Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

www.hufo.info

HÍRLEVÉL III. évf. 58. szám

2005. május 28.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak ne­vező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Szalma József, a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia új tagja: Sajnos a több száz magyarverésre nem derült fény. A szerbiai rendőrség és igazságszolgáltatás kettős mércét alkalmaz. Elítélem mindazokat, akik a nemzetiségeket megfélemlítés eszközéül használják fel a nagypolitikai célok elérése céljából. A szerbiai politika a tárgyalási pozícióit magyarverések elhallgatásával kívánja erősíteni.

A vajdasági, délvidéki magyarság nem lehet eszköz politikai célok elérésében. E sokat szenvedett magyarságnak jogában áll a kisebbségi országos és helyi autonómia, a vagyon-visszaszármaztatás, a kulturális autonómia, a foglalkoztatási (munkához való) jog.

Elég volt a mindenféle megfélemlítésből!

 

 

Csorba Béla:

 

a hadfiak

 

mire üldözendni

kezdik őket

netán

eladdig kiderülhet

ki ám

hogy ki halomra ölt

gyereket nőket

lazán

vakbélműtéteket

végző

no lám

sebészprofesszor volt

csupán

 

 

 

Orbán Viktor:

Nemzeti kormányzásra lesz szükség

A következő kormányzat sokkal nehezebb helyzetben találja magát, mint bármely ed­digi kormány 1990 óta. A jelenlegi kormány három év alatt nem sokat tett, inkább ártott, Gyurcsány Ferenc kormánya pedig minden szempontból rosszabb helyzetbe vitte az országot A 2006-os választásokon nemcsak a polgári oldal győzelmére, hanem azt követően a pártpo­litikai csatározásokat elkerülő nemzeti összefogásra lesz szükség.

A polgári kormány miniszterelnöke a belpolitikai helyzetet értékelve kijelentette: nemcsak arról van szó, hogy annak van vége, ami három éve kezdődött, a baj az, hogy annak is vége van, ami tizenöt éve kezdődött. A magyar demokrácia felélte lelki tartalékait, az em­berek egyre kevésbé hisznek benne. Nemzeti összefogásra van szükség, és ez megvalósulhat olyan kérdésekben, hogy mindenkinek legyen munkája. Ugyanígy egyetértés alakulhat ki a család, a gyerek, az iskola fontosságában.

Orbán hangsúlyozta a közös nemzetegyesítő célok fontosságát. Úgy fogalmazott, ha az emberek azt látják, hogy a kormány, a parlament, az önkormányzat a közös célokban megfo­galmazott irányba próbálja vinni az országot, akkor újjászületik a hit, a remény és a bizalom - ami egy demokrácia működéséhez szükséges. A választásokon győztes polgári erőknek nem a baloldal ellen kell majd harcot vívniuk. Nemzeti kormányzásra lesz szükség, és a nemzetben a baloldal is benne van.

 

Tőkés László:

Állásfoglalás

az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetéről

(Részlet)

Húsvét harmadnapján az erdélyi magyar protestáns egyházak elöljárói közös állásfog­lalásban juttatták kifejezésre azon véleményüket, hogy az RMDSZ kisebbségi törvényterve­zete előadott formájában nem alkalmas a parlamenti elfogadásra.

Hasonlóképpen foglalt állást az erdélyi civiltársadalom szövetségének vezetősége, a törvénytervezet előterjesztésének elhalasztását és széles körű társadalmi vitát indítványozva a tervezet tárgyában.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint a Székely Nemzeti Tanács együttes ülé­sükön emelték fel szavukat az RMDSZ által megjátszott látszatpárbeszéd és álságos pártpro­paganda révén tovább erőltetett törvénytervezet ellen, rámutatva arra, hogy az nem bírja a romániai  magyarság demokratikus támogatását. A Magyar Polgári Szövetség az egyházakkal és a civil szervezetekkel egyező értelemben nyilatkozott.

Igen jellemző, hogy a kezdettől fogva vitatott, rajtaütésszerűen reánk  oktrojált tör­vénykezdeményezés még az RMDSZ belső demokráciájának kirakat-testületeként működte­tett Szövetségi Képviselők Tanácsa jóváhagyásával sem rendelkezik.

Megszerezte viszont a román kormány, illetve a román koalíciós pártok sietős támo­gatását, és egy különösképpen jól orkesztrált politikai sikerpropaganda eredményeképpen „kivívta” a Gyurcsány-kormány, a kétes hátterű Project on Ethnic Relations (PER), valamint az eredeti célkitűzéseitől jócskán eltávolodott Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) elfogult melléállását. Annak jövő heti, bukaresti tanácskozásán az RMDSZ pártbi­zottsága – várhatóan – az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakciójának a támogatását is be akarja inkasszálni. A legendás hírű Omega együttes erdélyi előadáskörútját Markó Béla szin­tén az RMDSZ szekerébe kívánta befogni.

…Márcsak az egészséges veszélyérzetnek és életösztönnek is bátor megszólalásra kellene késztetnie azokat, akik világosan látják a következőket:

 

- A kisebbségi törvénytervezet nincs kellőképpen kidolgozva.

- Alatta marad az 1945-ös nemzetiségi statútumnak.

- Csak az oktatásra és a művelődésre terjed ki, és nincs kidolgozva benne az autonó­miára vonatkozó rész.

- Az etnobiznisz árnyéka vetül reá.

- Mélységesen diszkriminatív és demokráciaellenes.

- Egy többségi–kisebbségi pártpaktum és hatalmi cserealku keretében az RMDSZ no­menklatúra privilegizált helyzetét hivatott állandósítani, másfelől pedig a román kisebbségi kirakatpolitikát hitelesíteni.

Miközben Románia 2007. január 1-i európai csatlakozásának az útját egyengeti, az Európai Unió által lehetségesített közösségi önrendelkezésünk ügyét blokkolja.

Szász Jenő, az MPSZ elnökének véleménye szerint a kisebbségi törvénytervezet olyan önbecsapást jelent, mely a nemzetárulással ér fel. A román – többségi – hatalomnak is tudo­másul kell vennie, hogy az erdélyi magyarság, még a jogszabály elfogadása esetén sem, soha­sem fogja elfogadni ezt a román–magyar pártpolitikai paktumot.

Mind a román kormánynak, mind a pénztől és hatalomtól megittasult RMDSZ-politi­kacsinálóknak tudomására kell hoznunk, hogy nemzeti közösségünk saját intézményes jog­fosztását semmiképpen sem írhatja alá.

 

Ágoston András:

Nemzeti újraegyesítés?

Jó hír, hogy az MSZP Nemzetpolitikai Tagozata szerint „a magyar-magyar nemzeti újra­egyesítés valódi és tartós kerete a kárpát-medencei közös gazdasági térség megteremtése, a kár­pát-medencei dimenzió felépítése az Európai Unióban”. Ez a tanácskozó testület arra kéri a kor­mányt, hogy az érintett szomszédos országokkal és határmenti régiókkal közösen dolgozza ki a Kárpát-medence gazdasági együttműködésének és integrációjának komplex programját.

S ami természetes, a részvevők síkra szálltak azért is, hogy a  II. Nemzeti Fejlesztési Tervben különös kormányzati figyelmet fordítsanak a kárpát-medencei és a magyar-magyar együttműködésre.

A VMDP-ben nagy figyelemmel fordulunk a magyarországi parlamenti pártok minden olyan megnyilvánulása felé, amelynek nyomán arra következtethetünk, hogy lehetnek pártokon felüli nemzeti célok is, amelyek elérését a Kárpát-medencében tevékenykedő minden felelős poli­tikai erő, vagy azoknak a nagy többsége a magáénak érzi.

Bizonyára az lenne a legjobb, ha reális törekvésként fogadhatnánk el, hogy a környező or­szágok egyetértésével jöjjön létre a Kárpát-medence egyfajta fejlesztési terve. Feltehetően a helyi körülmények, s a környező országok nemzeti elképzeléseinek ismeretében, a VMDP-ban óvato­sak vagyunk. Nem vagyunk benne biztosak, hogy a kisantant államai, ha mind benn lesznek az EU-ban, de előtte is, nem helyezik-e az MSZP által jónak tartott törekvések elébe a valamelyik nagyhatalommal való gazdasági együttműködést. Szerbia példája ugyanis pont ezt mutatja. Pedig, nagy szavakban nincs hiány.

De, fel kell tenni a lécet. Hinnünk kell, hogy a szomszédoknak is előbb-utóbb szembetű­nik: a Kárpát-medence fejlesztése akár nemzeti érdek is lehet. Addig is, amíg ez a megvilágoso­dás bekövetkezik, nekünk a Kárpát-medencében élő magyaroknak tennünk kell azért, hogy leg­alább részünkről minél felkészültebben lépjünk a tettek mezejére.

Az MSZP-nél maradva a VMDP-ben úgy látjuk, hogy legalább is párhuzamos tevékeny­ségre lenne szükség. Egyrészt a szomszédos országokkal kellene egyezségre törekedni a nagy ívű gazdaság-fejlesztési koncepció ügyében. De legalább olyan igyekezettel kellene dűlőre vinni a tényleges politikai autonómia ügyét is. A világos beszédet nemcsak a határon túli magyarok vár­ják, hanem – feltehetően – maguk szomszédos országok vezető politikai elitjei is.

A kettős állampolgárság ügye – kezdetnek jó lenne a sima magyar útlevél is – a tényleges politikai autonómia és a kisebbségiek számarányos képviselete, olyan nemzeti törekvések le-hetnek, amelyek az elkövetkező időszakra, akár egy-két évre közös erőfeszítésekre ösztönözhet­nek ben­nünket. A VMDP úgy véli, hogy mindez összhangban van azzal az EU-ban érvényes kö­telezett­séggel, miszerint Magyarországnak meg kell teremtenie a fenntartható fejlődés feltételeit.

Ha figyelembe vesszük a rossz demográfiai mutatókat, ennek a kötelezettségnek a teljesí­tése Magyarországot arra ösztönözheti, hogy a kisebbségi közösségeinek belső értékeit figye­lembe véve nemzeti foglalkoztatási koncepciót dolgozzon ki.

Egyetértünk Szabó Vilmossal, aki a minap jelezte: „a határokon túli magyarok autonó­mia törekvéseivel kapcsolatban a kormány azt szeretné, hogy ahhoz ne csak politikai és ideo­lógiai alapon nyúljanak hozzá az érdekeltek, hanem előbb konzultáljanak arról, hogy kinek mi az elképzelése. Hozzátennénk, hogy a konzultációra szükség van a magyarországi politikai eliten belül is. Például a VMSZ nemzeti tanácsával, vagy az RMDSZ kisebbségügyi törvé­nyével kapcsolatban lenne szükség közös álláspontra.

Ha a magyarországi politikai elit ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban nem teszi vilá­gossá álláspontját, s nem mondja ki legalább elvileg, mit ért etnikai alapú politikai autonómia alatt, s melyek annak a konkrét ismérvei, magának is árt, hiszen a nemzetközi politikai színté­ren, mondjuk az EU-ban, az a fontos mint mondanak a tagállamok képviselői. Ezért tartjuk fontosnak és előremutatónak a magyarországi EU-képviselők közös fellépését és szép ered­ményeit.

 

Hírek dokumentumok:

 

Új szervet készül létrehozni az Európai Unió

Jogvédő ügynökség

A kisebbségi jogok érvényesülésének felügyelete is feladata lesz az Alapvető Jogok Ügynökségének, amelynek létrehozásáról ma szavaz Brüsszelben az Európai Parlament (EP).

Az ügynökség létrehozását Gál Kinga néppárti képviselő terjesztette elő. Mint fogalmazott, az új intézménynek az lenne a feladata, hogy figyelemmel kövesse, milyen mértékben érvényesülnek az alapvető jogok. Célként nevezte meg, hogy ezek a jogok valamennyi EU-s (köz)politika és intézkedés középpontjába kerüljenek, hogy Európára valóban úgy lehessen gondolni, mint az alapvető jogok szimbólumára.

 

 

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.