Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

www.hufo.info

HÍRLEVÉL III. évf. 59. szám

2005. május 30.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak ne­vező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Akinek meredeken emelkedik a pályája, nem pocsékolhatja idejét a feleségére, a gyerekeire vagy a barátaira. Minden percét az ellenségeinek kell szentelnie.

(Hobbes, John Oliver 1867-1906)

 

Rácz Sándor beszéde Pongrátz Gergely búcsúztatásán

Adjon Isten jónapot!

Tisztelet a hősöknek, tisztelet a hősök főparancsnokának Pongrátz Gergelynek, és tisztelet nektek magyar testvéreim, akik a szívetekben hordjátok 1956-os Magyar Forradal­munk érté­keit, mert tudjátok, hogy ez egyben magyar hazánk szeretetét is jelenti! 1956 né­hány napja alatt ez a kicsi tér és ez a mozi a nevével a világ központja volt. Ártatlan szűz-tiszta vérrel írták az emberiség új történelmi lapjait itt ezen a téren, ezek a hősök! Akiket Pongrátz Ger­gely menteni szeretett volna a halálból, de nem tudott, csak fogadni, fogadni, mert csak jöttek, jöttek! Nem hívta őket senki, de valami belső erő, a magyar szív dobbanása ide kényszerítette a tíz éveseket, mert nem bírták elviselni azt a mocskot, amibe 1945 után belekényszerítették a magyar népet.

…Örökké emlékezzünk ezekre az emberekre, ezekre a gyerekemberekre, akik ugyan politika­ilag még nem voltak felkészülve a világ kegyetlenségeire, de szentté váltak az emberi­ség számára, mert a világot megmentették a kommunizmus mocskától!

…A magyar forradalom a világtörténelem legtisztább forradalma volt. Nézzétek meg az ak­kori képeket! Nézzétek meg a képeken ott vannak a nagy ládák az utcasarkokon. Tele­dobálva pénzzel, éjjel-nappal ott állt és nem nyúlt hozzá senki, nem őrizte fegyveres katona. Most nézd meg a bankot, fegyveres őrzi, mégis kirabolják. Hát ez a különbség a forradalmi erkölcs és a tőke erkölcse között!

…Pongrátz Gergely, mint ember, mint barát, a többi 56-os bajtársam nevében is bú­csúzom Tőled, nyugodj békében, legyen az Isten örökké veled, és velünk magyarokkal, mert szüksé­günk van rá.

Corvin-köz, 2005. május 28.

 

Gyurcsány Ferenc az újvidéki Magyar Szóban:

- A vajdasági magyar politikusok közül többen kifogásolták, hogy a magyar tőke nincs kellő­képpen jelen, azokon a vidékeken, ahol az itteni magyar gazdálkodók élnek és tevékenykednek. Van-e esély arra, hogy ez változzon?

 

- A tőkének van egy önállósága. Olyan világban élünk, ahol a vállalkozásra, üzletre vonat­kozó döntéseket nem államok, hanem magánszereplők hozzák. Mit tud tenni a politika? Mondjuk azt, hogy nyugodt körülményeket teremt. Amikor azt mondják, hogy nem jók a ma­gyar-magyar kapcsolatok, én azt mondom, hogy - példának okáért - a magyar tőke távolmara­dásának egyik oka, hogy túlságosan elpolitizált ez a kapcsolat, hogy nem a megértés, nem az egymás felé fordulás jellemzi, hanem az indokolatlan radikalizmus, türelmetlenség. Egy ilyen környezetbe a tőke nem akar jönni. Nyugalmat, stabilitást kell teremteni, mégpedig nem bár­milyen módon érvelhető egyoldalú nyilatkozatokkal, követelésekkel, hanem nagyon sok tü­relemmel, párbeszéddel, megértéssel. Különben minden más törekvés addig hiábavaló lesz, amíg nem a nyugalmáról lesz híres ez a térség, hanem a politikai és nemzetiségi vitáitól ter­hes.

 

Molnár Balázs és Ágoston András:

Levélváltás

 

Kedves Elnök Úr!

Úgy érzem, Ön és a VMDP Gyurcsány szégyenletes látogatása során nem lépett fel megfelelően. Félre ne értse, amit most írok, Tisztelt Elnök Úr, de e-mail és hírlevélgyártás helyett (mellett) itt lett volna az ideje a cselekvésnek. Ön, és mondjuk Matuska Márton meg Csorba Béla is a fiatalokkal együtt szépen odamegy egy egyszerű NEM táblával a szabadkai Magyar Ház és a Népkör elé, netán bemennek, és nyugodt hangon kifejti, hogy Gyurcsánynak ehelyt semmi keresnivalója, menjen szépen haza, Önöknek, délvidéki magyaroknak nemzet­árulókkal nincs beszélnivalója(de asse lett vón baj, ha véletlenül tortával fogadják, mondvén, úgy tudják, most van a szülinapja).

Ennyit, vagy valami ilyesmit kellett volna Önöknek tenni, 1-2 órás testmozgással egy­bekötve, és ezzel egyfelől megmutatta volna, hogy van tartása, továbbá Kaszát egy életre maga mögé utasítja. Minden sajtótermék hozná (-ta volna) Kárpát-medence szerte, még az is belefért volna, ha egy-két órát az őrszobán töltenek, sőt. Ehelyett hírlevelet gyártanak (amit különben szívesen olvasok), pedig politikusoknak, pláne nemzeti politikusoknak olykor szük­ségük van direkt akcióra,k tüntetésre is, ha a helyzet már tényleg tűrhetetlen. Tényleg, mikor trombitálnak össze legalább egy-két ezer magyart a magyarverések ellen tüntetni mondjuk Szabadkán? De nem ám csendben, hanem síppal-dobbal, nádi hegedűvel. És, igen, autonómiát (területit és perszonálist egyszerre) is követelve, valamint deklarálva minden magyarlakta faluban polgárőrség megalakítását. Ezt sem lehetne elhallgatni. Ha Ön mindezt túlzásnak tartja, akkor hadd kérdezzem meg, hogyan akarja magát markánsan megkülönböztetni meg ismertté tenni az átlag magyar választó szemében Kaszáéktól? Hiszen hozzájuk nagy vona­lakban annyi jut el, hogy a VMSZ is autonómiát akar, Ágostonék is, de hát Kaszát jobban ismerem, akkor rá szavazok.

Aki nem tesz határozottan, keményen, amikor már a 25. órában vagyunk, az mulaszt. E-mailekkel Önmagában nem lehet küzdelmet nyerni. Ha ilyen félamatőr, mindig visszafogott szobapolitikusok maradnak, akkor csak azt remélem, hogy lassan minden önkormányzatban felváltják Önöket a HVIM és az EMI energikus, félelem nélküli, bátor fiataljai, mert így nem lehet....

Üdvözlettel: Molnár Balázs

 

Kedves Balázs!

Köszönöm az észrevételeit.

Mi valóban másként politizálunk, mint ez szokásos. Már tizenöt éve.

Általában nem a magyar, hanem a szerb hatalom ellen szoktunk tüntetni. Ugyanakkor elis­merjük azoknak a jogát is, akik nem így gondolják.

Nekem az a benyomásom, hogy egészen jól megkülönböztetnek bennünket Kaszáéktól. Külö­nösen így van ez az utóbbi időben.

Tisztelettel:

Temerin, 2005. május 28.

Ágoston András

 

Kedves Elnök Úr!

Köszönöm, hogy válaszolt, és remélem, megbocsátja kissé indulatos szavaimat, de egysze­rűen úgy éreztem, Önöknek ott lett volna a helye. Gyurcsány látogatása persze így is csúfosra sikeredett, hiszen úgy "járt" a nép között mint egy észak-koreai kommunista vezér, aki vélet­lenül sem találkozhat spontán senkivel, sőt, szerb rohamosztagosoknak kellett meg­védenie a magyarok jogos ellenszenvétől. Információim szerint maguk Gyurcsányék kértek extrabizto­sítást, hiszen szokás, hogy azt a vendég kérheti, ha nem érzi magát biztonságban.

Üdvözli: Balázs

 

Kedves Balázs!

Tegnapi levelemben egy gondolat - pedig ez számunkra vezéreszme - nem jelent meg.

Szerintünk a nagy magyar döntéseket a 21. század elején Magyarországon csak két­harmados többséggel lehet meghozni. A mi dolgunk az, hogy kitartóan kérjük a magyaror­szági politikai pártokat: támogassák tevőlegesen autonómiatörekvéseinket, s adja meg nekünk az Ország­gyűlés a kettős állampolgárságot.

Enélkül nincs megmaradás. S hiába várjuk a Kárpát-medencében élő magyarok határ­módosí­tás nélküli politikai integrációját is.

Pedig mindkettő nemzeti érdek. Ezektől függ Magyarország fenntartható fejlődése feltételei­nek megteremtése.

Abban bízunk, hogy Orbán Viktoron kívül vannak és lesznek még fiatal magyar poli­tikusok, akik a nemzet felemelkedését célzó tevékenységükkel kívánják nevüket beírni törté­nelmünk könyvébe.

Tisztelettel:

Temerin, 2005. május 29.

Ágoston András  

 

Információk, dokumentumok

A Délvidéki Egyesült Magyar Ifjúság nyilatkozata a 27-ei őrizetbevételrol

2005. május 27-én 14 órakor őrizetbe vettek öt EMI-tagot, több civil személyt és HVIM-. (Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom) aktivistákat Gyurcsány Ferenc szabad­kai látogatásának alkalmából több fiatal kivonult az utcára NEM feliratú táblákkal, így kife­jezve érzéseit a kormányfő iránt.

A spontán tüntetésen jelen voltak az EMI, ill. a HVIM aktivistái és civil személyek, köztük Péter Ferenc szabadkai színművész. A miniszterelnök közelébe nem jutottunk, mert rohamrendőrök betuszkoltak minket a rabszállítókba és bevittek a rendőrőrsre. Szám szerint 17 fiatalt. Nem közölték az őrizetbevétel okát, sem következményeit. Megközelítőleg 3 órát tartottak benn minket. Nem volt semmiféle tojásdobálás, sem ehhez hasonló akció. Plakáto­kon kívül semmi más nem volt nálunk. A miniszterelnök testi épségét nem veszélyeztettük, nem volt ilyen célunk. Ezzel az akciónkkal csak véleményünknek akartunk hangot adni. Egyetlen célunk Gyurcsány Ferenc tudtára adni, hogy nemkívánatos személy Délvidéken, és hogy nem felejtjük el a december 5-ei kampányát a kormánynak. Ez utóbbi mondatot egész Délvidék nevében is értelmezhetik.

Délvidéki Egyesült Magyar Ifjúság nevében, Korom Mária

 

A Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia

Az Akadémiát a tartományi képviselőház 2003 második felében meghozott határozat hozta létre. A képviselőház kinevezte a nyolctagú Alapítói Bizottságot, melyben neves hazai és külföldi akadémikusok vettek részt.

Az alapítói Bizottság elnöke Ribár Béla akadémikus volt. Az alapító bizottságnak kellett elvégezni a nem egyszerű alapítói munkálatokat. Az alapítói aktusban meghatározták, mely mércék szerint történhet a választás. Ezek között volt többek között az, hogy mely tu­dományos feltételeknek kell megfelelnie a kandidátusnak (pl. hazai és nemzetközi tudomá­nyos elismertség), ki lehet a javaslattevő (pl. tudományos intézmények, közötte egyetemi ka­rok és kutatói intézetek, stb., valamint három (hazai vagy külföldi) akadémikus.

Az első három akadémikust (rendes tagot) a Bizottság választotta meg, azokat, akik már külföldön is, vagy itthon is akadémikusok, rendes tagok voltak, más akadémiákban. Őket is annak alapján, hogy nekik is kellett legyen indítványozójuk, munkásságukról szóló referá­tummal. A többi 12 (levelező) tagot ezek után a Bizottság és a megválasztott tagok választot­ták meg. Összesen 40 pályázó volt és az alapítói okmány értelmében 15 tagot kellett megvá­lasztani.

Az akadémiát kezdettől fogva támadták, sokszor politikai célzattal, szakmai argu­mentumokba bújtatva.

Az akadémia elnökévé Julija Tamást (nyelvtudományok)választották meg, aki előző­leg az ukrán Akadémia rendes tagjává lett, egyébként az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar Ruszin Tanszékének vezetője. Az elnökség tagjai: Julija Tamás, Milorad Tesity, Ribár Béla, Kasztory Rudolf és Szalma József.

A Természettudományi Osztály tudományos titkára Milorad Miloradov, a Társadalomtudományi Osztály tudományos titkára Szalma József. Je­lentős tényező, hogy az akadémiának hat magyar tagja van. Ribár Béla (fizikai tudományok, három Akadémia tagja, a Szerb, a Magyar és a vajdasági), Kasztory Rudolf (mezőgazdaságtudomány- két akadémia tagja, a Magyar és a vajdasági), Gaál Ferenc (kémiai tudományok), Pap Endre (matematikai tudományok), Szalma József (jogtudományok), Göncz Lajos (pszichológia).

 

A Vajdaság Ma kérdése

Ön bízik-e a szerbiai igazságszolgáltatásban?

Igen (2.0 %)

Nem (98.0 %)

Szavazatok száma: 254

 

Uniós kisebbségvédelmet szeretne az EP

Uniós kisebbségvédelmi és antidiszkriminációs politika kialakítását sürgeti az EP egy jelentésben. A dokumentum szerint miközben a koppenhágai kritériumok között követel­ményként szerepel a kisebbségek védelme, az Európai Unió még csak meg sem határozta, kiket tekint nemzeti kisebbséghez tartozóknak. A jelentés az Európa Tanács 1993-ban elfoga­dott 1201-es ajánlásának definícióját javasolja átvenni.

A jelentés szerint az unión belüli kisebbségi ügyek eddig nem kerültek megfelelő szinten napirendre. Ráadásul az unió további bővítései következtében egyre több olyan EU-tagállam lesz, amelyre kulturális és nyelvi sokszínűség jellemző.

A dokumentum megállapítja, hogy a hagyományos kisebbségi problémák kezelésének egyik leghatékonyabb módja ezen közösségek részvétele a döntéshozatalban, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvei alapján.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.