Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

www.hufo.info

HÍRLEVÉL III. évf. 60. szám

2005. május 31.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

Inkompatibilis szonett

„ Ah, már megint nem tudjuk, hogy kinek

szabadna nekünk éppen itt most hinni??

Senkinek-é vagy pont mindenkinek,

hogy jóhírt lehessen Brüsszelbe vinni” --

nyilatkozik az új Polónius

kételyei mentén a televíz-

iónak, s mint a harci nóniusz,

a jelre figyel, mi győzelemre visz-

i ügyét. -- Itt nem volt “megöntözés”,

ez nem “velszi” tartomány. Hogy képedet

tegnapelőtt beverték megint? No és?

Élsz? Nahát! -- Én meg közben azt hiszem,

hogy EU-meggyőzőbb legyek, késemet

legközelebb majd a hátamban viszem.

Csorba Béla

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

Közlemény, 2005. május 30.

Küzdelem és esélyek

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt vegyes érzelmekkel veszi tudomásul, hogy a franciák meggyőző többséggel elutasították az európai alkotmányt.

Emlékezetes, hogy 2004. október 29-én a 25 EU-tagállam állam- és kormányfője Rómában aláírta az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést. Az alkotmányos szerződés hatályba lépéséhez a tagállamok ratifikációja szükséges, amely egyes országokban népszavazással, máshol parlamenti döntéssel születik meg. A hatálybalépés dátuma 2006. november 1. lett volna.

Ha abból indulunk ki, hogy az alkotmányos szerződés tervezete – noha, az előkészítő bizottságot a volt francia elnök vezette – a brüsszeli EU-vezetés előre való menekülésének a terméke, akkor látnunk kell, Európában sincsenek lerövidíthető folyamatok. Azok, akik figyelmen kívül hagyták a kutatói figyelmeztetéseket, hogy a tervezet túl merészen korlátozza a tagállamok nemzeti szuverenitását, most láthatják, jóllehet a francia szavazók tömegei nem ismerik a több száz oldalas dokumentumot, tömegükben jobban fel tudják mérni a nemzeti szuverenitás elvesztésével, vagy jelentős korlátozásával járó következményeket, mint az érdekelt EU-establishment.

Másfelől, akik arra figyelmeztettek, hogy a 21. század kihívásaival szemben csakis egy nagymértékben integrált EU tud helytállni, azok most akár szomorkodhatnak is.

Az EU-ban mindenképpen válság van kibontakozóban, s magyar szempontból nagyon fontos lenne, hogy pontosan meghatározzuk mi az, amit vesztettünk, s mit nyertünk a francia döntéssel.

Látnunk kell, hogy a további csatlakozások elhalasztása reális lehetőség. A francia „nem” szavazatok egy részét ugyanis a csatlakozások ellenzői adták le. Ez felveti az EU küszöbén álló Románia és Bulgária csatlakozásának kérdését. Ennek a számunkra fontos vetülete a kettős állampolgárság. Ha hinni lehet a Világgazdaság értesüléseinek, az új tagállamok schengeni csatlakozása nyomán 2007. október 30-án szűnhet meg az ellenőrzés a régi tagországok és az újak közötti határszakaszokon. Ez lesz egyben a schengeni vasfüggöny leereszkedésének a dátuma, ha közben nem rendeződik a kettős állampolgárság ügye.

Valószínű ugyanis, hogy a továbbiakban a schengeni vízumrendszer alkalmazása nemcsak a délvidéki és a kárpátaljai magyarokat érinti, hanem az erdélyieket is. Tudván-tudva, hogy a schengeni vasfüggöny egyedüli alternatívája a kettős állampolgárság, a kisebbségi politikai eliteknek közösen kellene meggyőzniük a magyarországi parlamenti pártokat arról, hogy a nemzet Schengen által veszélyeztetett egységének megvédése közös érdek.

Magyarország számára vannak megújuló lehetőségek is.

Az európai alkotmányos alapszerződés tervezetének második paragrafusában az alapelvek közé bekerültek a kisebbségekhez tartozó személyek jogai (az autonómiára vonatkozó javaslatokat nem sikerült elfogadtatni). Ha a francia nemet követően egyszer, nem egyhamar, újra tárgyalják az EU alkotmány ügyét, a magyar képviselők elé újabb lehetőség tárul.

Nem mellékes az sem, hogy az elkövetkező bizonyára viharos időszakban a nemzeti érdekek önálló, ha kell az államok csoportjaiban kialakuló érdekszövetség útján történő védelme, eddig nem tapasztalt súllyal jelenik meg az EU-n belüli kommunikációban. Erre is fel kell készülni, hisz most már mindenki láthatja: az EU nem valami égi távolságban vibráló tünemény, hanem a legkeményebb érdekellentétek egyeztetésének kerete.

Alkotmánybíróság előtt az alapítói jogok átadása

Alkotmányosan jártak-e el a Magyar Szó ügyében?

Dušan Janjić, az Etnikai Viszonyok Fórumának igazgatója felszólította, a Szerbiai Alkotmánybíróság elnökét, „oldja meg már végre”, alkotmányos volt-e a vajdasági parlament döntése, hogy a kisebbségi médiumok alapítói jogát a tartományi parlamentről átruházza a nemzeti kisebbségi tanácsokra.

- Vucetić ébredjen már fel, és oldja meg végre e problémák alkotmányos alapjának kérdését – nyilatkozta Janjić a román Libertatea hetilapnak. Közlése szerint a kisebbségi médiumok kérdését nem lehet a „példányszámmal kapcsolatos kereskedelmi elvekhez”, sem a helyi médiumok privatizálásához kötni, írja a Beta. Ennek érdekében Vojislav Kostunica kormányfőnek és az Alkotmánybíróságnak „végre tenniük kell a dolgukat”. Kostunicának és tanácsának (nemzeti kisebbségi tanács) a tartományi kormánnyal együtt pénzről kell gondoskodniuk, kellő időben meg kell kezdeniük a kisebbségi médiumok támogatását, fel kell hagyniuk azzal, hogy semmit sem tesznek, mert ezzel tulajdonképpen megengedik e médiumok kisajátítását – mondta Janjić. Úgy értékelte, a kisebbségi médiumok „a napi politikai kalkulációk áldozatai”.

Erdélyi, kárpátaljai és délvidéki magyarok, franciaorszagi baszkok

Hantz Peter egyetemi adjunktus, az Első Európai Kisebbségi Felsőoktatasi Világhálós Konferencia alelnöke és szóvivője:

- Konferenciánkat azzal a céllal szerveztük, hogy létrehozzunk egy adatbázist az európai kisebbségi felsőoktatási intézményekről, azok finanszírozásáról, nyelvhasználatáról, dönteshozási mechanizmusairól. Célunk továbbá egy Európai Kisebbségi Felsőoktatási Charta létrehozása, melynek az Európa Parlamentbe való beterjesztését Gál Kinga Képviselő Asszony vállalta fel.

Az adatbázisból és a lefolytatott világhálón keresztüli vitából egyértelműen kiderült, hogy a felsőoktatás tekinteteben az erdélyi, kárpátaljai és délvidéki magyarok, valamint a franciaországi baszkok vannak a legszorongatottabb helyzetben. - Véleményem szerint a legjobb a helyzetük a finnországi svédeknek, a spanyolországi katalánoknak, a dél-tiroli németeknek. Reményeink szerint az adatbázisból levonható nyilvánvaló következtetések fel fogják gyorsítani a Bolyai Egyetem újraindításának folyamatát.

Tárja fel a Hírszerző Szolgálat!

A bujtogatókat keresi a szenátor

A Román Hírszerző Szolgálatot és a rendőrséget kéri fel Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor, hogy vizsgálják ki, kik gerjesztik a magyarellenes konfliktusokat Sepsiszentgyörgyön.

,,Nem egyszerű gyerekcsínyről van szó, és nem véletlen, hogy az 1990-es márciusi, marosvásárhelyi események után az ilyen jellegű provokációk helyszíne Sepsiszentgyörgy volt. Azt jelenti, van egy csíra, amely gerjeszti ezeket, és minden esetben kiskorúakat használnak fel a konfliktus kirobbantására, mert ők nem büntethetőek. Meg kell találni azokat, akik a háttérben állnak, és felelősségre kell vonni őket” — hangsúlyozta a szenátor.

Puskás felsorolásában csak az elmúlt néhány év sokatmondó hasonló eseményei közül szerepelt néhány: a március 14-i, magyar fiatalok elleni rendőrségi akció, a Discret diszkó előtti román—magyar verekedés, a Lósy-tábla avatásakor lezajlott nacionalisa tüntetés és a mostani magyarverés. Puskás elmondta, hétfőn a szenátusban is felszólal, és levélben kéri a belügyminiszter segítségét. Ha nem kap garanciát, hogy belpolitikai szinten rendezik az ügyet, értesíti az EU-s szerveket.

Nem lehet véletlen, hogy az elmúlt időszakban kiskorúak által elkövetett bűncselekmények — legyen szó az ortodox templomra festett sátánista jelképekről vagy a mostani verekedésekről — főszereplői a Constantin Brâncuşi Iskolaközpont tanulói. Azt jelenti, nagy baj van ezzel az intézménnyel.

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.