Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 35. szám

2005. április 7.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak ne­vező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Levélváltás:

András! A FIDESZ sem támogatja az autonómiatörekvést és, vagy a kettős állampol­gárságot? Hogy van ez?

Baráti üdvözlettel:

Kaslik Péter, Kanada

 

Kedves Péter!

Kérdésed mellbevágott. Miután gondolkodtam rajta, van egy rövid, meg egy hosszabb válaszom.

A rövid: láthatóan, sajnos nem.

A hosszabb: remélem, hogy mégis, csak most a december 5-i sikertelen népszavazás után és a 2006-os választások közeledtésvel ez nem népszerű politikai téma. Mert, úgy­mond, ezzel nem lehet választásokat nyerni.

Elmélkedjünk tovább. Orbán Viktor, a Fidesz - MPSZ vezetője maga mondta a nép­szavazás előtt: a velencei bizottság annak idején a kettős állampolgárság felé mutatott. Kor­mánya mégis a magyar igazolvány mellett döntött. Nem mondta, de tudjuk, nem lehetett a kettős állampolgárság felé elindulni, mert a másik oldal az erre vonatkozó kétharmados tör­vény meghozatalát már akkor sem támogatta.

Erről a minap is meggyőződhettünk annak a beszélgetésnek a során, amelyet Belgrád­ban, folytattunk a magyar országgyűlés Külügyi Bizottságának delegációjával. Kozma József, MSZP-s képviselőtől a saját fülünkkel hallhattuk a pártberkekben vélhetően igencsak gyakori indoklást: nem lehet, mert a kettős államolgárság nem választható el a szavazati és más jo­goktól. Igaz, ő hozzátette: ha csak a vajdasági magyarokról lenne szó...

Mit lehet erre mondani?

Hideg fejjel, mégis kell valamit mondani!

A Népszabadságban olvastam a minap egy kitűnő elemzést a lesújtó demográfiai mozgás és a gazdaság (a magyarországi agzdaság) közötti összefüggésről. Bilec Endre, a szerző ebben a következőket mondja: „Kiterjesztően kell értelmeznünk a magyar állampol­gárság fogalmát, az a visszatérőknek és a betelepedni nem akaróknak egyaránt megadható, természetesen más-más feltételekkel - nagyjából az izraeli példa alapján. A választójog és a szociális jogosultságok a visszatérőket, a ténylegesen itt élőket illessék meg, de az állampol­gárság ne korlátozódjék azokra, akik az ország­ban élnek."

Mi a VMDP-ben nyolc éve mondjuk, hogy olyan kettős állampolgárságot kérünk, amilyet - saját történelmi felelősségének tudatában - a magyarországi politikai elit jónak lát.

Magyarország EU-csatlakozása után az egész magyar nemzet helyzete gyökeresen megváltozott. A magyarországi politikai elit most már szabad, nincsenek történelmi kötöttsé­gei, s nem nehezedik rá konkrét, respektábilis nagyhatalmi nyomás. Döntsön tehát! Mondja meg, mi a szándéka a még meglevő magyar nemzettel? Ide értve természetesen a határon túli magyar közösségeket is.

Kedves Péter!

A VMDP-ben ebben a pillanatban csak Orbán Viktort látjuk olyan nagyformátumú politikusnak, akit jegyez majd a nemzeti történelem. Ugyanakkor nem tudom, vagy nem aka­rom elhinni, hogy nincsenek még néhányan, vagy nincs akár egy egész fiatal magyar politikus nemzedék, amelyik a maga számára is életcélt lát abban, hogy a Kárpát-medencében élő ma­gyarok, mi mindannyian, egyenes derékkal foglalhassuk el a bennünket megillető helyet Eu­rópában. Nem hiszem, hogy nincsenek olyan magyar politikusok, diplomaták, akik ebben az új történelmi helyzetben saját maguknak és a nemzetnek is többet kívánnak, mint a bokázás. S azt sem, hogy az ilyenek számára a fogadásokon összecsendülő  pezsgőspoharak zenéje lenne az elér­hető célok legnemesebbike.

Reménnyel tölt el bennünket a felismerés, amit mi bizonnyásságnak látunk, vagy an­nak szeretnénk látni. Az, hogy Magyarország fenntartható fejlődésének feltételeit csak a nem­zet belső értékeire, ha úgy tetszik belső tartalékaira támaszkodva lehet megteremteni. Ennek az eszköze a kettős állampolgárság, s a tényleges autonómia.

Nemzetünk igazi nagy célját, a fenntartható fejlődésre épülő nemzeti integrációt kez­deményezheti ugyan az egyik vagy a másik párt, de annak megvalósítása csak a kétharmados többségnek sikerülhet. 2006 előtt, s utánna is. Úgy véljük, hogy a VMDP-nek Magyarország EU-csatlakozása után a nemzet egészét érintő kéréseivel a magyar politikai elithez, Budapest­hez kell fordulnia.

Baráti üdvözlettel:

Temerin, 2005. április 5.

Ágoston András 

 

Dokumentumok:

 

A kulturális autonómiát kisebbségi törvénytervezettel kellene létrehozni

Markó Béla a Népszavának

- Hol tartanak az autonómia megvalósításában?

- Az RMDSZ-nek világos programja van, mind a célok, mind pedig a módszerek tekintetében. Ami az előbbieket illeti, változatlanul több autonómiaformában gondolkodunk, hiszen pédául a szórványmagyarság esetében csakis a kulturális vagy személyi elvű autonómia valósítható meg. De fontos ez a tömbmagyarság számára is. Azt kívánjuk, hogy saját oktatási és kulturális intézményeinket magunk működtethessük és irányíthassuk, vagy bizonyos esetekben a románokkal közösen dönthessünk. Hogy a saját közösségünk által választott szervezetnek minden vonatkozásban és minden pillanatban legyen beleszólása abba, mi történik ezekkel az intézményekkel. Ennek érdekében a most elkészült kisebbségi törvénytervezetünk előírná egy egy e célt szolgáló testület létrehozását. Emellett természetesen szükség van a közigazgatási-területi autonómiára is.

A kulturális autonómiát kisebbségi törvénytervezettel kellene létrehozni, ezt követné a szervezeti kiépítés folyamata. Ami a területi-közigazgatási autonómiát illeti, ennek érdekében először is általános decentralizációt kellene végrehajtani, ami nem korlátozódhat a magyarlakta területekre. Minél több hatáskört és pénzt kell adni az önkormányzatoknak, ami egyébként európai uniós alapelv. Persze országa válogatja, ki hogyan értelmezi ezt, ám Romániának feszített ütemben kellene előre haladnia. Viszonylag nagy ország ez, több különböző régiója van különböző érdekekkel és hagyományokkal. Ezek a mi esetünkben etnikai, más esetekben gazdasági, földrajzi, szociális vagy történelmi vonatkozásúak. Különböző hatásköröket lehet építeni rájuk. De ez már egy következő lépés.

 

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke ellenzi

Tőkés László keményen bírálta a kidolgozott kisebbségi törvény tervezetét

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, a Király-hágó melléki Református Egyházkerület püspöke reagálásában keményen bírálta a kidolgozott kisebbségi törvény tervezetét – írja a székelyföldi Háromszék.

Tőkés kifejtette, a törvénytervezet semmi újat nem hoz például az 1945-ös nemzeti kisebbségi törvényhez képest. Részleteiben talán vannak új elemei, de ,,tulajdonképpen kikerüli fő kö­vetelésünket, a közösségi autonómiát” – mondta Tőkés, aki szerint a kulturális autonómia fogalma nincs világosan meghatározva, ezért ,,bármit el lehet adni a kulturális autonómia ürü­gyén”. Az RMDSZ hamis alternatívát kínál az igazi kulturális autonómiával szemben, egy autonómiapótlékot, ezt pedig nem fogadhatjuk el – jelentette ki Tőkés László, aki úgy véli, egy ilyen törvény elfogadása következtében hosszú időre elvész az esélye annak, hogy leg­alább ismertetni lehessen egy igazi autonómiatörvényt.

 

A Magyar Polgári Szövetség nyilatkozata

a választási törvény megváltoztatásáról

 

A romániai választási törvényeket több nemzetközi intézmény diszkriminatívnak és demokráciát sértőnek minősítette.

Tekintettel az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges politikai kritériumok (koppenhágai kritériumok) választási törvények kisebbségekre vonatkozó szakaszai általi megsértésére,

tekintettel arra, hogy a nemzetközi intézmények véleményezése ellenére a román ható­ságok nem indították be a törvénymódosításhoz szükséges eljárást,

tekintettel arra, hogy a demokrácia alapvető feltétele a pluralizmus és a választási esélyegyenlőség biztosítása,

 

A Magyar Polgári Szövetség,

Javasolja:

az Európai Unió tekintse csatlakozási feltételnek a romániai választási törvénykezés diszkriminatív előírásainak megváltoztatását.

Kérjük, a teljes jogú csatlakozásig monitorizálják a törvény megváltoztatását.

 

Felszólítja:

-  Románia Parlamentjét, hogy haladéktalanul módosítsa a választási törvényeket, il­letve a párt-törvényt, figyelembe véve a nemzetközi szervezetek észrevételeit.

- Az RMDSZ-t, hogy a kisebbségi törvény tervezetébõl törölje a diszkriminatív elõírásokat.

2005. március 30.

Szilágyi Zsolt

A Magyar Polgári Szövetség

                        Országos Választmányának elnöke

 

Melléklet:

Nemzetközi szervezetek értékelése

 a 2004 –es román választási törvénykezésről

 

A 2004-ben megalkotott, a helyhatósági választásokat szabályozó és a parlamenti vá­lasztásokat szabályozó törvényeket és azok végrehajtása több nemzetközi szervezet Romániá­ról szóló jelentésében került elemzés alá.

A jelentések következtetései megegyeznek abban, hogy a kisebbségi szervezetek vá­lasztási részvételét szabályozó cikkelyt diszkriminatívnak, aggályosnak és a pluralizmust korlátozónak tartják.

Az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságainak Kongresszusa a helyhatósági választásokról készített, 2004 július 16-án közölt jelentésében azt mondja: “ nem kellene (al­kalmazni) új, utolsó percben megváltoztatott választási szabályokat és eljárásokat, amint ez történt a nem parlamenti pártok és csoportok esetében…a parlamenti és nem parlamenti pár­tok és csoportok választási jogai közötti diszkrimináció esete újragondolást igényel”.

 Az Európa Tanács jogi szakbizottsága, a Velencei Bizottság, 300/2004-es véleménye­zésében (Strasbourg, 2004 december 6)  ez áll:”…a 7-es  szakasz előírásai problematikusak. Erősen korlátozza a lehetőséget, hogy a helyhatósági testületekben több, mint egy nemzeti kisebbséghez tartozó csoport legyen képviselve. Gyakorlatilag ez a magyar kisebbséget érinti. Ezek a korlátozások nem tűnnek indokoltnak.”, “ A Velencei Bizottság a törvény 7-es szaka­szának módosítását ajánlja a kisebbségek  és szervezeteik egyenlő részvételének biztosítás­árért.” A bizottság alkotmányellenesnek és a pluralizmust sértőnek találta a szakaszt.

Az Európai Bizottság éves országjelentése szerint  a választási törvénykezés “komoly adminisztratív akadály”-t tartalmaz, “amelynek következtében a Magyar Polgári Szövetség nem vehetett részt a választásokon. Egybevéve a 2002-es Politikai Pártokról szóló törvénnyel, amely nagyon magas küszöböt állapít meg a pártbejegyzéshez, kitűnik, hogy az új vagy regi­onális pártoknak fokozottan nehéz a politikai folyamatokban való részvétel”.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), a Parlamenti választá­sokról szóló 2005 Február 14-i jelentésében a kisebbségek választási részvételével kapcsolat­ban javasolja “töröljék azokat az előírásokat, amelyek eltérő feltételeket határoznak meg a parlamentben képviselt és a parlamentben nem képviselt kisebbségi szervezetekkel kapcsolat­ban.”

Az amerikai külügyminisztérium, az emberi jogok Romániai helyzetéről szóló jelenté­sében a következő áll: „Márciusban a Parlament elfogadta a helyhatósági választásokról szóló törvényt, amely valós diszkriminációt  tartalmaz néhány kisebbségi szervezet ellen a nemzeti kisebbséget úgy definiálván, hogy ez azon etnikai csoportokat jelenti, amelyek képviselve vannak a Kisebbségi Tanácsban és ezen szervezetek helyhatósági részvételét szigorúbb felté­telekhez kötvén mint a parlamentben képviselt szervezetekét. A magyarok egyik szervezeté­nek, a Magyar Polgári Szövetségnek 25000 tag aláírását kellett bemutatnia 15 megyéből és Bukarestből, legalább 300 taggal minden megyéből a választásokon való induláshoz, annak ellenére, hogy az RMDSZ, amely már a parlamentben van, indulhatott a a taglista bemutatása nélkül. A szeptemberben elfogadott parlamenti választási törvény  hasonló rendelkezést tar­talmaz.”

Az Európai Néppárt 2004 júniusában kivizsgálóbizottságot küldött Romániába a hely­hatósági választási törvény és annak alkalmazásának megvizsgálása céljából. A jelentés 2005 januárjában készült el.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.