Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

www.hufo.info

HÍRLEVÉL III. évf. 47. szám

2005. május 3.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak ne­vező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Orbán Viktor: A munkanélküliség növekedése és a rosszul sikerült uniós csatlakozás után az ellenzék egy dolgot tehet: segítenie kell a kormánypártokat a problémák orvoslásában és a további lemaradás megállításában. Baj van, meg kell próbálni összefogni.

 

Ágoston András:

Rolf Ekeus kezdi látni a problémát

Rolf Ekeussal az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebb­ségi főbiztosával eddig nem volt szerencséje a vajdasági magyarságnak. Évekkel ezelőtt a milosevici rezsim agresszivitásának lecsendesítését a nemzeti alapú autonómia kárára igyeke­zett csendesíteni. Ez – mármint a lecsendesítés – nem sikerült, sem neki, sem másoknak. Ké­sőbb, a Kis-Jugoszlávia kisebbségi törvényének meghozatalakor hagyta magát félrevezetni. (Emlékezetes, hogy a VMSZ-es Józsa és Korhecz rá hivatkozva törölték a törvényből a nemzeti tanácsok tagjainak közvetlen megválasztására vonatkozó jogi intézményt, s iktatták be az elektoros választásokat.)

Annál nagyobb a meglepetésünk most, hogy Rolf Ekeus budapesti látogatásán Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, az MTI tanúsága szerint, úgy látszik megszelídítette.

Nem, azt azért nem mondta ki, hogy a szomszédos országokban élő magyar kisebbség számára az autonómia a megoldás, de rámutatott, hogy az integráció mellett fontos nemzeti identitásuk tiszteletben tartása azokban az országokban, ahol élnek.

 "Ezek olyan összetett kérdések, amelyek nézetkülönbségeket okozhatnak a szomszé­dos országok között" - mondta Rolf Ekeus.

Két szempontból is fontos e megállapítás. Valóban, az EU-csatlakozás nem oldja meg automatikusan a kisebbségi kérdést mint ahogy azt többen vélik és hirdetik. Másrészt a ki­sebbségek az EU-ban is afféle biztonsági kockázatot jelentenek, s ezért foglalkozni kell velük. Rolf Ekeus kezdi látni a problémát.

 

Az autonómia sorsáról van szó

A nemzeti alapú autonómia sorsa – az újonnan csatlakozó EU-tagországokban minden  képpen – attól függ, tud-e a Kárpát-medencében működő magyar politikai elit, akárcsak meg­határozó többségi véleményként is, olyan támogatást, s erre alapozva olyan politikai nyomást produkálni, amely mellett az erre már többé-kevésbé felkészült EU-establishment már nem mehet el szótlanul.

Egy biztos: egyelőre a Kárpát-medencében tevékenykedő magyar politikai eliten belül is kemény küzdelem folyik az autonómia pártolói és ellenzői között. Már szinte senki sem tagadja, hogy az autonómia jó dolog, amely iránt a Kárpát-medencében élő magyarok fogé­konyak. De ez még – ahogy a politikában lenni szokott – koránt sem jelent győzelmet.

Az autonómiabarát erők nyíltan csatároznak a nemzetközi és a helyi többségi politikai színtereken, ugyanakkor kemény iszapbirkózást folytatnak a helyi hatalomhoz simuló elitek csoportjaival a magyarországi politikai eliten belüli támogatás megszerzéséért. Sajnos egy­előre magyarországi politikai eliten belül sem dőlt el, élére kell, hogy álljon Magyarország az autonómiakövetelő politikai erőknek vagy sem?

Ha abból indulunk ki, hogy a nemzet határmódosítás nélküli politikai integrációja las­san-lassan stratégiai céllá válik, akkor világos mi a teendő? Az autonómiakövetelő erők ki­tartásán múlik a siker. Az autonómia sorsa. Ha van kitartás, előbb utóbb többségbe kerülnek a magyarok között azok, akik e a törekvésekkel nemcsak, hogy nem kívánnak szembe menni, de segíteni akarják azokat.

 

Küzdelem az autonómia és a VMSZ törvénytervezete között

Szemünk előtt zajlik az erdélyi autonómiatörekvések képviselői és az RMDSZ közötti kemény küzdelem. Ennek legújabb fejleménye, hogy Frunda György RMDSZ-es politikus, Európa Tanács-i tisztségviselő a Kossuth Rádióban kimondta: a szupszidiaritás elve alapján Erdélyben nincs helye nemzeti alapú autonómiának. Szerinte csak a decentralizált régiók formájában kerülhet sor arra, hogy Székelyföld magyartöbbségű régió legyen. De a Székely Nemzeti Tanács sem hagyja magát! Dr. Csapó I. József elnök levélben kereste meg az igazságügy minisztert a székely autonómiával kapcsolatos népszavazások bírósági úton történt megtiltása miatt.

Nem kisebb a küzdelem a Vajdaságban sem.

A VMDP egy Szerbiai Kisebbségi Kódexben szeretné viszontlátni a magyar (perszonális) autonómiára vonatkozó modelljét. Miközben nem lenne ellenére, hogy a Magyar Polgári Szövetség, vagy a VMSZ, amelynek dokumentumaiban szintén egyik pillérként szerepel a területi autonómia, szintén követeléssel lépjenek fel. Erről azonban (a területi autonómia követeléséről) a VMSZ esetében szó sincs. Az MPSZ állásfoglalását lásd alább.

A VMSZ saját programja helyett, síkraszáll a Várady-Józsa-Korhecz kisebbségi projektumért, melynek lényege, hogy olyan feltételekkel kell csak gyakorlatilag megvalósíthatatlan feltételekkel kell megengedni a kisebbségi választói névjegyzék felállítását. Ha ugyanis ez nem sikerülne, akkor nem lehetséges legitim kisebbségi képviselet felállítása és marad a VMSZ-féle nemzeti tanács.

Miközben márciusban a nyilvánosság előtt maga Kasza József, a VMSZ elnöke is elismerte, hogy „a politikai helyzet megváltozásával a VMSZ a magyar választói névjegyzék alapján történő választásokat tartja helyesnek”, a VMSZ-es tisztségviselők a Várady-Józsa-Korhecz projektumért lobbiznak Belgrádban és Budapesten is.

Jó az, hogy Budapesten sincs egyértelmű támogatás, Belgrádban viszont nagy a csend. Nem is csoda. Ha ugyanis Belgrád elfogadná a megoldást, hogy a kisebbségi szavazók névjegyzéke csak bíróságilag hitelesített aláírások útján jöhet létre, ahogy ezt a VMSZ javasolja, nem lenne többé hivatkozási alapja az ellenállásra, ha a kosovói hatóságok az ottani szerbek részére is elfogadnák a Várady-Józsa-Korhecz projektumot. Ez lenne a kosovói szerb közösség sírba eresztő kötele.

Van tehát esélye a VMDP és az MSZP most már közös követelésének. Csak ki kell tartani!

Dokumentumok:

 

Magyar Polgári Szövetség

Zenta, 2005. május 2.

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

Ágoston András elnök

Tisztelt Elnök úr!

A Magyar Polgári Szövetség támogat minden olyan elképzelést, amely segítheti a napról-napra romló körülmények között élő, Szerbiához csatolt magyar nemzetrész túlélési esélyeit.

Az MPSZ hármas tagoltságú nemzeti autonómiában, önrendelkezésben gondolkodó szervezet, amely szerint a vajdasági magyarságnak a területi, és a személyi elvű autonómiák megvalósítása nélkül nem sok esélye lesz a fennmaradásra, különös tekintettel arra, hogy a mai magyarországi politikai hatalom sem vállal fel bennünket.

Megítélésünk szerint - ahogyan várható volt - a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács létrehozása nem sokat változtatott sorsunk alakulásán. Ennek oka egyrészt az, hogy egypólusú szervezet maradt, és ebből következően a magyar nemzeten belül alacsony szintű legitimitással bír. Másrészt pedig azért, mert az adott körülmények között az MNT életbemaradása a nemzeti érdekszférán kívüli erőktől függ, és ezért szűk korlátok közé szorul úgy kiállásában, mint döntéshozatalaiban.

Népünk áldatlan helyzetének megoldását az autonómia (területi, és személyi elvű) által védelmezett magyar népfelség (nemzeti akarat) befolyásának, és ellenőrzési szerepének az erősítése jelenti, azaz a magyar szavazók minél szélesebb körű bevonása nemzeti ügyeinek irányításába.

Úgy véljük, hogy a VMDP arra vonatkozó javaslata, hogy a nemzeti kisebbségek jogait egy Kisebbségi Kódex rögzítse érthető és emberileg is jogos elvárás, így számunkra elfogadható.

                                                           a Magyar Polgári Szövetség elnöke

Rácz Szabó László

Vajdasági Magyar Demokrata Párt - Temerin

Közlemény, 2005. május 3.

 

Valós könnyítés, de nem kettős állampolgárság

A VMDP további lépéseket javasol

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt üdvözli az országgyűlés több mint kétharmados többséggel meghozott döntését, miszerint Magyarország megkönnyíti a kettős állampolgárság megszerzését azoknak, akik már letelepedtek az országban és megíndították a folyamatot.

A VMDP azonban hangsúlyozza, hogy ez az országgyűlési döntés nem hoz megoldást azoknak, akik letelepedés nélkül szeretnék megszerezni a magyar állampolgárságot. Ebből kifolyólag a párt továbbra is érvényesnek tartja a Kárpát-medencében működő magyar pár­toknak és szervezeteknek Szabadkán a kettős állampolgársággal kapcsolatban rögzített közös állásfoglalását.

A VMDP felhívja a figyelmet a Magyarok Világszövetségének erőfeszítéseire, ame­lyeknek az a célja, hogy a magyarországi politikai elit legalább azoknak tegye lehetővé a ket­tős állampolgárság letelepedés nélküli megszerzését, akik a második világháború idején ma­gyar állampolgárnak születtek. Ez a könnyítés sem jelentene végső megoldást a Kárpát-me­dencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációja továbbvitelében, mégis, az újabb könnyítés haladást jelentene a cél, a letelepedést nem követelő kettős állampolgárság elérése felé.

 

 

Szalma József: 

A kisebbség autonómiája természtes jog (részlet)

A kisebbség autonómiája, nemcsak a nemzeti kisebbség tömbben élő részének, hanem az adott nemzeti kisebbség közösségi jogának kérdése is. Ezzel a kérdéssel, mind a tömb- és szórvány-kisebbség, mind a határon túli és határon belüli politikum is manipulált, ahogyan a helyzet "megkövetelte".

A véleményem az, hogy a kisebbséggel nem kell manipulálni és kisebbségi jogait po­litikai, szavazati aprópénzre váltani.

Nem lehet például, szakmai tárgyalásokat folytatni a magyar állampolgárságról, ha ennek megadása nem komoly szándék. A szakmai tárgyalásokon bebizonyítottuk, hogy ez akár bilaterális, akár egyoldalúan belső törvénnyel, járható út. Sajnos, mindkét út "járhatat­lannak" bizonyult, nem szakmai érvek miatt.

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt - Temerin

Közlemény 1999. augusztus 18-án a kisebbségi választók névjegyzékéről

Ne riogassuk a vajdasági magyarokat!

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt intézőbizottsága konzultált a Hódi Sándor által irányított Magyarok Világszövetsége Jugoszláviai Országos Tanácsának a Magyar Szó 1999. augusztus 17-i számában megjelent állásfoglalásában taglalt politikai kérdésekről. Az intéző­bizottság megállapításai a következők:

A VMDP úgy véli, hogy a vajdasági magyarok választói névjegyzékének nincs alter­natívája, e nélkül ugyanis nem érvényesíthetők a képviseleti demokrácia elvei a magyar auto­nómia vezető testületeinek megválasztásánál. A névjegyzék összeállítása nem lehet szigorúan vett pártügy, a VMDP ezért kezdeményezte a vajdasági magyar tájékoztatási központ létreho­zását. E civil szervezet feladata lesz, hogy tudomány jelenlegi állásával, valamint az idevágó törvényes rendelkezésekkel összhangban készítse el a vajdasági magyarok választói névjegy­zékét, amelynek alapján az első demokratikus szerbiai választásokkal egy időben, megtörtén­het a vajdasági magyarok kis parlamentjének, a perszonális autonómia tanácsának a megvá­lasztása.

Ez a dokumentum, amely alapját képezi a vajdasági magyarság kataszterének is, de­mokratikus folyamatban jön létre, s a feliratkozókat, ahogy annak idején a történelmi VMDK mintegy huszonnégyezer tagját sem, különösebb hátrány nem érheti. A személyes kockázat a várható előnyökhöz képest (a feliratkozottak Magyarország Európai Unióba való felvétele után szervezetten élhetnek azokkal a lehetőségekkel, amelyek a magyar kisebbségek helyzetét lesznek hivatottak megkönnyíteni) elhanyagolható.

Ebben a megvilágításban a Hódi Sándor irányította MVSZ JOT álláspontja, miszerint a feliratkozókat esetleg deportálás fenyegeti, nem más, mint a vajdasági magyarság szándékos riogatása, ijesztgetése. A nevezett megnyilatkozás a bejelentett szándéktól függetlenül csakis arra lehet alkalmas, hogy akadályokat gördítsen a vajdasági magyarság önszerveződésének egyik kulcsfontosságú formája elé.

Mint ahogy ez a célja, az MVSZ JOT által is támadott, a Vajdasági Magyar Szövetség által szorgalmazott ún. ideiglenes nemzeti tanács létrehozatalának is. Ez a testület - minthogy nem közvetlen választásokon, hanem pártközi alkuk eredményeként jön létre - lényegét te­kintve valóban visszalépés az egypártrendszer irányába, és nem eredményezhet mást, mint a pártpolitikai elit uralmát a vajdasági magyar társadalom felett.

A kiutat csak az nem látja, aki viszolyog a vajdasági magyar többpárti demokráciától. Ha ugyanis létrejön a többpárti kis magyar parlament (a perszonális autonómia tanácsa), amelybe nemcsak a pártok, hanem a polgárok csoportjai, sőt a civilszervezetek is jelölhetnek képviselőket, ez a képviseleti demokrácia kiteljesedését fogja magával hozni, és fontos esz­köze lehet a vajdasági magyarság önazonossága megőrzésének.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.