Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

www.hufo.info

HÍRLEVÉL III. évf. 54. szám

2005. május 23.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak ne­vező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Vizi E. Szilveszter szerint az MTA a világon élő minden magyar tudós akadémiája. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke  erkölcsi kötelességnek nevezte a határon túl, nehéz ki­sebbségi sorban élő, rá­szoruló tudósok megsegítését.

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

 

Tőkés László, püspök az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöke 

Nagyvárad

Nagytiszteletű Püspök Úr, tisztelt Elnök Úr!

Sajnálatomra, nem lehetek jelen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az „Autonó­mia és Integráció” című konferenciáján 2005. május 20-án Nagyváradon.

Számunkra, a Vajdasági magyar Demokrata Pártban különösen fontos, hogy most mi­után a téma a magyar képviselőknek köszönhetően szerepel az Európa Parlament szer­veinek napirendjén is, közöttünk magyarok között nézetegyezség legyen a nemzeti alapú politikai autonómia, az önkormányzat és a kulturális autonómia fogalmi hármas értelme­zésében.

Meggyőződésem, hogy a nagyváradi tanácskozás pont ezen a téren hozhat fontos eredményt.

Mi itt a Vajdaságban úgy látjuk, hogy a magyar kisebbségeknek a Kárpát-meden­cében első sorban nemzeti alapú politikai autonómiára van szükségük.

Olyanra, amely a nemzeti identitás megőrzése szempontjából fontos tevékenysé­gek, mint amilyenek az oktatás, a művelődés és a tájékoztatás területén jogszabály-alko­tási és vég­rehajtási jogosítványokkal is rendelkeznek. Ez a megfogalmazás vonatkozhat a kulturális au­tonómiára is, de a VMDP magyar (perszonális) autonómiára vonatkozó mo­dellje több ennél. Ez politikai autonómia is annyiban, hogy létrejöttének módja (magyar választók névjegyzéke, többpárti demokratikus választások, a perszonális autonómia ta­nácsa tagjainak a magyar sza­vazóbázis iránti politikai felelőssége) és a nem­zeti önazo­nosság megőrzése iránti elkötelezett­sége folytán, mindenkor meg van a politi­kai lehető­sége arra, hogy a perszonális autonómia ta­nácsán keresztül legitim állásfogla­lást tudjon kialakítani minden fontos politikai kérdésben.

Ezt sem egy a decentralizáció elvei alapján működő szükségszerűen többnemzeti­ségű önkormányzat, sem pedig a kulturális autonómiának becézett szerb, illetve a terve­zett román kisebbségi törvény alapján létrehozott illetve létrehozandó testület nem teheti meg. Egysze­rűen azért, mert a legáltalánosabb nemzetpolitikai kérdésekben egyik sem hozhat legitim (többpárti választásokon, magyar szavazók által létrehozott képvise­lőtestület által megszava­zott) határozatokat.

A VMDP Kisebbségi Kódex meghozatalára vonatkozó kezdeményezését és ennek elemeként a magyar (perszonális) autonómia modelljét mellékelem.

Tisztelt Elnök Úr!

Nem tudom, van-e erre lehetőség, de ha a nagyváradi tanácskozás is megerősít­hetné a VMDP Kisebbségi Kódex meghozatalára vonatkozó Kezdeményezését, ez a gesztus szá­munkra felmérhetetlen politikai haszonnal járna.

Abban a reményben, hogy nem kérünk lehetetlent, tisztelettel kívánok eredmé­nyes ta­nácskozást:

Temerin, 2005. május 19.

Ágoston András, elnök

 

Hírek, dokumentumok:

Délvidéki magyar tudós az MTA-ban

Ribár Béla akadémiai székfoglalója

A délvidéki magyar tudományosság, s az egész délvidéki magyarság számára nagy esemény játszódott le ugyanis április 26-án Budapesten, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia székházának dísztermében. A Fizikai Tudományok Osztálya díszülésen hallgatta meg dr. Ribár Béla akadémiai székfoglaló előadását „Az ittrium nitrátok kristályszerkezete” címen.

Dr. Ribárt a Magyar Tudományos Akadémia 2004. májusában tartott 173. közgyűlé­sén választotta külső tagjai sorába.

 

Magyar Szó:

Verések vannak, de a tiltakozás elmarad

A VMDP szabadkai szervezete szerint a magyar kormány nem elég agilis saját érdekei kiharcolásában

A Nyitott Ajtó civil szervezet e heti összejövetelén dr. Sepsey Csaba, a VMDP szabadkai szervezetének elnöke az utóbbi időkben a magyarok ellen elkövetett sérelmeket taglalta. Sze­rinte a magyar kormány képviselőinek utóbbi időben tett nyilatkozataiból arra lehet követ­keztetni, hogy elszigetelt esetekben történtek magyarok elleni bűncselekmények, de ez már a múlté. A körzeti elnök elmondása szerint viszont a Temerin, az ómoravicai esetekben az ál­lami szervek vagy nem tesznek semmit, vagy túlméretezett büntetésekkel sújtják a magyaro­kat.

-- Kasza József követelte elsőként a temerini elkövetők példás büntetését. Most, az ómoravicai diszkóban történtekért miért nem követeli ugyanezt, amikor a Horvátországból menekült verekedő kijelentette, hogy innen el kellene űzni a magyarokat? - tette fel a kérdést a VMDP szabadkai elnöke.

Az elnök szerint a magyar kormány is passzívan figyeli az eseményeket, annak ellenére, hogy Romániában és Szlovákiában is nyomás nehezedik az ottani magyarokra. Szerinte a határon túli magyarság jogainak biztosításáért a mindenkori magyar kormány azért nem léphet fel kellőképp, mert a magyarországi kisebbségek helyzetét sem rendezték. Az elnök elmondása szerint a horvát és szlovén példát követően kellene rendezni a kisebbségek parlamenti képvi­seletét, ahol biztosított helyük van az adott ország parlamentjében.

- Ha a magyar kormány ilyen erőtlen politikát folytat a jövőben is, fennáll a kisantant újabb létrehozásának veszélye az Európai Unióban. Eddig is látható volt, hogy Magyarország nem tudta kiharcolni azokat a csatlakozással járó jogokat, előnyöket, amelyeket a többi most csat­lakozott ország kiharcolt magának - mondta Sepsey Csaba, majd hozzátette: - A magyar gesztuspolitika, amelynek lényege, hogy ne sértsenek meg senkit, nem vezet jóra sem az anyaország, sem a magyar nemzet egészére nézve, hiszen ha a környező országok erőteljes­ebben, elnyomhatják a magyar nemzeti érdekeket - tette hozzá az elnök.

Az Európa Parlament tényfeltáró bizottságának jelentéséről, amelynek elkészült a magyar fordítása is, az elnök elmondta, a jelentés lényege hogy az itteni magyarok nem beszélnek elég jól szerbül és nem állnak rendőrnek. Szerinte semmi elmarasztaló nincs a szövegben, annak ellenére, hogy a szerb kormány számos esetben irreális magyarázatot adott a temető­gyalázásokra, a verekedésekre.

 

Elfogadta a kormány az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetét
2005. május 20.

- Jövő ilyenkorra már lesz magyar autonómiatanács Romániában – jósolta Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes azután, hogy csütörtöki ülésén a kormány elfogadta a kisebbségi törvénytervezetet. Mint ismeretes, a Tăriceanu-kabinet sokheti halasztás után tűzte ezúttal napirendjére a dokumentumot, amellyel szemben korábban több kormánytag is bírálatokat fogalmazott meg. Mona Muscă PNL-s művelődési miniszter a kisebbségi tör­vénytervezet szerint megalakuló autonómiatanácsok hatósági jogkörei ellen emelt kifogást, Monica Macovei igazságügyi miniszter aláírása pedig az utolsó pillanatig hiányzott a doku­mentumról, amelyet hat tárca és az Országos Diszkriminációellenes Tanács vezetőjének kel­lett láttamoznia.

Az RMDSZ és az akadékoskodó kormánytagok között hosszú egyeztetés folyt, amely­nek során a tervezet szövege változásokat szenvedett. „Nem változtattunk lényegi kérdések­ben, csupán terminológiai jellegű módosításokba egyeztünk bele” – hangsúlyozta a Króniká­nak a kormányülés után nyilatkozó Markó Béla. A miniszterelnök-helyettes úgy vélte, az RMDSZ-nek tulajdonképpen nem is kellett kompromisszumot kötnie, hiszen a kisebbségi közösségeknek a kormány által elfogadott változat szerint is joguk van autonómiatanácsokat alakítani, ezek a testületek pedig közhatósági státussal bírnak, megmaradt a döntési jogkörük az illető kisebbséget érintő kérdésekben. „Ha nem így lett volna, nem fogadtuk volna el a mó­dosításokat” – szögezte le Markó.

Felelevenítette a művelődési miniszterrel folytatott egyik vitát, amely az intézményve­zetők versenyvizsgával történő kinevezéséről szólt. „A tárcavezető ellentmondást látott abban, hogy az autonómiatestület beleegyezését kell kérni, a versenyvizsgán kívül. Ezt úgy oldottuk fel, hogy a versenyvizsgát kétfokozatúvá alakítottuk: a jelöltet előbb az autonómiatanács által összeállított bizottság vizsgáztatja, ezt követi a tulajdonképpeni vizsga” – részletezte Markó Béla RMDSZ-elnök (képünkön). A fontosabb módosításokról korábban Markó Attila állam­titkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke számolt be lapunknak. „Mona Muscă miniszter asszony kitétele az volt, hogy az autonómiatanácsoknak legyen valamiféle beszá­molási kötelezettsége egy felsőbb hatóság felé. Abban egyeztünk meg, hogy az autonómia­testületek ne legyenek ugyan alárendelve egy másik intézménynek, ám legyen számukra kö­telező beszámolni tevékenységükről a parlament előtt. Akárcsak az olyan, kormánypolitikától független intézményeknek, mint az Országos Audiovizuális Tanács vagy a Számvevőszék” – tájékoztatott az államtitkár. Egy másik változtatás arról szól, hogy a központi hatóságoknak már nem az autonómiatanácsok kötelező véleményezését („aviz conform”) kell kikérniük az illető kisebbséget érintő kérdésben, hanem azok beleegyezését („acord”). Markó Attila szerint a kisebbség szempontjából ez utóbbi formula az előnyösebb, mert szigorúbb kötelezettségeket ró a kormányzatra. A kisebbségi törvénytervezetet egyébként információink szerint az igaz­ságügyi minisztérium csak a kormányülés napján láttamozta, miután a tárcánál már nem Monica Macovei miniszter, hanem Kibédi Katalin hatáskörébe került a dokumentum jóváha­gyása.

A törvényalkotási folyamat következő fázisaként a kormány beterjeszti a tervezetet a parlamentbe. „Sürgősségi eljárást fogunk kérni, ennek ellenére nem valószínű, hogy még eb­ben az ülésszakban mindkét ház megtárgyalja a dokumentumot. Ha realisták vagyunk, nyárig az egyik ház, ősszel pedig a másik szavazhat a kisebbségi törvényről, így jövő tavaszra meg­alakulhatnak az első autonómiatanácsok” – vélte Markó Béla. Az RMDSZ-elnök elmondta, arra már nincs lehetőség, hogy a kabinet kormányzati felelősséget vállaljon a kisebbségi tör­vénytervezetért is, ahogyan azt Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor kérte. „Már az is alkotmányossági problémákat vet fel, hogy az igazságszolgáltatási törvényt és a tulajdon-vis­szaszolgáltatási jogszabályt egyetlen csomagban terjessze a parlament elé a kormány. Ezt megtoldani egy harmadik törvénynyel, politikai jellegű gondokat is támasztana” – tette hozzá Markó.

(Krónika)

 

Markó Béla egy korábbi interjúban:

Erdélyben nincs realitása annak, hogy ideológiailag különböző módon gondolkodó emberek külön pártokat hozzanak létre.

Ha az erdélyi magyarság több politikai pártot akar létrehozni, akkor le kell mondania azokról a társadalomszervezési eszközökről, amelyek egy parlamenti pártnak a rendelkezésére állnak – mondta.

 

Tőkés László:

Az EU-nak eredmény, ha nincs szó a kisebbségi kérdésről

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint a Bukarestben megtartott Európai Népcsoportok Föderális Unió 50. kongresszusa a román kisebbségi kirakatpolitika újabb ran­gos eseményének számít, mely a Ceausescu-korszak kisebbségpolitikai gyakorlatát idézi. A beszámolók szerint a felszólalók „példaértékűnek” nevezték azt, ahogyan Románia az elmúlt néhány évben a kisebbségek helyzetét megoldotta. Johanthan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti főbiztosa „erényként emelte ki, hogy a csatlakozási tárgyalások során egyáltalán nem volt téma a nemzetiségi kérdés” (sic!). Markó Béla RMDSZ-elnök pártja sikerpropagan­dája keretében – egyebek mellett – elmondta, hogy „országszerte 1057 település neve olvas­ható magyarul is a helységnévtáblákon”, és a FUEN támogatását kérte az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének az elfogadtatásához.

Zárónapján a FUEN küldötteinek gyűlése támogató határozatot hozott a törvényterve­zettel kapcsolatosan. Az EMNT elnöke mélységes aggodalommal állapítja meg nyilatkozatá­ban, a kisebbségi közösségi jogok, valamint a kisebbségi népcsoportok autonómiájának vé­delmezőjeként közismert FUEN bukaresti kongresszusa akarva-akaratlanul cinkosságot vállalt az alapjában véve diszkriminatív román kisebbségpolitikával, és elvtelen módon annak nem­zetközi téren való hitelesítésére vállalkozott.

Tőkés szerint a FUEN eme alapvetően kisebbségellenes megnyilvánulásánál még csak a román többségi hatalmat kiszolgáló RMDSZ-pártvezetőség magatartása elítélendőbb, mely kollaboráns politikájával elérte, hogy Románia csatlakozási tárgyalásai során egyáltalán nem is volt téma a nemzetiségi kérdés. A FUEN mostani dicstelen szerepvállalása élesen elüt attól, amit az 1996-os temesvári kongresszusán volt alkalom megtapasztalni a részéről, „már-már nevetségesnek mondható, hogy miközben az európai országok kisebbségpolitikáját monitorizálva – többek között – Franciaországot, Ausztriát, Nagy-Britanniát és Németorszá­got megrovásban részesíti, ezzel szemben Romániának jeles osztályzatot ad.” A püspök úgy véli mindez nem fordulhatna elő, hogyha az RMDSZ-pártnomenklatúra a román nemzeti ér­dekeknek nem szolgáltatná ki az erdélyi magyarságot. A romániai kisebbségek – kongres­szusra időzített – „vásárral egybekötött fesztiválja” azonban híven szemlélteti, hogy „az RMDSZ a tényleges közösségi önrendelkezés helyett megelégszik valamely folklorisztikus jogokkal.” Tőkés szerint az erdélyi magyarságunknak a saját, jól felfogott érdekében vissza kellene utasítania azt a paktumot, melyet az RMDSZ kollaboráns vezérkara a román hatalmi elittel kötött. „A magyar autonómiát semmivel sem szabad felcserélni. A kisebbségi törvény­tervezet nem helyettesítheti a Parlamenthez 2004-ben benyújtott autonómia-tervezeteket.”

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.