Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 36. szám

2005. április 8.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak ne­vező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

Közlemény, 2005. április 7.

 

Európára szóló útlevél?

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt üdvözli a magyar kormány döntését, miszerint há­rom hónappal meghosszabbította Avarkeszi Dezső kormánymegbízott megbízatását, mert neki kell kidolgoznia, milyen feltételekkel bocsátható ki a határon túli magyaroknak ígért, egész Euró­pára érvényes útlevél.

Emlékezetes, hogy az év elején Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Orbán Viktor volt miniszterelnök véleménye nagyon közel került egymáshoz. A kormány azért kíván közjogi tar­talmat adni a határon túli magyarság fogalmának, jelentette ki januárban a miniszterelnök, hogy ennek alapján az érintettek megkaphassák azt az útlevelet, amelyre vágytak.

Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének a népszavazási kampányban elhangzott szavait is idézte, miszerint "egy útlevélről szól a dolog".

Avarkeszi Dezső mandátumának meghosszabbítása arra utal, hogy Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök tartja magát ez év január elején, majd a parlamentben az évi értékelés során is meg­ismételt ígéretéhez.

A VMDP ezzel összefüggésben üdvözli Németh Zsolt minapi kijelentését. Jó, hogy a parlament külügyi bizottságának elnöke is támogatja a honosítással összefüggő kétharmados tör­vénymódosításokat. Az a kijelentése pe­dig, hogy ezek szerinte nem helyettesíthetik a kettős ál­lampolgár­ságot, jelzi a Fidesz – MPSZ törekvését, hogy nemzet nagy kérdései megmaradja­nak a budapesti politikai színtéren. A kormányhatározat ismeretében Németh kijelentése a konszenzus­keresés egy fontos jelzésének tekinthetjük. Köszönet érte.

Avarkeszi Dezső mandátumának meghosszabbítása a politikai akaratnak fontos meg­nyil­vánulása. Egy, az egész nemzet szempontjából fontos kérdés – ilyen az EU-ból kimaradt kisebb­ségiek számára az európai útlevél – konszenzusos megoldása utat nyithat, más a nem­zetstratégia szempontjából fontos bizalomerősítő gesztusoknak.

A VMDP mindig is azt tartotta, hogy a kettős állampolgárság, a magyar útlevél meg­léte a fontos. Abba viszont, hogy mi legyen a tartalma a budapesti döntésnek, a VMDP nem kíván bele­szólni. Bízik benne, hogy a magyar politikai elit döntésre viszi a dolgot, és saját felelősségével összhangban megtalálja az optimális megoldást.

A VMDP szerint a Magyar Köztársaság nem lehet az európai szinten politikailag is te­kin­télyes ország, csak akkor, ha politikai elitje, vagy annak többsége megegyezésre jut a Kár­pát-me­dencében élő magyarok határmódosítás nélküli nemzeti integrációjának továbbvitelé­ben.

 

A Fidesz a nemzeti vízum mellett

A Fidesz támogatja a nemzeti vízum bevezetését - jelentette ki Németh Zsolt. A Fi­desz-frakció külügyi kabinetvezetője újságíróknak kifejtette, hogy meg kell találni azt a for­mát, amelynek segítségével a szomszédos országokban élő magyarok, különösen a szerbiai és ukrajnai magyar közösségek, akadálytalanul tudják tartani a kapcsolatot az anyaországgal a schengeni egyezményhez történő magyar csatlakozást követően is.

Erre az egyértelmû garanciát a kettős állampolgárság jelentené, és "a nemzeti vízum ugyanebbe az erőfeszítésbe illeszkedik". A Fidesz támogatja, hogy a már meglévõ nemzeti vízum jogintézménye kiterjedjen, és ne csupán egy-két évre, hanem öt esztendőre lehessen biztosítani.

Fidesz Hírlevel

 

Basescu támogatja a kulturális autonómiát

Traian Basescu román államelnök a román-magyar kapcsolatokról, hazája kül- és bel­politikai céljairól szólva a Magyar Nemzetnek kijelentette, hogy az erdélyi magyar közösség tekintetében támogatja a kulturális autonómia kiterjesztését kisebbségi törvény keretében, ellenben nem híve az egyetlen etnikumot célzó pozitív diszkriminációnak

 

Nem ideális törvénytervezet

kidolgozása volt a szándékunk – mondja a kritikusoknak Varga Attila, a kisebbségi törvény egyik „atyja” – hanem egy olyané, mely illik az alkotmányos jogi keretbe. Szerinte ha a tervezetet – és így a kisebbségek közösségkénti definícióját, az autonómia fogalmát elfo­gadják, akkor a román törvényhozásban szemléletváltás történik. „Ezt ki lehet bontani, ne vesszünk el a részletekben” – mondta Varga.

 

 

Rossz az erdélyi magyar nemzeti közösségnek!

SZNT-vélemény a kisebbségi törvénytervezetről

A Nemzeti Kisebbségek Statútumára vonatkozó törvénykezdeményezés, amelyet az RMDSZ egyeztetett a Romániában hivatalosan bejegyzett nemzeti kisebbségi szervezetek képviselőivel, feltételezhetően jó a megkérdezetteknek, de rossz az erdélyi magyar nemzeti közösségnek!

A törvénykezdeményezésben részben fellelhetők a nemzetközi dokumentumok egyéni kisebbségi jogok tárgyában megfogalmazott előírásai, de minduntalan megjelennek azok a kiegészítések, amelyek az Erdélyben őshonos magyar nemzeti közösséget alárendelik, kiszol­gáltatják a többségi és a csoporthatalomnak!

Már a „nemzeti kisebbség” 3. cikkelyben megfogalmazott definíciója jelzi, hogy kez­deményezők, bár mintaként veszik az 1993/1201. sz. ET Ajánlás szövegét, mégis megváltoz­tatják annak egyik legfontosabb feltételét: „nemzeti kisebbség alatt az embereknek egy álla­mon belüli olyan csoportja értendő, amelynek tagjai (…) régi, szilárd és tartós kapcsolatot tartanak fenn ezzel az állammal”! E megfogalmazást kicserélik a „Románia területén legalább 100 éve élő román polgárok közössége” fogalomra! Tehát az erdélyi magyarság olyan román polgárok közössége, amely legalább 100 éve él Románia területén? A győztes nagyhatalmak nem 85 éve rendeltek, akaratunk ellenére, új állami fönnhatóság alá? Nem 1000 éve élünk őshonosként szülőföldünkön?

Az „emberek csoportja” helyett a „román polgárok közössége” fogalom használata a 4. cikkelyben újabb minősítésbe csap át: „A nemzeti kisebbséghez tartozó személyek román állampolgárok, akik szabadon, senki által nem kényszerítve nyilvánítják ki egy nemzeti kö­zösséghez való tartozásukat.” A magyar nemzetiségűek miként fognak nyilatkozni: a magyar nemzeti kisebbséghez vagy a magyar nemzeti közösséghez tartoznak? Azt nem is feltételez­hetjük, hogy kezdeményezők nem ismerik a „nemzeti kisebbség” és a „nemzeti közösség” fogalmak közötti lényeges különbséget! Akkor miért nem fogalmazzák meg a „nemzeti kö­zösség” definícióját? Talán azért nem, hogy sehol, ahol a törvénykezdeményezésben a „nem­zeti közösség” fogalmat használják (13/2., 15/2., 21. és 60. cikkely) a rendelkezés ne legyen értelmezhető? Azt már mondanunk sem kell, hogy az erdélyi magyarság önminősítése nem nemzeti kisebbség, hanem nemzeti közösség, amely igényli és képes élni a személyi elvű és Székelyföldön a területi önkormányzással! A román hivatalos dokumentumokban a határon kívüli románságot mindig és mindenhol román közösségnek és nem román kisebbségnek ne­vezik!

 

Minimális alku

A 2. cikkelyben „román államot alkotó tényezőknek” tekintik a nemzeti kisebbsége­ket. Ez rendkívüli megállapítás, amely szerint Romániában minden nemzeti közösség számára a többségi nemzettel való egyenrangúságot, teljes és tényleges egyenlőséget kellene szava­tolni! Jogot a belső önrendelkezésre, jogot a közösségi önkormányzásra, jogot Székelyföld autonómiájára! A törvénykezdeményezés azonban minimális alku, akár az erdélyi magyar nemzeti közösség jogköveteléseit, akár az európai chartákat, akár az Európai Unióban honos gyakorlatot vesszük figyelembe!

A Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről, amelyet Románia Parla­mentje is ratifikált, 4. cikkelyében előírja: „A felek kötelezik magukat annak elfogadására, hogy megfelelő intézkedéseket hoznak a gazdasági, a társadalmi, a politikai és a kulturális élet minden területén a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek és a többséghez tartozók közötti teljes és tényleges egyenlőség előmozdítása érdekében. Ezen intézkedéseket pedig nem lehet megkülönböztetésként értékelni.” Ezt kellett volna tartalmaznia a törvénykezdeményezés 7/2 cikkelyének is, mert ez vezet a közösségi önkormányzáshoz, amelyet a többségi közösség is megél! Az erre vonatkozó normatív rendelkezések elmulasztását, tehát egyebek mellett az erdélyi magyar nemzeti közösség személyi elvű- és Székelyföld autonómiájának visszautasí­tását is diszkriminációnak kellene minősíteni!

A 8. cikkely, bár a nemzeti közösségek önazonosságának összetevőiről rendelkezik, az önazonossági elemek közül kihagyja az adott nemzet történelmét, amely például az erdélyi magyarság tekintetében a magyar nemzet történelme! A mellőzés bizonyára nem véletlen, hiszen a nemzeti tudat erősítése a nemzeti közösség szülőföldön való megmaradásának egyik legfontosabb meghatározója!

 

A nemzeti közösség kiszolgáltatottsága egy pártként működő szervezetnek.

Ami pedig az egyéni kisebbségi jogokra vonatkozó közösségi igényeket illeti, ezeket a hatóságoknak – a 10. cikkely értelmében – csakis akkor kell figyelembe venniük, ha az illető kisebbség hiteles képviselete e tárgykörben nem hozott határozatokat. E fejezet elemzését nem is kell tovább folytatnunk, olyannyira nyilvánvaló a nemzeti közösség kiszolgáltatottsága egy pártként működő szervezetnek. Az anyanyelvű oktatás terén már szó sincs arról, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak joguk anyanyelvükön tanulniuk az oktatás minden for­májában, típusán és szakán! Szó sincs az Állami Magyar Tudományegyetem újralétesítéséről! Szó sincs az állami magyar főiskolák helyreállításáról! Szó sincs az 1994-ben 500 000 aláírás­sal hitelesített állampolgári törvénykezdeményezés érvényesítéséről! Szó sincs az anyanyelvű önálló állami oktatási és kulturális intézményhálózat és felügyelet létrehozásáról! Szó sincs a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának teljes értékű alkalmazásáról!

 

Kulturális autonómia: az állami hatóságok hajtják végre?

A nemzeti kisebbségek statútumára vonatkozó törvénykezdeményezés V. fejezetében azonban szó van a kulturális autonómiáról! Az 55. cikkely szerint a kulturális autonómia ha­táskört szavatol a nemzeti kisebbségek számára, hogy választott és az állam hatóságai által elismert testületeik révén normatív módon döntsenek a nemzeti, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságra vonatkozó kérdésekről, amely határozatokat az állami hatóságok hajtják végre! Tehát miként értelmezik az elképzelt kulturális autonómiát? Az önazonosság védelmében hozott döntések a nemzeti kisebbség által létrehozott és az állam által elismert testületek ha­tásköre. A végrehajtás az állami hatóságoké! De a kulturális autonómia hatásköreinek gya­korlásával felhatalmazott testületet – a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsát – nem a nem­zeti közösség, hanem, a törvénykezdeményezés 58/1. cikkelye értelmében, a nemzeti kisebb­ség állami hatóságok által elfogadott és bejegyzett, tehát parlamenti képviselettel rendelkező szervezete hozza létre belső választások révén! Ez se nem több, se nem kevesebb, mint ami ma történik: egy szervezet tagsága az általa megszervezett belső választásokon dönt a kultu­rális autonómia hatásköreit gyakorló testület létrehozásáról és nem a nemzeti közösség! Ez nem közösségi autonómia! Talán ez a sajátosan értelmezett kulturális autonómia?! S mindezt az érvényben lévő törvények kiegészítik! Miként? Mindannyian tudjuk és érezzük! Nem ki­vételek azok az antidemokratikus törvények sem, amelyek lehetetlenné teszik új képviseleti szervezetek létrejöttét – a már bejegyzett kisebbségi szervezetek mellett. Új „kisebbségi szer­vezetek” társaságként vagy alapítványként létrejöhetnek, de jelen törvénykezdeményezés tár­gyában semmi hatáskörük! Mit számít az Európa Tanács, az Európai Parlament elmarasztaló véleménye?!

A szülőföldjén őshonos erdélyi magyar nemzeti közösség, a székelység számára a tör­vénykezdeményezés elfogadhatatlan! Az erdélyi magyarságnak Személyi Elvű Autonómia Statútumra, a székelységnek Székelyföld Autonómia Statútumára van szüksége! Ez a közös­ségi akarat! Ha valakik elfogadják a kialkudott kisebbségi létet, s egy szervezetnek akarnak kulturális autonómiát, ám tegyék, de ne az erdélyi magyarság nevében és ne létének veszé­lyeztetésére!

(Közcímek a szerkesztőtől.)                                                                         Dr. Csapó I. József

 

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket