Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

www.hufo.info

HÍRLEVÉL III. évf. 61. szám

2005. június 04.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak ne­vező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

A 85 éves Trianon

Ma nyolcvanöt éve, 1920. június 4-én Trianonban született meg a tragikus döntés, amellyel az 1000 éves történelmi Magyarországot, feldarabolták, szétosztották szomszédai között: Jugoszlávia Délvidéket, Csehszlovákia Felvidéket, Szovjetunió Kárpátalját, Románia Bánságot, Partiumot, Máramarost és Erdélyt kapta ajándékba a háborúban győztes nagyhatalmaktól.

Nyolcvanöt év telt el azóta, s mi magyarok szüntelenül, fegyver nélkül védekező háborúban vagyunk a román, szerb, szlovák, orosz fegyvertelen vagy fegyveres támadásokkal szemben, amelyek beolvasztásunkat vagy elüldözésünket tűzték ki célul.

Ma már Jugoszlávia, Csehszlovákia, Szovjetunió nem létezik, s ennek dacára Délvidéket jogcím nélkül bitorolják a szerbek, Felvidéket a szlovákok, Kárpátalját a Szovjetunióból önállósult Ukrajna. Csak Nagy-Románia élte túl a történelmi döntő  változásokat és határmódosításokat.

François Mitterand, a Francia Köztársaság volt elnöke: „A békét mindig a győztesek diktálták (...). A század összes békeszerződései, főleg az 1914-tol 1918-ig tartó háborút követő békeszerződések (...) mind igazságtalan szerződések, mert (...) mindig figyelmen kívül hagyták a történelmi, földrajzi, szellemi vagy etni­kai realitásokat. Az elkövetkező háború drámája mindig le volt írva az azt megelőző békeszerződésben.”

Für Lajos, az Antall-kormány hadügyminisztere: „Ha meg akarunk maradni, nincs más választásunk, fel kell ébreszteni, újra kell indítani a határrevíziós mozgalmat. Akárhogy visítoznak itthon a »törpe magya­rok« s a velük egy húron pendülő szomszédsági nagyok, és bárhogyan rikácsol is, mondjuk, a londoni Times. A történelem nemcsak kegyetlen ütésekben, de váratlan lehetőségekben sem szokott szűkölködni. Tudom, a Kárpát-medencében az etnikumok kevertsége miatt nem lehet maradéktalanul igazságos határokat húzni. De hát akkor maradjanak a mi számunkra égbekiáltóan igazságtalan határok? Miért csak bennünket terheljen, sújtson az igazságtalanság, és miért jusson csak a szomszédainknak a bőkezű igazságosság? Miért ne lehetne az igazságtalanság terheit, éppúgy, mint az igazság javait, előnyeit egyenletesebben, egyformán szétosztani a Kárpát-medence valamennyi népe és országa között?” (A Nyugati Jelen nyomán)

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

 

Somogyi Ferenc

külügyminiszter

Budapest

(a Magyar Szó mellőzte)

Tisztelt Miniszter Úr!

 

Csak üdvözölni tudjuk, hogy a palicsi magyarverés kapcsán a miniszterelnök úr kije­lentette: Magyarország elvárja, hogy a helyi hatóságok erélye­sen lépjenek fel az ügyben. Eb­ben a vélekedésben már nem látjuk a korábban sokak által a szerb hatalom megalapozatlan felmentéseként érzékelt megfogalmazást, hogy az incidensek mögött nincs politikai akarat.

De, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártban úgy látjuk, hogy ma már ez sem elég.

Szerintünk a többé-kevésbé tolerált magyarverések valahol illeszkednek a szerb hata­lom Kosovo-stratégiájához. Ezt kell mondanunk a magyar fiatalokra kiszabott drákói ítéletről is. Céljuk  a vajdasági magyarok megfélemlítése. S az, hogy – egyéb politikai és más eszkö­zökkel is – fenntartsák a nehezen kezelhető, de biztonságpolitikai szem­pontból valahol még­iscsak fontos Szerbia pont ilyen megítélését. Így lehet a szerb politikai elit európai irányult­ságát erősítendő engedményekre sarkallni a nyugati tárgyalókat. A viszonyoknak ebben a szövevényében a vajdasági magyarok megverettetése, félelmeik és kollek­tív letargiájuk, nem az első elhárításra váró probléma.

Mindezt tudomásul vesszük, de nem nyugszunk bele.

A VMDP-ben a legmesszebbmenőkig méltányoljuk a magyar kormányzat, az Ország­gyű­lés helyzetét, s a tényt, hogy nemcsak a vajdasági magyarverésekkel kell törődniük.

Felelősségünk tudatában azonban, nem hallgathatunk. A vajdasági magyar­ság egyre romló helyzete és a közösségben érezhető rossz hangulat miatt célravezetőnek tartanánk, ha a magyar kormány, a magyar diplomácia, s a magyar parlamenti elit világosan megmondaná, mi a szándéka a vajdasági magyar kisebbséggel.

Konkrét és világos állásfoglalás a magyar (perszonális) autonómia kérdésében, az au­tonómiát mellőző kisebbségi törvény alapján felállt, csak névleg kisebbségvédelmi intéz­ményrendszer tényeknek megfelelő politikai minősítése, valamint annak kimondása, hogy a magyarverések jelenlegi gyakorlata, s ezzel összefüggésben a hatásos belügyi és igazságszol­gáltatási tevékenység súlyos hiányosságai már nem minősíthetők helyi gondatlanságnak, vagy túlkapásnak, fontos elemei le­hetnének a magyar állami stratégiának. Az idevágó álláspontok ismeretében a szerb hatóságok könnyebben felis­mernék a határokat ameddig elmehetnek.

Tisztelt Miniszter Úr!

Nem véletlen, hogy a két palicsi diák, szinte hagyta magát összeverni. Néhány nappal azelőtt a két újvidéki egyetemi hallgató sem tanúsított különösebb ellenállást. A szüleik nem akar­tak „ügyet” csinálni a dologból. Mert a vajdasági magyarok tudják, hogy az ilyen ös­szetű­zésekben, illuminált állapotban vagy színjózanul, csakis a rövidebbet húzhatják. A vaj­dasági magyar közösség szociálpszichológiai állapota az, ami miatt – bizonyos fokig – Ön­nek, a ma­gyar kormánynak és a magyarországi politikai elitnek is felelősséget kell érez­nie. Sok jele van annak, hogy éreznek is. Ezért kérjük az anyaország illetékeseinek minél konkré­tabb politikai állásfoglalását. Végső soron sem Szerbiának, sem Magyarországnak nem ér­deke, hogy a senki földjén lézengő vajdasági magyarok akadályozzák a két ország közötti normális, netán gyü­mölcsöző kapcsolatokat.

Abban a reményben, hogy javítható a vajdasági magyarok helyzete, tisztelettel:

Temerin, 2005. május 31.

Ágoston András

 

Közös RMDSZ–MPSZ Trianon-megemlékezés

Sepsiszentgyörgy

Közös megemlékezést szervez az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Sepsiszentgyör­gyön, június 4-én, a trianoni döntés 85. évfordulóján. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, a forgatókönyvet a két szervezet vezetői véglegesítették. Eldöntötték, hogy be­vonják a történelmi magyar egyházakat és a nemzeti elkötelezettségükről tanúbizonyságot tett civil szerve­zeteket is.

Sepsiszentgyörgyön idén első alkalommal tartanak megemlékezést, ami június 4-én 17.30 órakor kez­dődik, abban az időpontban, amikor a trianoni döntés megszületett. Az Erzsébet parkban, az országzászló egykori helyén, négy méteres, improvizált zászlórúdra vonják fel a fekete szalagos nemzeti lobogót, amit félárbocra eresztenek. A félórás megemlékezés alatt végig zúgnak majd a harangok. A rövid beszédek után imádságot mondanak nemzeti közösségünk megmaradásáért és az autonómiáért.

Este az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesülete gyertyás felvonulást szervez a zászlótól a temetőben levő világháborús emlékműig. A szervezők felkérik a város polgárait, hogy azon a napon viseljenek fekete szala­got.

 

Lezsák Sándor:

A Máriazelli bazilikában

            Ha magyar ember lép ebbe a Házba, Isten Házába, Égi patrónánk, Mária, a Magyarok Nagyasszonya szent hajlékába, akkor nékünk a történelmi Magyarországot idézik meg a szobrok, domborművek, festmé­nyek, kegytárgyak és ajándékok, címerek és ékes feliratok.

Künn a magyar kapunál, Szent István királyunk és fia Szent Imre herceg fogad, a főbejárat előtt bronzba öntve Nagy Lajos, az oszmán birodalmat visszatartó nagy királyunk, és íme, a magyar szóra, hitvallásra kró­nikáink jelesei jönnek elő, köztük Nádasdy Ferenc, Bornemissza János József, herceg Esterházy Pál és Thö­köly Éva, Szelepcsényi György hercegprímás, és magyar szóra, fohászra, a nándorfehérvári diadalt megidéző harangzúgásra bevonul a több mint hét évszázad magyarhoni zarándokserege, s jönnek a földi léten túli csil­lagösvényről földművesek, polgárok, iparos emberek, katonák, nemesek, nemzetünk apraja-nagyja, s íme, a hosszú-hosszú sorban az utolsó, a sereghajtó magyar ember Isten szolgája, Mindszenty József bíboros, örökös főpásztorunk, akinek beszédes nevét, életét ebben a házban, isten házában minden áldott nap imába foglalják.

            Bíboros urunk itt van, jelen van. Itt minden áldott nap közbenjárást kérnek Tőle, emberi és nemzeti szolgálatot, ezért Mindszenty Bíboros úr itt van, jelen van, velünk van.

            Mit példáz nekünk, magyaroknak, Mindszenty élete, keresztény hitvallása?

            Harminc esztendővel ezelőtt, a celli temetés napjaiban a hírlapi nekrológok, siratók, gyászbeszédek arról szóltak, hogy Mindszenty bíboros akkor is a keresztény Európa lelkiismerete maradt, amikor az öreg földrész vezetői cserbenhagyták őt. Mindennapi kis keresztjeinkkel így zarándokolunk stációról stációra, böl­csőtől a koporsóig a Nagy Kereszt árnyékában, s így állunk szemben, így küzdünk meg a világunkat, szellemi és valóságos életünket piacosító, az öncélú szabadsággal hipnotizálók, nyerészkedők, politikai mutatványo­sok tömegével.

            Szembesítenünk kell a keresztény hitvallást az európai valósággal, mert több mint jelkép, végzetes út kezdete lehet, hogy az Európa keresztény szellemi gyökereire történő utalás sem kerülhetett be az Európai Unió Alkotmányának szövegébe.

            Ebben a házban, isten házában, Égi patrónánk, Boldogasszony Anyánk csodatévő szobra előtt az élő Mindszenty bíboros társaságában mondjuk és valljuk: Európát a keresztény hit tette Európává.

            Erősítsük Isten szolgája, Mindszenty József boldoggá avatásának bizonyosságát, és hitünk erejével, imával közelítsük a boldoggá avatás mielőbbi eljövetelét!

Máriazell, 2005. május 14.

 

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség XVIII. Kongresszusa elé

Simicskó István felszólalása az Országgyűlésben

1999. november 30.

- Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! Nemrég lezajlott a Magyar Állandó Érte­kezlet második ülése. Azt hiszem, mindnyájan örülünk annak a ténynek, hogy hosszú évek vajúdása után sikerült intézményesíteni a magyar-magyar párbeszédet. A Fidesz országgyûlési képviselõcsoportja nagyon fontosnak tartja, hogy a határon túli magyar szervezetek és a hazai politikai pártok immár másodszor látták el aláírásukkal a záródokumentumot, ami a konszenzus lehetõségét bizonyítja a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben.

Ugyanakkor a MÁÉRT legutóbbi ülésén a vajdasági magyar szervezetekkel folytatott eszmecsere al­kalmával felvetõdött egy nagyon súlyos probléma, amely ez idáig talán a kelleténél is kevesebb visszhangot kapott. A vajdasági magyaroktól olyan jelzéseket kaptunk, hogy a Vajdaságban gyakran érték és érik atrocitások az ottani magyarságot. Szeretnék néhány konkrét példát említeni.

A magyarok által lakott helységekben bandákba szerveződött szerb fiatalok szervezetten és módszere­sen verték magyar társaikat. Ilyen esetek fordultak elő Kishegyesen, Bácsfeketehegyen és Temerinben is. F. Z. másodikos gimnazista tanulót augusztus második felében megállította az utcán egy csoport szerb suhanc, és megkérdezték tőle, hogy magyar-e. Õ igennel válaszolt, ezek után megverték, egyik ujját eltörték. K. Z. 19 éves legény augusztus 20-a táján barátnőjét kísérte haza, egy csoport szerb leállította, és megkérdezték tőlük, hogy magyarok-e. Igennel válaszoltak, ezek után mindkettőjüket megverték, a fiú fejét vasrúddal beverték. Csévári Olga kishegyesi egyetemistát Szabadkán megerőszakolták és megölték.

Churchill szavaival élve: amikor az óriások háborúja véget ér, megkezdődik a törpéké. Szánalmas és kisstílű módszerekkel, de ugyanakkor gyűlöletet sugárzó módon jelentek meg falfeliratok Zenta városában: "Ide is kell a szerb IRA! Szerbia 101 százalékig szerb! Magyarok, kuss!"

1999. augusztus 24-én Csonoplyán egy magyar család születésnapi összejövetelére betolakodott egy szerb fiatalokból álló kisebb csoport, akik önkényesen kiszolgálták magukat ételből, italból, s utána a társaság egyik hölgy tagjára is szemet vetettek. A család kihívta a rendőrséget, ám a szerb fiatalok szabadon távoz­hattak. A rendőrség az esetről jegyzőkönyvet nem vett fel, az ügyet igyekezett eltörpíteni. A szerb fiatalok később visszatértek a magyar családhoz, annak házában kárt tettek, és követelték, hogy a család hagyja el Csonoplyát.

A vajdasági magyar vállalkozók is folyamatos zaklatásról számolnak be, sőt elszaporodtak az egyházi intézmények és személyiségek elleni súlyos támadások is. Több helyen vertek meg magyar katolikus papo­kat, robbantottak fel és raboltak ki plébániákat.

A fenti példák jól tükrözik, hogy egyszerre folyik egy pszichológiai megfélemlítés a vajdasági mag­yarsággal szemben, és egyre több esetben fordul elő, hogy szerb menekültek betelepítésével alakítják át az etnikai arán­yokat.

A Fidesz mélységesen elítéli azt a politikát, azt a politikai rendszert, amely teret enged a brutális erőszaknak, amely elnézi a nacionalista indulatoktól túlfűtött atrocitásokat, a nemzeti kisebbségek megfélem­lítését.

A Fidesz felszólítja a jugoszláv politikai vezetést, vessen véget a magyar kisebbséget ért nyomásgya­korlás­nak, és biztosítsa a vajdasági magyarság számára a méltó emberi életet; valamint felkéri a Magyar Köztársaság kormányát és a nemzetközi fórumokat, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az említett atrocitások ne fordulhassanak elő többet.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja azokat a szerb politikai erőket, amelyek valóban elkötelezettek az európai demokratikus értékrend iránt. Mi maximálisan abban vagyunk érdekeltek, hogy a szerb néppel békében, jó partneri viszonyban élhessünk egymás mellett. Jó példa erre a Magyarországon élő szerb kisebbség és a magyar többség példamutató kapcsolata.

A Fidesz bízik abban, hogy Jugoszlávia mielőbb visszatér a demokratikus népek közösségébe, és az ott élő közel 400 ezer magyar ténylegesen működő kisebbségi jogait érdemben biztosító autonómia is mielőbb megvalósulhat. Véleményünk szerint az autonómia nem gyengíti, hanem erősíti a biztonságot és a stabilitást. A világot legkevesebb ötven évre biztonságossá kell tennünk - mondta Churchill a második világháborút követően. Jó lenne, ha még hosszabb időszakban gondolkodhatnánk és tudnánk biztonságossá tenni a világot. Az autonómia működtetése és megléte a jövő biztonságának egyik fontos záloga. Meg­győződésünk, hogy a határon túl élő magyarok egyéni és közösségi jogainak lehető legszélesebb körű biz­tosítása nemcsak magyar érdek, hanem a megújuló és egységesülő Európának is alapvető érdeke.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.