Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 38. szám

2005. április 13.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak ne­vező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Ha a pénz- és hatalomszerzés útját állja, ha valaki magyar, akkor az illető az egyéni érvénye­sülés és gazdagodás érdekében lemond identitásáról.

Beder Tibor, a csíkszeredai Julianus Alapítvány elnöke.

 

Levélváltás a romániai kisebbségi törvény tervezetéről

Dr. Veress László és Ágoston András között

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Ágoston András elnök úr részére

Tisztelt Elnök Úr, Kedves András !

Tegnapelőtt - 2005 április 8-án - egy marosvásárhelyi lakossági fórumon kaptam kéz­hez a VMDP intéző bizottságának április 3-án kelt és Általad jegyzett  értékelését a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség kisebbségi törvénytervezetéről. Gratulálok a VMDP által meg­fogalmazott kritika szakmai megalapozottságához és közéleti-politikai tisztességéhez, bátor­ságához. Napjainkban egy olyan orweli magyar világban élünk a Kárpát-medencében, amely­ben a közéleti tisztesség és bátorság ritka kincs. Olyan világ ez, amelyben például a jelenlegi baloldali-liberális magyar kormány a magyar államot a magyar nemzettől védi, amelyben a romániai magyar kisebbség érdekvédelmi szervezete kisebbségi törvény címén janicsár párt­monopóliumot közjogilag szentesítő, az autonómia fogalmát és gyakorlatát lejárató, és mind­ezekért tulajdonképpen kisebbségellenes szabályozást készít elő.

Meggyőződésem, hogy a romániai kisebbségi törvénytervezet illetve az általa elő­irányzott sajátos kulturális autonómia koncepció kárpát-medencei összmagyar ügy, hiszen a magyar nemzetpolitikában súlyosabb károkat okozhat, mint a december 5-ei népszavazás. Balkáni csalafintasággal megtörheti a külhoni magyarok hiteles és európai mércék szerinti autonómiatörekvéseit , negatív köve­tendő mintát nyújthat a többi utódállam számára és meg­erősítheti az utódállamok etnokratikus politikájának mozgásterét. Mindez olyan körülmények között történik , amikor a külhoni ma­gyar közösségek fennmaradásuk érdekében kegyetlen versenyt futnak az idővel, amikor egy­értelműen látszik, nem lesz további  40-50 év arra, hogy helyrehozzuk a jelen lehetőségeinek bűnös elmulasztását. Ez esetben egyetlen nemzetközi jogszabály bizonyul érvényesnek a kül­honi megyarságra nézve: Murphy azon törvénye, mi­szerint " a probléma soha nem oldódik meg, csak egy idő után elveszíti aktualitását".

A jelen lehetősége azonban igazi autonómia. Nem több és nem kevesebb annál, ami Európában - Dél-Tirolban, Spanyolországban, Skandináviában - létező valóság. Az utódál­lamok euroatlanti integrációjával illetve arra irányuló politikai törekvéseikkel egyidejűleg a romániai, szlovákiai , szerbiai , ukrajnai , horvátországi, szlovéniai magyar nemzeti közössé­gek ügye olyan európai üggyé válik, amely európai megoldásokat igényel. Ebből nem enged­hetünk .

Közös gondolkodásunk megerősítéseként csatolom véleményemet a romániai kisebb­ségi törvényről.

Bízva abban, hogy a VMDP mérvadó véleménye eljut a magyarországi és erdélyi ma­gyar nyilvánossághoz is, kívánok további eredményes munkát.

Barátsággal és elismeréssel:

dr.Veress László

 

Kedves László!

Köszönöm az elismerő szavakat.

A leveledet és az interjút elolvasva, három pontban szeretnék reflektálni.

1. Mi a VMDP-ben, amióta Magyarország EU-tag lett nyíltabban mondunk véleményt, leginkább az egész magyarországi politikai elitre vonatkoztatva azt.

Szeretnénk, ha Budapest egy kicsit a sarkára állna és feltenné a lécet. Anélkül sem az EU-ban, sem a kisantant országaiban nem látnak változást és azt gondolhatják, mehet minden a régiben.

Régen pedig az volt, hogy a magyar kormányok ténylegesen nem támogatták az auto­nómiát, nem akarták a kettős állampolgárságot, s a kétpólusú kisebbségi elitek azon szárnyát támogatták anyagilag is, amelyik a odasimult helyi hatalomhoz. Belementek olyan kétoldalú megállapodásokba, amelyek mellőzték az autonómia iránti igényt.

Most úgy látszik a farka mozgatja a kutyát. A helyi hatalommal együttműködő kisebb­ségi pártok a támogatásukat lebegtetve "versenyeztetik" a magyarországi parlamenti pártokat. Ebből a viszonyból nem lesz nemzetstratégia.

Mindaddig, míg a magyarországi politikai elit, vagy annak egy releváns 2/3-os része újra nem gombolja a mellényt. S meg nem fogalmazza a nemzet számára, mi a szándéka a határon túli magyar kisebbségekkel.

Feltehetően Te is látod, hogy a multinacionális nagytőke képviselői már megnyilat­koztak. Ők a "mazsolázás" módszerét tartják célravezetőnek. Kell-e mondani, hogy az efféle rablógazdálkodás rövid úton lezülleszti e közösségeket, miközben a Magyarország csak átme­netileg teremtheti meg a fenntartható fejlődés feltételeit.

2. Az autonómiának álcázott kisebbségi törvény ötlete nem RMDSZ találmány. Az RMDSZ az ötletet a jugoszláviai illetve szerbiai kisebbségi törvényünket megvizsgálva kop­pintotta le. A Djindjic-Várady alapelképzelés megegyezik azzal, amit most az RMDSZ igyek­szik keresztülvinni. Nevezetesen, hogy autonómiának kell kinevezni azt ami nem az. Be kell integrálni egy kisebbségi pártot a rendszerbe, Magyarország felé pedig a jószomszédság és az államok közötti jó együttműködés lehetőségét kell felvillantani.

Az autonómia, az önálló gondolkodás a kisebbségi közösségen belüli többpárti plura­lizmus bizonytalansági tényező. Erre, mármint az autonómiára csak a kisebbségi közösségnek van szüksége, másnak csak gondot okoz - morfondíroznak azok, akik a a szocializmusból legszívesebben a főmagyar intézményét mentenék át.

3. Magyarország, a magyar parlamenti pártok vagy kiállnak a nemzeti integráció auto­nómiát és a kettős állampolgárságot is felölelő formájáért, vagy elfogadják a most már Romá­niából is érkező táncra szóló felhívást, amelyből a kisebbségi közösségek menthetetlenül ki­maradnak. Rossz, hogy Belgrádban a magyarországi politikai elit helyeslése közben, s a helyi magyar politikusok segédletével kisebbségi törvényt fogadtak el, amely mellőzi az autonó­miát. Jó viszont, hogy a romániai kisebbségi törvény tervezetét - amely minőségében meg­egyezik a "mi" kisebbségi törvényünkkel - egyelőre csak Markó Béla dicséri.

Kedves László!

Te a magyarországi politikai elit eminens tagja vagy. Akkor is, ha a kisebbségi kötő­déseid nagyban befolyásolják véleményed kialakítását.

Pontosan látod - szerintem ezt látják a többiek is - hogy sem Belgrádban, sem Buka­restben nem gondolkodnak autonómiában. S hogy valami régi beidegződésekre is építve me­részen túl akarnak járni az eszeteken.

A kérdés most már nem az, kell-e dicsérni a Markó-féle kisebbségi törvényt. A gya­korlatban bebizonyosodott, hogy az ilyen és hasonló jogi dokumen­tumok nem hoznak, mert nem hozhatnak autonómiát. A kérdés az elfogadja-e a magyar politikai elit a szembekötősdit, mondván, hogy jelenleg ennyit lehet elérni, mert ez az amit a román alkot­mány megenged, vagy felteszi a lécet? Elsősorban önmagának, de szomszédainak és a többi EU-tagországnak s nem utolsó sorban a sok bajt látott kisebbségi közösségeknek is. Hogy tudjuk már végre, egy nemzet vagyunk-e itt a Kárát-medencében, vagy csupán az alattvalók gyülekezete.

Valami azt súgja nekem, hogy a magyarországi politikai elit most 2005-ben nem áll be tapsolni annak, hogy orránál fogva vezetik. S hogy szelíden, de jól érzékelhetően az asztalra csap. A saját érdekében is.

Itt az ideje egy konkrét, a vajdasági és a romániai magyarokra vonatkozó kisebbségi kódex kidolgozásának! Amelyben benne van a politikai pluralizmus s a konkrét autonómia­modellek is. De nem csak úgy példaként, hogy az alkalmazza, aki éppen akarja!

A munkálatokba be kellene vonni a az érdekelt kormányokat, a magyart is. Meg az EU és az ET illetékeseit. Ez a megoldás azoknak is megfelelne, akik a nemzetközi politikai szín­téren Kosovo esetében valami hasonlót igyekeznek tető alá hozni.

Baráti üdvözlettel:

Temerin, 2005. április 10.

Ágoston András

Magyar Nemzet

Részletek Lukács Csaba: Veress Lászlóval készített interjújából

2005. április 10.

 

Az autonómia lejáratása

Veress László az RMDSZ új kisebbségi törvénytervezetéről

 

Markó Béla RMDSZ-elnök a román kormány elé terjesztette a párt kisebbségi tör­vénytervezetét, miközben több erdélyi magyar civil szervezet, egyház  és közéleti személyiség illette komoly kritikával az elképzelést és kérte annak visszavonását.  Az anyaországi nyilvá­nosság eddig nem ismerhette meg érdemben a törvénytervezetet, hiszen az kizárólag román nyelven készült el. A Magyar Nemzetben lehet előszőr magyar nyelven is elolvasni fontos passzusokat a törvényszövegből – a kérdésről a tervezet fordítójával és elemzőjével, Veress László jogásszal, kisebbségi szakértővel beszélgettünk.

- Az anyaországi sajtó megmaradt a tudósítások szintjénél, érdemi szakmai vitára ed­dig nem került sor a készülő román kisebbségvédelmi törvény kapcsán. Ön szerint miért?

- Minden jel arra utal, hogy az RMDSZ-nek nem érdeke semmiféle érdemi vita le­folytatása.  A húsvét előtt néhány nappal kizárólag román nyelven közzétett  szöveg társa­dalmi vitájára néhány napot szántak, majd bejelentették, hogy interneten állítólag több mint száz „pontosítás, részletezés „ érkezett és azonnal bevitték a véglegesített tervezetet  kor­mányülésre. A magyar nyelvű fordítást  csak az előterjesztést követően hozták nyilvános­ságra, ami azért is érthetetlen, mert a kérdés messze nem csak erdélyi, romániai ügy, hanem a kárpát-medencei magyarság egészére kiható nemzeti ügy, amelynek komolyabb negatív ki­hatásai lehetnek a magyar nemzetpolitikára, mint a tavaly december ötödikei népszavazás­nak…

- Ön a kisebbségi szervezetek szabályozására vonatkozóan is súlyos kritikákat fogal­mazott meg . Melyek ezek ?

- A törvény – hasonlóan a 2004 évi román választási törvényhez – megkülönbözteti a kisebbségi szervezeteket parlamenten belüliekre és kívüliekre és különböző jogállást biztosít számukra. Ezen előírások sértik a törvény előtti egyenlőség általános és alkotmányos alap­elvét és sértik az állampolgárok egyesülési jogát, alkotmányellenes módon korlátozzák a po­litikai pluralizmust a nemzeti kisebbségi közösségen belül. A kisebbségi szervezetek repre­zentativitásnak ürügyén 2004-ben a választási törvényben kialakított hasonló kirekesztő gya­korlatot az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBESZ), a Velencei Bizottság, valamint az Egyesült Államok Romániával foglalkozó emberjogi jelentése egyaránt elítélte és súlyosan jogellenesnek minősítette. A tervezet szerint a román parlamentben és a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban jelenleg nem jelenlévő nemzeti kisebbségi szervezetek csak akkor gyakorolhatják a kisebbségi törvényben meghatározott jogokat, ha megfelelő módon újraala­kulnak. A törvény által szükségesnek rendelt „újraalakulás” feltétele – úgymond a reprezen­tativitás biztosításának szükségessége miatt – a következő: amennyiben a közösség lélekszá­mának  15 százaléka meghaladja a   25.000 főt , - ilyen a magyar közösség – akkor  legalább 25.000 fő alapító tag aláírása szükséges legalább tizenöt megyéből , legalább háromszáz fő megyénként  úgy, hogy az adott nemzeti kisebbséghez  nem tartozóak száma nem haladhatja meg az alapító tagok negyedét. Markó Béla azzal védekezett, hogy ezt a feltételt nem is az RMDSZ, hanem a tizenkilenc egyéb romániai kisebbség igényli, de a 2002 évi romániai nép­számlálás adatai alapján kiderül, hogy statisztikailag csak a  magyar és cigány kisebbség érintett az ügyben. Tartva az erőteljes kritikáktól, második változatként az RMDSZ nyitva hagyta ezen diszkriminatív 46. szakasz eltörlésének  lehetőségét, ami azt jelenti, hogy említett feltételek teljesítésével minden kisebbségi szervezetnek újra kell alakulni. Ugyanakkor előír­ják, hogy ugyanaz a kisebbségi  személy nem lehet tagja két újraalakult kisebbségi szervezet­nek, átemelik a román párttörvény logikáját és szabályozását a civil szervezeti világba. A ter­vezetben a kisebbségi szervezetek részére előírt reprezentativitási kritériummal való manipu­lálás iskolapéldája, miként kívánja az RMDSZ alárendelni az egész kisebbségi  törvényt párt­politikai céljainak. Hasonló célokat szolgál a törvény 65.szakasza is, mely szerint „ az állam a kulturális autonómia gyakorlását illetően azt a kisebbségi szervezetet tekinti reprezentatívnak és törvényesnek, amelyik résztvett és mandátumot szerzett a legutóbbi parlamenti választáso­kon, vagy ha az érintett kisebbség szervezetei közül egy sem szerzett parlamenti mandátumot, akkor azt, amelyik a legtöbb szavazatot szerzett „  Ez magyarul azt jelenti, hogy amennyiben  bármely romániai magyar szervezet a törvény feltételei szerint képes újraalakulni  , akkor is az RMDSZ  élvezi a törvény  előnyeit, a megszerzett  pénzügyi többletforrásokkal megőrzi és gyarapítja  tetemes politikai versenyelőnyét esetleges kihívóival szemben, hosszú évekre  mesterségesen életben tart egy  politikai és pénzügyi monopóliumot a magyar kisebbségen belül…

- Összegzésképpen hogyan jellemezné a vitára bocsájtott tervezetet?

- Lejáratja, kiüríti és kompromittálja az autonómia - kulturális autonómia fogalmát, ugyanakkor megtörheti  a kárpát-medencei magyar autonómiatörekvéseket azzal, hogy prece­denst és követendő negatív mintát jelenthet a többi utódállam és magyar közösségek kapcso­latában. Erősíti a romániai magyar intézményrendszerben a politikai függőséget, a szakmai és politikai kontraszelekciót. Maradéktalanul és hosszú távra kiiktatja egy önmagát ellenőrizni képes és ezért a kölcsönös fékek és ellensúlyok miatt egészséges(ebb) romániai magyar poli­tikai élet esélyét, mentálisan rombolja az erdélyi magyarságot, hiszen erősíti a kilátástalanság, becsapottság és kiszolgáltatottság érzetét. Megerősíti a román etnokratikus állam ellenőrzési lehetőségét és nemzetközi mozgásterét, leplezi  és legitimizálja külföldön a román állam de­mokratikus deficitjét. Antidemokratikus, mert a kisebbségi szervezetekre vonatkozó repre­zentativitási kritérium sérti a jogegyenlőség alkotmányos alapelvét, korlátozza az egyesülési jogot, korlátozza a választhatósági jogot. A törvénytervezet szemléletében, jogérvényesítési igényszintjében valamint garanciális rendszerében távol áll az Európában élő  nemzeti kisebb­ségekre vonatkozó szabályozástól és gyakorlattól, holott Románia integrációjával a romániai magyarság európai megoldásokat igénylő európai üggyé válik.

 

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.