!

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt Intéző bizottsága az előzetes konzultációk alapján a követ­kező észrevételeket tette az egységes uniós kishatárforgalmi rendelet tervezetére:

- a Vajdasági magyar Demokrata Párt korábban nem konzultált és nem tárgyalt a ma­gyar il­letékes szervekkel a speciális vízumról. Ennek megfelelően továbbra is érvényesnek tartjuk a VMDP 2003. szeptember 3-i állásfoglalását, miszerint „egy ilyen magyarországi megoldás je­lentősen csökkentené a vajdasági magyarság közösség­ként való megmaradásának esélyét, s növelné a végleg áttelepülők számát. A VMDP szerint a kiút Magyarország EU-csatlakozása után a kettős állampolgárság és a schengeni vízumrendszer együttes bevezetése. Ez a nemzeti érdek”;

- a tervezet nincs összhangban a nemzeti kisebbségek védelméről szóló (ET) keret­egyezmény 17. cikkének 1. pontjával, mely szerint „a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem aka­dályozzák a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket azon joguk gyakorlá­sában, hogy szabadon és békésen határokon átnyúló kapcsolatokat hozzanak létre és tartsanak fenn olyan személyekkel, akik törvényesen tartózkodnak más Államokban, kiváltképpen olyanokkal, akikkel etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukban osztoznak, vagy kultu­rális öröksé­gük közös.”

Eszerint a speciális vízumra vonatkozó tervezet hátrányos megkülönböztetésben része­síti azo­kat a magyarokat, akiknek a lakhelye a 35 kilométeres határzónán kívül esik.;

- a speciális vízum bevezetése azzal fenyeget, hogy most Magyarország intézkedései nyomán tovább romlik a magyartöbbségű települések etnikai összetétele.

A balkáni háborúk során érdemleges ellenállás nélkül beköltözött menekültek, de vél­hetően a Szerbiában és a Montenegróban élő „találékony” polgárok is – saját jól felfogott ér­dekeiket követve – bizonyára még inkább igyekeznek majd a határzónában ingatlanhoz, de legalább is bejelentett lakhelyhez jutni.

- A VMDP újra megállapítja: a schengeni vasfüggöny leereszkedése után egyetlen mód van rá, hogy a vajdasági magyarok ne kerüljenek vesztegzár alá, ez pedig a kettős állam­polgárság. Ezt a minap Németh Zsolt az Országgyűlés Külügyi Bizottságának az elnöke is megállapí­totta.

Szomorúan vesszük tudomásul, hogy ez a számunkra olyan fontos EU minisztertaná­csi döntés előtt nem került sor egyeztetésre sem a külügyminisztériumban, sem a parlament integrációs bizottságában.

Tisztelt Elnök Úr!

Nincs aki ne tudná, hogy a vajdasági magyarság számára nem a speciális vízum a megoldás, hanem a kettős állampolgárság. Arra kérem, személyes tekintélyével és tisztségé­nek súlyával segítse a vajdasági magyar pártokat abban, hogy Budapesten konzultálhassunk a speciális vízum bevezetéséről. Örömmel jelzem, hogy a speciális vízum bevezetését illetően a VMDP s ma már a VMSZ is azonos állásponton vannak.

A konzultációk kérésekor szem előtt tartjuk, hogy az európai előírás előkészítése fo­lyamán, vagy annak elfogadása esetére, Magyarország  – szem előtt tartva a vajdasági magya­rok érde­keit – megfogalmazhat (a nemzetközi szerződésjogból ismert) bizonyos fenntartáso­kat vagy alkalmazási (pld. időhöz vagy személyekhez kötött) feltételeket, illetve kikötéseket.

Abban a reményben, hogy a kért konzultációra mielőbb sor kerül, tisztelettel:

Temerin, 2005. április 3.                                                                   

Ágoston András

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.