Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

www.hufo.info

HÍRLEVÉL III. évf. 55. szám

2005. május 24.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak ne­vező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Djordje Vukadinovic szerb politológus: A politikában van minden. Vannak remé­nyek, s vannak politikai hullák. Rémek és zombik. De nincsenek nyugdíjasok.

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

 

Gyurcsány Ferenc,

a Magyar Köztársaság

miniszterelnöke

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Ön olyan időpontban tesz látogatást Szerbiában, amikor a belgrádi kormány figyelmét az állam politikai és alkotmányjogi helyzetének rendezése köti le. E rendezés részeként a Kostunica miniszterelnök által vezetett Köztársasági Kisebb­ségügyi Tanács külön albizottsá­got hozott létre, melynek célja az, hogy begyűjtse a jelenleg érvényben levő, de alkalmatlan­nak bizonyult kisebbségi törvény jobbítását célzó javaslatokat. A VMDP a magyar (perszoná­lis) autonómiát hiányolja, s máris benyújtotta a Kisebbségi Kó­dex meghozatalára vonatkozó kezdeményezését. Elégedetlen a VMSZ is. Kasza József elnök úgy véli, hogy a kisebbségi kérdés rendezése nélkül Szerbia nem csatlakozhat az Eu­rópai Unióhoz, s ezért együttműkö­désre hívja a belgrádi vezetést.

Látnunk kell, hogy a szomszédos or­szágok esetenként azért élnek a hidegháborús kli­sékkel, mint amilyen kisebbségek hídszerepe, s a helyi többséghez simuló vezetők, vagy ve­zetői csoportok felhasználása, sőt a kisantant ideológiáját idéző összehangolt, vagy annak tűnő megnyilvánulásokkal, mert hiányzik a világos ma­gyar állásfoglalás.

A látható üzenetek rosszak. A december 5-i népszavazás kudarca, valamint a tény, hogy a magyarországi politikai elit egésze nem állt oda egyetlen konkrét autonómia­modell mellé sem, nemcsak a határon túli magyarokat kedvetlenítik el. Hitetlenkedve csóválják fejü­ket a szomszédos államok diplomatái. S alkalmazzák az ebben az eset­ben egyetlen egészséges politikai módszert: támadva védekeznek, s igyekeznek megőrizni a status quo-t.

Szerbiai látogatása során három dologban remélünk kedvező megnyilatkozást a tisztelt Miniszterelnök Úrtól.

Arra kérjük, hogy tárgyalásai során támogassa a Vajdasági Magyar Demokrata Párt­nak a Kisebbségi Kódex meghozatalára vonatkozó kezdeményezését, amelyet a magyar (per­szonális) autonómia megvalósítása céljából nyújtottunk be. A Kezdeményezés szövegét a magyar (perszonális) autonómia modelljével együtt e levélhez is mellékelem.

Másodszor, Szerbia és Crna Gora alkotmányos alapokmányának külön álló függeléke, az Emberi és kisebb­ségi jogok valamint a polgári szabadságjogok alapokmánya is szól a ki­sebbségek parlamenti döntéshozatalban való részvételéről. Az Ön támogatása közelebb hoz­hat bennün­ket, vajdasági magyarokat a szerb parlamentben zajló döntéshozatalhoz. A VMDP szerint jó esé­lyünk van a kisebbségek részarányos parlamenti képviseletének megvalósulá­sára, mivel a szavatolt parlamenti helyek intézményét más országokban alkalmazzák és jól bevált Horvátországban, de Szlovéniában is.

Végül tisztelt Miniszterelnök Úr arra kérem, hogy amennyiben ez lehetséges, tegye egyértelművé a médiában felbukkanó híreket, miszerint akár már júniusban, vagy szeptem­berben olyan magyar útlevélhez juthatunk, amely lehetővé teszi számunkra a kapcsolattartást, az utazást Európába, valamint a környező országokba, ahol magyarok élnek.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Magyarország csak egyenes derékkal, a határon túli nemzetrészeivel együtt foglalhat helyet Európában. A határmódosítás nélküli nemzeti integráció olyan demokratikus folyamat amelyet tovább vinni mindannyiunk közös érdeke.

Abban a  reményben, hogy ezt Ön is így gondolja, tisztelettel:

Temerin, 2005. május 22.

Ágoston András, elnök

 

Hírek, dokumentumok:

 

Lépés előre

Dr. Katkics Zoltán a vagyon-visszaszármaztatásért

Dr. Katkics Zoltánnak, a VMDP községi képviselőjének a javaslatára a magyarkani-zsai képviselő-testület a vagyon-visszaszármaztatás ügyében a minap precedens értékű dön­tést hozott. Három, a második világháborút követően nacionalizált ingatlan hasz­nálati jogát visszadta a tulajdonosoknak.

A megfelelő törvényi szabályozás hiányában a tulajdonjog visszaadására egyelőre nincs lehetőség, de a használati jog visszaadása is jelentős anyagi segítség az érdekelteknek.

Mint ismeretes, Szerbia és Montenegró az európai követeléseknek megfelelően már évek óta foglalkozik a denacionalizáció kérdéskörével, mindeddig eredmény nélkül. Az ál­lamnak ugyanis megfelel, hogy a nacionalizált vagyonok használatából eredő jövedelmet a költségvetés hasznosítsa.

Dr. Katkics Zoltán hangsúlyozta, hogy nem a tulajdonjogot kérik vissza, hanem a ház­elnök által javasolt használati jogot – ezzel elindulhatnának a tulajdonosokat ért törvénytelen­ség megszüntetése felé. Szerinte üresen álló, az önkormányzat által megbízott használó által nem használt objektumokról van szó.

 

Ft. Hajdó István főesperes prédikációja a csíksomlyói búcsún (részlet):

„A magyarság minden vezetőjének testvéri szeretettel mondom: Eljön az az idő, amikor Isten előtt számot adunk. Miért kellett éppen egy finn asszony felemelje szavát az Európai Tanácsban a 150.000 csángó-magyar testvérünk jogaiért. Ha ezt nem merjük felvállalni, akkor mit vállalunk? Mit akarunk? Miért vagyunk? Aki ma vezető annak legyen szent a haza, a szülőföld, népének öröme és fájdalma. Értitek ezt az üzenetet...? Mi értjük és érezzük!

Márai Sándor mondja el az Őrszem című írásában, hogy az őrségben álló, ha valaki közeledik, felkiált: Állj! Ki vagy? S addig nem engedi közel, amíg nem tudja, mi a jelszó. Mi, akik kisebbségi sorsban élünk, mindannyian őrszemek vagyunk. Minden hozzánk közeledőnek kiáltsuk: Állj! Ki vagy? És csak azt engedjük magunkhoz közel, aki tudja a jelszót. Erdélyi létünk hármas jelszava:

- A HIT, ez Szent István király öröksége. Adjuk mindenkinek tudtára, hogy ezt a földet kard szerezte meg, de a magasba emelkedett keresztbe vetett hitünk őrizte meg.

- ANYANYELVÜNK a második jelszónk, mert ma is veszély fenyegeti. Egy mai kortársunk vallomását ne feledjük el, és ajkunk úgy mondja, mint egy szent esküt: „a szót nem adjuk, csak ha nyelvünk vele tépik.”

- AUTONÓMIA, ez a harmadik jelszavunk. Amikor ezt a szent kérésünket tárjuk fel, teljesen érthetetlen, hogy a körülöttünk élő nemzetek, akik szent István koronájának védnöksége alatt növekedtek nagy nemzetté, ezt a szót, autonómia nem szeretik hallani. Szívvel-lélekkel támogatnunk kell a Duna Televízió kezdeményezését, hogy az Autonómia nevű adó létrejöjjön, és tanítson meg arra minden kételkedőt, hogy az önrendelkezés nem más, mint meghirdetése annak az isteni jognak, hogy mi testvérek vagyunk és szeretetben együtt kell élnünk. Azt is jelenti, nekünk nem kell a másé, de a miénkről nem mondunk le. Mindenféle más utat megígérnek nekünk, de mi érezzük és tudjuk, hogy holnapunk, jövőnk, megmaradásunk csak ezen az úton lehetséges. Lépjünk ma szent István királyunkkal szövetségre és ugyanazt tegyük amit 1038 augusztus 15-én tett, amikor leborult a Nagyboldogasszony elé, koronáját nemzetét és országát felajánlotta. Akkor elég volt egy szent István király, ma legyünk mindnyájan Szent István királyok és ajánljuk fel hitünket, anyanyelvünket, önrendelkezésünk szent kérését a Napba öltözött Csíksomlyói Szűzanyának. Vezetőink, lépjetek be Erdély Jordán folyóiba, és mint Vajk megkeresztelkedett István lett belőle, nem is akármilyen, hanem Szent István. Népünknek, nemzetünknek ma Szent Istvánokra van szüksége.„

 

Németh Zsolt az autonómiáról Nagyváradon

Romániában el kellene már jutni oda, hogy az autonómia kérdéséről érdemi párbeszé­det lehessen folytatni, és a román hatalom ne zárja ki „látatlanban" a területi autonómiáról folyó párbeszédet – mondta Németh Zsolt Nagyváradon, ahol az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett Autonómia és integráció c. nemzetközi konferencián tartott előadást.

Németh Zsolt kifejtette: az autonómia esetében az európai modell az, hogy a kisebb­ségnek sikerült a többséggel olyan kompromisszumot kötnie, amely mindkét fél számára el­fogadható. Hozzátette: ha sikerül elérni, hogy érdemi párbeszédet lehessen folytatni az auto­nómiáról, akkor már lehet vitatkozni annak legkülönbözőbb formáiról. – A mi Európa-víziónk a polgárok Európája, amely az állampolgárok minél szélesebb köreinek megfelelő életfeltéte­leket teremt – mondta. Úgy vélte, ezzel ellentétes az a felfogás, amely az állam iránti lojali­tásra építi európai vízióját, és folyamatosan félti az állam egységét. Szerinte az előbbi teremt­heti meg az autonómia megfelelő feltételeit.

Toró T. Tibor, RMDSZ-es parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke megállapította: a tervezet rendszerbe foglalja a gyakorlatban már létező jogokat, de nem próbál többletet adni. A képviselő szerint éppen ezért a tömbben élő magyaroknak nem jelent előrelépést ez a terve­zet. Szerinte készítőinek hagyniuk kellett volna kiskaput a sajátos státusú önkormányzatok megfogalmazására, amely a kisebbségek által több mint 50 százalékban lakott területeket érintené. Toró a tervezet erős pontjának nevezte, hogy megfogalmazza a kulturális autonó­miát.

Bakk Miklós, politológus szerint a tervezet súlyos hibája az, hogy közjogi formába betonozza be a parlamenti kisebbségi szervezetek monopóliumát. Szerinte a kulturális auto­nómia megfogalmazása révén egyúttal strukturális reformokat is végre kellett volna hajtani, nemcsak összefoglalni a már létező jogokat.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a tervezet önbecsapást jelent, amely nemzetárulással ér fel. Közölte: abban reménykedik, hogy a tervezet megbukik a par­lamenti vitán, ellenkező esetben Brüsszelben is úgy fogják tudni, hogy Romániában megoldó­dott a kisebbségek autonómiájának kérdése.

 

Civilek az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetéről

Elmarasztalta a kisebbségi törvénytervezetet a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) azon a kolozsvári közgyűlésen, amelyet első alkalommal hívtak össze a hétvégén a szervezet tavaly szeptemberben történt megalakulása óta.

A testület szükségesnek tartotta, hogy állásfoglalást bocsásson ki a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban, az ellen tiltakozva, hogy az RMDSZ a törvénytervezet kidolgozásakor nem konzultált a civil szférával - írja a Krónika. Az állásfoglalást az RMDSZ csúcsvezetőségéhez és a kormányhoz is eljuttatják majd.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.