Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

www.hufo.info

HÍRLEVÉL III. évf. 43. szám

2005. április 26.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak ne­vező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Mirnics Károly: Vannak országok, amelyek hosszú távon gondolkodnak. Nem úgy mint Magyarország, ahol akkor engdenek be munkaerőt, amikor szükség van rá. Ez a csapra vert hordó logikája.

 

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

Választmány, 2005. április 23.

 

Kezdeményezés a Kisebbségi Kódex meghozatalára

 

1. Politikai indoklás

 

1.1. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt kezdeményezi, hogy a Szerbiában élő ki­sebbségi közösségek jogállásának és kisebbségi jogainak gyakorlásával kapcsolatos kérdése­ket a Szerb Köztársaság Népképviselőháza külön jogszabálygyűjteményben, Kisebbségi Kó­dexben sza­bályozza.

Szerbiában jelenleg több jogszabály, törvény és számos különböző szintű határozat foglalkozik az egyéni és kollektív jogok érvényesítésével. A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvény, Szerbia és Crna Gora alkotmányos alapokmánya, s a hozzá tartozó Emberi és kisebb­ségi jogok valamint a polgári szabadságjogok alapokmánya, továbbá a Szerb Köztársaság alkotmánya meg a nem­zetközi szerződések seregnyi jogot és jogosítványt szavatolnak a nem­zeti kisebbségekhez tartozó személyeknek. A jogszabályok összehangolására még nem került sor.

Ezek a jogszabályok részben (például az autonómiával kapcsolatban) idejét múlta megoldásokat tartalmaznak. Másrészt, az intézményi struktúra alá- és fölérendeltségi viszo­nyait egymásnak ellentmondó rendelkezésekkel nem egyszer átláthatatlanná teszik. Ez nagy­ban kihat a kisebbségi jogok megvalósításának lehetőségére. A mai napig nem rendeződött pél­dául a nemzeti szimbólumok és jelek alkalmazásának kérdése, a nemzetiségi oktatás szá­mára történő tankönyvbehozatal stb.

Alapvetően elhibázott a hatályos jogszabályok alapján a kisebbségi kollektív jogok ér­vényesítésére létrejött intézményi struktúra. A többnemzetiségű községekben ezek alapján meg kell alakí­tani a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó tanácsokat. Ezek többnemzeti­ségű intézmé­nyek. A köztársasági szinten kormányhatározat alapján jött létre a szintén több­nemzetiségű Kisebbségügyi Tanács, amelyet maga a köztársasági kormány elnöke vezet. Kö­zöttük Moha­med koporsójaként ég és föld között lebegve egzisztálnak a legális, ámde nem legitim egynem­zetiségű nemzeti tanácsok.

Az ilyen struktúra alkalmas a kisebbségi intézmények politikai ellenőrzésére, s bizo­nyítottan jól közvetíti a szerb hatalmi és nemzeti érdekeket a kisebbségi közösségek felé. Ugyanakkor nem teszi lehetővé, hogy a kisebbségi közösségek nemzeti önazonosságá­nak megőrzése szempontjából fontos alapérdekek jogilag releváns formában jelenjenek meg a szerb állami szervek előtt.

 

1.2. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt fontosnak tartja, hogy a törvényhozó a Ki­sebbségi Kódexbe, Andreas Gross megfigyelő ET-jelentése alapján felvegye a perszonális autonómia intézményét. A VMDP annál is inkább indokoltnak tartja ezt a követelést, mivel erre Szerbiában is van hivatkozási alap. A szerb kormány ugyanis a perszoná­lis autonómia elvei szerint építette fel a kosovói szerbek jogállásának rendezésére vonatkozó terveze­tét. A tervezetet a nemzetközi közösség képviselői tárgyalási alapnak tekintik, s várhatóan a kosovói rende­zés során kerül alkalmazásra.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt értelmezésében a perszonális autonómiát a ki­sebb­ségi szavazók névjegyzéke alapján, demokratikus többpárti választások útján, maguk a ki­sebbségi szavazók hozzák létre. A perszonális autonómia tanácsa legális és legitim képvi­seleti testület, amely közjogi szempontból beépül az állam­hatalom intézményrendszerébe. Tagjai maguknak a kisebbségi választóiknak tartoznak politikai felelősséggel. A testületnek önálló jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítvá­nyai vannak. Vagyonnal és önálló pénzfor­rásokkal rendelkezik, amelyek, csakúgy mint jogszabályalkotási jogosítvány, összefüggésben állnak az oktatás, művelődés és a közszolgá­lati típusú tájékoztatás autonóm funkcióinak biz­tosításával.

 

2. A VMDP modellje

 

A VMDP modellje a megvalósítandó perszonális autonó­mia egy lehetséges vázlata. Fontos, hogy a modell nem követel területi elhatárolódást, ugyan­akkor lehetővé teszi, hogy a kisebbségi közösség az autonómiája keretei között feltárja, kifejezze és legitim módon képvi­selje identitása meg­őrzése szempontjából fontos érdekeit.

 

3. A kisebbségi kódex elemei

 

3.1. A kisebbségi kódex viszonya a szerb alkotmányához, illetve közjogi szerkezeté­hez: a kisebbségi kódex egységes rendszert alkot, s egészében, de főbb elemeit tekintve is (a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai, a per­szonális autonómia, a számarányos kép­viselet a parlamentben és a kisebbségi választók név­jegyzéke) illeszkedik a Szerb Köztár­saság közjogi szerkezetéhez. Az illeszkedés elemeire és módjára vonatkozóan a Szerb Köztár­saság alkotmánya állapítja meg az alapelveket.

 

3.2. A kisebbségi kódex szerkezeti felépítése

3.2.1. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak leírása a Szerbiában már érvényes jogszabályok és a nemzetközi dokumentumok alapján;

3.2.2 Kisebbségi közösségek autonómiája.

A VMDP javaslata szerint a perszo­nális autonómia definíciója szerint a kisebbségi szavazók névjegyzéke alapján, demokratikus többpárti választások útján jön létre. Le­gális és legitim képviseleti testület, amely közjogi szempontból beépül az államhatalom in­tézmény­rendszerébe, de önálló jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványai vannak.

A perszonális autonómia intézménye vagyonnal és önálló pénzforrásokkal rendelke­zik, amelyek, csakúgy mint jogszabályalkotási jogosítványok szorosan kapcsolódnak az ok­tatás, művelődés és a közszolgálati típusú tájékoztatás autonóm funkcióihoz.

3.2.3. A perszonális autonómia bevezetése nem követel területi elhatárolódást, ugyan­akkor lehetővé teszi, hogy a kisebbségi közösség az autonómiája keretei között feltárja, kife­jezze és legitim módon megjelenítse az identitása megőrzése szempontjából fontos érde­keit.

3.2.4 Az autonómia működéséhez szükséges anyagi források felsorolása: részesedés a köztársasági költségvetésből, önálló for­rásokból. Fejkvóták az autonómia keretében működő oktatási intézményekben tanuló diákok számától függően. Az autonómia vagyonát képezik és tevékenységi területeinek megfelelően hozzá tartoznak a saját alapítású intézmények, egyesü­letek és szervezetek ingatlanai, más dologi és kötelmi alapú jogai, valamint azok, amelyeket a Szerb Köztársaság illetékes szervének döntése alapján vesz át, és a donációk.

A perszonális autonómia VMDP által szorgalmazott modellje a fentiekre vonatkozóan konkrét javaslatokat tartalmaz. (Mellékelve.)

3.2.5. A Kisebbségi Kódexnek tartalmaznia kell a számarányos parlamenti képviselet jogi intézményét. A szerb és a vajdasági parlamentben, meg kell határozni a kisebbségek számára fenntar­tott képviselői helyek számát. Jogszabályban kell rögzíteni a képviselői he­lyek elosztásá­nak elveit és arányait, s a képviselők megválasztásának módját. A fenntartott helyek betöltése a Szerb Köztársaságban érvényes választási jog általános elvei alapján, több­párti, általános választások útján történik meg.

3.2.6. A kisebbségi szavazók névjegyzéke a Kisebbségi Kódex különösen fontos jog­intézménye. A névjegyzék összeállítása a választások lebonyolítá­sával megbízott köztársasági szervek feladata. A magyar szavazók listáját az ille­tékes köztár­sasági szerv előzetesen közzé­teszi. Azon polgár, aki rajta van, de le akar ke­rülni a listáról, az illetékes szervneknek átadott bejelentéssel ezt megtehet. S fordítva: azok, akik nincsenek rajta, de sze­retnének felkerülni a ki­sebbségi szavazók listájára, ezt egy az illetékes szervnek átadott beje­lentéssel érhetik el. Az így kialakult listák alapján kerülhet sor mind a parlamenti, mind pedig az autonómia képvise­leti szervének a megválasztá­sára.

A kisebbségi szavazók listáján szereplő polgárok a parlamenti választásokon csak a kisebbségi jelöltekre vagy listákra szavazhatnak. A VMDP számára elfogadható ennek alter­natívájaként az is, hogy a kisebbségi szavazók kettős identitásuk kifejezéseként leadhassák szavazatukat mind a kisebbségi, mind a többségi listákra illetve jelöltekre.

A számarányos képviselet, s a kisebbségi képviselők megválasztásának ez a formája alkalmazandó a vajdasági képviselőház kisebbségi tagjainak megválasztásakor is.

3.2.7. A Kisebbségi Kódexnek tartalmaznia kell azokat vállalásokat és szankciókat is, amelyekkel a Szerb Köztársaság biztosítja a Kisebbségi Kódexben foglalt kisebbségi jogok érvényesülését. A Ki­sebbségi Kódex fenn vázolt felépítése esetén, a többnemzetiségű közsé­gek nemzetek közötti viszo­nyokkal foglalkozó tanácsainak a helyi önkormányzatokról szóló törvényben jelenleg előirányzott megalakítása szükségtelenné válik.

Temerin, 2005. április 23.

 

Melléklet:

A magyar (perszonális) autonómia VMDP által elfogadott modellje (1. rész)

 

 

I.

A perszonális autonómia modellje

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin, 1997. november 8-án.

 

1. A Perszonális Autonómia célja

A Perszonális autonómia célja, hogy:

- szervei feltárják, kifejezzék és képviseljék a vajdasági magyar nemzeti közösség alapérdekeit;

- a Szerb Köztársaság hatalmi szerveivel kialakított demokratikus dialógus alapján, biztos­ítsa a vajdasági magyarság nemzeti identitásának, valamint szellemi és anyagi kultúrá­jának megőrzését és fejlesztését.

 

2.  Alapelvek

2. 1. A vajdasági magyarság része a pluralista, többnemzetiségű jugoszláv társadalom­nak. Kisebbségi közösségként, joga van önazonosságának védelmére s a közösségként való fejlődésre.

2. 2. A Perszonális Autonómia jogi keretet ad az 1.1. pontban foglalt célok megvaló­sításához. Az itt folyó döntéshozatalban a magyarok által megválasztott képviselők vesznek részt, s ezért ők közvetlenül felelősek a vajdasági magyarság sorsának alakulásáért.

2. 3. Az állam részt vesz a Perszonális autonómia pénzellátásában. A részvétel alapja, hogy az állam támogatja a vajdasági magyar nemzeti közösség nemzeti identitásának megőr­zését, valamint a tény,   hogy a magyarok is adófizető polgárok.

2. 4. A Perszonális Autonómia pénzellátását az állam közvetlenül a költségvetésből, a szupszidiaritás elve alapján, forrásjövedelmek átengedésével biztosítja. Az ingatlanok, felsze­relés és más tulajdonok, amelyeket a magyar oktatási, művelődési és tájékoztatási tevékeny­ség intézményei használnak, a megfelelő állami szervek döntése alapján, a Perszonális Auto­nómia megalakulásakor annak tulajdonába mennek át.

A kisebbségi oktatás, művelődés és tájékoztatás céljaira használt ingatlanokat, amen­nyiben a reprivatizáció során polgári és egyesületi tulajdonba kerülnek - a tulajdonos bele­egyezésével -, a Perszonális Autonómia  kezelésbe veheti.

2. 5. A Szerb Köztársaság költségvetéséből a Perszonális Autonómiának juttatott cél­eszközök felhasználását az illetékes állami szervek ellenőrzik.

2.6. A Perszonális Autonómia hatáskörébe tartozó ügyekben, elsősorban az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás terén, a Perszonális Autonómia szerveinek, az alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban, jogszabályalkotási joga van.

2. 7. A Perszonális Autonómia szerveit a vajdasági magyarok választási névjegyzék­ében szereplő polgárok hozzák létre.

A vajdasági magyarok választói névjegyzékére felkerül az, aki:

- magyarnak vallja magát,

- nemzeti hovatartozásáról nem nyilatkozik, de ő, vagy családtagjai használják a sze­mélyi elvű kisebbségi önkormányzat intézményeit,

- nemzeti hovatartozásáról nem nyilatkozik és sem ő, sem családtagjai nem használják a személyi elvű kisebbségi önkormányzat intézményeit, de legalább három éven át évente bizonyos pénzösszeggel segíti az autonómia működését.

A Perszonális Autonómia illetékes szerve, a vajdasági magyarok választói névjegyzé­kére felvehet olyan személyeket is, akik nem tartoznak a magyar nemzeti vagy nyelvi kisebb­séghez, de felvételük a magyar nemzet alapérdekeit figyelembe véve indokolt.

(Folytatás a a VMDP Hírlevél 44 számában.)

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.